Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

1970. szeptember 16. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Repülőgép­rablás Szeptember 14-én Bíró Miklós, Mamusits János és Karácsony Géza magyar ál­lampolgárok a Bukarest—Bu­dapest—Prága között közle­kedő román utasszállító re- külőgép személyzetét fegyve­resen arra kényszerítették, hogy az NSZK területén, Münchenben szálljon le. A fenti személyek — akik kö­zül kettő korábban köztörvé­nyi bűncselekményt követett el — valamint egyikük fe­lesége és két kiskorú gyer­meke Münchenben menedék­jogot kért A repülőgép töb­bi utasával megérkezett Prágába. A közforgalmi repülés biz­tonságát súlyosan veszélyez­tető közönséges bűnözők ki­adatásáért a Magyar Nép- köztársaság Külugyminiszté- ruma az NSZK kormányá­nál a szükséges lépéseket megtette. A bűncselekmény ügyében a vizsgálatot a rendőrség folytatja. SZÁMVETÉS A BARANYATERMÉK egy éve A jugoszláv kishatármenti árucsere-forgalom komoly tényezője Megkezdődött a békekölcsön­nyeremények kifizetése Ötvenezer forintos nyeremény Tegnap reggel sokan vár­ták a pécsi OTP-hivatalok nyitását: a szeptember 7-i húzás után 15-én megkez­dődött az I., illetve az V. és a VI. békekölcsön nyeremé­nyének kifizetése. A megyei fiókban délután egy óráig 753 nyertes kötvényre kifi­zettek 211 ezer forintot. Egy pécsi nyugdíjas tiszt­viselő ötvenezer forintot nyert, már a reggeli órák­ban jelentkezett az összegért. Ezenkívül egy-egy ötezer fo­rintos kötvényre is fizettek. Számos kötvénytulajdonos le­vélben közölte a számokat, amelyeket az OTP vissza­menőleg felülvizsgál és az eredményről értesíti őket. Űjmecsekalján 338 kötvény­re 29 ezer forintot fizettek, itt a legnagyobb nyeremény P00 forint volt. A Doktor Sándor utcai fióknál már magasabb összegek jelentkez­tek: 157 kötvény tulajdonosa összesen 32 ezer forintot ka­pott. Meszesen 143 kötvényre 31 ezer, a Bajcsy-Zsftinszky úton pedig 260 kötvényre 40 ezer forintot fizettek ki. Rendkívül eredményesen kereskedik a BARANYA- TERMÉK. Ezt a vállalkozást pontosan egy éve hívták élet­re a baranyai és a tolnai mezőgazdasági termelőszövet­kezetek és ez a vállalkozás — igaz, még a kezdetnél tar­tunk — megtörte az állami terménykereskedelem mono­polhelyzetét. Az idei első félév forgalmáról és a ter­vekről a tegnapi igazgatói tanácsülésen dr. Héjjá Jó­zsef ügyvezető igazgató szá­molt be. Mindennel együtt — tehát a partnerek összehozása ré­vén létrejött üzleteket is be­leszámítva — közel 25 mil­lió forintot kitevő forgalmat bonyolított le a BARANYA- TERMÉK. A vetőmagvakat az állami gazdaságok ter­mesztették, és — a termelő- szövetkezetek vállalkozása közreműködésével — a tsz- ekhez került. Kukorica-vető­magból a tervezettnél keve­sebb; viszont a kalászosok­ból — az év eleji szerződé­sek alapján — többszáz va- gonnyi, összesen 3000 tonna kalászos vetőmag került a tesz-ekbe a BAR ANYATER­MÉK közvetítésével. Hogy ez mennyire komoly segítség, akkor derül ki, ha összeha­sonlítjuk az elért árakat az állami vetőmagkereskedelem áraival: a BARANYATER- MÉK mázsánként 26 forint­tal olcsóbban juttatta a ve­tőmaghoz tagszövetkezeteit Már szervezik a jövő év ve­tőmag-szükségletének kielé­gítését. A kukorica és a ka­lászosok mellett bekapcso­lódnak a burgonyavetőmag forgalmazásába is. Ügy néz ki, a BARANYA- TERMÉK egyre komolyabb tényezője lesz a jugoszláv kishatármenti forgalomnak. Az elmúlt félévben 700 ton­na lucemalisztet exportáltak Jugoszláviába. A második félévben fc- a kishatármenti árucserefofgalom keretében — 14 millió forint értékben exportálnak élő tyúkot, kö­lest hajdinát csemegeubor­kát és parkettát. Ez csak terv, a lehetőségek ennél sokkal nagyobbak. A jugosz­láv partnerek a második fél­évben 3000 tonna lucerna- lisztre jelentették be az igé­nyüket. Ez egy nagyon’ elő­nyös üzlet lenne — készle­teink vannak bőven — hi­szen az eddigi árakkal szem­ben mázsánként 60—100 fo­rint többletet jelentene a termelőknek. Az AGRIM- PEX azonban — érthetetlen okokból — mindeddig elzár­kózott az üzlet elől, nem adott eladási megbízást a BARANYATERMÉK-nek. A világkereskedelembe va­ló intenzívebb bekapcsoló­dással kapcsolatos az a hír, hogy ez év tavaszán Debre­cenben létrejött a termelő- szövetkezetek gazdasági vál­lalkozásainak koordinációs bizottsága. A bizottság haté­konyabbá akarja tenni a BARANYATERMÉK-hez ha­sonló vállalkozások értékesí­tési és beszerzési tevékeny­ségét, meg akarja szüntetni e vállalkozások jelenlegi el­szigeteltségét. A koordináci­ós bizottság háromtagú inté­ző bizottságot hozott létre, ennek egyébként dr. Héjjá József is tagja. Az intéző bi­zottság most olyan együtt­működési tervezeten dolgo­zik, mely lehetővé teszi, hogy az ország termelőszö­vetkezetei egységesen lépje­nek fel a termény-export­ban, és a -vásárlásban — mű­trágya, gépek stb. A tegnapi igazgatói tanács­ülésen határozatot hoztak az új belépők ügyében, továb­bá elhatározták: október el­sejétől átveszik a Mecsek és Dráva menti Tsz-Szövetség műszaki tervezői részlegét. Ez a kis apparátus a tagszö­vetkezetek beruházásait ter­vezi és bonyolítja, a tagszö­vetkezeteknek 20 százalékos árengedménnyel. Még egy fontos határozat született: a vállalkozás létrehozói kezes­séget vállaltak, a BARA- NYATERMÉK a jövőben /hi­teleket vehet fel a Magyar Nemzeti Banktól. Erre külö­nösen az export-ügyleteknél lesz szükség, amikor a nagy átfutási idő miatt késik a kiegyenlítés, tehát pénz még nincs, de a közvetítő, a BA- RANYATERMÉK „zsebből” fizet. A vállalkozás egyéb­ként az idén összesen 100 millió forint értékű üzletet köt, illetve közvetít. Közművesített terület üzemek részére Dombóvár a jövőjét készíti elő Százmillió forintos beruházás csatornázásra 1700 új dolgozónak munkalehetőség A tizenhétezer lakosú Dombóvár április 1-én vá­rossá avanzsált. A fiatal vá­rosban mintegy nyolcezren élnek bérből és fizetésből — ebből 2400 vasutas —, a tsz- nek körülbelül 400 tagja van. — Az utóbbi években kü- I lönösen a szövetkezeti ipar Egy év után Ötöst kapott a zobáki mammutvágat Gázkitörést fojtottak el Hajdúszoboszlón Szerencsés kimenetelű gáz­kitörést sikerült minden kü­lönösebb baj nélkül elfojtani Hajdúszoboszló határában. Az emlékezetes nagyhegyes! gázkitörés színhelyétől alig 500 méterre keletkezett az újabb kitörés, amikor az egyik gázkúton a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói a berende­zést javították. Az iszappal feltöltött kút eddig ismeret­len okból beindult és a cső­elzáró szerelvény a kiépítés alatt álló termelőcsőről le­szakadt. A kitörés elfojtását nyomban megkezdték, s az sikerült is. A műszaki bal­eset körülményednek kivizs­gálását a Szolnoki Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség megkezdte. t Ez idő szerint egész Euró­pában nincs párja a zobáki mammut-vágatnak. Ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy teg­nap délelőtt a Belga Bányá­szati Kutató Intézet mérnöke is látogatást tett az üzemben az első csavartól az utolsóig végignézve a panelbiztosí- tású vágatépítő gépsor min­den darabját A vasbeton- biztosítású vágatokkal a bel­gák mellett a csehszlovákok és a szovjetek végeznek na­gyobb szabású kísérleteket, a zobákihoz hasonló kereszt­metszetű vágat — 5,5 méter az átmérője! —, sehol sincs. A Mecseki Szénbányák leg­ígéretesebb kísérletei egyiké­nek számító zobáki mammut­vágat építése 1969. október 15-én kezdődött Az egyéves „jubileum” alkalmából — a Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület mecseki cso­portjának rendezésében —, tegnap délután Gálfi István főmérnök előadást tartott Pécsett a Tudomány és Tech­Akik a hírekben szerepelnek... Szokola Ferenc üzemvezető A bányászat szolgálatában a felszabadulás Ma eltöltött 25 éves munka elismeréséül a Bányászati szolgálati ér­demérem arany fokozatával tüntették ki Szokola Feren­cet, Pécsbánya üzemvezető­jét. A szakszervezeti titkár két­szer szólította Bittner Feren­cet: jöjjön vegye át a kitün­tetést. A Zalka Máté művelő­dési otthonban kínos csend volt a nézőtéren és elnöki emelvényen egyaránt. Nem jött el a kitüntetett? — Ferkó gyér- már! — Szokola Ferenc üzemvezető a világ legtermészetesebb hang­ján szólt a zsúfolt teremben ülő bányászok felé. A der­medtség felengedett. Minden felől kiabálták: a szanató­riumban van, megint rosz- szabbodott... Mellettem egy asszony állt — kirohant. Később vörös szemmel jött vissza: „Ilyen üzemvezetőnk van — mond­ta. — Nagyon jó ember...” Persze, ez nem volt eny- nyire egyértelmű abban az időben, amikor visszakerült Pécsbányára. Kirsching Já­nos, az előző üzemvezető ak­kor már fegy esztendeje beteg volt. Az 1967-es év: nyáron a mecseki bányászkodás történetében egyedülálló mé­retű vízbetörés sújtotta az üzemet. Kétségessé vált egy­általán kinyitják-e még a bá­nyát. Mindez nem hatott kedvezően az emberek han­gulatára — meg kell vallani a munkafegyelemre sem. Pár hétig csendesen ismer­kedett — 1968 januárjában — az új üzemmel, amelyben régebben már évtizedekig dolgozott. Legutóbb István- aknán volt főmérnök, onnan került vissza, haza Pécsbá­nyára. Ismerte a fél üzemet, csak a nevekkel volt bajban. Más esetben a név hangzott ismerősen, de tulajdonosa csak a fia volt annak, akivel Szokola Ferenc valamikor együtt dolgozott. Ismerkedni kellett, de er­re nem sok ideje volt. Talán egy hónapja volt az üzemben, amikor megkezdte az átszer­vezést.1 Néhány Intézkedése után olyan zsongás keletke­zett, mint a megbolygatott darázsfészekben. Ebben az időben bizony sokan nem azt mondták: de jó ember. Gyűj­tött azonban barátokat is, akik szent meggyőződéssel hitték: minden az üzemért történik, és az üzemben mindannyian benne vannak. Az elmúlt év tavaszán a színházban egy vígjátékot játszottak, amikor találkoz­tam a nagyon szomorú üzem­vezetővel. Akkor annyira már kétségessé vált a Pécs­bánya jövője, hogy a legbo­rúlátóbbak csak egy, esetleg két évet adtak ... — Most kell bizonyítanunk — mondta. — Ha ezt az évet ki tudjuk húzni, még sokáig forog a pécsbányai aknake­rék. — Mélységesen megdöb­bentett fanatikus hite, hi­szen számára teljesen mind­egy lehet a jövő — gondol­tam akkor — 56 éves, rövi­desen nyugdíjba megy. Ami­kor az év végén találkoztunk — Pécsbánya elsőként telje­sítette a bányaüzemek közül tervét — cinkosan rámka­csintott: most már élni fo­gunk. Az idei bányásznapon, hosszú évek óta először, is­mét a temető kapuban kí­gyózott sJ sor vége, amikor Szokola Ferenc üzemvezető a pécsbányai bányászok élén a hősök emlékművéhez ért. Lombosi Jenő nika Házában. Az előadás és az azt követő vita alapján egyértelművé vált: a kísérlet sikerült, most már a nagyobb ütemű, üzemszerű munká­nak kell következnie. Gálfi főmérnök a kísérlet­tel és a tervekkel kapcsolat­ban az előadás után a kö­vetkező nyilatkozatot adta lapunknak: — Eddig 200 folyóméter vágat készült el. Ez azt je­lenti, hogy egy év alatt 1650 — közel 1200 kilogramm súlyú — panelelemet építet­tek be a föld alatt. Az új módszer keresését, illetve a szokatlan méreteket Zobák- bánya sajátosságai kénysze­rítették ki. A mélység párat­lanul nagy, s ebből követke­zően nagy —42° Celsius — a kőzethőmérséklet is. Ehhez járul a metánveszély — a zavartalan termelés alapja tehát a megfelelő légellátás. Hagyományos módszerekkel már az 5 méter átmérőjű vágatok építése is problémás. A nagy nyomás csak fokoz­za a nehézségeket. A vas­betonpanelt 5 ívből állítják össze. A vágat keresztmet­szete 22 négyzetméter — ami már tökéletes légellátást biz­tosít. — A kísérleti munkahely nemcsak a beépítésre kerülő anyagok szokatlansága miatt keltette fel a szakemberek érdeklődését, de különlegesen magas gépesítettségi foka miatt is. Svéd gyártmányú Atlas-Copco fúrógépek, an­gol — oldalürítős — rakodó­gép, s csehszlovák gyártmá­nyú hidraulikus panelemelő üzemel a vájvégen. Ez utóbbi prototípus, ezért meglehető­sen sok baj volt vele, most azonban már kiforrottnak te­kinthető a konstrukció. Pilla­natnyilag 1,2 méteres előre­haladást produkál a vágat­hajtó brigád, az év végére azonban elérik a napi 1,5 métert. 1975-re 2,4 folyómé­teres napi sebesség a terv — Zobák ugyanis szinte vala­mennyi fővágatát át kívánja építeni. A költségekkel kapcsolat­ban a főmérnök elmondotta: drágább, mint a hagyomá­nyos módszer, pontosabban: többe kerül, mint a TH-ív, azt ugyanis, hogy mi a drá­ga és mi az olcsó, nem a be­kerülési költség dönfi el. Az újrendszerű vágat ellenáll a kőzetnyomásnak, a gyakori átépítések, újrabővítések költsége tehát teljes egészé-' ben megtakarítható. fejlődött jelentősen — mondja Vaszkó Szilveszter, a Városi Tanács VB elnöke. — A Vegyesipari Szövetkezet műanyag termékeit több or­szágba exportálja. Tízmillió forintot költenek a további üzemfejlesztésre. Az ■ Univer­sal szövetkezet az alpesi fa­ház gyártásával rukkolt? ki, — kelendő áru- különösen a nyugati országokban. A Vas­ipari Ktsz is bővül, új telep­helyre kerül. A Budapesti Láng Gépgyár két éve jött ide egy üzemegységével,. — az üzem szeptember végén, október elején megkezdi működését, — konzervgyári gepeket készítenek. A város a következő évek­ben is az elmúlthoz hasonló ! mértékben kíván fejlődni. Tapasztalat, hogy az üzemek új részlegüknek közművesí­tett területet keresnek, nem egy fővárosi üzem is szíve­sen beruház ilyen helyre. Dombóvár ajánl közművesí­tett területet, ez volt tegnap a városi vb napirendjén. — Van már érdeklődOv — A kísérlet bevált. A» egész 70 hektár terület köz­művesítését 1972-re befejez­zük. Eddig megkötöttük az egyezséget a Tolna megyei Tanácsi Fémtömegcikk Vál­lalattal, — 10 millió forintot beruházással építi itt egysé­gét. A Budapesti Pátria Nyomda 20 millió forintos beruházással jelentkezett, — 1972-ben már működik ide helyezett egysége. A Buda-: pesti Csavarárugyár is 1972- ben kezdi meg új egységének építését. — Mit jelent a város fej­lődése szempontjából az új ipari üzemek letelepülése? — Több szempontból is előnyös. A városból sokan járnak el vidékre dolgozni, — így a IV. ötéves tervben beinduló üzemek számítá­sunk szerint 1700 dolgozónak adanak munkalehetőséget — helyben. Ügy vélem, hogy nemcsak bennünket, hanem más városokat is sokat fog­lalkoztat a nők elhelyezése. Nos, az 1700 új munkaerő igénynek mintegy 60—70 szá­zaléka nőkből verbuválható. — A város — ismeretes — nem rendelkezik megfelelő ivóvíz-kapacitással. Segít-e ezen a helyzeten az északi ipartelep? — Igen. A telep ellátása érdekében tíz kutat fúrunk s ezek a kutak nemcsak az ipartelep vízigényét elégítik ki, hanem a város lakossága ivóvíz-gondjai megoldásába is besegítenek. A vb. ülés részvevői java­solták: a különböző vállala­tod amelyek a területre te­lepülnek, fűtésigényeiket együttes erővel oldják meg, — egy közös központból. Ol­csóbb és hatásosabb így, — megfelelő kooperálással. A felszólalások felhívták a fi­gyelmet: a 100 millió forin­tos közművesítés elkészítését gyakran ellenőrizzék, a száz­millió forint mögött megfe­lelő értékű munka álljon. A példa bizonyítja: közmű­vesített területre szívesen te­lepülnek üzemegységek, ez pedig léndítően hat a város fejlődésére. G. F. Eladó ! 1 DB B/Z-ES WÖRNER GYORSSAJTÓ NYOMDAGÉP Érdeklődni lehet: MECSEKI ÉRCBÁNYÁSZATI VÁLLALAT Anyag és Áruforgalmi Főosztály. Tel.: 28-84 28-89 (Bendesné) 1

Next

/
Thumbnails
Contents