Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-16 / 217. szám
1970. szeptember 16. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Repülőgéprablás Szeptember 14-én Bíró Miklós, Mamusits János és Karácsony Géza magyar állampolgárok a Bukarest—Budapest—Prága között közlekedő román utasszállító re- külőgép személyzetét fegyveresen arra kényszerítették, hogy az NSZK területén, Münchenben szálljon le. A fenti személyek — akik közül kettő korábban köztörvényi bűncselekményt követett el — valamint egyikük felesége és két kiskorú gyermeke Münchenben menedékjogot kért A repülőgép többi utasával megérkezett Prágába. A közforgalmi repülés biztonságát súlyosan veszélyeztető közönséges bűnözők kiadatásáért a Magyar Nép- köztársaság Külugyminiszté- ruma az NSZK kormányánál a szükséges lépéseket megtette. A bűncselekmény ügyében a vizsgálatot a rendőrség folytatja. SZÁMVETÉS A BARANYATERMÉK egy éve A jugoszláv kishatármenti árucsere-forgalom komoly tényezője Megkezdődött a békekölcsönnyeremények kifizetése Ötvenezer forintos nyeremény Tegnap reggel sokan várták a pécsi OTP-hivatalok nyitását: a szeptember 7-i húzás után 15-én megkezdődött az I., illetve az V. és a VI. békekölcsön nyereményének kifizetése. A megyei fiókban délután egy óráig 753 nyertes kötvényre kifizettek 211 ezer forintot. Egy pécsi nyugdíjas tisztviselő ötvenezer forintot nyert, már a reggeli órákban jelentkezett az összegért. Ezenkívül egy-egy ötezer forintos kötvényre is fizettek. Számos kötvénytulajdonos levélben közölte a számokat, amelyeket az OTP visszamenőleg felülvizsgál és az eredményről értesíti őket. Űjmecsekalján 338 kötvényre 29 ezer forintot fizettek, itt a legnagyobb nyeremény P00 forint volt. A Doktor Sándor utcai fióknál már magasabb összegek jelentkeztek: 157 kötvény tulajdonosa összesen 32 ezer forintot kapott. Meszesen 143 kötvényre 31 ezer, a Bajcsy-Zsftinszky úton pedig 260 kötvényre 40 ezer forintot fizettek ki. Rendkívül eredményesen kereskedik a BARANYA- TERMÉK. Ezt a vállalkozást pontosan egy éve hívták életre a baranyai és a tolnai mezőgazdasági termelőszövetkezetek és ez a vállalkozás — igaz, még a kezdetnél tartunk — megtörte az állami terménykereskedelem monopolhelyzetét. Az idei első félév forgalmáról és a tervekről a tegnapi igazgatói tanácsülésen dr. Héjjá József ügyvezető igazgató számolt be. Mindennel együtt — tehát a partnerek összehozása révén létrejött üzleteket is beleszámítva — közel 25 millió forintot kitevő forgalmat bonyolított le a BARANYA- TERMÉK. A vetőmagvakat az állami gazdaságok termesztették, és — a termelő- szövetkezetek vállalkozása közreműködésével — a tsz- ekhez került. Kukorica-vetőmagból a tervezettnél kevesebb; viszont a kalászosokból — az év eleji szerződések alapján — többszáz va- gonnyi, összesen 3000 tonna kalászos vetőmag került a tesz-ekbe a BAR ANYATERMÉK közvetítésével. Hogy ez mennyire komoly segítség, akkor derül ki, ha összehasonlítjuk az elért árakat az állami vetőmagkereskedelem áraival: a BARANYATER- MÉK mázsánként 26 forinttal olcsóbban juttatta a vetőmaghoz tagszövetkezeteit Már szervezik a jövő év vetőmag-szükségletének kielégítését. A kukorica és a kalászosok mellett bekapcsolódnak a burgonyavetőmag forgalmazásába is. Ügy néz ki, a BARANYA- TERMÉK egyre komolyabb tényezője lesz a jugoszláv kishatármenti forgalomnak. Az elmúlt félévben 700 tonna lucemalisztet exportáltak Jugoszláviába. A második félévben fc- a kishatármenti árucserefofgalom keretében — 14 millió forint értékben exportálnak élő tyúkot, kölest hajdinát csemegeuborkát és parkettát. Ez csak terv, a lehetőségek ennél sokkal nagyobbak. A jugoszláv partnerek a második félévben 3000 tonna lucerna- lisztre jelentették be az igényüket. Ez egy nagyon’ előnyös üzlet lenne — készleteink vannak bőven — hiszen az eddigi árakkal szemben mázsánként 60—100 forint többletet jelentene a termelőknek. Az AGRIM- PEX azonban — érthetetlen okokból — mindeddig elzárkózott az üzlet elől, nem adott eladási megbízást a BARANYATERMÉK-nek. A világkereskedelembe való intenzívebb bekapcsolódással kapcsolatos az a hír, hogy ez év tavaszán Debrecenben létrejött a termelő- szövetkezetek gazdasági vállalkozásainak koordinációs bizottsága. A bizottság hatékonyabbá akarja tenni a BARANYATERMÉK-hez hasonló vállalkozások értékesítési és beszerzési tevékenységét, meg akarja szüntetni e vállalkozások jelenlegi elszigeteltségét. A koordinációs bizottság háromtagú intéző bizottságot hozott létre, ennek egyébként dr. Héjjá József is tagja. Az intéző bizottság most olyan együttműködési tervezeten dolgozik, mely lehetővé teszi, hogy az ország termelőszövetkezetei egységesen lépjenek fel a termény-exportban, és a -vásárlásban — műtrágya, gépek stb. A tegnapi igazgatói tanácsülésen határozatot hoztak az új belépők ügyében, továbbá elhatározták: október elsejétől átveszik a Mecsek és Dráva menti Tsz-Szövetség műszaki tervezői részlegét. Ez a kis apparátus a tagszövetkezetek beruházásait tervezi és bonyolítja, a tagszövetkezeteknek 20 százalékos árengedménnyel. Még egy fontos határozat született: a vállalkozás létrehozói kezességet vállaltak, a BARA- NYATERMÉK a jövőben /hiteleket vehet fel a Magyar Nemzeti Banktól. Erre különösen az export-ügyleteknél lesz szükség, amikor a nagy átfutási idő miatt késik a kiegyenlítés, tehát pénz még nincs, de a közvetítő, a BA- RANYATERMÉK „zsebből” fizet. A vállalkozás egyébként az idén összesen 100 millió forint értékű üzletet köt, illetve közvetít. Közművesített terület üzemek részére Dombóvár a jövőjét készíti elő Százmillió forintos beruházás csatornázásra 1700 új dolgozónak munkalehetőség A tizenhétezer lakosú Dombóvár április 1-én várossá avanzsált. A fiatal városban mintegy nyolcezren élnek bérből és fizetésből — ebből 2400 vasutas —, a tsz- nek körülbelül 400 tagja van. — Az utóbbi években kü- I lönösen a szövetkezeti ipar Egy év után Ötöst kapott a zobáki mammutvágat Gázkitörést fojtottak el Hajdúszoboszlón Szerencsés kimenetelű gázkitörést sikerült minden különösebb baj nélkül elfojtani Hajdúszoboszló határában. Az emlékezetes nagyhegyes! gázkitörés színhelyétől alig 500 méterre keletkezett az újabb kitörés, amikor az egyik gázkúton a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói a berendezést javították. Az iszappal feltöltött kút eddig ismeretlen okból beindult és a csőelzáró szerelvény a kiépítés alatt álló termelőcsőről leszakadt. A kitörés elfojtását nyomban megkezdték, s az sikerült is. A műszaki baleset körülményednek kivizsgálását a Szolnoki Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség megkezdte. t Ez idő szerint egész Európában nincs párja a zobáki mammut-vágatnak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy tegnap délelőtt a Belga Bányászati Kutató Intézet mérnöke is látogatást tett az üzemben az első csavartól az utolsóig végignézve a panelbiztosí- tású vágatépítő gépsor minden darabját A vasbeton- biztosítású vágatokkal a belgák mellett a csehszlovákok és a szovjetek végeznek nagyobb szabású kísérleteket, a zobákihoz hasonló keresztmetszetű vágat — 5,5 méter az átmérője! —, sehol sincs. A Mecseki Szénbányák legígéretesebb kísérletei egyikének számító zobáki mammutvágat építése 1969. október 15-én kezdődött Az egyéves „jubileum” alkalmából — a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület mecseki csoportjának rendezésében —, tegnap délután Gálfi István főmérnök előadást tartott Pécsett a Tudomány és TechAkik a hírekben szerepelnek... Szokola Ferenc üzemvezető A bányászat szolgálatában a felszabadulás Ma eltöltött 25 éves munka elismeréséül a Bányászati szolgálati érdemérem arany fokozatával tüntették ki Szokola Ferencet, Pécsbánya üzemvezetőjét. A szakszervezeti titkár kétszer szólította Bittner Ferencet: jöjjön vegye át a kitüntetést. A Zalka Máté művelődési otthonban kínos csend volt a nézőtéren és elnöki emelvényen egyaránt. Nem jött el a kitüntetett? — Ferkó gyér- már! — Szokola Ferenc üzemvezető a világ legtermészetesebb hangján szólt a zsúfolt teremben ülő bányászok felé. A dermedtség felengedett. Minden felől kiabálták: a szanatóriumban van, megint rosz- szabbodott... Mellettem egy asszony állt — kirohant. Később vörös szemmel jött vissza: „Ilyen üzemvezetőnk van — mondta. — Nagyon jó ember...” Persze, ez nem volt eny- nyire egyértelmű abban az időben, amikor visszakerült Pécsbányára. Kirsching János, az előző üzemvezető akkor már fegy esztendeje beteg volt. Az 1967-es év: nyáron a mecseki bányászkodás történetében egyedülálló méretű vízbetörés sújtotta az üzemet. Kétségessé vált egyáltalán kinyitják-e még a bányát. Mindez nem hatott kedvezően az emberek hangulatára — meg kell vallani a munkafegyelemre sem. Pár hétig csendesen ismerkedett — 1968 januárjában — az új üzemmel, amelyben régebben már évtizedekig dolgozott. Legutóbb István- aknán volt főmérnök, onnan került vissza, haza Pécsbányára. Ismerte a fél üzemet, csak a nevekkel volt bajban. Más esetben a név hangzott ismerősen, de tulajdonosa csak a fia volt annak, akivel Szokola Ferenc valamikor együtt dolgozott. Ismerkedni kellett, de erre nem sok ideje volt. Talán egy hónapja volt az üzemben, amikor megkezdte az átszervezést.1 Néhány Intézkedése után olyan zsongás keletkezett, mint a megbolygatott darázsfészekben. Ebben az időben bizony sokan nem azt mondták: de jó ember. Gyűjtött azonban barátokat is, akik szent meggyőződéssel hitték: minden az üzemért történik, és az üzemben mindannyian benne vannak. Az elmúlt év tavaszán a színházban egy vígjátékot játszottak, amikor találkoztam a nagyon szomorú üzemvezetővel. Akkor annyira már kétségessé vált a Pécsbánya jövője, hogy a legborúlátóbbak csak egy, esetleg két évet adtak ... — Most kell bizonyítanunk — mondta. — Ha ezt az évet ki tudjuk húzni, még sokáig forog a pécsbányai aknakerék. — Mélységesen megdöbbentett fanatikus hite, hiszen számára teljesen mindegy lehet a jövő — gondoltam akkor — 56 éves, rövidesen nyugdíjba megy. Amikor az év végén találkoztunk — Pécsbánya elsőként teljesítette a bányaüzemek közül tervét — cinkosan rámkacsintott: most már élni fogunk. Az idei bányásznapon, hosszú évek óta először, ismét a temető kapuban kígyózott sJ sor vége, amikor Szokola Ferenc üzemvezető a pécsbányai bányászok élén a hősök emlékművéhez ért. Lombosi Jenő nika Házában. Az előadás és az azt követő vita alapján egyértelművé vált: a kísérlet sikerült, most már a nagyobb ütemű, üzemszerű munkának kell következnie. Gálfi főmérnök a kísérlettel és a tervekkel kapcsolatban az előadás után a következő nyilatkozatot adta lapunknak: — Eddig 200 folyóméter vágat készült el. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 1650 — közel 1200 kilogramm súlyú — panelelemet építettek be a föld alatt. Az új módszer keresését, illetve a szokatlan méreteket Zobák- bánya sajátosságai kényszerítették ki. A mélység páratlanul nagy, s ebből következően nagy —42° Celsius — a kőzethőmérséklet is. Ehhez járul a metánveszély — a zavartalan termelés alapja tehát a megfelelő légellátás. Hagyományos módszerekkel már az 5 méter átmérőjű vágatok építése is problémás. A nagy nyomás csak fokozza a nehézségeket. A vasbetonpanelt 5 ívből állítják össze. A vágat keresztmetszete 22 négyzetméter — ami már tökéletes légellátást biztosít. — A kísérleti munkahely nemcsak a beépítésre kerülő anyagok szokatlansága miatt keltette fel a szakemberek érdeklődését, de különlegesen magas gépesítettségi foka miatt is. Svéd gyártmányú Atlas-Copco fúrógépek, angol — oldalürítős — rakodógép, s csehszlovák gyártmányú hidraulikus panelemelő üzemel a vájvégen. Ez utóbbi prototípus, ezért meglehetősen sok baj volt vele, most azonban már kiforrottnak tekinthető a konstrukció. Pillanatnyilag 1,2 méteres előrehaladást produkál a vágathajtó brigád, az év végére azonban elérik a napi 1,5 métert. 1975-re 2,4 folyóméteres napi sebesség a terv — Zobák ugyanis szinte valamennyi fővágatát át kívánja építeni. A költségekkel kapcsolatban a főmérnök elmondotta: drágább, mint a hagyományos módszer, pontosabban: többe kerül, mint a TH-ív, azt ugyanis, hogy mi a drága és mi az olcsó, nem a bekerülési költség dönfi el. Az újrendszerű vágat ellenáll a kőzetnyomásnak, a gyakori átépítések, újrabővítések költsége tehát teljes egészé-' ben megtakarítható. fejlődött jelentősen — mondja Vaszkó Szilveszter, a Városi Tanács VB elnöke. — A Vegyesipari Szövetkezet műanyag termékeit több országba exportálja. Tízmillió forintot költenek a további üzemfejlesztésre. Az ■ Universal szövetkezet az alpesi faház gyártásával rukkolt? ki, — kelendő áru- különösen a nyugati országokban. A Vasipari Ktsz is bővül, új telephelyre kerül. A Budapesti Láng Gépgyár két éve jött ide egy üzemegységével,. — az üzem szeptember végén, október elején megkezdi működését, — konzervgyári gepeket készítenek. A város a következő években is az elmúlthoz hasonló ! mértékben kíván fejlődni. Tapasztalat, hogy az üzemek új részlegüknek közművesített területet keresnek, nem egy fővárosi üzem is szívesen beruház ilyen helyre. Dombóvár ajánl közművesített területet, ez volt tegnap a városi vb napirendjén. — Van már érdeklődOv — A kísérlet bevált. A» egész 70 hektár terület közművesítését 1972-re befejezzük. Eddig megkötöttük az egyezséget a Tolna megyei Tanácsi Fémtömegcikk Vállalattal, — 10 millió forintot beruházással építi itt egységét. A Budapesti Pátria Nyomda 20 millió forintos beruházással jelentkezett, — 1972-ben már működik ide helyezett egysége. A Buda-: pesti Csavarárugyár is 1972- ben kezdi meg új egységének építését. — Mit jelent a város fejlődése szempontjából az új ipari üzemek letelepülése? — Több szempontból is előnyös. A városból sokan járnak el vidékre dolgozni, — így a IV. ötéves tervben beinduló üzemek számításunk szerint 1700 dolgozónak adanak munkalehetőséget — helyben. Ügy vélem, hogy nemcsak bennünket, hanem más városokat is sokat foglalkoztat a nők elhelyezése. Nos, az 1700 új munkaerő igénynek mintegy 60—70 százaléka nőkből verbuválható. — A város — ismeretes — nem rendelkezik megfelelő ivóvíz-kapacitással. Segít-e ezen a helyzeten az északi ipartelep? — Igen. A telep ellátása érdekében tíz kutat fúrunk s ezek a kutak nemcsak az ipartelep vízigényét elégítik ki, hanem a város lakossága ivóvíz-gondjai megoldásába is besegítenek. A vb. ülés részvevői javasolták: a különböző vállalatod amelyek a területre települnek, fűtésigényeiket együttes erővel oldják meg, — egy közös központból. Olcsóbb és hatásosabb így, — megfelelő kooperálással. A felszólalások felhívták a figyelmet: a 100 millió forintos közművesítés elkészítését gyakran ellenőrizzék, a százmillió forint mögött megfelelő értékű munka álljon. A példa bizonyítja: közművesített területre szívesen települnek üzemegységek, ez pedig léndítően hat a város fejlődésére. G. F. Eladó ! 1 DB B/Z-ES WÖRNER GYORSSAJTÓ NYOMDAGÉP Érdeklődni lehet: MECSEKI ÉRCBÁNYÁSZATI VÁLLALAT Anyag és Áruforgalmi Főosztály. Tel.: 28-84 28-89 (Bendesné) 1
