Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

1970. augusztus 12. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Mit tervez a Pécsi Orvostudományi (Egyetem a következő ötéves tervben? A második négyszázágyas Bővítik az urológiát és a fül-, orr-, gégeklinikát Megkezdik a II. klinikai tömb rekonstrukcióját Hosszú előkészítő munka, nézetek, lehetőségek egyez­tetése előzte meg annak a terjedelmes anyagnak el­készülését, amely a Pécsi Orvostudományi Egyetem fej­lesztési koncepcióját tartal­mazza, s amely a tanév ele­jén kerül az új egyetemi ta­nács elé. Természetes, hogy a tervek középpontjában most a küszöbön álló, negye­dik ötéves terv áll. Milyen lényeges változásokra szá­míthatunk tehát az egyetem oktatási, gyógyító és kutató­munkájában? Fogorvosképzés már jövőre A tanulmányi és vizsga- szabályzat megadta az okta­tás szerkezeti kereteit, az új szervezeti szabályzat pedig lefektette egyfelől az okta­tók, másfelől a hallgatók jo­gait és kötelességeit. Az Egészségügyi Minisztérium a következő tanévben kiadja tantervi irányelveit, amelyek azokat az elvi megállapítá­sokat tartalmazzák majd, amiknek alapján az egyetem elkészíti saját tantervét. Az elmúlt félévben tartott viták és megbeszélések eredménye­képpen a pécsi egyetem ve­zetői egyetértettek abban, hogy meg kell teremteni a feltételeket a hallgatók ön­álló tanulásához. Ennek je­lenleg akadálya például né­hány évfolyam aránylag ma- 1 gas óraszáma, vagy a hall­gatók tanulócsoportjainak magas létszáma. Az oktatási feladatok kö­zött fontos helyet foglal el a fogorvosképzés megindítá­sa. Ennek tárgyi feltételei az anatómiai épülettömb átala­kításával teremtődnek meg. A tervek szerint a következő tanévben már fel is vehetik az első hallgatókat Az elméleti tömb III. üteme A gyógyítómunka külső feltételei közül a legfonto­sabbak nyilvánvalóan a kli­nikai férőhelyek a hozzájuk tartozó létesítményekkel. A Megyei Pártbizottság 1969 szeptemberében, amikor meg­vizsgálta a megye egészség- ügyi helyzetét, megállapítot­ta, hogy az egészségügyi fej­lesztésnek egyik legfontosabb lépése a következő új kli­nikai tömb létrehozása. A második 400 ágyas klinika építését (a jelenlegi mellett) már a negyedik ötéves terv­ben meg kell kezdeni. Az új klinikai tömb tervezésé­nél figyelembe veszik a már meglévő klinikát, s a két nagy egység között a legelő­nyösebb együttműködést va­lósítják meg. Az új klinikai tömb 'traumatológiai profilú lesz, ennek értelmében trau­matológiai, urológiai, fül- orr-gégészeti, idegsebészeti, ideggyógyászati és szájsebé­szeti osztályok kapnak itt helyet. A többi idekerülő osz­tályt később határozzák meg. Párhuzamosan az elméleti tömb építésének harmadik ütemével, — a különálló bio­fizikai, biokémiai és kémiai intézetekről van szó — be­fejeződik a kollégium építé­se. A kiköltözött közegész­ségtani és kórélettani intézet helyén bővítik az urológiai és a fül-orr-gégészeti klini­kát, megkezdik a II. klini­kai tömb rekonstrukcióját. Az anatómiai tömbben kap helyet a fogászati klinika, annak megüresedő épületét pedig mintegy 40 férőhelyes nővérszállássá alakítják át. A IV. ötéves tervben felépí­tenek egy 80 férőhelyes új nővérotthont is. A programban felrajzolód­nak egyes szakmai ágazatok fejlesztésének és új profilok körvonalai. Így például a neonatológia és a koraszülött­ellátás fejlesztésére két vér- siót is kidolgoztak — ez a probléma, a Baranyában közismerten magas csecse­mőhalálozási arány miatt is, a legsürgősebb intézkedé­seket igényli. Szerepel a ter­vek között a gyermekgyógyá­szat speciális szakterületei­nek elkülönülése, azaz to­vábbfejlesztése is. Szükséges lesz egy terhes-pathológia- foetológiai osztály, egy csa­ládtervezési ambulancia, egy szívsebészeti alcentrum, egy rehabilitációs állomás, egy, az egyetem egészére kiter­jedő anaesthesiológiai szol­gálat, egy központi automa­ta laboratórium. Számítóközpont A tudományos munka meg­tervezésénél mindenekelőtt az egyetem tradícióit és az újabb lehetőségeket vették .figyelembe. Kidolgoztak né­hány témát, amelyeknek a kutatómunka középpontjá­ban kell állniuk: az endok­rinológia, a klinikai kémia, a keringéskutatás, a klini­kai farmakológia, a humán- genetika, a vesekutatás, transzplantáció, a biokiber­netika intenzív kutatása ér­dekében tudományos munka- csoportok kialakítását is ter­vezik, tekintettel arra, hogy ezeknek a tudományos prob­lémáknak az áttekintése sok esetben túlnövi a tanszéki, intézeti kereteket. Szó lehet a továbbiakban e kialakult és megerősödött munkacso­portoknak szervezeti egység­gé alakulásáról, attól függő­en, hogy mennyire fontos és önálló az illető kutatási terü­let — erre azonban csak évek múlva kerülhet sor. A tudomány modem köve­telményeinek megfelelően tervezik az orvosi matema­tikai csoport kialakítását. A korszerű kutatómunka ezen felül megköveteli a nagyon szigorú és részletes' műszer­politikai koncepció kialakí­tását, s a műszerfejlesztésen belül a műszerpark felújítá­sát és tipizálását is. A köz­ponti elméleti laboratóriu­mot úgy kívánják fejleszte­ni, hogy egyes fontos nagy­műszerek minden kutató rendelkezésére álljanak, ki­használtságuk ilymódon ma­ximális legyen. A kísérletes kutatásokat szolgálná egy állattenyésztő telep létreho­zása a kísérleti állatellátás javítása érdekében. Megoldásának módja még nem ismert, de feltétlenül meg kell valósítani a közel­jövőben egy tudományos és egészségügyi számítóközpont létesítését, amely nélkül ma már tudományos centrum elképzelhetetlen. Egy alapos és a legfonto­sabb tennivalókat világosan rögzítő tervet készített tehát A törzsvendégnek általá­ban előnyei vannak. Nem­csak a vendéglátóiparban, hanem ezútfal az egészség­ügyben is. A nemrég meg­nyílt korszerű pécsi újme- csekaljai rendelőintézetben ugyanis megszervezték a kar- tonozót. Ismeretes, hogy már a Munkácsy Mihály utcai kartonozó sikert aratott a be­tegek között, hiszen ennek révén a legtöbb szakrendelé­sen megszűnt az ajtó előtti tolongás, személyesen, vagy telefonon előre lehet jelent­kezni, a beteggel közlik a megfelelő időpontot, s ha pontos, akkor néhány perc­nél többet nem teli vára­koznia. Ezt a módszert alkalmaz­zák az újmecsekaljai rende­lő kartonozójában is, de egy lényeges változtatással: a na­ponta kezelésre bejáró bete­geknek, vagyis a kényszerű „törzsvendégeknek” nem kell a kartonozóba sem menniük. Első kezelés alkalmával a a Pécsi Orvstudományi Egye­tem a következő öt eszten­dőre. A megvalósulásnak vannak ugyan külső feltéte­lei, de — mint az egyetemi vezetők vallják — túlnyomó- részt mégis rajtuk múlik, mi lesz rövidesen valóság ezek­ből az elképzelésekből. H. E. Vakáció Bogádon. A le­gyek bebújtak a gesztenyefa- sátor árnyékába, gyerek­nek színét sem látni az is­kola táján és Farkas János igazgatóhelyettes úszónadrág­ban éppen egy verebet céloz légpuskával. Vakáció van, de ez alatt a vakáció alatt na­gyot lép előre a bogádi, meg a környékbeli oktatásügy. A tantermekben vakolóka­nalak, a földön szintezők, ha­barcskeverő lapátok támasz­kodnak a falnak, most egy napos pihenőjük van: pilla­natnyi anyaghiány miatt. De holnap újra simítanak, ka­varnak, mérnek velük — a helybeli tsz nemigen ismer anyaghiányt: ötvenezer téglát adott az iskolának, meg te­tőanyagot — ingyen. Mond­ják: egyik 30, másik 38 ezer forintot ér. — Minden nyáron tataroz­nak minden iskolában! — mondjuk Farkas Jánosnak. Erre leteszi a légpuskát, behív. A régi „tanítólak” vagy kétszáz éves, itt mond­ja el az 1970-es Magyaror­szágon is ritka helyzetet: — Tudom, minden nyáron tataroznak, mindén iskolában. De ez több, itt mecénásunk van. A tsz évek óta segít minket, s nagyon bőkezűen. Csak egyet: építettek volna Bogádon egy sportházat, nem messze az iskolától. Ezt át­helyezték egy másik, az is­kolához szintén, közel lévő helyre, de nemcsak sportpá­lyának, hanem kicsit meg­nagyítva Sül túrháznak, tor­nateremnek, sportépületnek, mosdóval, öltözővel, mel­lette sportpálya-lehetőség, röplabdára, kézilabdára. Az­tán az új iskola is bővül most két tanteremmel, így felszabadul a régi iskola, ott lehet egy óvoda és egy nap­köziotthon. Persze, ehhez szükséges ez a régi tanító- lak is, de nem baj, mert új, nagyon modem pedagógus­szakrendelésen tartják a tel­jes kartonanyag megfelelő betétlapját, tehát például az urológián az urológiai betét­lapot. Ha más szakra megy időközben a beteg, akkor is­mét kell a kartonozóban jelent­keznie, de a példaként vett esetben az urológiára egye­nesen mehet a „törzsvendég”. Erre a célra a szakrendelé­seken orvosonként napi egy- egy órát, tehát — mivel ál­talában egy szakrendelésen két orvos dolgozik — össze­sen napi két órát foglaltak le a „förzsbetegek” részére. Ez alatt az idő alatt más be- i teget nem fogadnak. A napi égy óra tapasztalati számon alapuló idő, általában ennyit 'vesznek igénybe naponta a vissza-visszatérő betegek. Vé­gül még egy hír: ezf a meg­oldást rövidesen bevezetik a fogászaton is, ott a kezelés természeténél fogva napi másfél órát biztosítanak or­vosonként a „törzvendégek- nek”. 1 Rektorhelyettesek kinevezése Az egészségügyi miniszter levélben közölte a Pécsi Or­vostudományi Egyetem rek­torával döntését, hogy dr. Tigyi József és dr. Szabó De­zső egyetemi tanárok rektor­helyettesi megbízatását to­vábbi három évre meghosz- szabbífotta, valamint dr. Var­ga Ferenc egyetemi tanárt, a pécsi gyermekklinika igaz­gatóját megbízta a rektorhe­lyettesi teendők ellátásával. Ezek a megbízatások 1970. szeptember 1-től 1973. au­gusztus 31-ig érvényesek. lakást építenek helyette. De menjenek át Nagykozárra, ott a tsz-irodában majd el­mondják. * Bogád, Romonya, Nagyko- zár. Három falu, egy iskola. Három falu, egy tsz vagyis most már egy mecénás. Gaz­dag mecénás. Forgatható pi­ros műbőrfotelben, saját ter­melésű, sőt keverésű koktél- féle itallal fogad a tsz elnö­ke Zerényi Béla. Ez az a han­gulat, amikor már előre le­írjuk: kultúra van a levegő­ben. — Az iskola ügyében... — mondjuk. — Őszintén: nekünk meg kell oldani, hogy a tagjaink nyugodtan dolgozhassanak a közösben. Ehhez viszont, mi­vel asszonyok dolgoznak ná­lunk, napköziotthon, óvoda szükséges. Napközi eddig egyik faluban sincs, óvoda is csak Kozáron és Romonyán. Mindezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha segítünk az iskola oktatási helyiségeinek felépítésében. Ez pedig segíti a munkaerő-ellátásunkat. De az iskola is 5—6 év óta sokat támogatott minket, ingyen, a legkülönbözőbb mezőgazdasá­gi munkákban és a segítsé­güket nem tudtuk nélkülözni. — Ennyi az egész? — Nem. Van még valami, amit én nagyon lényegesnek tartok. A köztudatban ugyan­is a mezőgazdasági munkát eddig is, most is lebecsülték. De nagyobb baj, hogy a fa­lusiak saját maguk is így vélekednek. E munka becsü­letének helyreálítását csak az iskolában lehet kezdeni. Eh­hez pedig a pedagógusokat kell először megbecsülni, tá­mogatni. A nevelők pedig nagyra értékelik a tsz segít­ségét, s ezen keresztül a ne­velés is olyan irányban hat, olyan közhangulatot teremt, s ezzel úgy neveli a gyere­keket, ahogy az nekünk kell. * Kérdezzük a major mellett: — Merre van a pedagógus­föld. — Semerre. Olyan nincsen minálunk — felel egy papu- csos asszony. — Nekik kellett volna megművelni, de nem tudták, hát elvették tőlük és most a tsz egy hold föld tiszta átlagtermését adja vagy pénzben, vagy kukori­cában. Utóbb 4 és fél ezret kaptak. Tizenharmadik meg tizennegyedik havi fizetés. Mondtam a fiamnak, „szecs­kát vágok belőled, ha nem tanulsz ki tanárnak!” Bogád, Nagykozár, Romo­nya, 1970. F. D. Budapesti Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat ÉRETTSÉGIZETT FIATALOKAT adminisztrációs és kereske­delmi munkakörbe, azonnali belépéssel felvesz. Tovább­tanulási (ehetőséget biztosí­tunk. Jelentkezés: Budapest, »VH., Dohány u. 40., (bármely hétköznap, szombat kivételével). „Törzsvendégek“ a rendelőintézetben Nagykozár, Bogád, Romonya A falusi munka becsülete Nincs pedagógus föld s mégis van Óvodafej lesztésre Kétszázezer forint a Hőszolgáltató Vállalattól Űjabb felajánlások érkez­tek a Pécs városi Tanács Mű­velődésügyi Osztálya és szer­kesztőségünk kezdeményezé­sére egy éve kezdett vállalati óvodatámogatási akció során. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgató, ja, Nemeskéri László jelent­kezett, s levelében többek között a következőket írta: „A jövőben súlyponti építke­zésként kezeljük az óvodák AKOV-vetélkedő I ődíj: 10 millió forint Nagyszabású AKÖV-vetél- kedő kezdődik szeptember­ben. Az Autóközlekedési Tröszt párt-, gazdasági és szakszervezeti szervei indí­tották. Célja: a közlekedési koncepció, a pártkongresszu­si tézisek, majd határozatok és a balesetelhárítási irány­elvek népszerűsítése. A ver­senyben az Autóközlekedési Tröszt alá tartozó vállalatok négyfős csapatai vehetnek részt, de feltétel, hogy a négy főből legalább kettő fi­zikai dolgozó legyen. Három tárgykörben vetélkednek majd: a közlekedési koncep­ció és az autóközlekedés IV. ötéves terve, az MSZMP X. kongresszusának teljes anya­ga, az adott időben rendel­kezésre álló tézisek, felszó­lalások, majd határozatok, végül a közúti és üzemi bal­esetek elhárításának elvi és gyakorlati kérdései. Jelent­kezési határidő: augusztus 20. A vetélkedőt .szeptember 15 és a jövő év áprilisa kö­zött bonyolítják le. A díjak: első díj 20 ezer, azaz fejen­ként ötezer forint, s ettől le­felé négy-, három-, kettő-, egyezer forintos személyen­kénti, illetőleg 16, 12, 8 és 4 ezer forintos csoportdíjak. A fődíjat az a vállalat kapja, amelyiknek négytagú cso­portja az első díjban része­sül: tízmillió forintot, ame­lyet a vállalat szociális-kul­turális célra használhat fel. létesítését és azokat a szer­ződéses határidőre —, de a lehetőségekhez mérten a ha­táridőket lerövidítve — adjuk át rendeltetésüknek.” — Ez az ígéret annak is az ered­ménye, hogy a művelődés- ügyi osztály bizonyos szám­ban helyet biztosít az építő­ipari dolgozók gyermekeinek a határidőben átadott óvo­dákban, sőt ennél is több he­lyet, ha azokat határidő előtt adják át. Pénzbeli támogatással el­sőnek egy viszonylag kis szerv: a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat jelent­kezett. Bár országos viszony­latban nagy vállalatnak szá­mít — működése egész Dél- Magyaronszágra kiterjed — Pécsett azonban viszonylag kevés dolgozója van. Mégis 20 ezer forintot felajánlott óvodatámogatásra és egyúttal megköszönte a művelődésügyi osztálynak, hogy a jelenlegi szűkös férőhelyek ellenére is nagy létszámban vette fel dolgozóinak gyermekeit. A legnagyobbértékű támogatást a Pécsi Hőszolgáltató Vál­lalat ajánlotta fel: még az idén bekötik a hővezetéket a 39-es dandár úti óvodába, mégpedig a vállalati fejlesz­tési alap terhére. Ez a mun­ka mintegy 200 ezer forint értékű. A Városi Tanács mű­velődésügyi osztálya az így megtakarított összeget átutal­ja az óvodák építésére. Az akciónak ezen kívül más eredménye is van: né­hány vállalat, intézmény nem tud ugyan pénzt adni, de felsőbb szervénél eljárt annak érdekében, hogy már meglévő üzemi óvodáját bő­vítsék, illetőleg korszerűsít­sék. Így a MÁV pécsi igaz­gatósága. félmillió forintot kap e célra, a Pécsi Porce­lángyár pedig 100 ezer forintpt kért a Finomkerámiaipari Művek vezérigazgató-helyet­tesétől, hogy eddig 60 férő­helyes óvodáját 80 férőhe­lyesre bővíthesse. (Földessy) Üj gyermekújság indul Megjelenik Szegeden Egy részét Pécsett szerkesztik A Művelődésügyi Minisz­térium pedagógusképző osz­tálya és az Írószövetség új irodalmi folyóiratot indít. 10 —14 éves gyermekek számá­ra készül a folyóirat, egye­lőre kísérleti jelleggel. Az ország legkülönbözőbb terü­letein kiválasztottak tizenkét iskolát, s egyelőre ezek gyer­mekei számára -írják. Pécsett az Alkotmány utcai Gyakor­ló Általános Iskola, tanulói kapják majd, ezen kívül még egy baranyai falusi iskola gyermekei is. Ebben a kísér­leti időszakban tehát előfize­tőket nem gyűjtenek a folyó­iratra. Az új lap mai magyar író­kat kíván megszólaltatni, de közli korábbi írók modernül megírt, modern szemléletű szépirodalmi alkotásait is. Lesz benne egy-egy klasszi­kus részlet, sőt, külföldi írók írása is, de mindez csak szí­nezi az alapot, azt ugyanis, hogy mai és magyar lesz a folyóirat. E mellett közvet­len levelezés lesz az írók- szerkesztők és a gyermekol-i vasók között. A kísérleti időszakban az új lap havonta egy alkalom­mal jelenik meg. Szerkesz­tői: az egri, nyíregyházi, pé­csi és szegedi tanárképző fő­iskolák magyar irodalomtör­téneti tanszékeinek vezetői, munkatársai. Pécs feladata a szépprózai rovat szerkesz­tése, ezen kívül a dunántúli levelezés irányítása, szerve- * zése, valamint a megjelenés előtt álló ifjúsági művekből szemelvények kiválasztása. Lesz egy Miért tetszett? cí­mű rovat is, ebben egy-egy szemelvényről számol be va­laki. Ezzel nem is iskolai elemzés a cél, hanem az, hogy segítsék látni tanítani a gyerekeket. A kiadóhivatal Szegeden működik majd, ott is nyomják az ifjúsági folyó­iratot. Az első számot legké­sőbb novemberben szeretnék kiadni. 3000 esztendős arany karperecek Ritkaságnak számító ősi kincsekkel gyarapodott a miskolci Herman Ottó mú­zeum gyűjteménye. Dobosi Barna, alsódobszai lakos egy vízmosásban sárgásán csillo­gó fém karperecét talált A leletet azonnal jelentette a miskolci múzeumnak, amely­nek régészei a helyszínen ásatásokat folytattak. A fel­tárás során három ősi arany karperec, bronz lándzsahe­gyek, balták, sarlók és öntő­rögök kerültek a felszínre. Ezeknek korát háromezerkét­száz esztendőre becsülik és minden valószínűség szerint a pilényi kultúra emlékei. Ilyen korból a miskolci mú­zeumnak még nem voltak aranykincsei. •i k t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents