Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-05 / 182. szám

1070. augusztus 5. DUNÁN I ÜLI NAPLÓ 5 Védőpp^s — babból Egyedülálló kísérletek György-aknán Premier: egy hónap múlva Az ember önkéntelenül is beharapja az ajkát: egy perc múlva robbantás. A vájvé- gen több kiló robbanóanyag, a levegőben pedig egyre nö­vekszik a sújtólégkoncentrá­ció ... Még harminc másod­perc, még húsz. A paxit-ru- dak felizzanak, hörgésszerű dörej hallatszik, s miközben idegeink megfeszülnek, s azt dübörgik: most! — a táróban csend lesz, minden törvény- szerűséget meghazudtoló né­maság. A sújtólég, mely né­ha még a szerszámról lepat­tanó hideg szikrától is lán­got vet, nem robbant. A váj- végről kihúzódik a füst, be­lesünk a kémlelőnyílásokon. Korom, megpörkölt vasak. A biztosító íveken vatta­könnyű, sercegő fehér hab: A kísérlet tehát sikerült. A habból képzett védőpajzs megakadályozta a katasztró­fát. Dr. Bánhegyi Mihály, a Mecseki Szénbányák kuta­tási osztálya por- és gázrob­banást vizsgáló állomásának vezetője elégedett. Elképze­léseik beigazolódtak: a kü­lönleges léghab-dugó védel­me alatt sújtóléges bányavá­gatokban is teljes biztonság­gal végezhetőek a robbantási munkálatok. Az egyedülállóan érdekes és ígéretes kísérletek egy hónappal ezelőtt kezdődtek a György-aknai kísérleti tá­róban. Ezt megelőzően a por- és gázrobbanások megelőzé­sén dolgozó kutatócsoport mintegy két éven át tanul­mányozta* a különleges, nagy- kiadósságú léghabok visel­kedését lángképződéssel járó robbanások, közepette, szén­poros, illetve sújtóléges bá­nyavágatokban. Mint ismere­tes, a sújtólégveszélyes bá­nyákban a robbantások csak különleges védőintézkedések mellett, nagy anyagi ráfordí­tások árán végezhetők el. A költségek csökkentése, illetve a teljesítmények növelése céljából az elmúlt években több védelmi módszert is ki­dolgoztak Vs kipróbáltak — például a kőporos, ködzáras, víz-zsákos technológiákat —, ’ megnyugtató ' eredményt Két díjat szerzett a szebényi népi együttes Tegnap érkezett haza ■ a szövetkezeti néptáncegyütte­sek III. országos balatoni ta­lálkozójáról a szebényi népi együttes. Két értékes díjat hoztak magukkal. A találkozó siófoki esemé­nyeit megnyitó színes, látvá­nyos menettánc versenyt mintegy tízezer hazai és kül­földi vendég tekintette meg. A 19 magyar és három kül­földi táncegyüttes részvéte­lével megrendezett menet- táncverseny első díját a vé- méndi ÁFÉSZ szebényi népi együttese kapta meg. Az együttes a zászlós ürncot és a menyecske táncot ^íutatta be a tömegben elrejtőzött zsűritagok előtt. Szereplésük nyomán meg­hívták őket a gálaest műso­rába is. Itt a Locsolás című táncjátékuk előadásáért a KISZ Központi Bizottságának nagydíját nyújtották át az együttes vezetőjének, Hor­váth Istvánnak. A zsűriben helyet foglaló két ismert táncszakember. Molnár Ist­ván és Pesovár Ernő elisme­réssel nyilatkoztak a szebé- j nyi fiatalok produkciójáról, j Sikeres balatoni szereplése I után a szebényi együttes két ] hatalmas kristályvázával gya- ! rapíthatta eddigi díjainak, kitüntetéseinek sorát. — AZ IDÉN SZEGEDEN rendezik meg az országos vi­rágkötészeti versenyt és ki-, állítást. Az augusztus 13-án nyíló látványos bemutatón 23 kertészeti vállalat és tsz 63 kötőnője több mint 250 kom­pozícióval vesz részt. azonban egyik sem hozott. A most kikísérletezés alatt álló léghabos eljárás alap­ötletét a tűzoltók haboltó ! technológiája adta. A hab el­MELEGVIZES KISKAZÁN 9. sz. Vasbolt, Pécs vonja az oxigént, leköti a gázokat, s elnyeli a sújtó­légrobbanás veszélyével fe­nyegető szikrákat, szúrólán­gokat. Az alapkísérletek a felszí- . nen kezdődtek, a múlt év közepén, a Tűzoltókészülé­kek Gyára által kifejlesztett habanyaggal, illetve a tűz­oltóságnál már bevált hab­képző berendezéssel. A vé­delem alapelveit igazolták ezek a kísérletek, a habkép­ző-berendezés nagysága azon­ban megakadályozta, hogy bányabeli viszonyok között is próbát tegyenek. A teg­nap bemutatott habképző be­rendezés sokszorta kisebb, mint a régi — s teljes egé­szében a Kutatási Osztály mérnökeinek produktuma. Előnye: nem kíván semmi­féle különleges beruházást — ugyanis a vágatokban min­denütt jelenlévő légvezetékre szerelhető. Egy liter vízben oldott habképző anyagból fél köbméter hab nyerhető. A védő-dugók öt méter hosz- szúak. Ez a habmennyiség öt perc alatt állítható elő. A habból képzett védő-" pajzs esetenként 100—150 forintba kerül, tehát sok­szorta olcsóbb minden ko­rábbi eljárásnál. A robba­nás következtében a hab a szó legszorosabb értelmében felszívódik — a szellőztetés után a munkahely tehát azonnal elfoglalható. Dr. Bánhegyi Tibor, a módszer kidolgozója és a kísérletek vezetője a tegnapi, sikeres bemutató után elmondotta: a tervek szerint további egy hónapon át kísérleti robban­tásokat végeznek, majd sor kerül a bányabeli premierre is. Az új technológia nem ütközik bányahatósági elő­írásokba, egyedül a KÖJÁL igazolása szükséges még, mely szerint a hab nem tar­talmaz az emheri egészségre ártalmas anyagokat. Aa habból képzett védő­pajzs egész Európában új­donság. Békés Sándor Tunyogmatolcsi lányok Baranyahídvégen Néhány héttel ezelőtt, ami­kor Raposa Jenő, a baranya- hidvégi termelőszövetkezet elnöke Tunyogmatolcson járt, az ottani „Szabadság Hajna­la” Termelőszövetkezet agro- nómusa az ujjain számolta: „egy ... kettő ... öt... igen Szabóóktól egy menjen ... ők heten vannak. A Ková­csék kilenc gyermeke közül is vigyenek egyet... Kissék- nél sem ülnek ötnél keve­sebben az asztalnál, egy kis­lány mehetne ...” Aztán gép­kocsira ültettek negyven leányt és fiút és elhozták őket Baranyába, Hidvégre. A szüleik mind az elöntött tsz- ben dolgoznak. A fiúk már vissza mentek falujukba, húsz kislány maradt a szövetke­zetben. Becsületesen, csende­sen, szorgalmasan dolgoznak, most az 50 holdas kertészet­ben uborkát szednek. Tegnap ajándékot kaptak. A sásdi termelőszövetkezeti Gyorsmérleg az egyetemi felvételekről Gyorsmérleget készítettek a Művelődésügyi Minisztéri­umban az idén eddig felvett nappali tagozatos új egyete­mistákról, főiskolásokról. Bár a felvételik még nem záród­tak le — augusztus végén döntenek például a fellebbe­zések ügyében —, első lép­csőként néhány jelentős in­tézményben : összegezték az újonnan felvett hallgatók adatait. Ezekbe az intéz­ménytípusokba együttvéve csaknem 21 ezren kérték fel­vételüket és közülük eddig 8131-et vettek fel a követke­ző tanévre, az 1971—72-es évre pedig további 2074 az „előfelvett” hallgatók száma. Évről évre visszatérő gond, hogy csökken a fizikai dol­gozó szülők gyermekeinek érdeklődése: mind keveseb­ben adják be jelentkezésü­ket a felsőoktatási intézmé­nyekre. Négy évvel ezelőtt, az 1967—63-as tanévre pél­dául, még a jelentkezők kö­zött 40,5 százalékban képvi­seltették magukat, az idei arány pedig már mindössze 36,6 százalék. A felvettek között azonban — ha nem is jelentős mértékben — örven­detesen javult a fizikai dol­gozó szülők gyermekeinek aránya. Az elmúlt évhez ké­pest csaknem 7 százalékkal kevesebben jelentkeztek kö­zülük ezekbe a felsőoktatási intézményekbe, eddig mégis kereken nyolc százalékkal többen kerültek be, mint ta­valy ilyenkor, s ennek meg­felelően az összes felvettek- ből a fizikai dolgozók gyer­mekeinek aránya a tavalyi 40,2 százalékról 41,2 száza­lékra javult. Legnagyobb a „visszalépé­sük” a fizikaiaknak a tanár­képző főiskolákra és a mű- | szaki egyetemekre való je­lentkezésnél: az előbbire csaknem 20, az utóbbira pe­dig 12 százalékkal keveseb­ben nyújtották be jelentke­zési lapjaikat, mint az elő­ző évben. De a kisebb je­lentkezés- ellenére ezekben az intézményekben is válto­zatlan az arányuk, vagy ép­pen emelkedett. Legjelentő­sebb javulást a tudomány- egyetemeken érték el: a ta­valyihoz képest 23,7 száza­lékkal emelkedett a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek száma, az agrártudományi intézményekben pedig 14 ‘ százalékkal javult az ered­mény, s mindez az összes felvettekhez viszonyított ará­nyukat is javította. Változat­lanul kedvezőtlen viszont a helyzet az orvostudományi egyetemeken: bár ugyanany- nyian jelentkeztek fizikaiak, mint tavaly, az összes fel- I vettek között három száza- | lékkai tovább csökkent szá- ! műk az előző évihez képest ' nőbizottság 261 különféle ru­haneműt — fejkendőtől a nyári blúzon keresztül a sza­tyorig— gyűjtött részükre és a csomagokat Ambrus László- né, a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Szövet­sége mellett működő nőbi­zottság elnöke és Szabó Jó- zsefné, a Szövetség munka­társa vitte el a baranyahid- végi gazdaság központjába s ott a klubhelyiség asztalára helyezték el a sokféle holmit. Tizenegy óra után gépko­csival hozták be a kislányo­kat a kertészetből. Megille- tődve hallgatták Ambrus Lászlóné szívből jövő néhány mondatát. Az ideiglenes otthon terí­tett asztalát félkörbe fogták a lányok. Alacsony növésű, barna hajú, kék szemű gyere­kek. Feszólyezettségük csak akkor oldódik, amikor kérik őket, jöjjenek, válasszanak maguknak. Próbálgatják a ruhákat. — Majd belehízunk — mondja Dávid Magdi. — Melyik utcában lakta­tok? — Dózsa György út 54. alatt. — Mi lett a házatok sor­sa? — Oj volt, de nagyon „el­repedt”, már építik ... írja anyukám. Mikes Anna vigasztalja: — A ti utcátok, Mikes An­na? — Béke utca ... csak volt... De már épül az új utca. Ír­ták az otthoniak, és a tele­vízióban is láttuk. — Jó itt Baranyában? — Voltunk Harkányban, fürödtünk, jártunk Pécsen is, nagyon nagy város. Itt Hid- végen szeretünk dolgozni. Csak nem úgy főznek, mint otthon, nem fűszerezik az ételt... A fonott kalács, az jó. El is kértük a receptet, majd otthon mi is sütünk. Ez a kislány nagyon őszin­te volt. Megkérdeztem tet­szik-e a Dunántúl, Baranya? Neki Tunyogmatolcs tetszik — mondotta, mert itt csak lakik, de ott otthon van. Nagy István Brutális szülők Üj vegyszer a szőlő védelmére A zalaegerszegi járás- bíróság kedden ítélkezett Virág József segédmunkás és felesége, zalaegerszegi lakosok bűnügyében. Vi- £ rág József ez év március ' 23-án úgy megverte 4 éves Attila nevű gyerme­két, hogy az egy nappal később belehalt sérülései­be. A vizsgálat megálla­pította, hogy gyors orvosi segítséggel meg lehetett volna menteni a gyermek életét, Virágék azonban — akiknek öt kiskorú gyer­mekük van — nem tettek a fiú érdekében semmit. A zalaegerszegi járásbíró­ság Virág Józsefet halált okozó testi sértésért öt évi szabadságvesztésre, fe­leségét pedig ifjúság elleni bűntett és gondatlanság­ból elkövetett emberölés miatt négy évi szabadság- vesztésre ítélte. A vádlot­tak, illetve védőik enyhí­tésért fellebbeztek. uvinol A Buvinol nevű gyomirtó­szerről az év elején az AGROKER-nél tartott szak­mai konferencia alapján már szóltunk lapunkban. A vegyszerrel a Baranya megyei Növényvédő Állomás, a kisharsányi Kossuth Ter­melőszövetkezet 20 holdas hajdusi szőlőjében május 22- től folytat kísérletet és kitű­nő hatást ért el. Részben ez adta az idő­szerűségét a tegnapi előadás- sorozatnak, melyet Siklóson a vár nagytermében tartottak. A vegyszer bevezetése má­sutt is időszerűvé vált. Al­kalmazása előtt célszerűnek tartották elmondani a Buvi­nol hatását a szőlő gyom­növényzetére és bemutatni a gyomirtás technológiáját. Baranya megye kincse a szőlő. 15 ezer hold van nagy­üzemi tulajdonban és háztáji kezelésben. A vegyszeres gyomirtást 1968-ban vezették be. Ma még csak 1300 hold szőlőt védenek vegyszerrel. Napjainkig a Gramoxone-t használták, de ennek bizo­nyos káros hatása is jelent­kezett. Ugyanakkor a Buvi­nol — az Etanol és Aktinit keveréke, melyet a Budapesti Vegyiművek gyárt — a gyom­növények, főleg az úgyneve­zett aprószulák ellen igen hatásos. A Buvinol kombiná- tumban az Etanol irtja a szulákot és egyéb csírázó gyomnövényeket. Az Aktinit PK. blokkolja, visszafogja a csírázást és az élőgyomok újrahajtását. Míg a Gramo- xone hat hétig mentesítette a zöld növényzetet, addig a Buvinol a dózistól,, a talaj- kötöttségtől függően 1—2 évig is védelpiet nyújthat. A néhány mondatos szak­mai tájékoztatót Szűcs Ká­roly agrármérnöktől kaptuk. — Szándékunkat nem tit­koljuk — mondotta. — Sze­retnénk mind a nagyüzemi gazdaságok, mind az egyéni gazdák figyelmét az új vegy­szer iránt felkelteni. A vegy­szer magyar gyártmány. Be­szerzési ára kilónként 56 fo­rint. Alkalmazása nemcsak a szőlő, de a kukorica, a gyü­mölcsösökben az alma, a körte, az erdészetben a tölgy és a bükkfa ' védelmében eredményre vezet. N. I. Új házat kapnak a megyénkbe települt Négy Baranya megyébe te­lepült tunyogmatolcsi család részére épít új házat a Sely- lyei Építő Ktsz. A tervek már elkészültek és rövidesen meg­kezdődik az építés is. Az új otthonok még az idén beköl- 'tözhetők lesznek. A szövetkezet dolgozói más módon is segítik a bajbaju­tottakat. A több mint 16 ezer forint készpénzen kívül ideig­lenes lakásnak egy víkend- házat is küldtek, Kisar köz­ségben pedig két családi ház teljes felépítését vállalták. A pénzcsörgés árulta el Rablót fogtak a járókelők Nagy riadalom támadt ked­den délelőtt Pécsett a Tiborc utcában. A környék „tolvaj, betörő, rabló” kiáltásoktól volt hangos. A járókelők a Szigeti út irányába futottak, majd egy autós is a néhány perccel korábban történt rablás tettese után indult. Tiborc utca 12. szám alat­ti lakásának konyhájában reggelizett Várai Sándomé, amikor a szobából jövő gya­nús zörejekre lett figyelmes. Először azt hitte, téved, majd később jól kivehető pénz­csörgést hallott. Az ajtót ki­nyitva meglepetten látta, hogy táskájában egy fiatal­ember kutat. Az asztalon, félig felfeszítve az aprópénz­zel teli persely. Az asszony nem vesztette el lélekjelen­létét, segítségért kiáltott, majd igyekezett megakadá­lyozni a betörő eltávozását. A tettes a falhoz lökte az asszonyt és elmenekült a la­kásból. Ezután kezdődött az izgalmas hajsza, amelynek eredményeként a segítőkész járókelők tíz percen belül el­fogták a rablót. Orsós Miklós 20 éves alsó- szentmártoni lakost a rend­őrség őrizetbe vette. A' ha­sonló cselekményekért már büntetett rabló kerékpárt lopott a közelmúltban és ez ügyben megidézték. A pénz a hazautazáshoz, vonatjegyre kellett volna. >

Next

/
Thumbnails
Contents