Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-22 / 222. szám

I DUNÄNTÜLI napló 1970, szeptember ZZ. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Nagy kommunista sikert hoztak a svéd választások. Képün­kön: Hermansson, a párt vezetője örömteli mosollyal nyug­tázza azt a hírt, hogy a párt megsokszorozta parlamenti mandátumát. Ötvenéves a Rudé Právo A prágai Lucerna terem­ben hétfőn este ünnepi nagy­gyűlést tartottak a Hűdé Pravo megjelenésének ötve­nedik évfordulója alkalmá­ból. A nagygyűlés szónoka- i ként Gustav Husak érné- j kezett meg a Rudé Pravo ■ félévszázados küzdelméről. Ludvig Svoboda köztársasági elnök a kommunista eszmék terjesztésében és a szocialis­ta építésben szerzett érdeme­inek elismeréseképpen Ke­lement Gottwald renddel tüntette ki a Rudé Pravo szerkesztőségét. + MOSZKVA: Alekszandr Taraszov gépkocsiipari mi­niszter vezetésével hétfőn szovjet küldöttség utazott a Német Szövetségi Köztársa­ságba. A küldöttség, amely­nek tagjai között van két külkereskedelmi miniszter- helyettes, — Vlagyimir Alhi- mov és Nyikolaj Komarov — tárgyalásokat folytat \najd egy esetleges gépkocsigyár­tási együttműködésről. A Szovjetunió e téren már együttműködik Olaszország­gal (FIAT-konszern) és Fran­ciaországgal (Renault-cég). + PORTSMOUTH: A virginiai Portsmouth két líceuma tanulói­nak szombat délutáni labdarúgó- mérkőzése heves összetűzésekkel és egy 16 éves néger fiatal tra­gikus halálával ért véget. Az összetűzések során további 3 személy megsebesült. ♦ SZÓFIA: Todor Zsivkov, a bolgár Minisztertanács el­nöke Per Borten norvég mi­niszterelnök meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Norvégiába utazott. + NEW YORK: Jane Fonda amerikai filmszínésznő szomba­ton este 2500 dollár óvadékot fi­zetett le egy New York-i bíró­ságon Malik Shakurnak, a „Fe­kete párducok” nevű szervezet egyik tagjának ideiglenes sza­badon bocsátása ellenében. + MOSZKVA: Corvalan, a Chilei Kommunista Párt fő­titkára, a legutóbbi pártplé- num eredményeiről nyilatko­zott a Pravda santiagói tudó­sítójának. A főtitkár minde­nekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a chilei nép győzelme, Allende győzelme a chilei elnökválasztásokon az elmúlt 25 esztendő kubai forradal­ma után: a legjelentősebb eseménye Latin-Amerikában. A Külügyminisztérium küldöttsége Hanoiban-f PÁRIZS: Buteflika al­gériai külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodik Franciaországban, va­sárnap francia kollegájával, Maurice Schumann-nal a két ország kapcsolatairól és a közel-keleti helyzetről folyta­tott megbeszéléseket. + MOSZKVA: Andrej Grecsko marsall, a szovjet honvédelmi miniszter hétfőn fogadta Szám Maneksav tá­bornokot, az indiai hadsereg vezérkari főnökét. A baráti légkörű eszmecserén jelen volt Zaharov marsall, a szov­jet hadsereg és haditengeré­szet vezérkari főnöke, vala­mint India moszkvai nagy­követe. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riumának meghívására Gye- nes András külügyminiszter­helyettes vezetésével magyar külügyminisztérium! küldött­ség érkezett Hanoiba. A kül­döttséget a repülőtéren Hoang van Lói külügyminiszterhe- helyettes fogadta. Jelen volt Jakus Jenő, a Magyar Nép- köztársaság hanoi nagyköve­te. ♦ BÉCS: Nicolae Ceau- sescu, a Román Államtanács elnöke Franz Jonas osztrák köztársasági elnök meghívá­sára hétfőn ötnapos hivatalos látogatásra Ausztriába érke­zett. A román államfőt fele­sége, továbbá Josif Banc, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Corneliu Manescu kül­ügyminiszter, Cornel Burtica külkereskedelmi miniszter és több más román személyiség kíséri. Ceausescut és kísére­tét Franz Jonas fogadta a re­pülőtéren. A két államfő még a nap folyamán megbeszélés­re ült össze. + PRÁGA: Jan Pillér, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a Csehszlovák Szakszer­vezetek Központi Tanácsának elnöke hétfőn bemutatkozó látogatáson fogadta Vince Józsefet, a Magyar Népköz- társaság prágai nagykövetét, s szívélyes beszélgetést foly­tatott vele. + JERUZSÁLEM: Izraelben és az Izrael által megszállt terü­leteken 17 újabb koleramegbete­gedést észleltek. A Reuter szerint ezzel 174-re emelkedett a kolera­betegek száma. ♦ MOSZKVA: Muhammed Zahir sah afgán király va­sárnap nem hivatalos bará­ti látogatásra Moszkvába ér­kezett II Szovjetunióba érkezett Giri indiai államelnök A moszkvai diplomáciai naptár eseményei nem csu­pán európai, hanem ázsiai vonatkozásban is szovjet külpolitikai aktivitást jelez­nek. A Szovjetunióban ven­dégeskedik Li Kuang-Ju Sin­gapore-! kormányfő, vasár­nap átutazóban a szovjet fővárosba érkezett Moham­med Zahir sah, afgán király, hétfőn pedig egy harmadik ázsiai ország, India elnöke, Giri érkezik Taskentba, s indul onnan tovább Moszk­vába. Az ázsiai személyisé­gekkel folytatott eszemecse- rék újból lehetőséget nyúj­tanak arra, hogy a szovjet vezetők kifejtsék álláspont­jukat a nemzetközi helyzet­ről, ismertessék elképzelései­ket az ázsiai biztonsági rend­szer létrehozásáról. Ami Giri hivatalos látoga­tását illeti, az 500 milliós In­dia államelnöke megkülön­böztetett fogadtatásra szá­míthat a szovjet fővárosban. * Mint a TASZSZ Jelenti, Taskentban hétfőn ünnepé­lyes keretek között fogadták Girit, az Indiai Köztársaság elnökét, aki a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége és a szovjet kormány meg­hívására hivatalos látogatás­ra a Szovjetunióba érkezett. Husszein agresszióval vádolja Szíriái Egyre bonyolutfabb helyzet alakul ki Jordániában A szíriai területről Jordá­niába érkezett páncélos egy­ségek —, amelyeket az El Fatah szóvivője a „Paleszti­nái felszabadító hadsereg” egységeinek minősített — hét­főn délelőtt bevonultak tr- bidbe. miután — szintén a Fatah szóvivője szerint — teljességgel felszabadították Jordánia északi területeit. A 150 ezer lakost számláló, második legnagyobb jordá- niai város stratégiai jelentő­sége alapján nyugati hírügy­nökségek valószínűnek tart­ják, hogy a kormánycsapatok páncélos egységeinek jórészét hamarosan Irbidhez irányít­ják. Az AP katonai hírma­gyarázója azonban rámutat, hogy ezek az egységek öt nap óta állandóan harcban áll­nak, így feltehetően fogytán vannak üzemanyagnak és lő­szernek egyaránt, és ez eleve kétségessé teszi az Irbid el­foglalására irányuló erőfeszí­téseik sikerét. Az El Fatah bejrúti szóvivője szerint az Amman környékén dúló har­cokról érkező jelentések is „kitűnőek és okot adnak a bizakodásra” — a gerillák számára. Készültséget rendeltek el Kairó összes kórházában, hogy a jordániai harcolt se­besültjeit szükség esetén fo­gadni tudják. Abdu Szaílam A svéd választások eredménye Az egykamarás parlamenti rendszerre való áttérés során vasárnap általános választá­sokat tartottak Svédország­ban. Amint az előzetes köz­véleménykutatási adatok is sejtették. Olof Palme mi­niszterelnök szociáldemokrata pártja kissé visszaesett ko­rábbi helyzetéhez viszonyít­va. A kommunista párt elő­retört, és megfigyelők arra számítanak, hogy a fő politi­kai kérdésekben támogatni fogja a parlamentben a szo­ciáldemokratákat. Palme és miniszterei így megtarthat­ják posztjukat. A szociáldemokraták — hétfő hajnali jelentések sze­rint — 166 mandátumhoz jutottak, ami kevesebb az 1968-ban kivívott abszolút parlamenti többségnél. Szociáldemokrata Munkáspárt Svéd Baloldali Párt — kommunisták Centrum Párt Liberális Párt Konzervatív Párt Kereszténydemokrata Unió Marxista—Leninista Unió A fenti eredményekbe a még össze nem számolt, az össz-szavazatok 14 százaléká­ra becsült, postai úton le­adott szavazatok komputer­statisztikáját számították bele. A Centrum Párt, amely az első számú ellenzéki párt, előretört, a korábbi ellenzéki vezető, a Liberális Párt vi­szont fennállásának legna­gyobb választási vereségét szenvedte el. A kommunis­ták körülbelül annyi új sza­vazatot kaptak, amennyit a kormányzó szociáldemokra­ták vesztettek el. A szavazatok megoszlása: 166 mandátum 17 73 53 38 0 0 46,5% 4.9 20.4 15.6 10.6 1,7 0,4 Olof Palme miniszterel­nök az eredmények ismere­tessé válása után újságírók előtt így nyilatkozott; „Vala­mit nem csináltunk jól, de egyelőre nehéz lenne meg­mondani, hogy mi az”. A 43 éves kormányfő megígérte, hogy nem lép koalícióra az ellenzéki burzsoá pártok egyikével sem. 4- PALERMO: Palermóban több, mint 1000 rendőr keresi Mauro de Mauro újságíró, az Óra című napilap munkatársát, akit állítólag a maffia rabolt el. Az újságíró egyébként a maffia elleni bátor kiállásáról ismert. egyiptomi közegészségügyi miniszter a nemzetközi Vö­röskereszt genfi központjához intézett táviratában tájékoz­tatta a szervezetet ezekről az intézkedésekről, felajánlva az EAK egészségügyi hálózatá­nak szolgálatait. A Men a kö­zel-keleti hírügynökség érte­sülései szerint a jordániai harcok halálos áldozatainak száma elérte a hatezret, és — mint a hírügynökség meg­állapítja — ez a szám felte­hetően jelentős módon nőni fog, mivel Jordánia képtelen a sebesülteket mégfelelő or­vosi ellátásban részesíteni. A jordániai fővárosból el­lentmondásos közlemények érkeznek. Míg az ammani rá­dió szerint a városnak csak­nem valamennyi körzetében a kormánycsapatok szilárdan ellenőrzik a helyzetet, a Pa­lesztinái rádió folytatódó har­cokról ad hírt. Számos külföldi hírügynök­ség ammani tudósítója azt je­lenti, hogy fokozódik a oar- tizántevékenység a jordániai fővárosban és az ország észa­ki részében. Az AFP Ammanba kikül­dött különtudósítóinak otta­ni diplomáciai köröktől szer­zett értesülése szerint Husz- szein jordániai király az el­múlt 48 óra során érintke­zésbe lépett a Szovjetunió az Egyesült Államok, Franciaor­szág és Nagy-Britannia dip­lomáciai képviselőivel, hogy közös fellépésüket kérjék szí­riai haderők állítólagos jor­dániai behatolásával kapcso­latban. Hogy milyen jellegű fellépésről van szó, az egye­lőre nem ismeretes. Husszein — mint a kairói rádió jelentette — azután adott ki tűzszüneti paran­csot Ammanban állomásozó csapatainak, miután Szadek egyiptomi vezérkari főnök útján megkapta Nasszer el­nök sürgős üzenetét. A kai­rói rádió közölte, hogy Sza­dek tábornok, az EAK am­mani nagykövetének társa­ságában, Husszein irodájá­ban tartózkodott, amikor az uralkodó parancsa elhang­zott. Még a tűzszüneti parancs elhangzása előtt az ammani rádió ismertette Husszein király nyilatkozatát, amely­ben éles kirohanást intézett Szíria vezetői ellen és Jor­dánia elleni agresszióval vá­dolta őket. A jordániai ural­kodó közvetve felhívta az ország északi részében állo­másozó iraki csapatokat, hogy az ammani kormány csapatainak oldalán avat­kozzanak a harcokba. Üzenetében Husszein vé­gül azzal vádolta Szíriát: „haderőket vont el az Izrael elleni frontról, a Golan-ma- gaslatok térségéből, hogy azokat Jordánia ellen vesse be”. Szíriái cáfolat A szíriai külügyminisztéri­um hétfőn délelőtt nyilatko­zatot tett közzé, amelyben hivatalosan cáfolja, hogy csa­patai intervenciót hajtottak volna végre Jordánia ellen. „A szíriai kormány nyo­matékosan visszautasítja az Észak-Jordánia elleni invázió vádját, és követeli, hogy az Egyesült Államok vonja visz- sza hatodik flottájának egy­ségeit a Földközi-tenger ke­leti részéről, mivel a flotta­egységek jelenléte és a be­avatkozással való fenyegetés súlyosan veszélyezteti a kö­zel-keleti békét és a világ­békét ... „Felszólítjuk a világ vala­mennyi országát, hogy ítélje el az amerikai összesküvést és a jordániai katonai be­avatkozásról szóló amerikai fenyegetőzéseket, — hangzik a szíriai külügyminisztérium nyilatkozata, amelyet dél­előtti adásában a damasz­kuszi rádió ismertetett. 80(M) halott és sebesült Egyiptom álláspontja a jordániai helyzetről Kairóba érkezett hírek sze­rint a jordániai polgárhábo­rú halottainak és sebesültjei­nek száma 8000 fölé emelke­dett. Hiábavalónak bizonyult minden közvetítési kísérlet, a jordániai hadsereg folytatja támadásait a Palesztinái fel- szabadítási erők ellen. Nasszer egyiptomi elnök vasárnap két újabb felhívásban szólította fel Husszein királyt: utasítsa hadseregét a tűzszünet életbe léptetésére. Husszein válaszá­ban az ellenállási szerveze­teket vádolta a tűzharc foly­tatásával, bár Nasszer Ara- faltól származó értesülése szerint a Palesztinái felszaba­dítás! szervezet elfogadta a tűzszüneti felhívást. Az EAK haladéktalanul beleegyező választ adott Bur­Csúszás Stockholmban Európa leggazdagabb országá­ban, Svédországban az új vá­lasztások eredményeképpen meg* j lehetősen kényes helyzet alakult ki. A Palme miniszterelnök ál­tal vezetett és 1932 óta hatal­mon lévő Svéd Szociáldemokra­ta Párt továbbra is az ország legnagyobb pártjaként, győze­lemmel került ki a küzdelem­ből. Ugyanakkor azonban elve­szítette abszolút többségét. A 350 tagú parlamentben 166 szociál­demokrata képviselő foglal majd helyet. A három pártból álló (centrum, vagy agrárpárt, nép­párt, más néven liberális párt és a konzervatívok) polgári el­lenzék 167 mandátumot nyert. A Kommunista Párt jelentősen elő­retört: az 1968-as parlamenti választásokon szerzett három mandátum helyett ezúttal 17 tör­vényhozót küld a parlamentbe. Mindehhez hozzá kell tenni: a parlamenti mandátumok felosz­tása alapján nem lehet világos kénét kapni az erőviszonyok változásairól. A szociáldemokra­ta kormány ugyanis parlamenti reformot hajtott végre: eltörölte a felsőházat és bevezette az egykamarás rendszert. Ez reális és korszerű lépés volt. A válasz­tási reform következményekép­pen a korábbi, mindössze 233 mandátummal rendelkező kép­viselőház (alsóház) átadta helyét a 350 tagú új képviselőháznak. Ez az oka annak, hogy a man­dátumok megoszlása némileg torzítja a képet. Hiszen a ver­sengés során a korábbinál 123- mal több mandátum sorsa dőlt el. Világosabb képet ad ennél a svéd szociáldemokrácia hatalmi helyzetének alakulása szempont­jából a szavazatok megoszlása. 1968 szeptemberében, a legutób­bi választásokon a szociálde­mokraták egymaguk a szavaza­tok 50,9 százalékát szerezték meg. Ez 3,6 százalékkal kedve­zőbb volt az 1964-es általános választások szociáldemokrata szavazat-arányánál (47,3 száza­lék). A mostani választásokon a szociáldemokraták a szavaza­tok 46,5 százalékát szerezték meg. Nemcsak arról van szó te­hát, hogy az 1968-as hajszálnyi abszolút többséget elvesztették, hanem némileg 1984-es pozíció­ikhoz képest is visszacsúsztak. Mindennek ellenére nem kell azt várni, hogy az 1932 óta tartó szociáldemokrata kormányzás megszakad. Ennek elsőrendű oka a polgári ellenzék megosz­tottsága. A centristákat és a li­berálisokat lényegesen kisebb szakadék választja el a svéd szociáldemokráciától, mint a konzervatív párttól. A konzerva­tívok a svéd nagytőke _ jobbol­dali szárnyát képviselik és a NATO iránti erős hajlandóságuk elszigeteli őket a semlegesség bázisán álló másik két polgári párttól. Emellett a polgári ellen­zék már említett 167 mandátu- | ma éppen a centristák és a li- I berálisok előretörésének, s a konzervatívok visszaesésének je­gyében alakult ki! A centristák a szavazatok 20,4 százalékával 73 mandátumot, a liberálisok pedig ' 56 mandátumot szereztek. A konzervatívoknak a régi par­lamentben 32 mandátumuk volt, most pedig 38. Ez azt jelenti, hogy a kibővült képviselőház 117 úl helyéből mindössze 6-ot sike­rült megszerezniük. Politikai ér­tékét tekintve ez a konzervatí­vok voltaképpeni visszaesését jelenti! A másik, rendkívül jelentős tényező a Svéd Kommunista Párt előretörése, amely a sza­vazatok 4,9 százalékáyal szerezte meg 17 képviselői helyét. Egye­dül a kommunista képviselők támogatása is elég tehát ahhoz, hogy a Palme-kormányt több­séghez segítse a polgári ellenzék koncentrált és egységes táma­dása esetén. Az előbbi elemzés­ből azonban kiderül, hogy ilyén támadásra a polgári frakció megosztottsága miatt a gyakor­latban aligha kell számítani. Másszóval: a svéd szociálde­mokrácia lejjebb csúszott — de politikai földcsuszamlás nem történt és így a jelenlegi svéd politikai vonal folytatására le­het számítani. Ez a nemzetközi kérdésekben azt jelenti, hogy Svédország továbbra is fenntart­ja politikai semlegességét, elíté­li az amerikai imperializmus tá­vol-keleti agresszióját és kész tevékenyen közreműködni az európai biztonság megszervezé­sében. Egyetlen kérdést mégis fel kell vetni: mi lehetett az a té­nyező, amely csorbította a rend­kívül dinamikus, fiatal minisz­terelnök, Palme pártjának sike­rét. Még pontosabban: abban, hogy az általános nyugat-euró­pai inflációs hullám a svéd gaz­daság életét sem kerülte el. Pusztán az a tény, hogy egy hónapnál a választások előtt a kormánynak be kellett fagyasz­tania néhány alapvető élelmiszer árát — már figyelmeztetett a gazdasági „buktatók” komolysá­gára. Az inflációs nyomás és az árpolitika számlájára kell tehát írni, hogy a szociáldemokraták abszolút többség helyett csak relatív, viszonylagos többséghez jutottak az új, 350 tagú parla­mentben. giba tunéziai elnöknek arra a kezdeményezésre, hogy a Jordániái konfliktus megol­dása céljából a legrövidebb időn belül tartsanak csúcsta­lálkozót Kairóban az arab uralkodók és államfők. Az EAK szinte folyamatos kap­csolatban áll több arab fővá­rossal, köztük Tripolival, Khartoummal, Damaszkusz- szal, s Nasszer személyes megbízottjával üzenetet kül­dött Fejszál, Szaud-arábiai királynak. A hétfői A1 Ahram az aláb­biakban foglalja össze Egyip­tom álláspontját: 1. A jordániai harcok foly­tatása esetén az ellenállási mozgalom számára hátrányo­san alakul a helyzet, mivel a hadsereg tagjainak beveté­se gyökeresen megváltoztatja az események menetét. 2. Az EAK előre tudta, hogy az iraki baathista kor­mány nem teljesíti azt az ígéretét, hogy konfliktus ese­tén az ellenállási mozgalom segítségére siet, s erre nem egyszer figyelmeztette az el­lenállás parancsokságát. 3. A jordániai hatóságok­ban, főként a hadseregben, olyan elemek és személyek találhatók, akik ellenséges magatartást tanúsítanak az ellenállási mozgalommal szemben, s ezek csupán a tá­madás jelére vártak. 4. Kairó úgy véli a fele­lősség megköveteli, hogy to­vábbra is kapcsolatban ma­radjon Ammannal, bízva a lehetőségben, hogy meg tudja akadályozni az ellenállási mozgalom likvidálását. Kairó tisztában van vele, hogy a politikai befolyás az egyetlen eszköz, amely rendelkezésére áll. Egyiptom idejekorán megkezdte politikai akcióját az első válságos éjszakát kö­vetően. t

Next

/
Thumbnails
Contents