Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

DUNANTÜLI NAPLÓ J 97 J. augusztus 20. Ma délelőtt Moszkvában Foel* Jenő nyitja meg a magyar kiállítást IV)a délelőtt Moszkvában Fock Jenő a Minisztertanács cluök'e nyitja meg a Szabad Magyarország 25 éve elnevezésű kiállítást, amely a magyar—szovjet politikai és gazdasági kapcsolatok negyedszázados eredményeit, a magyar nép­gazdaság fejlődését szemlélteti. A Szíriái KP főtitkára Kádár Jánosnál K hal ed Bagdas, a Szíriái Kommunista Párt főtitkára — aki szabadságát tölti ha­zánkban — látogatást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­káránál. A látogatás során eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, a közel-keleti hely­zetről, valamint a két párt kapcsolatait érintő kérdé­sekről. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Komó­csin Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. ♦ WICKLOW HARBOR: Három ember vesztette éle­tét az írországi Wicklow Harborban a „Zeppelin” cí­mű film forgatása során. Az első világháborús légicsatát fotózták és a harcba vetett duplafedelű gépek egyike ösz- szeütközött egy helikopterrel. Mindkét gép a tengerbe zu­hant; utasaik belevesztek a vizqi, 4- TRIESZT: Triesztben s»er­dán nemzetközi szimpozion nyí­lik a leszerelés és fegyverzet ellenőrzés kérdéseiről. A trieszti egyetem védnöksége alatt, meg­rendezésre kerülő tudományos tanácskozáson amerikai, szovjet, angol, csehszlovák, svéd, lengyel, jugoszláv, dán, iráni, Libanoni, olasz szakemberek vesznek részt, ♦ ST. MORITZ: A svájci St. Moritzban kedden meg­nyílt az ifjúsági zenekarok második nemzetközi feszti­válja. A fesztiválon nyolc­száz 11 és 25 év közötti ifjú muzsikus vesz részt az Egye­sült Államok, Bulgária, Svájc, Nagy-Britannia, Dél- Afrika, Kanada és Magyar- ország képviseletében. 4- SALISBURY: Ian Smith rho- desiai miniszterelnök szerint a fajüldöző rendszer problémáinak megoldását kár volna Nagy- Britannia új konzervatív kor- mányátöi várni. A dél-afrikai testvér-rendszer rádiójának adott nyilatkozatában Smith hangoz­tatta „kart karba öltve küz­dünk Dél-Afrikával a nemzetközi kommunizmus ellen és nem szá- ' mitok arra, hogy ez belátható időn belül végetér”. ♦ ANGERS: A városi ha­tóságok szerint egy „vesze- lelemes virus” fertőzte meg a franciaországi Angers fo­lyóját, a Maine-t. Az erről szóló közlemény nem említi sem a vírus nevét, sem azt, hogy honnan származik. Fi­gyelmezteti azonban a lakos­ságot, hogy a folyó vizét még autómosásra vagy növények öntözésére se használják, mi­vel a víz „halálos veszélyt” jelent. 4- NEW YORK: Nixon el­nök kedden New Yorkban járt és az ottani Daily News munkatársait tájékoztatta kormánya kül- és belpoliti­kájáról. Nixon a beszélgetés után rövid sétát tett New Yorkban és csodálkozva ál­lapította meg, hogy „minden második ember, aki szembe­jön, külföldi”. Egy belgával Nixon franciául csevegett, de ehhez csak annyi megjegy­zése volt, hogy „francia egy­kor jobban ment”. 4r NEW YORK: Gábor Zsazsa hátának pisztolyt szegeztek szer­dán hajnalban a New York-i Waldorf Astoríí Szállóban és „megszabadították 500 ezer dollár értékű ékszerétől. (A művésznő nemzetközi — egyebek között honi — kalandjainak ismereté­ben a hírből csak az látszik igaznak: Zsazsa nem hagyja, hogy elfelejtkezzenek róla, — A szerk. megj.) ♦ BELGRAD: U Thant ENSZ-fóti ükárt augusztus 28- ára Belgrádba várják. U Thant két napig tartózkodik Jugoszláviában és feltehető­leg az el nem kötelezett or­szágok lusakai csúcsértekez­letéről és a közel-keleti vál­ságról tárgyal majd Tito el­nökkel. A szocialista országok párt- és állami vezetői Moszkvába érkeztek Moszkva : A Varsói Szerződéshez tar­tozó országok kommunista és munkáspártjai központi bi­zottságainak és kormányai­nak megállapodása alapján tartandó találkozóra Moszk­vába érkeztek: A Bolgár Népköztársaság­ból: T. Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a BNK Minisztertanácsának el­nöke, B. Velcsev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a BKP Központi Bizottságának titkára, I. Ba- sev, a BKP Központi Bizott­ságának tagja, a BNK kül­ügyminisztere. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságból: G. Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, L. Strougal, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke, J. Mar­ko, a CSKP Központi Bizott­ságának tagja, a CSSZK kül­ügyminisztere. A Lengyel Népköztársaság­ból: W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, J. Cyrankiewicz, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, az LNK Minisztertaná­csának elnöke, Z. Kliszko, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a LEMP Központi Bizottsá­gának titkára, S. Jedrychows- ki, a LEMP Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, az LNK külügyminisz­tere, J. Winiewicz, az LNK külügyminiszter-helyettese. A Magyar Népköztársaság- I bői: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, az MSZMP politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány elnöke, Péter János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az MNK külügyminisztere. A Német Demokratikus Köztársaságból: W. Ulbricht, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának első titkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke, W. Stoph, az NSZEP Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, az NDK Miniszterta­nácsának elnöke, K. Hager, az NSZEP Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, E. Ho- necker, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottsá-_ gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, G. Mittag, az NSZEP Központi Bizottsága Politika Bizottságának tagja, az NSZEP Központi Bizottsá­gának titkára, H. Axen, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának pót­tagja, az NSZEP Központi Bi­zottságának titkára, O. Win­zer, az NSZEP Központi Bi­zottságának tagja, az NDK külügyminisztere. A Román Szocialista Köz­társaságból: N. Ceausescu, a Román Kommunista Párt fő­titkára, az RSZK Államtaná­csának elnöke, I. G. Maurer, az RKP Központi Bizottsá­gának Végrehajtó Bizottsá­gának és Állandó Elnökségé­nek tagja, az RSZK Minisz­tertanácsának elnöke, P. Ni­culescu-Mizil, az RKP Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Állandó El­nökségének tagja, az RKP Központi Bizottságának tit­kára, C. Manescu, az RKP Központi Bizottságának tag­ja, az RSZK külügyminisz­tere. Moszkvában L. I. Brezs- nyev, A. P. Kirilenko, A. N. Koszigin, A. J. Pelse, A. N. Selepin, G. I. Voronov, J. V. Andropov, K. F. Katusey, Ö. F. Usztyinov, valamint A. A. Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere és K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Revíziós Bizottsá­gának tagja, az SZKP Köz­ponti Bizottságának osztály­vezetőié fogadta a magasran- gú vendégeket. Ünnepi nagygyűlés Szék es fehérvár ott (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt ünneplő közönség! — Alkotmányunk idei ün­nepe összekapcsolódik állam­alapító nagy királyunk, Ist­ván születésének 1000. évfor­dulójával. Miben áll István király történelmi nagysága? — A honfoglaló magyarok előtt más népek is jártak ezen a tájon. De nem tudtak tartósan megtelepedni, nem voltak képesek végleg meg­tartani azt a területet, amit elfoglaltak. István bölcs és előrelátó vezető, kimagasló államférfi volt. Felismerte korának szükségleteit és kö­vetelményeit. Tudta, hogy ha A magyar államfő afrikai álja T osonczi Pálnak, az Elnö- ki Tanács elnökének holnap kezdődő látogató útja három afrikai országban — Szudánban, Tanzániában és az Egyesült Arab Köztársa­ságban — jelentőségében messze túlhaladja a prótoko- láris kereteket. Mindhárom meglátogatandó ország igen szívélyes és baráti kapcsola­tokat tart hazánkkal, és a mostani magas szintű talál­kozások a legjobb lehetősége­ket kínálják a kapcsolatok bővítésére. Napjaink eseményeiből kö­vetkezik, hogy a sorra kerülő politikai tárgyalások közép­pontjában a népek világmé­retű antiimperialista harca, közelebbről az arab országok ellen elkövetett izareli ag­resszió következményeinek problémája áll majd. Helye­seljük azokat a pozitív lépé­seket, amelyeket az utóbbi időben a békés rendezés le­hetőségének kihasználása ér­dekében az arab államok, el­sősorban az EAK kormánya tett, és bízunk benne, hogy ezek a fáradozások nem lesz­nek hiábavalóak. Az arab né­pek már számtalanszor meg­győződhettek arról, hogy Ma­gyarország eszközeihez és le­hetőségeihez mérten a legna­gyobb támogatást nyújtja fel­szabadító harcukhoz. 4 MONTEVIDEO: Többezer ’ rendőr és katona kutatta át szerdán a montevideói temetőket a Tupamaros-gcrillák által fog­vatartóit két diplomata után. Egyidejűleg a brazíliai Porto Alegrében egy levelet találtak amely az elraboltakért cserébe kért politikai foglyok szabadon- bocsátásának határidejét szom­batban jelöli meg. A Tupamaros figyelmeztette a hatóságokat; ha nyomaikat kutatják, a két em­bert minden további nélkül ki- végzik. ♦ MEXIKÓVÁROS: A mexikói rendőrség kedden őrizetbe vett egy 45 éves osztrák nőt, aki négyszázezer dollár értékben próbált ék­szereket Mexikóba csem­pészni. A nőnél 28 kisebb- nagyobb ékszeres dobozt ta- UUak. A látogatás programján szereplő három ország közül Egyiptommal viszonylag ré­gi, a másik kettővel néhány éves kapcsolata van hazánk­nak. A magyar—szudáni együttműködés kialakítására az elöő jelentős lépést tavaly tettük meg, amikor minisz­teri szintű szudáni delegáció járt hazánkban. Az akkori tárgyalások bebizonyították, hogy mindkét ország haszná­ra tud lenni a másiknak. Ke­reskedelmi forgalmunk érté­ke egyelőre nem túl magas, Mimeri elnök közelmúltban tett látogatása alkalmával azonban már jelentős össze­get képviselő kereskedelmi, illetve gazdasági együttműkö­dési szerződést írtunk alá. A három ország közül föld­rajzilag Tanzánia fekszik tő­lünk a legtávolabb, az 1965- ben megkötött első kereske­delmi egyezményünk óta azonban forgalmunk csaknem megháromszorozódott: a ma­gyar textíliákért, tömegcik­kekért trópusi terményeket kapunk ellenértékűi. A múlt év Ő6zén, amikor nálunk járt Nyerere államelnök, ugyan­csak folytattak megbeszélése­ket az együttműködés kibőví­téséről. Az 1966-ban aláírt műszaki-tudományos együtt­működési megállapodásunk szerint kiterjedt cseretanul­mányokat folytatnak egymás­nál országaink szakértői. Az eddigi fejlődés lehetővé teszi, hogy most már a fejlettebb gazdasági formák, például a közös vállalkozások létreho­zását tanulmányozzuk. Az afrikai országok közül Egyiptom a legrégibb partne­re a magyar külkereskede­lemnek. Kapcsolatainkat szin­te minden szinten hosszúle­járatú egyezmények szabá­lyozzák. A Niluson magyar gyártmányú kishajók bonyo­lítanak le teherforgalmat, ma­gyar motorvonatok és autó­buszok szállítják az utasokat, Kairóban a közreműködé­sünkkel épült gyógyszergyár van. A hazai textilgyáraink­ban egyiptomi gyapotot dol­goznak fel, de jó hírük van Magyarországon az egyipto­mi gyártmányú fogyasztási cikkeknek, hűtőszekrények­nek, ruházati cikkeknek, bőr­áruknak is. Az ipari és kereskedelmi együttműködésen túl mindhárom országgal tartal­mas kulturális és tudomá­nyos kapcsolataink vannak. Töretlenül bízunk abban, hogy a közel-keieti konfliktus megoldásában végül is az igazságosság és a Józanság diadalmaskodik, ■ kapcsola­; «-mv /VíVA. < \é*é A KScUj Ve«r :Íi«ííÉ» [ Galich Ifcr.Sí’ > Mívwí» S L taink az arab népekkel to­vább gazdagodnak. Ezt a jö­vőt szolgálja Losonczi Pál mostani látogatása is, és bíz­vást állíthatjuk, hogy ilymó- don az eddiginél is tágabb keretek között járul hozzá az egyetemes béke és biztonság szolgálatához. a magyarság továbbra is az elavult, laza törzsi-nemzetsé­gi szervezethez ragaszkodik s nem nyit utat a progresszív társadalmi folyamatnak, ak­kor menthetetlenül eltűnik a történelem süllyesztőjében; úgy, mint a Duna-Tisza völ­gyének előző, ideiglenes la­kói, olyan nálánál nagyobb népek, mint például a hunok és az avarok. — A nagy király határo­zottan és erélyesen végrehaj­totta azt a fordulatot, amely­nek nyomán kialakult a ma­gyar államiság. Vaskézzel hárította el az útból mindazt, ami ezt a kibontakozást aka­dályozta és késleltette. Nagy volt az építésben, az alkotás­ban. Megszervezte a központi államhatalmat, királyi taná­csot és udvartartást létesített A vérségi-nemzetiségi köte­lékek helyében létrehozta a vármegye-rendszert. Olyan törvényeket alkotott, amelyek szentesítették az új rend alapjait, védelmezték a poli­tikai hatalmat, az új tulaj­donviszonyokat, a feudális földbirtokot, a király és a kincstár jószágait. István ki­rály mindezzel megteremtette a fejlettebb, feudális társa­dalom kereteit és normáit. A folyamatos háborúskodáshoz, zsákmányszerző hadjáratok­hoz és kalandozásokhoz szo­kott magyarság mindinkább földműves-paraszt néppé ala­kult át, s hozzálátott a rend­szeres és békés termelőmun­káihoz. Ez az új történelmi korszak természetesen fájdal­mas vajúdások, nagy megráz­kódtatások közepette szüle­tett meg. De elsősorban Ist­ván király céltudatosságának köszönhető, hogy a magyar nép végleg letelepült, gyöke­ret eresztett és fennmaradt ezen a tájon. Tisztelt nagygyűlés! Ked­ves elvtársak! — Történelmünk előremu­tató hagyományait, nagy elő­deinket akkor követjük iga­zán, ha felismerjük, vállal­juk és elvégezzük azokat a feladatokat, amelyeket a mi korunk éppen mireánk bízott. — A közvélemény megis­merte azokat az irányelve­ket, amelyek alapján az or­szággyűlés szeptemberi ülés­szaka, az addig elhangzó ész­revételeket is figyelembe véve, megvitatja és törvény­erőre emeli a negyedik öt­éves tervről szóló javaslatot. Az elmúlt évek gazdasági eredményeivel általában meg lehetünk elégedve, de nem kerülte el senkinek a figyel­mét, hogy miben kell javí­tanunk a munkán. Mégin- kább összpontosítanunk kell a társadalom erőit, minden szakértelmet, minden tudást és minden lelkesedést. Losonczi Pál ezután fel­adatainkról, közös gondjaink­ról beszélt, majd így foly­tatta: — Örömmel vesszük tudo­másul, hogy az egyházak, hí­ven az állampolgári foga­dalomhoz, a Magyar Nép- köztársaságot hazájuknak vallj álk, hazájukként szeretik ét szolgálják. Az állam és az egyházak viszonyát bevált megállapodások szabályoz­zák, mindenekfölött azonban az alkotmány és a kölcsönö­sen elvi alapokon nyugvó gyakorlati együttműködés. Az egyházak rendszerünk és államhatalmunk lránt tanú­sított magatartásuk kialakí­tásában, mai viszonyainknak megfelelően, okosan alkal­mazzák István király dekré­tumát, amely szerint az egy­ház nem ad oltalmat azok­nak, akik pártot ütnek a ki­rály vagy az ország ellen. Ez az ősi regula teljesen megegyezik a hivek felfogá­sával. — Nagygyűlésünkön itt vannak a hazalátogató kül­földi magyarok képviselői is. A határainkon túl élő ma­gyarok jelentős része föld­rajzilag is, politikailag is közel áll hozzánk, hiszen szomszédos, sőt testvéri or­szágok állampolgárairól van szó. A földrajzi távolság el­lenére egyre közelebb kerül­nek hozzánk érzésviláguk­ban, az óhaza iránt tanúsí­tott ragaszkodásukban azok a magyarok is, akik külön­böző időkben és különböző okokból, valamelyik nyugati országban telepedtek le. Az alkotmány ünnepe, a negyed- százados felszabadulási jubi­leum és a milleneium alkal­mából igaz szeretettel kö­szöntőm mindannyi ukat. Sok tízezren fordultak meg az idén körünkben. Idegenből jöttek, második hazájukból, de nem idegenbe és nem idegenekként. Akár látoga­tóba jönnek haza, akár vég­leg, a Magyar Népköztársa­ság bizalommal fogadja azo­kat a becsületes magyarokat, akik őszintén szeretik népün­ket, hazánkat, államunkat és tiszteletben tartják törvé­nyeinket. Az Elnöki Tanács elnöke ezután külpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott, beszéde végén hangsúlyozta: — Ennek az esztendőnek, amely már eddig is sok eredményt, sok feladatot, szép ünnepeket és nagy munkasikereket hozott, méltó befejezése lesz a november­re egybehívott X. pártkong­resszus, amely az ország né­pének kívánsága szerint, minden bizonnyal megerősíti és továbbfejleszti az eddig folytatott politikát. Lenin azt mondta, hogy a politika „milliók sorsa”. Eddigi ered­ményeink arra lelkesítik a hazaszerető emberek millióit, hogy még nagyobb lendület­tel folytassák sorsuk alakí­tását, a boldog, szocialista Magyarország teljes felépíté­sét. Ez az ünnepi alkalom is erősítsen meg mindannyiun­kat a hétköznapok tetteinek eredményes végzésére — mondta befejezésül az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pál nagy tapssal fogadott beszéde után az El­nöki Tanács elnökének új lisztből sütött kenyeret nyúj­tottak át. A nagygyűlés Bencsik Ist­ván zárszavával és az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents