Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970, augusztus 23. GERMANUS GYULA: V ' Nincsenek istenségek... gyiptom hivatalo­I san mohamedán ország, és az iszlám heti ünnepnapja a pén­tek. A napi ötszöri imát otthon is elvégez­hetik a hivök, de illő dolog, hogy a péntek déli imát a mecsetben végezzék. Ilyenkor az [ elóimádkozó a szószék­! ről intelmet szór az ; igazhivök fejére, és ál­dást kér az államfőre. Ennek a beszédnek te­hát politikai jelentösé- 11 ge is van. Ismerték az emberi természetet műnkkel végigszántani azo­kat a sorokat, amelyeket szerzőjük nádtollával írt! A szövegből az időtlen időkön át kiemelkedik az író jelle­me, hite, ihlete és megjele­nik előttünk halhatatlan szel­leme. Órákon át bámultam szinte révületben a márvány­nyal simított papírokra, és éreztem, mint száll át rám is a régmúlt idők gondolat­világa és visz vissza a kép­zelet szárnyán a IX. század ragyogó arab kultúrájába, amelynek szellemi alkotásait az eredeti papíron, ujjammal érinthetem, és értelmét agyammal felfoghatom. Ott feküdtek előttem a bőrköté­sű fóliánsok, Dsáhiz, Gazáli, al-Fáridh, Zamakhsari mű­mellére. Ez a kép szárnyak­ra lendítette gondolataimat, és látni véltem azt is, ho­gyan íyienekült később né­hány hívével vitorlás gályán hazafelé. Már közeledett a francia partokhoz, amikor angol hadihajó tűnt fel a lá­tóhatáron. Óriási izgalom fogta el a franciákat, de Na­póleon a Korán olvasásába merülve várta sorsát. Az an­gol hadihajó nem vette ész­re őket... és a történelmi fordulat elmaradt. (Részlet a kiváló tudós „Kelet fényei felé” című könyvéből) „Erdei tank" Az erdőgazdasági munkák megköny- nyítésére szovjet konstruktőrök új gépet terveztek. Az „Onyezsec” bármi­lyen talajon biz­tonsággal mozog. Segítségével meg lehet tisztítani az irtásokat a fatör­zsektől, eltávolít- hatók a kevésbé értékes telepítvé- nyek, xde a facse­meték telepítésé­ben, a fagondozás­ban is hasznosít­ható. A feladatok jellegétől függően az „erdei tank”-ot hagyományos eké­vel, különféle ta- lajlazítókkal, gö­dörásóval, bokor­vágóval, talajmaró­val, permetező ké­szülékkel stb. is fel lehet szerelni. A hátulsó billenő­puttony a szállítá­si feladatokat könnyíti meg. A kairói nép az ünnep elő- estéjét csütörtökön víg szó­rakozásnak szenteli. A mu­latóhelyek az Imádeddin úton megtelnek, az autók ezrei száguldanak összevissza jó­kedvű tulajdonosaikkal, és mindenki félbehagyja meg­kezdett munkáját. A moha­medán péntek nem okvetle­nül szünet, az üzletet nem kell bezárni, és aki akar, dolgozhat Is. Nem úgy a rá­következő szombaton, a zsi­dók heti ünnepén. Ezen a napon a hitbuzgó zsidónak nem szabad dolgoznia, és egész napját, minden, testi erejét és szellemi képességét az Úristennek és az imának kell szentelnie. Kairó belvá­rosa néptelenné válik, a zsi­dó boltok nem nyitnak ki, és a vevőnek türelmesen várnia kell, mert a vasárnap a ke­resztények, koptok, görögök, örmények, olaszok, libano­niak ünnepe. Csak hétfőn in­dul meg álmosan az élet, vár­va a csütörtök boldogító dél­utánját. A vallásalapítók bél­esek voltak, ismerték az em­beri természetet. Én rendszerint vasárnap kerestem fel a mohamedán régiségek múzeumát. Egyip­tom a VII. században hódolt meg az arabok előtt. Hosszú évezredes történelme során •zíriai pásztornép, perzsa, ró­mai, makedón és bizánci urak vetélkedtek birtoklásáért. A kopt egyiptomi tűrte az ide­gen igát, és egyik urának nyelvét sem vallatta magáé­nak, pedig a hódítók magas kultúrát honosítottak meg Egyiptomban. A pusztai ara­bok az iszlám jelmondatával — „Nincsenek istenségek; csak az egy igaz isten” — nemcsak a Nílus deltájának termékeny földjét hódították és szállták meg, hanem megnyerték az őslakók lel­két és szívét is. Az egyipto­miak tömegesen tértek át keresztény hitük szakadár szektáiból az egyszerű, köny- nyen érthető, rnonotheista iszlámra. Azóta Egyiptom az iszlám kultúrájának egyik legerősebb bástyája lett. A mohamedán múzeum csodás gyűjteményt foglal magában. Az érdeklődő vagy a kutató elé tárja mindazt, amit az iszlám ihletett mű­vészei századok óta alkottak az iparban. Fajansz és agyag edények, mécsesek, lámpások, faragványok, bútorok, sző­nyegek, ékszerek, szövetek, selymek, brokátok tömege kápráztatja az ember sze­mét. Akad is néző bőven. Érdekes kincsek a Nemzeti Könyvtárban De még ennél is jobban lebilincselt a Nemzeti Könyv­tár. A Korán-kéziratok re­mekei, félméteres oldalakon csak egy-egy vers, és kicsi, díszes, bőrkötéses példányok lapjai, olyan gyönyörű arab betűkkel írva, hogy inkább virágos indának, mint szent szövegnek hatnak. Az arab mohamedánok mindig nagy könyvgyűjtők voltak, és a ré­gi arab irodalom még meg­lévő kéziratainak száma meg­haladja a százezret. A Nemzeti Könyvtár érté­kes kincseket őriz. Van e nagyobb öröm, mint hétszáz- nyolcszáz év előtti arab kéz- l*Btókat kézbe venni, s sze­vei és a költők divánjai (Itt: versek gyűjteménye) Muta- nabbi, Abu Nuvász. Itt feküdt előttem Abdur- Rahmán al-Dsabarti kézirata Napóleon egyiptomi expedí­ciójáról. Mint szemtanú és a Napóleon létesítette „ki- lencek tanácsa” tagja, közel­ről látta az eseményeket. Megfigyelő képessége bámu­latos volt. Egy ízben meglá­togatta a Napóleon által élet­re hívott tudományos inté­zetet, és figyelte a kémiku­sok kísérleteit, hogyan ala­kítják át a vegyületekef. Ezt a műveletet bűvészeinek, az ördög mesterkedésének tar­totta. Napóleon az iszlám A „kilencek tanácsa” mo­hamedán vallásjog-tudósok- ból állt, és ennek a testület­nek kellett volna az egyip­tomi népet fokozatosan beve­zetnie a demokratikus kor­mányzásba. A vallásjog-tudó- sok, az ulemák kívülről tud­ták a Koránt, de nem tud­ták, mi a különbség a fran­cia és angol között. Dsabarti kimerítően leírja, hogyan tért át Napóleon az iszlámra. Ke­leti ruhát öltött, és felszólí­totta Szelim török szultánt, csatlakozzék hozzá, hogy együtt, mint mohamedán ve­zérek hódítsák meg a vilá­got. Dsabarti, aki a XVIII. században a középkor tudását képviselte, nem értette meg Napóleon újítását. Hiába ta­nulmányozta a forradalom tábornoka a Koránt, nem mozdíthatta ki a középkor dogmatizmusából a sejkeket. Dsabarti rosszallotta, hogy meg akarta reformálni a megkövesedett arab nyelvet, és Allah rendelkezéseit össz­hangba akarta hozni a XVIII. század szabadelvű gondolko­dásával. Lélegzetemet visszafojtva olvastam Dsabarti kéziratát, és feltűnt előttem „Nablion” alakja — ahogyan az egyip­tomiak Napóleont nevezték — keleti ruhában, turbánnal fején, a „kilencek tanácsá­ban”, amint háromszínű ko­kárdákat tűz fel a sejkek A bajor közvélemény ré­szint nagy felháborodással, részint leplezetlen káröröm­mel tárgyalja Max Emanuel von Thurn und Taxis herceg esetét, amelynek egyelőre utolsó felvonása most játszó­dott le a kempteni válóperes bíróság előtt. Ugyanis felhá­borodást és kárörömöt kel­tett annak idején a most ki­mondott válás előzménye: a bajor politikai életben is nagy szerepet játszó herceg Schwangau bajorországi fa­luban egy kocsmában, há- zasságlörésen tetten érte fé­leségét, Anna Maria Pocci hercegnét. Max Emanuel, az ősi Thurn und Taxis hercegi cím viselője egyik oszlopos tag­ja a CSU pártnak Bajoror­szágban, Walter Stanner kocs­mára s pedig, akivel feleségét tetten érte, a párt helyi szervezetének elnöke. A párt felsőbb vezetősége most Stan­ner lemondását követeli, mert úgymond magatartásával ár­tott a CSU tekintélyének. A Itt a legújabb típusú piparádió Andre Lantx francia férfi a II. Londoni Nemzetközi Találmányi Kiállításon be­mutatta a „legújabb” típusú piparádióját. A csodapipa egyik példányát a foga kö­zött tartja és közben a lon­doni rádió adását hallgatja. Láthatólag rendkívül büszke találmányára. A kezében a piparádió egy másik példá­nyán a szerkezet látható. Nagy elterjedésre egyébként az új típusú rádió nem szá­míthat: ugyanis dohányzás­ra alkalmatlan. AUTÓK PRÁGÁBAN A múlt év végén Prágában 166 ezer motoros jármüvet tartottak nyilván. Ez annyit Jelent, hogy Prágában 6,8 lakosra jut egy jár­mű, ami megfelel az európai átlagnak. helyi szervezet tagjai azon­ban ragaszkodnak elnökük­höz, az elnök is ragaszkodik tisztségéhez, és arra hivatko­zik, hogy magánéletének semmi köze a politikához. A válóperes tárgyaláson egyébként csak akörül volt hosszas huzavona, hogy ho­gyan osztozzanak meg a nászajándékul kapott holmin. Többek között huszonnégy személyes ezüst étkezókészle- tet is kaptak a hercegi csa­lád ágától. A herceg ragasz­kodott a teljes készlethez, nem volt hajlandó osztozni rajta, és végül is az elvált hercegné nagylelkűen lemon­dott a ráeső tizenkét késről, villáról és kanálról. Nagylel- kűbbnek bizonyult, mint volt férje, aki egyébként Bajor­ország és egész Nyugat-Né- metország egyik leggazda­gabb embere. Igaz, az exher- cegnének is van mit apríta­nia a tejbe: földbirtoka van, és a magáénak mondhatja egy nagyipari vállalat rész­vénytöbbségét. Egyébként i* Brazília északkeleti részét a perui és bolíviai határral egy 1750 km hosszú, Amazo- nos államon keresztülhaladó országút fogja összekötni. A nyolc brazíliai államot ke­resztülszelő út építésével olyan ütemben fognak .előre­haladni, hogy négy éven be­lül meg lehet kezdeni az aszfaltozási munkálatokat. Ez annyit jelent, hogy már 1974- ben bármilyen járművel le­het közlekedni ezen az őser­dei vidéken, bár nem való­színű, hogy az autóközleke­dés nagyon kényelmes lesz. Mégis megvalósul a lehetet­len: az autóközlekedés az ős­erdőben. A lap megjegyzése: A leg­utóbbi időben néhány érde­kes, ha még nem is kétség­bevonhatatlan nyomát fedez­ték fel Grönlandban azoknak a viking településeknek, ame­lyekről a történelem a XVI. századtól kezdve nem tesz többé említést. Mint ismeretes, a „viking” név általában skandináv ere­detű normann hajósokat, bá­tor kalózokat, kalandorokait, felfedezőket és gyarmatosító­kat jelent. A Norvégiából útrakelt vikingek elsősorban Írországban és Izlandon száll­tak partra és ezeket az or­szágokat igázták le, azután szétszéledtek jóformán egész Európába, eljutva egészen a távoli orosz síkságokig és a Földközi-tengerig. Az is is­meretes, hogy ők voltak az elsők, akik kikötöttek az At­lanti-óceán túlsó partján, kö­rülbelül 500 évvel Kolumbus Kristóf partraszállása előtt. De vállalkozásuknak nem volt folytatása és így Ame­rikát még fel kellett fedezni. A jelenleginél jóval mele­kitűnő üzleti érzékkel van megáldva. Tavaly húsvétkor, amikor a botrányt keltő há­zasságtörési tettenérés leját­szódott, ő maga irta meg az esetet, kiszínezte a bajor arisztokrácia hálószobatitkai­val, s a kéziratot jó áron eladta egy-egy müncheni, kölni, berlini és hamburgi estilapnak. Kitűnő üzleti érzékére vall az is, hogy a válás óta sze­retőjének vendéglőjében dol­gozik mint pincérnő. Mon­dani sem kell, hogy a kocs­ma forgalma azóta megsok­szorozódott — a messzi kör­nyékről is érkeznek vendé­gek, hogy kiszolgáltassák ma­gukat az exhercegné által, aki pincérnői minőségében a Mici nevet vette föl ugyan, de senki sem szólítja így. — Hercegné, egy korsó vi­lágosat! — hallatszik únos-ún- talan a kocsmában, mert j mindenki azt akarja, hogy Thurn und Taxis herceg el­vált felesége szolgálja ki. Az egész területet sűrű ős­erdő borítja, amely átnyúlik Bolíviába, Peruba, Ecuador­ba és Kolumbiába is. így ezeket az országokat eddig csak légi úton lehetett meg­közelíteni. A víziút, vagyis az Amazonos folyó, már ré­gen nem volt elegendő. Nagy változást jelent majd az or­szágút: továbbra is fontos szerepe lesz ugyan a víziköz­lekedésnek, de a fő megkö­zelítési lehetőséget az ország­út jelenti majd. És az is el­képzelhető, hogy az új or­szágút mentén települések, később talán ipari csomó­pontok is kiépülnek. gebb klimatikus szakasz, amely 500 körül kezdődött, lehetővé tette, hogy az Iz­landi vikingek megteleped­jenek Grönlandban. Rőt Erik időszámításunk szerint 982- ben partra szállt Grönland déli részén, őt követték so­kan mások, akik felfedező útjaikon nyugat felé egészen Labradorig és Uj-Fundland szigetéig hatoltak előre. 1200 körül a Grönland észa­ki részén élő eszkimók a part felé kezdtek terjeszkedni és összeütközésbe kerültek a vi­kingekkel. De a vikingek legkomolyabb ellensége az időjárás rosszabbra fordulá­sa volt; 1400-tól kezdve a tengeri átjárók, amelyeken keresztül a telepesek gabona, fa és fém utánpótlásukat kap­ták, az év nagyobb részében használhatatlanná váltak. Az első viking település, Vesterbygden, 1350-ben el­pusztult és 1500 körül, húsz évvel az utolsó érintkezések után Európával, ugyanez a sors érte Oesferbygdent. Ami­kor 1580-ban európai hajók újra eljutottak Grönlandba, már egyetlen vikinget sem találtak. Ezért nem lehet pon­tosan tudni, hogy az utolsó vikingekkel a hideg, vagy az eszkimók végeztek-e. Mosf Dr. Ib Persson, a koppenhágai Gentofte Amtssygehus munkatársa új adatokat szolgáltat a vikin­gek sorsáról. Dr. Persson összehasonlította 5000 grön­landi vércsoportjait Izland, Dánia és Norvégia lakóinak vércsoport j ai val. A Julianehab körzetében, a déli parton élő grönlandiak vérének jellegzetességei ha­sonlóak Izland jelenlegi la­kóiéhoz, de különböznek a dánokétól és norvégekétől. Dr. Persson emlékeztet ar­ra, hogy egy dán kutató, aki 1721-ben Grönlandba ment, hogy felkutassa a vikingeket, megjegyezte, hogy Julianehab „lakói szépek és fehérbőrű- ek”. A kutató nem fogta fel megfigyelése jelentőségét (azért sem, mert meg volt győződve arról, hogy a vi­kingek települései Grönland keleti partján voltak) annak ellenére sem, hogy Grönland összes többi lakói, akikkel találkozott, sötétbőrű eszki­mók voltak. I Mi lett a Grönlandban pattra szállt vikingekkel? MINDENFÉLE — mindenfelől MÜANYAGrALÖ MIKROORGANIZMUSOK A Texasi Mikrobiológiai Inté­zet munkatársai olyan mikroor­ganizmusokat tenyésztettek ki, amelyek csillapíthatatlan étvágy- gyal falnak fel bármilyen mü- anyagot. Lehetséges, hogy végül ezek a baktériumok fogják meg­oldani az „örökéletü” műanyag- hulladékokkal és más szinteti­kus készítményekkel teli városi szeméthalmok eltakarításának problémáját. A SZENNY LEKÜZDÉSE Hogy az ország meg ne ful­ladjon a szennyben 2000-ig a Német Szövetségi Köztársaság­ban kereken 230 milliárd már­kát kell víz- és hulladékgazdál­kodási intézkedésekre fordítani. Erre az eredményre jutott a mi­nap az Aachenben megtartott „Vízszennyeződés és vízvédelem’’ című kollégiumon a tudomá­nyos Intézetek, hatóságok, víz­gazdálkodási szövetségek és az ipar 21 vezető képviselője. Mint a gyűlés vezetője, B. Boehnke professzor közölte, a 2S0 milliárd, bői csupán a vízellátás pótlásá­ra, a szennyvíztisztításra, a csa. tomázásra és a hulladék eltá­volítására a szövetkezetekben és a kisiparban 32 mllllárdot, az iparban pedig 18 mllllárdot keli fordítani. Boehnke adatai szerint a szükséges Intézkedések pót­személyzetet Igényelnek, tehát az Intézkedések végrehajtásihoz 16 600 mérnökre, 7700 technikus­ra és rajzolóra, valamint 102 00# főnyi szakszemélyzetre van szük­ség. BIZTONSÁGOS AUTO Autóközlekedési szakemberek ötletes gépkocsit terveztek, amelynek elől és hátul lévő üt­közőit nagyteljesítményű hidrau­likus lökhárítókra erősítették, és amelyek automatikusan kö­rülbelül fél méternyire kitolód­nak, amint az autó eléri az óránként 50 kilométeres sebes­séget. Mivel útközben a gépko­csik közötti távolságnak több tiz méternek kell lennie, ezért az előretolt ütközők senkit sem zavarnak, viszont óránként M kilométeres sebesség esetén be­következő összeütközésnél |s ga­rantálják a teljes biztonságot! EREDETI VAGY HAMISÍTOTT! A bélyegbarátokat és gyűjtő­ket most a bélyeghamisltványok kérdésében újból kirobbant vita foglalkoztatja. Kinek kell és ki tudja eldönteni, hogy egy bélyeg eredeti vagy hamisltvány-e. és ki vállalja a felelősséget vala­mely posta-értékcikk minőségé­ért? A tősgyökeres bélyegszak­értők számára már régi problé­ma most Ismét időszerűvé lett azáltal, hogy Kölnben megala­pították a Nemzetközi Filatellal Intézetet. Az Intézetnek, amely a maga nemében egyedülállók Szövetségi Köztársaságban veze­tője, dr. Phil. Wilhelm Derlsch közlése szerint az a célja, hogy tisztázza a vitás illatéiul kér­déseket, bizonyos mértékben át­vegye a döntőbíró szerepét. Itt bizonyos vizsgálati díj ellenében mindenki tájékoztatást kaphat bélyegének értékéről. Az Inté­zetnek 80 szakértő áll rendelke­zésére és 12 bélyegárverési cég támogatja. MEDÜZA ELLENI SZEB A thaiföldi halászok medúza- csípés ellen bizonyos kúszónö­vényt használnak, amelyet most vizsgálnak abbéi a szempontból, vajon alkalmazható-e a gyógy­szerészeiben. A kúszónövény, amelyet a botanika „Ipomoea pes caprae” néven Ismer, nagy mennyiségben fordul elő a me­leg égövi országok partjain, a FUlöp-szlgetektől Brazíliáig. A népi orvoslás a növényből ké­szült kivonattal a legkülönbö­zőbb betegségeket gyógyítja: a reumától a kollkáig, a felfekvés okozta klsebesedéstöl a fekélye­kig. A gyógyszerészek vélemé­nye szerint a fájdalomcsillapító növények közé tartozik. Legújab­ban dr. Wasuwat, a bangkoki technológiai intézet munkatársa vizsgálta a növényt. Olyan anya­got nyert belőle, amely a me­dúzák váladékához hasonló mér­gek és más hasonló anyagok el- len jól használható. Autóút az őserdőn át Hercegné, egy korsó világosat!

Next

/
Thumbnails
Contents