Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
4 DUNANTÜLI NAPLÓ 1910. augusztus 16. Előregyártott elemekből épül a Siklósi úti felüljáró Jóváhagyták a készülő tervet — 1971 júliusában akarják megkezdeni az építkezést — Három ütemben bontanak Sok újdonság, kevés hiánycikk Augusztus 19—20. Úttörő fúvószenekari találkozó Kétnapos találkozót rendeznek az úttörő fúvószenekarok számára Pécsett a Városi Tanács, a megyei és járási Úttörőelnökség, valamint a József Attila Művelődési Ház rendezésében augusztus 19—20-án. A találkozónak az a célja, hogy az egymástól függetlenül működő gyermek fúvós- zenekarok helyzetét a szakemberek felmérjék; hogy fórumot teremtsenek számukra és megvitassák az együttesek szakmai és módszertani gondjait. Választ kívánnak adni ezen a rendezvényen egyebek közt arra is, hogy milyen műsorpolitikával segíthetik ezek a zenekarok a politikai és társadalmi, illetve családi ünnepségek, ünnepélyek megrendezését. Ezenkívül a találkozó a közös muzsikálás mellett Pécs bemutatására és a gyerekek baráti ismerkedésére is jó alkalom. A résztvevő együttesek: a kaposvári. úttörőház fúvószenekara, a kiskőrösi MÁV szakszervezet úttörőzenekara, a nyíregyházi zeneiskola fúvószenekara valamint a pécsi gyárvárosi úttörő fúvószenekar; összesen mintegy kétszáz úttörőzenész. A vendégegyüttesek augusztus 18-án este érkeznek a pécsi vasútállomásra. Másnap, augusztus 19-én a délelőtti próbák után megtekintik az állatkertet, s úttörő- vasúttal utaznak a gyerekek a vidámparkig. Itt a pécsi gyárvárosi úttörőzenekar tart módszertani bemutatót. Az úttörőzenekarok részvétele és szerepe politikai, társadalmi ünnepségeinken címmel. A gyerekek további programja: városnézés, séta a Mecseken. Este a város szabadtéri színpadán 15—15 perces műsorblokkok előadásával mutatkoznak be a fúvósszakemberek és a pécsi közönség előtt. A hangversenyre műsorukat szabadon választhatják meg. Másnap, augusztus 20-án délelőtt a Széchenyi téren hangzik el az I. Pécsi Úttörő Fúvószenekari Fesztivál szignálja. A vendégegyüttesek köszöntése után a résztvevő úttörőzenekarok közösen eljátsszák a Himnuszt és az Üttörőindulót, majd menetzenével indulnak el a Széchenyi térről Pécs három kerületébe vezető útvonalakon. A bizottság ezen a. napon délután tartja meg szakmai értékelését a zenekarok vezetőinek. Ez alatt a gyerekek városnézésen és egymás közti baráti találkozón vesznek részt. A fúvószenekari találkozót este 8 órakor zárják be ünnepélyesen a Széchenyi téren. Ekkor adják át valamennyi résztvevőnek a fesz- i tivál emléklapját és emlék- I tárgyait. I Tárcaközi bizottság elé került a közelmúltban Budapesten a pécsi Siklósi úti felüljáró terve. A bizottság — melynek tagjai között jelen voltak a Pécsi városi Tanács képviselői is — kisebb módosításokkal jóváhagyta a terv alapvető koncepcióit. A döntés gyakorlati jelentőségét abban lehetne összefoglalni, hogy a felüljáró felépítésének előkészületeit már a terv végleges jóváhagyása előtt meg lehet kezdeni, tehát időt lehet nyerni. Tizenegy pillér, 370 méter Kálmán Imre tervezőmérnök és Fűrész Sándor fő- technológus, az UVATERV munkatársai tájékoztatták munkatársunkat a felüljáró legfontosabb műszaki adatairól. Mint ismert, nagyjából a mai Rózsa Ferenc utca nyomvonalán fogják felépíteni az új létesítményt. Csaknem 370 méter hosszú lesz, az autók 4 nyomsávos pályán tudnak ratja közlekedni. Járdát építenek a gyalogosok számára is. A híd- test felső szintje 7,80 méter magasságban ível át a vasút felett, tizenegy pillér fogja tartani. Az első hídnyílás a Rózsa Ferenc utca 19—21-es számú épületek előtt kezdődik, az utolsó a Betonipari Művek előtti térségen ér véget. Ezekhez mindkét oldalon még mintegy 100 méter hosszú földtöltés csatlakozik. A felüljáró megközelítését illetve elhagyását egy sor forgalmi csomópont, ún. fel- és lehajtó ág megépítésével fogják biztosítani. Az új létesítményt a budapesti Erzsébet hídnál is látható magas kandelláberekkel fogják megvilágítani. A maximális biztonságra törekedve, belülről megvilágított KRESZ- táblákat helyeznek el a felüljárón, illetve mentén, az első ilyen táblákat Pécs területén. Az 1971 júliusában kezdődő munkákat optimális ütemezés esetén 1973 végén be lehetne fejezni. Mivel az építkezés előtt bontani is kell, s a lebontott házak, műhelyek stb.-k lakóinak, tulajdonosainak másik lakást, műhelyt stb-t kell adni, illetve kártalanítani kell őket, a felüljáró beruházási költsége csaknem 150 millió forint. Ebből — a terv szerint — 120 milliót a Pécsi városi Tanács, 30 milliót pedig a KPM biztosít. Egy évvel előbb A felüljáró tervéről döntő bíráló bizottság véleményét néhány pontban lehetne ösz- szefoglalni. Az első és legfontosabb döntés az volt, hogy a felüljárót előregyártott elemekből kell felépíteni. Igaz ugyan, hogy így 3 millió forinttal drágább lesz a felüljáró, cserében viszont egy évvel korábban át lehet adni az új létesítményt. A szakemberek kiszámították, hogy az egy év időnyereséggel 21 millió forintot lehet megtakarítani. Az építkezés időszaka alatt ugyanis nagyarányú forgalom elterelésekre lesz szükség, s a forgalom eltereléssel járó többletköltségek — a sorompó előtti várakozások okozta kárt is beleértve — valóban 21 millió forintra rúgnak majd évenként. Bár a felüljáró nagyjából a Rózsa Ferenc utca nyomvonalát követi, kissé keletebbre épül meg attól a helytől, ahogy a tervezők eredetileg elképzelték. Az eredeti terv szerint ugyanis a Rózsa Ferenc utca mindkét oldalán meglehetősen sok épületet le kellett volna bontani. Azáltal, hogy kissé keletebbre kerül a felüljáró, a Rózsa Ferenc utca jobboldalán némileg kevesebb bontásra lesz szükség. A Városi Tanács kívánságára történt így, s a szakemberekből álló bizottság • jogosnak tartotta, elfogadta a tanács észrevételét. A bíráló bizottság harmadik döntése is a szanálásokkal kapcsolatos, s ugyancsak a tanácsot segíti. Eszerint 3 ütemre bontották a szanálás tervét, s — a tervezők tájékoztatása szerint — az első ütemben, tehát 1971. július 1-ig csak a Rózsa Ferenc utca 21, 23, 25, 32 és 34-es számú házakat kell lebontani. A többi ráér kicsit később, bár — ha az 1973. év végi optimális határidőt tekintjük — azokat sem lehet sokáig halogatni. A határidő betartásáért Az optimális határidő betartásához persze kollektív erőfeszítésre lesz szükség. Kezdve a tervezőknél, akik azt mondják, hogy 1,70x3 méter átmérőjű, 800 méter hosszú csapadékvíz csatornát találtak a Rózsa Ferenc utca alatt, olyan nagy átmérőjű csatornát, amelyre senki sem számított. Hozzáteszik, hogy ez — meg több előre nem látható akadály is — valószínű késleltetni fogja a tervezést, s a dokumentációs anyagokat az év vége helyett csak a jövő év elején tudják majd átadni. A tervezők (akik cikkírónkat tájékoztatták) mindenkinél jobban tudják, hogy a felüljáró megépítése nemcsak pécsi, hanem népgazdasági érdek is egyben, s arra törekszenek, hogy 1970 végére elkészüljenek a tervvel. Miután döntés született a szanálásokról, s a Városi Tanácsnak megküldték a lebontandó épületek listáját, a Városi Tanácstól függ, hogy idejében elő tudja-e a területet készíteni, s a kivitelező, — a Hídépítő Vállalat — 1971 júliusában munkához tud-e látni. A Városi Tanács bizonyos felméréseket végzett már a szanálandó területeken. A közeljövőben el kellene kezdeni a kisajátítási eljárásokat is, hi- pont területén folyó kisajátítások bizonyították —, azok nem egy esetben hosszadalmas jogi előkészítést tettek szükségessé. Ma még van idő, holnap már nem lesz. Magyar László Húznak a récék... Elsőnek a szürkegém csap patáliát, aztán egy, a nagyokat mindig lelkesen majmoló vízicsibe. Még csak a halászok házánál állunk, az öreg gém azonban tudja: valami készül. Mély torokhangon felrikolt, a szárcsák, törpegémek, sirályok és nádirigók azonban felé se néznek. Szegény, szenilis. Fél. Mindig kitalál valamit, s aztán felveri a nádast... A vadőr, Fridrich Pali bácsi megy elöl. A puskák már kint vannak a tokból, töltény azonban még nincs a csőben : az külön szertartás, s megvan a szokott helye. Amikor a vízparti ösvény a tó kiszögelléséhez ér, az öreg kigombolja a zsíros vadász- tarisznyát: hát akkor, lássuk. Tízessel lövünk vagy tizenkettessel? Ezen elmeditálunk néhány másodpercig, a tizes durvább, több kárt okoz de messzebbről hat, a tizenkettes finom, az erősebb kacsák gyakran elviszik. Aztán mégis a tízesnél maradunk: már jónéhány hete tart a szezon, a récék ismerik a puskát, s már-már olyan óvatosak, mint a szarkák. A kikötő az északi part közepe táján van; a csónak lomha bálnaként feketedik a nádban. Pali bácsi fogja a csáklyát; a két puskás a középre helyezett padra ül. A csövek előre néznek. Töltény a kéznél. A lövésnek szabályi is vannak, persze. Úszó kacsára, partszélen totyogó kacsára — nem lő, aki vadász. Felosztjuk az eget is. A csónak képzeletbeli tengelyétől jobbra eső rész a vendégé, a baloldali a vadászmesteré. A vadászmester, Horváth Tibor, a szelet szaglássza: alighanem jó napunk lesz. A szembeszél a legrosszabb, csobogtatja a csónakot. Most majdnem hátulról jön, tol bennünket, de olyan halkan, mint a legtökéletesebb motor. Hát akkor: rajta. A csák- lya lágyan lemerül a vízbe. A víz szélén megyünk, állandó takarásban. A város most balkézről esik: olyan a táj, mint egy derűs, napfényben úszó festmény. Délután négy óra van, a legszebb idő. Csobbanás nincs, szóváltás se, egy szárcsa mégis rikácsolni kezd. Fekete teste kiszakad a vízből: tehát megkezdődött a párviadal. A vadat ezernyi dolog védi: a szeme, a füle, a nádak, a vizek, a madártársak, azok is, melyeket mi mégse látunk, mert úgy beleolvadnak a sásba-nádba, mint a ránc az emberi tenyérbe. Nádiveréb fut a száraz aljon, aztán egy sikló. És ebben a pillanatban felcsap egy kacsa is. Kicsi, sovány, s gyors, mint a nyíl. Egymásra nézünk. égreugranak a puskák, s aztán csend. A kacsa már valahol a part felett csalin- gáz. Visszahanyatlanak e csövek: szinte víz alá nyomja a csónakot a ránk nehezedő szomorúság. Csak Pali bácsi mosolyog. Az igazi vadász elengedi az elsőt, mondja, s Megkezdődött a tanév előtti csúcsforgalom a papír- és írószer boltokban. A szaküzletek mentesítésére az elmúlt héten nyílott Pécsett a Nick- udvarban a hagyományos iskolaszer vásár, örvendetes, hogy a választék jelentősen bővül, alig akad hiánycikk. Van bőségesen lengyel, csehszlovák és hazai gyártmányú színes- és grafit ceruza, valamint import törlőgumi. Az NDK-ból érkeztek a fémdobozos vízfesték garnitúrák, a Szovjetunióból pedig körzőket és körzőkészleteket kaptak. Térképek, valamint különböző nemzetek zászlói díszítik a bőr- és műbőrtolltarúgy tesz mint aki azt hiszi: mindez készakarva történt... Most már dobolnak az idegek a homlokunk mögött. S aztán újra itt van a próba pillanata: hatalmas tőzsér csap fel az égre. Egy dörrenés, aztán szinte ugyanabban a pillanatban egy másik. A kacsa megáll a fejünk felett, majd csobban a víz. Lent van. Kiterített szárnynyal hánykolódik, közvetlenül a csónak 'mellett. No, de gyerünk tovább. Űj öböl, új lehetőség. A tó felett sirálysereg: ők mintha élveznék a vadászatot. — Néha egészen közel ereszkednek, aztán felhúznak, szinte a felhőkig. A vadász- mester int: most vigyázz, ebben a sásos részben mindig van néhány... A tó, az idegen számára, minden szögletében egyforma, a vadász azonban tudja: itt is vannak városok, utak, kirándulóhelyek és magányos remetelakok. S valóban. Két cigányréce száll fel ijedten, s aztán egy újabb tőzsér. A puska agya az arcomba vág, de ki törődik most ezzel? Az egyik „cigány” szaltót csinál, aztán a másik is. És a tőzsér még mindig lőtávolon belül! Mind a két fegyver egyszerre szól: az is lent van. Pali bácsi szaporázza a csáklyával, de késő. Az egyik réce sehol. Ügy látszik csak sebet kapott. A víz hol itt, hol ott habzik fel, de semmit se látni. Az is lehet, hogy csak halak Törpegémek jönnek, aztán seregélyek. Esteledik. A csónak már újra a kikötőben van: jó is, mert sietni kell, hogy időben a húzásnál lehessünk. A pellérdi tavak húzási rendje már sok éve, hogy kialakult. A halastavakról a kacsák először a víztározókra, s onnan, ha eljön az este, a közeli tarlókra szállnak. Egy mélyedésben állunk, jó másfél kilométerre a víztől, egy ligetes, egy aprócska erdő, s egy végtelen kiterjedésű búzatarló szélén. A város már egészen messzire úszott a páraszagú szürkületben. Most csak mi vagyunk, hárman, alignéhány órája ismerősök, s mégis öröktől tókat, a golyóstollak pedig szorzótáblás és mesefigurás kivitelben is vásárolhatók. Bordó, kék, fekete, csau és barna színárnyalatú táskákból, — különböző nagyságban és fazonban —, több mint harminc féle kapható. Sorolhatnánk a hagyományos cikkeket; füzetborítókat, diák- tollakat, kék csomagolópapírt és vignettákat, — valameny- nyiből megfelelő az ellátás. Kár, hogy az ipar által reklámozott famentes papírból készült füzetekből kevés van és egyelőre hiányzik még a feles rajztábla, valamint a szappantartóval és kéztörlővel ellátott tisztasági csomag is. fogva barátok. A csalitos eltakar bennünket, csak a fegyverek csöve fénylik. Pali bácsi azt mondja: először magasan szállnak majd felettünk, de aztán csinálnak egy ívet, s visszamenetben lőtávolon belül lesznek. — Zörren a fű: két egér han- curozik. Az erdő fái közt egy búskomor örvös burrog, távolabb fácánkakas riogatja híveit. Úgy látszik, róka. — Egyébként csend van, tökéletes, szívbemarkoló. öt-tíz percet állunk minden neszre, szisszenésre, suhanásra éberen, vagy egy órát? Vagy órákat? Aztán végre suhanó felhő jön: kacsák! Százan, vagy ötszázan? A seregélycsapatra hasonlító réceraj elszáll az erdőszélig, s aztán vissza. Úgy látszik, csak szárny próba volt. — Újabb csend, s aztán újabb szárnysuhogás. Egy kacsa jön, méghozzá alacsonyan. Szinte megugrik a kezemben a puska, a vadászmester azonban rámsziszeg. Ezt hagyni kell — felderítő... Háromnegyed nyolc, s úgy szállnak felettünk a kacsarajok, mint mindenre elszánt, távoli cél felé törő bombázók. Surrog az ég. A puska a vállnak feszül, de lőni nem lehet: legalább százötven méter magasan vannak. De aztán egy raj visszacsap — milyen igaza volt Pali bácsinak! —, s döröghetnek a fegyverek. Degalább ötven madár — legalább ötven lehetőség. Duplázás, töltés, újabb két lövés. S a kacsák szállnak, némán, kiszámíthatatlanul. Mert a húzás ilyen. A madár gyors, a fordulatok, ívek megjósolhatatlanok. Kicsit elkedvetlenedünk, kezdődik a töltények cserélgetése — mert a hiba mindig a töltényben van ... Most már majdnem teljesen sötét az ég — ha most nem sikerül, tehetjük a tokba a puskát. Két raj jön, ékalakban. Elsőnek Pali bácsi lő, aztán sorba mindnyájan. Az ék csúcsa leválik, aztán közepéről is, végéről is egy pont. A kacsák szótlanok odafönt, mi meg legszívesebben énekelnénk ... Békés Sándor (SéSutáni sétálók a pécsi várkertben. Erb János felvétele * Iskolaszervásár a Nick-udvarban
