Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

1979. augusztus S3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt X. kongresszusára . A párt az elmúlt négy évben a IX. kong­resszus határozatainak megfelelően a szoci­alizmus teljes felépítése érdekében dolgo­zott; tevékenységében a munkásosztály, a szocializmust építő magyar nép szolgálata vezette. A kongresszus határozatait megvalósítva a párt eredményesen alkalmazta hazánk viszonyaira a marxizmus—lem inizmus nem­zetközi érvényű tanításait; a szocialista tár­sadalom építése során jelentkező új felada­tokra a munkásosztály, a dolgozó nép ér­dekeinek megfelelő megoldási módokat dol­gozott ki. Erősebb lett a népi hatalom; nagy eredmények születtek a gazdasági, a kultu­rális életben; emelkedett a nép életszínvo­nala; erősödtek a párt tömegkapcsolatai, szilárdult a magyar nép egysége. A munka során sok akadályt kellett le­küzdeni, s meg kellett oldani számos, a szocialista társadalmi fejlődésen belül tá­1. Népünk bonyolult nemzetközi feltételek között végezte szocialista építőmunkáját. A IX. kongresszus óta eltelt időszakot válto­zatlanul a haladás és a reakció, a szocializ­mus és az imperializmus erőinek harca jel­lemezte. Ez a küzdelem az egész világon, a társadalom életének valamennyi fő terü­letén — a gazdaságban, a politikában, az ideológiai és a kulturális életben — egy­aránt folyik. A világimperializmus és fő ereje; az ame­rikai imperializmus fegyverrel, gazdasági és politikai nyomással igyekszik fenntartani re­akciós rendszerét és befolyási • övezeteit, s meggátolni a haladást. A világ fejlődésé­nek fő irányát az imperializmus minden erő­feszítése ellenére mindinkább a szocializ­mus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. A Szovjetunió, a szocialista országok sza­kadatlanul növelik a gazdasági, társadalmi, politikai és katonai erejüket. A szocialista világrendszer az imperialistaellenes harc döntő ereje. A nemzetközi munkásosztály mind kiterjedtebb és céltudatosabb harcot folytat a monopóliumokkal szemben. A szo­cialista világrendszer és a harmadik világ népei kölcsönösen segítik egymást az anti- imperialista harcban. 2. Az imperializmus elérhet ugyan átme­neti sikereket, a kapitalista rendszer kibé­kíthetetlen ellentmondásait azonban nem képes megoldani, a politikai válság állapo­tában van, s az általa kirobbantott nemzet­közi konfliktusokba egyre jobban belebo­nyolódik. Az imperialista politika kilátástalanságá- r.ak meggyőző bizonyítéka az Egyesült Álla­mok indokínai háborúja, a közel-keleti vál­ság. A hős vietnami népnek, Laosz és Kam­bodzsa népeinek harca, az arab népek küz­delme azt tanúsítja, hogy az imperialisták nem képesek győzedelmeskedni a szabadsá­gukért és jogaikért küzdő, a haladó erők nemzetközi támogatását élvező népeken. 3. Pártunk kötelességének tartotta, hogy a bonyolult, ellentmondásos világhelyzetben, a szocializmus és a kapitalizmus erői kö­zötti történelmi jelentőségű küzdelemben el­vi, internacionalista politikával biztosítsa szocialista építőmunkánk nemzetközi felté­teleit, s egyben elősegítse a béke, a de­mokrácia, a szocializmus világméretű erői­nek növelését Nemzetközi tevékenységünk középpontjában a társadalmi haladás segí­tése, a világháború kirobbantásának elhárí­tása, a béke megszilárdítása áll. Ezzel egy­aránt szolgáljuk legsajátabb nemzeti ér­dekeinket és a szocialista világrendszer, a béke és a haladás nemzetközi érdekeit. A Magyar Népköztársaság külpolitikájá­nak alapelve a Szovjetunióval és a szocia­lista világrendszer országaival való szoros együttműködés. A magyar—szovjet barátság az elmúlt időszakban tovább erősödött. Je­lentős mértékben bővültek, fejlődtek poli­tikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink a szocialista világrendszer többi államával is. Minden szocialista országgal egységre, in­S. Á magyar társadalom dinamikusan fej­lődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Tovább erősödött a »unkáshatalom, szilárdult rendszerünk gaz­madt ellentmondást. Az összeségében sike­res munka eredményeként népünk előbbre jutott a szocializmus útján. A hazánk felszabadulása 25. és Lenin szü­letése 100. évfordulójának évében összeülő kongresszus méltán megállapíthatja, hogy a magyar munkásosztály teljesíti történelmi hivatását. A munkásosztály, pártja vezeté­sével, a parasztsággal, az értelmiséggel, a társadalom többi dolgozó rétegével együtt sikeresen építi a szocializmust. A szocializ­mus építésében a munkásosztálynak az egész dolgozó nép érdekeit kifejező és szol­gáló céljai, forradalmi eszméi válnak való­ra. A Központi Bizottság a X. pártkongresz- szustól az eddig követett politika jóváha­gyását kéri. Javasolja, hogy pártunk és né­pünk nagy társadalmi programja a legkö­zelebbi négy esztendőben: a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása legyen. temacionalista együttműködésre törekszünk, azokkal is, amelyekkel nézeteltéréseink vannak. Bővítettük hazánk politikai és gazdasági kapcsolatait a világ fejlődő országaival. Tá­mogatjuk a nemzeti felszabadító mozgal­makat. Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független orszá­gaival. Küzdünk a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett éléséért Ennek szellemében fejlesztettük kapcsola­tainkat a kapitalista országokkal. Pártunk és kormányunk, dolgozó népünk az emberi haladás ügyét védelmezte és vé­delmezi minden vitás nemzetközi kérdés­ben. Támogatjuk az amerikai agresszióval szemben küzdő hős vietnami népet, Laosz és Kambodzsa népét. Szolidárisak vagyunk a koreai nép harcával, amelyet az Egyesült Államok provokációival szemben folytat ha­zája békés egyesítéséért. Szolidárisak va­gyunk az arab népek igazságos harcávaL Támogatjuk a Német Demokratikus Köztár­saság igazságos törekvését a nemzetközi jo­gi érvényű elismerésre. Szövetségeseinkkel együtt részt veszünk az összeurópai bizton­sági konferencia összehívásáért folytatott erőfeszítésekben. Küzdünk a háború tűz­fészkeinek felszámolásáért, a vitás nemzet­közi kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért, a nemzetközi feszültség eny­hítéséért. Támogatjuk a leszerelés eszméjét, mellette vagyunk minden olyan kezdemé­nyezésnek, amely csökkenti a háború veszé­lyét, s a békét szolgálja. 4. Az imperializmus kizsákmányolást, el­nyomást, megaláztatást zúdít az emberi­ségre; háborús feszültségben, nyugtalanság­ban tartja a világot. Az emberiség számára a társadalmi, gazdasági felszabaduláshoz, a békéhez vezető utat a szocializmus mutatja. Az új világháború kirobbantását megaka­dályozó fő eszköz és biztosíték az emberi­ség számára a szocialista világrendszer erői­nek növelése, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalmak anti- imperialista harcának fokozása, a népek százmillióinak mozgósítása a béke védel­mére. A Varsói Szerződés szervezete a szocia­lizmus és a béke védelmének megbízható eszköze. Ereje a hadseregek közötti együtt­működés és a katonai szervezet tökéletesí­tésével hatékonyabbá vált. A Varsói Szer­ződés tagállamaként gondoskodunk hazánk függetlenségét, népünk szabadságát, bé­kés építőmunkáját, szocialista vívmányain­kat védelmező néphadseregünk, fegyveres erőink fejlesztéséről, s hozzájárulunk a szo­cialista világrendszer, az európai kontinens biztonságának, a népek általános békéjé­nek védelméhez. Pártunk a Magyar Népköztársaság kül­politikájának alapvető célját a jövőben is abban látja, hogy szövetségeseinkkel, a vi­lág haladó erőivel szoros összefogásban biz­tosítsuk szocialista építőmunkánk kedvező nemzetközi feltételeit, a békét. dasági alapja, fejlődtek a szocialista terme­lési viszonyok. Szilárdult államunk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk két dolgozó osztályának politikai, gazdasági kapcsolatai tovább fejlődtek, szorosabbá vál­tak, s ezáltal magasabb színvonalra emel­kedett és szilárdabbá kovácsolódott a munkás-paraszt szövetség. Népünk az elmúlt négy évben is számos tanúj elét adta politikai egységének, érett­ségének, hazaszeretetének, a párt iránti bi­zalmának. Hazánkban a törvényesség, a szo­cialista törvények védik a társadalom ér­dekeit, az állampolgárok jogait és bizton­ságát. Pártunk szövetségi politikája nemzeti egy­ségbe tömöríti társadalmunk dolgozó osz­tályait, a munkásokat, a parasztokat, az értelmiségieket, a kispolgárokat, a külön­böző világnézetű embereket, kommunistá­kat és pártonkívülieket, hívőket és nem hívőket; egységbe tömörít mindenkit, aki vállalja a közös célt: a szocialista Magyar- ország felépítését. 6. Társadalmunk vezető osztálya a mun­kásosztály. A termelésben, a társadalmi élet­ben és a politikai szervezetekben elfoglalt helyénél fogva a szocializmus építésének vezető ereje. Vezető szerepe a párt, a népi hatalom útján érvényesül. A munkásosztály megnövekedett, a tár­sadalom legnagyobb osztályává vált, s ösz- szetétele a termelés műszaki-technikai fej­lődésével jelentősen megváltozott és állan­dóan változik. Növekszik a szakképzett munkások aránya és fontossága a társada­lomban, a termelésben. Az egyes munkás­rétegek között a politikai öntudat, az igé­nyek, a szakmai képzettség, az anyagi hely­zet és sok más tényező tekintetében még jelentős eltérések vannak. A munkásosztály a termelőszövetkezeti parasztsággal, az értelmiségiekkel, a tár­sadalom más dolgozó rétegeivel együttmű­ködve valósítja meg történelmi céljait tár­sadalmunkban. A szocialista tulajdonviszo­nyok uralkodóvá válásával kibővült és tel­jesebbé vált a munkásosztály és szövet­ségese, a termelőszövetkezeti parasztság ér­dekazonossága a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben. A munkásosztály meg­határozóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét; szemlélete, magatartása, fegyelme kihat az egész társadalomra. E hatás fo­kozása egész társadalmunk érdeke. Pártunk a munkásosztály pártja, annak szocialista céljait valósítja meg, s ezzel az egész társadalom érdekeit szolgálja. A párt a jövőben is elsősorban a munkásosztály öntudatára és aktivitására támaszkodik te­vékenységében. Minden vezető köteles figyelembe venni, hogy a munkásosztály a szocializmus ügye iránti felelősségérzettől áthatva a párt poli­tikájának következetes végrehajtását igényli. A társadalompolitikai és gazdasági intéz­kedések legyenek átgondoltak, tervszerűek; a párt-, az állami, a társadalmi szervek előzetesen számoljanak azoknak a munkás­ságra, a dolgozó tömegekre gyakorolt hatá­sával, a tapasztalatokat vegyék figyelembe, g politikailag használják fel munkájukban. A munkások jogos igénye, hogy a párt- szervezetek, a szakszervezetek, a gazdasági vezetők adjanak részükre rendszeresebb tá­jékoztatást és jobban vonják be őket az érdekeiket szolgáló döntések kialakításába. 7. A párt a legutóbbi négy esztendőben további nagy erőfeszítéseket tett a falusi gazdálkodási viszonyok és életviszonyok szocialista átalakításáért. A földtulajdon el­vi rendezése és gyakorlati végrehajtásának elkezdése megerősítette termelőszövetkezete­ink szocialista jellegét. A falun gyors ütemű fejlődés ment végbe. Mind szélesebb körben alkalmazzák a korszerű technikát, az agrár- tudomány, általában a tudományok vívmá­nyait; a mezőgazdaságban a munka ipari jellegűvé kezd válni; egyre nagyobb szere­pük van az ipari és mezőgazdasági szak-1 munkásoknak, az agrárértelmiségieknek. A falun végbemenő politikai és gazdasági fejlődés a szocialista forradalom jelentős előrehaladását mutatja. A termelőszövetke­zeti parasztság, a mezőgazdaságban a dol­gozó munkások, a falusi értelmiségiek mun­kájának eredményeként az átszervezés, a megszilárdítás szakasza után elérkeztünk a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztésé­nek, az egész mezőgazdaság, a falu általá­nos fellendítésének szakaszába. Tovább kell fejleszteni a falun a szocia­lista tulajdonviszonyokat, a gazdálkodási módszereket, amelyek nyomán tovább fej­lődik a termelőszövetkezeti parasztság ál­talános képzettsége, öntudata, javulnak életkörülményei, határozottabbakká válnak a falusi dolgozók eszmei-politikai arculatá­nak, magatartásának szocialista vonásai. 8. A tudomány és a technika rohamos fej­lődése, a tömegek növekvő művelődési igé­nye, a társadalom fejlődésének magasabb színvonala szükségszerűen megnöveli az ér­telmiség társadalmi szerepét. Rendszerünk biztosítja az értelmiség számára az alkotó munka széles lehetőségeit, az anyagi esz­közöket és a kutatáshoz szükséges meg­felelő közszellemet. Az értelmiségiek töme­gesen és elismerésre méltóan részt vesznek a társadalmi életben, hasznos közéleti mun­kát végeznek a tudományos, szakmai szer­vezetekben, az államhatalom és az állam- igazgatás különböző szerveiben. A magyar értelmiség a nép részeként, a néppel együtt építi a szocializmust. 9. Társadalmunkban jelentőségüknek meg­felelő helyet biztosítunk a hasznos munkát végző kisiparosoknak, kiskereskedőknek. A tisztességesen dolgozó, törvényeinket tisz­telő kispolgárok a társadalom egyenjogú, megbecsült tagjai. Ugyanakkor fellépünk a harácsolás, a jogtalan haszonszerzés ellen. 10. A társadalom változása és továbbfej­lődése az elmúlt években előtérbe állí­totta a dolgozó nők problémáit és a párt ifjúságpolitikáját. /A lakosság többségét és az aktív keresők több mint 40 százalékát kitevő nők fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Részt vettek a társadalmi feladatok megvalósítá­sában, munkájukkal maradandóan hozzájá­rultak a szocializmus építésének nagy ered­ményeihez, társadalmunk fejlődéséhez. A nők politikai, gazdasági, szociális helyzete az elmúlt négy évben az általános fejlő­déssel összhangban tovább javult. A nők egyenjogúsága hazánkban közjogi és politikai értelemben biztosított. E jog érvényesülését azonban korlátozza, hogy még nem minden területen adottak az anya­gi, a dologi, a szemléletbeli feltételek. A következő években a gazdaság-, a kultúr- és szociálpolitikában egyaránt nagyobb figyel­met kell fordítani a nők sajátos érdekeire, társadalmi összefogással közelebb kell jut­ni ahhoz, hogy megszűnjön a nők hátrá­nyos megkülönböztetése és jobban érvénye­süljön egyenjogúságuk. A Központi Bizottság további intézkedé­seket tart szükségesnek a sokgyermekes családok, a gyermeknevelés, az anyák tá­mogatására, a nők, a fiatal leányok szak- képzettségének növelésére, munka- és élet- körülményeik javítására, az egyenlő mun­káért egyenlő bért elvének következetes ér­vényesítésére. 11. A magyar ifjúság erkölcsi-politikai helyzetét alapvetően hazánk fejlődő társa­dalmi állapota határozza meg. Az ifjúság döntő többsége ismeri és követi a szocialis­ta célokat, támogatja a párt politikáját. A fiatalok többsége becsületesen tanul, dolgo­zik, teljesíti kötelességét. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódása, a korábbi nemzedékekénél nagyobb műveltsége rend­szerünk fontos eredménye. A fiatalokat a jövő feladataira kell fel­készíteni. A társadalom intézményei, szer­vezetei hassanak erőteljesebben az ifjúság életére az iskolában, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Fokozni kell a fi­atalok közéleti érdeklődését, társadalmi, po­litikai aktivitását, felelősségérzetét. Jobban kell segíteni a fiatalok pályakezdését, be­illeszkedését a dolgozó közösségekbe. El kell érni, hogy minden fiatal megtalálja ké­pességének megfelelő helyét a társadalom­ban. Jobban kell tudatosítani a közvéle­ményben, hogy az ifjúság szocialista világ­nézetének, tulajdonságainak kialakításában a felnőttek példamutatásának döntő szerepe van. A felnőtt nemzedék érettségének fon­tos mércéje: milyen utódokat nevel, hogyan készíti fel őket az életre. 12. A lenini szövetségi politika, a szocia­lista nemzeti egység eszméje a munkásosz­tály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. E po­litika helyes alkalmazásának a társadalom további fejlődésében, a dolgozó osztályok, a különböző rétegek közötti együttműködés erősítésében döntő jelentősége van, s kö­zelebb visz nagy társadalmi célunkhoz: a szocialista Magyarország felépítéséhez. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői

Next

/
Thumbnails
Contents