Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
19T9. angnsztás SS. DUNÁNTÚLI NAPLÓ* Intézkedések a nők helyzetének javítására A Városi Tanács vb döntései — Rendszeresen visszatérnek a témára 73 fiatal pedagógus Baranyában Amint szombati számunkban jeleztük, a Pécsi váróéi Tanács a napokban megvitatta a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetét. Nem térünk ki azokra az igen íontce elvi megállapításokra, amelyek a vita során elhangzottak, hiszen azok lényegében megegyeznek a nők helyzetét tárgyaló többi fórum állásfoglalásaival, többé-ke- vésbé tehát ismertek. Inkább arról adunk számot, hogy milyen konkrét intézkedéseket, döntéseket eredményezett a több órás alkotó vita. Híven a Városi Tanács vb. határozatának szelleméhez, melyben — a határidőkről szólva — ez a szó szerepelt a leggyakrabban: azonnal. A munkásnők érdekében Elsősorban a munkásnőkről szólunk, hiszen ők dolgoznak a legnehezebb munkahelyeken. A Városi Tanács vb. megállapította, hogy a nők a város több üzemében (Pécsi Bőrgyár, Pécsi Kenderfonó, a Porcelángyár számos műhelye) igen nehéz fizikai munkát végeznek. Ezért az ipartelepítésnél arra kell törekedni, hogy több legyen a jól gépesített, illetve ún. fehérköpenyes üzemek, munkahelyek száma. A Városi Tanács egyébként különböző kedvezményekben fogja részesíteni a Pécsre települő, női munkaerőt foglalkoztató 'vállalatokat (területbiztosítás, anyagi támogatás stb.), s 1971. augusztus 1-et követően minden év december 31-ig megvizsgálja, mit tettek ebben a tárgykörben. A Városi Tanács vb. is vitathatónak tartotta, hogy a •kesztyűszabász például szakmunkásnak minősül a Pécsi Kesztyűgyárban, a kesztyűéi arrónő viszont már nem. Általában: több olyan munkaterület van az ún. női üzemekben, amelyek —, ha férfiak dolgoznának ott — már szakmunkás besorolást kaptak volna Az illetékes szervek rövidesen konkrét javaslatokat tesznek a méltánytalanságok felszámolására. A Városi Pártbizottság vehetőinek segítségével rövidesen összehívják a nagyvállalatok vezetőit, s megvizsgálják, milyen konkrét lépéseket lehetne tenni az óvodai, bölcsődei férőhelyek bővítésére. «Lapunk is több alkalommal foglalkozott e témával.) A tanácsi vállalatok, intézmé- s.yek vezetői a többi között íizt a feladatot kapták, hogy december 31-ig tegyenek intézkedéseket az éjszakai és \ asárnapi műszakban dolgozó nők helyzetének javítására. Magától értetődik, hogy mindez nem mehet a termelés rovására. Az intézkedés végrehajtását ellenőrizni fogják. Megvizsgálják a tanácsi vállalatoknál és intézményeknél dolgozó nők bérügyi helyzetét is, s — a lehetőségek arányában — december 1-ig intézkednek. Vizsgálatot tartanak majd a nők munkaügyi, egészségügyi és szociális körülményeiről is e vállalatoknál, 6 szorgalmazzák, hogy a minisztériumi iparban is végezzék el e felméréseket. A vizsgálatot követően intézkedési terv készül, mely még ebben az évben a Városi Tanács vb elé kerül. A három női munkaterületen Közhely, hogy a művelődésügy, kereskedelem és egészségügy területén dolgoznak nők a legnagyobb számban és arányban. A pedagógusok háromnegyede például nő a városban. Ezért e három területre külön 'gondot fordítanak. Ami az egészségügyet illeti. ugyancsak azonnali határidővel megvizsgálják, hogyan, milyen módon lehetne létrehozni egy nővérszállást, ötéves káderfejlesztési tervet készítenek a művelődésügynél, a arra törekszenek, hogy ’ több vezetésre rátermett nő dolgozzon az irányítói posztokon, mint ma. (Természetesen nem oly módon, hogy a jelenlegi, jól dolgozó férfi iskola igazgatókat „leváltják”.) A város 48 általános és középiskolai igazgatója között egyébként ma 12 nő van. Tizenöt évvel ezelőtt alig volt még női iskolaigazgatónk. A túlterhelt óvónőknek (akik nemritkán 40 gyermekkel foglalkoznak) már most is 6 nap pótszabadságot biztosítanak, s ismételten kéréssel fordulnak a Művelődés- ügyi Minisztériumhoz, hogy emelje fel az óvónők szabadságkeretét. Megvizsgálják, nincs-e lehetőség arra, hogy a pedagógusnők 5 nap alatt dolgozzák le a heti kötelező óraszámot. Magától értetődik, ez nem járhat avval, hogy szombatonként szüneteljen az oktatás az iskolákban. Lépéseket tettek abból a célból is, hogy a pedagógusnők az iskolabüfék közvetítésével bonyolíthassák le legfontosabb bevásárlásaikat. Mivél számos üzletben meghosszabbítják majd a nyitva- tartás idejét, különösen a szombatiakat, lépéseket tesznek abból a célból, hogy e helyeken bevezessék a két műszakot. Ne nyújtott műszakban dolgozzanak szombaton az eladók. Általános intézkedések Számos olyan döntés született, mely minden nőnek könnyít a helyzetén, a város egészében, vagy egy-egy lakóterületen. Meghatározott napokon a belváros valamennyi iparcikk boltja este 7 óráig tart nyitva. Jelenleg 5 élelmiszerüzlet tart nyitva vasárnap, ezt a számot 12-re emelik fel. Legalább egy húsbolt kel] hogy legyen közöttük. A nagy boltok szombaton délután 5 óráig tartanak nyitva. A vb-határozat azonnali határidővel kötelezi a kereskedelmi osztály vezetőjét, következésképp a közeli napokban konkrét intézkedések várhatók, konkrét bolt-megjelölésekkel. Mintegy 180—200 gyermek részére biztosítottak, illetve biztosítanak óvodai férőhelyet ebben az évben olymódon, hogy a 39-es dandár úton, a Geisler Eta utcában, a Rákóczi úton és másutt óvodákhoz tartozó, vagy azokkal szomszéd«» helyiségeket szabadítanák fel. A legtöbb férőhely felszabadítása már megtörtént, s folytatni fogják ezt a folyamatot. 1971-ben nyári napközi otthonos tábort létesítenek a III. kerületben, az Úttörő útra 35. szám alatti 800 négyszögöles területen. Mint ismert, 15 holdas területet tartottak fenn nyári napközis tábor számára, a mecseki parkerdőben. A vb úgy döntött, hogy el kell végezni a tábor létesítésével ’kapcsolati» előmunkálatokat. A legkésőbbi határidő 1971. december 31., tehát nem a legkedvezőbb, hiszen így csak 1972-ben lenne meg ez a tábor ténylegesen. Reméljük, hogy menet közben még mó- dceítanak e távoli határidőn! Fejleszteni fogják a meszestelepi iskolát, beleértve a korszerű nyári napközi otthoni foglalkoztatás lehetőségét is. A végső határidő itt is 1971. december 31. A peremterületeken csökkenteni fogják a szolgáltatási tevékenységre jutó fejlesztési alap adóját, hogy a szolgáltató tevékenység bővítését ösztönözzék. Ugyanezt a célt szolgálják az álló- és forgóeszközök hitelezésénél a preferenciák. A Városi Tanács már megállapodást is kötött egy sor vállalattal, intézménnyel, abból a célból, hogy közös erővel építsenek üzleteket, szolgáltató házakat. (Erről külön cikket közlünk lapunkban.) A nők továbbképzésének előmozdítása céljából lépéseket tesznek annak érdekében, hogy egy számviteli jellegű főiskola kihelyezett tagozatot létesítsen Pécsett. Csak a nők segítségével Bár cikkünk elején azt mondottuk, hogy nem térünk ki arra, milyen — igen font«» — elvi megállapítások hangzottak el a vita során, nem lehet nem beszélni legalább háromról. Már azért Í6 szólni kell róluk, mert gyakorlati jellegűek egyben. Az első és legfontosabb: szemlélet változásra van szükség, hogy a nők helyzete tovább javuljon. Ez elsősorban a férfiakra, de nemcsak rájuk vonatkozák. A második: a határozat végrehajtása nem kampányfeladat. Van egy seregnyi tennivaló, amelyet azonnal vagy rövidesen végrehajtanak. Időről időre megvizsgálják, hogy hajtottak végre egyes részfeladatokat. Egy-két éves időközökben azt is megnézik, hogy halad a határozat egészének végrehajtása. A munkásceztály helyzetéről szóló párthatározatra már vagy tíz év óta vissza-visszatértink. Hasonló lesz a helyzet ennél a határozatnál is. A harmadik elv: a határozat pontjai csak akkor valósulhatnak meg, ha annak végrehajtásából a nők is kiveszik a részüket. Értük és velük együtt. Másképp nincs 6iker. Magyar László A fiatal pedagógusok eskütételének ünnepélyes pillanata. A Megyei Tanács vb-ter- mében a hosszú asztal egyik oldalán tíz fiatal, hat nő, négy férfi. Az asztal túlsó Elfújta a szél a tehervagont Fákat döntött ki, tetőket sodort el a péntek éjszakai vihar Egy tucat jégverés Baranyában — Drávaszabolcson országos esőrekord — Kisebb tó keletkezett Egerágon Pénteken, az éjszakai órákban szokatlan erejű vihar vonult át Baranya megyén. A széllökések ereje megközelítette helyenként a hetven-nyolcvan kilométeres óránkénti sebességet, és a Misina-tetői Meteorológiai Állomás adatai szerint ezen az éjszakán, az országban a legtöbb csapadék — 68 milliméter — Drávaszabolcson esett. A MÁV Pécsi Igazgatósága területén két balesetet is okozott a péntek éjszakai ítéletidő: a Magyarboly— Pélmonostor között közlekedő 2076 számú tehervonat tíz óra után néhány perccel Pélmonostor közelében, a Karasica hiújától mintegy 100 méterre, összeütközött egy tehervagonnal. A vagont a viharos erejű szél „gurította ki” az állomásról, s az ámokfutó kocsi így találkozott a tehervonattal. A váratlan ütközés következtében a tehervonat mozdonya oldalára dőlt, öt kocsi összetorlódott, Marton József mozdonyvezető és Rigó István fűtő kisebb sérüléseket szenvedtek. Ezen a pályaszakaszon a közlekedés — a helyreállítási munkák be- fejeztéig — átszállással biztosított. A Somogy tarn«5ca—Barcs között közlekedő 5948 számú motorvonat éjfél után néhány perccel a nyílt pályán a sínekre dőlt telefonoszlopnak ütközött, majd az újabb akadály — egy akácfa, melyet a vihar a sínekre sodort — kisiklatta és oldalra döntötte a szerelvényt. A motorvonatban szerencsére csak két utas és a személyzet tartózkodott, akik baleset nélkül úszták meg a különös kalandot. A forgalmat itt is átszállással bonyolítják le. Pécs viszonylag kevés csapadékkal büszkélkedhet — 29 milliméter esett —, de ennek ellenére sok bajt okozott A posta műszaki alakulatai már az éjszaka kénytelenek voltak munkába állni. Beázott az Ujmecsek- alja felé tartó 1. számú kábelborda, amely megbénította az újmecsekaljai telefonközpontot. Ugyancsak beázott a Siklósi út felé vezető kábel, és kisebb zavarokat jeleztek a Hőerőműhöz vezető kábel vonalán. Pécsett összesen mintegy 300 állomás bénult meg. A szerelők éjjel egy óra óta dolgoznak a hibák elhárításán, még a szabad szombatos dolgozók is besegítenek, tekintettel a rendkívüli helyzetre. Az állomások a megfeszített munka eredményeképpen már tegnap a délutáni órákban üzemkészek lettek.. Baranyában az idén pontosan egy tucatszor pusztított a jég. Legutóbb augusztus 17-én szerencséltette a megyét, akkor több, mint kétezer holdon pusztított. A péntek éjszakai vihar újabb jeget hozott; a jelentések szerint fő iránya Pécs— Mohács volt, ezen a területen okozta a legnagyobb kárt. Nagynyárádon a dohány és a kukorica egy részét tette tönkre, Kozármis- lenyben 450 hold kukoricát, 20 hold dohányt, 50 hold barackost, 50 hold cukorrépát. és 60 hold lucernát. A szalántai termelőszövetkezetből közel ezer hold kárt jelentettek, Bükkösdön a szőlő nagyrészét és több, mint 200 hold kukoricát vert el a jég. Az eddigi adatok szerint a j legnagyobb kár Egerágon keletkezett, ahonnan „totális” jégverést jelentettek: 3200 holdon pusztított a vihar. Egerágon és Drávasza- bolcson az út mentén fákat tépett ki a szél, több ház tetejéről lesodorta a cserepeket. Az egerági most épülő bekötőútnál megszorult a víz és egy kisebb tó keletkezett. A helyi tűzoltók kora reggel óta dolgoznak, mert a felgyülemlett nagy- mennyiségű csapadék a vasúti töltést és a bekötőút töltését is veszélyezteti. A Villány—Siklósi Állami Gazdaság területén, Siklóstól délre az almafák 30—40 százalékában tett kárt a jég. A Pécsi Tűzrendészet a város területén két alkalommal vonult ki vízszivatás- hoz. A Marx úti mészégetőnél került víz a vihar következtében az épület helyiségeibe, valamint a Kispiri- csizma dűlő 3. számú lakóházba hatolt be az esővíz. Néhány óra leforgása alatt a pécsi tűzoltók elhárították ! a veszélyt. j Nagyobb problémákról számolt be a DÉDÁSZ. A vihar Pécs környékén tett legnagyobb kárt a vezetékekben. ; Zárlatos lett a pécs—komlói i húsz kilovoltos vonal, a ; pécs—újhegy—pécsváradi vo- 1 nal, a pécs—újhegy—szederkényi vonal, valamint a pécs—újhegy—újpetrei. Széttört a villámcsapás egy szigetelőt a siklós—nagyharsá- nyi vonalon is, Kurucpuszta közelében. Ezekbe a vezetékekbe többször is belevágott a villám, a tartós zárlat ennek következménye. A hibákat behatárolták, s először a pécs—komlói vonalat hozták rendbe, hiszen a Hirdi Kenderfonónak energia kell, de sorrendben javították meg az újpetrei, szederkény —mohácsi és pécsváradi vonalakat is. A DÉDÁSZ-tól kapott tájékoztatás szerint ez a vihar viszonylag szerencsés lefolyású- volt számukra: sem a magasfeszültségű vezetékekbe, sem a transzformátorállomásokba nem vágott villám, és így nem keletkeztek nagyobb hibák. oldalán pedig Csorba Tivadarnak, a megyei pártbizottság munkatársának és Bodó Lászlónak, a pedagógus szak- szervezet megyei titkárának társaságában éppen Bemics Ferenc, a Megyei Tanács osztályvezetője mond néhány kedves, köszöntő szót a fiataloknak. Nem nagy szavakat, inkább olyanokat, amelyekből érződik: nem virágszirmokkal felszórt út, hanem kemény munka várja az „új kollégákat”. A köszöntő szavak után ünnepélyes pillanat következik: a tíz ittlévő fiatal pedagógus leteszi a hivatali esküt, majd utána aláírja az esküokmányt. Aztán rövid barátkozó, ismerkedő beszélgetés után ki-ki szétszéled, hogy szeptember elején jól megalapozva, kellően felkészülve kezdje meg élete első tanévét. Akik itt voltak, valamennyien közvetlenül a Megyei Tanács intézményeibe kerülnek. A pécsi zeneiskolában rézfúvósként végzett Pápai István a szigetvári zeneiskolába, a bölcsészkari diplomás, ifj. Gyulavári László a mohácsi gimnáziumba, a szegedi bölcsészkarról visszatért Györffy Zsuzsanna a komlói Kun Béla gimnáziumba, Kadó Gabriella óvónő a csertői nevelőotthonba, a tanítóképzőben végzett Máriusz Antalné a pécsváradi általános iskolába, Kiss József a bolyi mezőgazdasági szakiskolába kollégiumi nevelőnek, Vörös József Mohácsra tanárnak, Vörös Jó- zsefné ugyancsak Mohácsra, kollégiumi nevelőnek, Mátrai Judit a Kun Béla gimnáziumba és Kertész Sán- dorné a pécsváradi általános iskolába — az utóbbiak valamennyien a Pécsi Tanárképző Főiskolán szereztek diplomát. A megyében ezekben i napokban összesen 73 friss diplomás pedagógus teszi le a hivatali esküt — a többiek az illetékes járásoknál. Közülük tizen óvónők, tizenöten tanítók, negyvenketten általános iskolai tanárok, négyen középiskolai tanárok és ketten zeneiskolai tanárok. Régészeti szenzáció SÁTORHELY KÖZELÉBEN FELTÁRTÁK A KÁRPÁT- MEDENCE EDDIGI LEGNAGYOBB GEPIDA TEMETŐJÉT A felszabadulás utáni időszak egyik legjelentősebb régészeti felfedezését tették a pécsi Janus Pannonius Múzeum tudományos munkatársai : dr. Kiss Attila és K. Zoffmann Zsuzsanna régészek. Sátorhely közelében — a Duna völgyében — feltárták a Kárpát-medence eddig ismert legnagyobb gepida temetőjét. Egy nagy építkezés vezette nyomra a régészeket. A Bolyi Állami Gazdaság óriási sertéskombinátot építtet a sátorhelyi kerületben és a földmunkagépek hozták felszínre az első csontmaradványokat. A mohácsi honismereti kör tagjai állandóan a helyszínen tartózkodtak, abban reménykedve, hogy a munkálatok közben az 1526-os nagy csata emlékeire bukkannak. Az ásatás azonban csakhamar érdekes fordulatot vett A feltárt sírok leletanyaga kétségbevonhatatla- nul germán eredetre vallott. A régészek megállapították, hogy a VI. század végén és a VII. század elején gepidák temetkeztek ide. Amikor — 1400 évvel ezelőtt — a Közép- Ázsiából érkezett avarok elfoglalták a Kárpát-medence térségeit, az Alföldön gepidák, a Dunántúlon longo- bardok éltek. A harcias avar törzsek leigázták a gepidákat, a longobardokat pedig elűzték és maguk foglalták el a területet. A sátorhelyi ásatás tehát háromszorosan is régészeti szenzációnak számít. Először is mindeddig nem találtak gepida sírokat a Dunántúlon, amiből a szakemberek arra következtettek, hogy nem is voltak településeik itt. Másodszor: ez a legnagyobb gepida temető a Kárpátmedencében, eddig már háromszázharminc sírt tártak fel. Harmadszor: a sírok gazdagsága — a fegyvere!«, valamint az aranyból, ezüstből, bronzból és rézből készült ékszerek sokasága — arra vall, hogy ezek a dunántúli gepidák nem rabszolgái, hanem szövetségesei voltak az avaroknak. A régészek az eddig feltárt kilencven méter hosszú és negyven méter széles temetőterület sírjaiban gazdag leletanyagra tettek szert: fegyverekre, kerámiákra, ékszerekre, ruházati tárgyakra A meghúzott kutatóárkok arra vallanak, hogy ez csupán egy része a nagy gepida temetőnek, amely körülbelül ezer sírt foglal magába. Dr. Kiss Attila feltevése szerint a gepidák a Mursa (Eszék) és Aquincum (Óbuda) közötti római hadiút mellé települtek, talán annak figyelését, őrszolgálatát látták eh A
