Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-20 / 195. szám
. Ara: 1 lórin-. Világ proletárjai, egyesületek! Dunántúli napló xxvn.évfolyam, 195.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 19-0.augusztus20.,csütörtök Alkotmányunk ünnepére Huszonegy éves népi demokratikus alkotmányunk méltatásának, a munkás-paraszt szövetség, az erősödő szocialista nemzeti egység hagyományos ünnepének ebben az évben három körülmény kölcsönöz különleges színezetet. Születésének ezredik évfordulóján tisztelettel és elismeréssel adózunk államszervező nagy királyunk, I. István emlékének, aki korának gazdasági és politikai szükségleteit felismerve céltudatos határozottsággal és rendíthetetlen eréllyel segítette át a magyarságot első nagy történelmi sorsfordulóján. Alkotmányunk idei jubileuma egybeesik a magyar dolgozó nép felszabadulásának 25. évfordulójával. E jelentős évfordulón felmértük és értékeltük negyedszázados fejlődésünk elért nagy vívmányait, elkövetett hibáit, objektív nehézségeit, fékező akadályait, további előrehaladásunk feltételeit. Annak ellenére, hogy több körülmény, főleg a természeti csapások súlyos nehézséget támasztottak, mégis szilárd bázisról indulva, megalapozott optimizmussal kezdhettük el a következő negyedszázadot. Társadalmi és politika életünk alapokmányának, alkotmányos intézményeink jelenének és távlatainak megítéléséhez eligazító támpontot nyújtanak az MSZMP Központi Bizottságának és a kormánynak az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről hozott határozatai, különösen a Központi Bizottságnak az ez év őszén tartandó X. pártkongresszusra kiadott irányelvei. Ez a dokumentum mélyrehatóan elemzi országunk sorsát és jövőjét érintő valamennyi fontos kérdést. Nemcsak a párttagok és a pártszervezetek számára ad értékes útmutatást és további elemző munkára késztető vitaanyagot, hanem egész társadalmunkat egységes állásfoglalásra buz- dítja. Társadalmi fejlődésünk elemzése, az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésére irányuló elképzelések, társadalmunk ideológiai, kulturális állapotának értékelése, a szocialista építőmunkával, az életszínvonal emelésével, a szociálpolitikai problémák megoldásával kapcsolatos tervek, mind-mind joggal számíthatnak egész népünk érdeklődésére. A kongresszusi irányelvek megállapítják, hogy Népköz- társaságunk alkotmánya hűen fejezi ki a néphatalom lényegét. Alkotmányos életünk jelenlegi összképéből valóban először az alkotmány és az alkotmányosság tényleges megvalósultsága emelkedik ki. Az alkotmány alapvető rendelkezései, a legfontosabb szocialista alkotmányos alapelvek mindennapi közösségi és egyéni életünk állandóan ható, intézményesült összetevőivé váltak. A termelési eszközök társadalmi tulajdona, népképviseleti szerveink, az országgyűlés és a tanácsok funkcionálása, társadalmi szervezeteink közérdekű tevékenysége, az állampolgári alapjogok és kötelességek kiterjedt hálózata, a széleskörű társadalombiztosítás, fejlett népművelési és oktatási intézményeink stb. nélkül életünket el sem tudnánk képzelni. A társadalmi valóság figyelembevételével helyesen rögzítik azt is az irányelvek, hogy' népköztársasági alkotmányunk 1949-ben történt elfogadása óta hazánkban végbement társadalmi • fejlődés szükségessé teszi a társadalmi és állami élet alaptörvényének módosítását. Az irányelvbe értelmében az alkotmánynak pontosabban kell megfogalmaznia a szocializmus építésében elért eredményeinket. Alkotmányos erővel is ki kell nyilvánítanunk, hogy a szocializmus alapjainak lerakásával társadalmi és állami rendünk fejlődésének magasabb fokára, a szocializmus teljes felépítésének szakaszába érkezett. A szocializmus felépítésének előttünk álló nagy feladata az állami munkában azt igényli, hogy egyidejűleg fejlődjék az állam központi irányító tevékenysége, valamint a helyi szervek önállósága és felelőssége. Kívánatos, hogy az országgyűlés működésében tovább bővüljön a Törvényalkotó tevékenység, hatékonyabb legyen a kormányzati munka politikai ellenőrzése, fokozódjék a képviselők részvétele a parlamenti munkában. A miniszteri önállóságot és felelősséget növelve fejleszteni kell a minisztériumok elvi irányító szerepét, a kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzését. A tanácsok szervezetét, hatáskörét és működését olymódon kell fejlesztenünk, hogy erősödjék államigazgatási, népképviseleti, önkormányzati funkciójuk és jellegük. A tanácsi szervek hatáskörébe kell utalni mindazokat a jogokat és teendőket, amelyek gyakorlása csak a terület, illetőleg település lakosságát érinti, továbbá amelyeket a jelenleginél gazdaságosabban és jobban csak a tanácsi szervek oldhatnak meg. Az államigazgatási munkában a dolgozók ellenőrzési tevékenységének bővítésével párhuzamosan növelni kell az igazgatási és szervező munka szakszerűségét, az ügyintézés gyorsaságát, fokozni kell a közhivatali dolgozók személyi felelősségét. A szocialista demokratizmus szélesedésének együtt kell járnia az állampolgári fegyelem erősödésével, a közösség iránti felelősségérzet, a szocialista közgondolkodás fejlődésével. Félreérthetetlenül igénylik az irányelvek, hogy állami intézményeink működésének javítása érdekében tökéletesedjék az állami szervek pártirányítása is. Lényeges útmutatása e vonatkozásban az irányelveknek, hogy a párt szervei és szervezetei a fő figyelmet az állami munka elvi-politikai irányítására, a politikai döntések végrehajtásának ellenőrzésére, a káderpolitikai elvek érvényesítésére fordítsák. Arra kell törekedni, hogy a pártszervek és az állami szervek tevékenységében előforduló átfedéseket és párhuzamosságokat tovább csökkentsük. Továbbfejlesztendő alkotmányunk az egész néppel szövetséges munkásosztály hatalmi viszonyait és alapvető törekvéseit rögzíti majd legfelsőbb jogforrási erővel. A burzsoá országokban az alkotmány gyakran a haladó és a konzervatív osztályok, a különböző érdekű társadalmi csoportok erőviszonyainak tükrözője, olyan kompromisz- szumos okmány, amelynek progresszív és retrográd rendelkezéseit más-más osztályok és csoportok igyekeznek valóra váltani. Hazánkban az alkotmány maradéktalan megvalósítása a társadalom minden osztályának, rétegének és szinte minden tagjának alapvető érdeke. Ezért kell fáradoznunk egyesült erővel alkotmányos rendünk erősítésén és védelmén, alkotmányos intézményeink állandó tökéletesítésén. Dr. Adám Antal egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke. A szocialista alkotmány törvénybe iktátásának 21., az államalapító I. István születésének 1000. évfordulójára emlékezünk ■■ Ünnepi nagygyűlés Székesfehérvárott Losonczi Pál9 az Elnöki Tanács elnöke mondott beszédet Szerda délután Székesfehérvárott, a Szabadság téren ünnepi nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Fejér megyei Népfrontbizottság. Mintegy tízezer ember, helybeliek és vendégek sokasága — köztük Kanadából hazalátogatott magyarok száz főnyi csoportja — jelenlélében az ünnepségen elnöklő Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott megnyitó beszédet. Üdvözölte a díszelnökségben helyet foglaló Losonczi Pált, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét s a nagygyűlés minden résztvevőjét. Az eseményen ott volt — ugyancsak a díszelnökség tagjaként — dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Herczeg Károly, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára, dr. Ta- polczai Jenő, a Megyei Tanács vb-elnöke, dr. Ijjas József kalocsai érsek, a katolikus püspöki kar elnöke, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, Kisberk Imre püspöki apostoli kormányzó, dr. Bakos Lajos református püspök, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, Kárpáti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, valamint a párt és az állami élet több más vezető képviselője. A Himnusz hangjaival kezdődött az ünnepség, majd Bencsik István megnyitó szavai után a nagygyűlés részvevőinek tapsa közepette Losonczi Pál lépett a mikrofonhoz, hogy elmondja ünnepi beszédét. Tisztelt ünnepi nagygyűlés! Tisztelt vendégeink! Kedves elvtársnők, elvtársak, barátaim! — Augusztus 20-án országszerte alkotmányunkról emlékezik meg népünk. Idei alkotmánynapi ünnepségünk egybeesik felszabadulásunk negyedszázados és államalapító királyunk, I. István születésének 1000. évfordulójával. — Az alkotmány néphatalmunk alaptörvénye, a győzelem okmánya, szentesíti, rögzíti és védelmezi a szocialista forradalom alapvető vívmányait. Mindenekelőtt azt, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, s társadalmunkban felszámoltuk a kizsákmányolás minden formáját. Egyben sérthetetlen foglalata az alkotmány az állampolgári jogoknak és kötelességeknek, amelyek any- nyira elválaszthatatlanok egymástól, mint a tűz fénye és melege. Ugyanakkor az alkotmányban leljük meg további küzdelmeink és fáradozásaink medrét is, mert bevált módon szabályozza közösségi és egyéni életünk zavartalan fejlődését. Végül államunk népi jellegének biztosítéka is ez az alaptörvény, mert szilárd alapja a szocialista demokrácia gyakorlásának és további kiterjesztésének. — Természetesen nem paragrafusokat és jogi formulákat ünnepiünk, hanem azt a negyedszázados történelmi folyamatot, amely a Magyar Népköztársaságot és annak alkotmányát megteremtette, és elindította társadalmunkat a szocialista fejlődés útján. Ennek a példátlanul jelentős történelmi szakasznak a hőse és vezetője a munkásosztály. A párt irányításával bebizonyította, hogy nemcsak a hatalom megragadásához van ereje, hanem politikai érettsége, szervezettsége és szervezőképessége alkalmassá teszi az államvezetésre is. A munkásosztály létrehozta és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével testvéri közösséggé mélyítette a munkás-paraszt szövetséget. Kifejlesztette azt a politikai szövetségi rendszert, amelyben ma már minden hazaszerető ember együtt fáradozik nemzeti programunk valóraváltásáért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. — A Magyar Népköztársaság munkáshatalom. De éppen azért, mert munkáshatalom, ez az állam minden becsületes magyar állampolgár édes hazája. Ami Magyarországon ma épül, az az egész nemzet fölemelkedését szolgálja. Mindenkinek, aki cselekvő módon szereti a hazáját, megvan itt a biztonságos helye és a megtisztelő feladata. — Szép hagyomány, hogy augusztus 20-án kerül az ország asztalára az új kenyér. Ez az ünnepi aktus szervesen összefügg az alkotmány- nyal. Már Petőfi Sándor is egy lélegzetre mondta ki költeményében: jog és hajía, haza és jog. Ehhez harmadikként a mi nemzedékünk hozzátette a kenyeret is. Amikor a hazát, a jogot és a kenyeret említjük, lényegében a szent • ügyre gondolunk. (Folytatás a 2. oldalon) Huszonnégy aranyplakett társadalmi munkáért Ünnepi ülés a Pécsi városi Tanácson Tíz éve az alkotmány ünnepén értékelik — ünnepi tanácsülés keretében — Pécsett az „Egy napot Pécsért” társadalmi mozgalom eredményeit. Tegnap délelőtt a Pécsi városi Tanácson megtartották az ünnepi. tanácsülést. A kerületi tanácsok javaslatai alapján huszonnégy arany-, tizenegy ezüst- és tizenkilenc bronzplakett kerül ez évben kiosztásra. Papp Imre, a Pécs városi Tanács vb. elnökhelyettese köszöntötte a megjelent tanácstagokat, országgyűlési képviselőket, díszpolgárokat, majd megemlékezett az államalapító István királyról és a 21 éves szocialista alkotmányról. A határozati javaslatot, mely a társadalmi munka értékeléséről szólt, a tanácsülés egyhangúan elfogadta. E szerint Pécs I. kerületében arany plakettet kapott a Pécsi Fonó- és Szövőgyár KISZ-szervezete, az Akna- mélyítő Vállalat, Hőerőmű, Mecseki Szénbányák Építési Üzeme, Streicher Henrikné, Bakány József szocialista brigádja, a Mecseki Szénbányák Fúrási Ifjúsági szocialista brigádja, Taller Ferenc, Osztó Mihály, Árvái László, Bocz József és Újvári István. Pécs város Tanácsának ünnepi ülése Ünnepélyes katonai eskütétel Parancsnokok, szülők, hozzátartozók, barátok és munkatársak, a közeli üzemek küldöttei és a megye vezető- testületeinek képviselői — köztük Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára — jelenlétében ünnepélyes katonai eskütételre sorakoztak fel tegnap délelőtt a BajcsyA n. kerületben Szalontai Pál „Zipernovszky Károly” szocialista brigádja, Bacsó Mihály, a Magyar Néphadsereg Pf. 254 alakulata, Tálas József és társai, Lakner István, Pécsi Sándor és társai. A III. kerület aranypla- kettes kitüntettjei az 506-os Szakmunkástanuló Intézet, a MÉV Szolgáltató Üzem, Balázs Árpád és tervező brigádja, az Ércdúsító II. üzemegysége, a Hőszolgáltató Vállalat és a KIOSZ dolgozói. Ezüst fokozatot kaptak az I. kerületben Bérezés Ferenc szocialista brigádja, Fledrich János, Balogh Elek, Magyar István, Haui Ádám szocialista brigádja, Bízta István, Szuvatity Gyula, Dreu Adolf, Gábor Domonkos szocialista brigádja. A II. kerületben nem adtak ki ezüstplakettet. A III. kerületben kapott a 12-es AKÖV és a MÉV Kun Béla brigádja. Bronzplakettet kaptak a jólvégzett társadalmi munkáért az I. kerületben Gering Ernő, Lévárt György, Orbán Ferenc szocialista brigádja, Horváth József, Pu- cher János, Holub János, Palotai József szocialista brigádja, Varga József, Zómba! József, Musztács Ferenc, Adamov László, Balogh János, Göndöcs János és Starcz Andor. A II. kerületben bronzfokozatot nem adtak ki. A III. kerületben bronzplakettet kapott a Mecseki Szénbányák, a MÉV. Il-es üzeme, Habó János, Timer Béla, valamint Molnár Ervin. Zsilinszky honvéd-laktanya ifjú katonái. Az alig néhány héttel ezelőtt egyenruhát öltött fiatalokat Neppel Ottó alezredes köszöntötte. I i A
