Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

Si 3. augusztus IG. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Változások a háztájiban Mérséklődött a csökkenés Idén már 27 ezer hízott sertés — Megéri, de csak az öregeknek Napirendre kell tűzni a fejlesztést A csökkenés lelassult, sőt helyenként meg is állt, attól azonban még messze va­gyunk, hogy virágzó háztáji gazdaságokról lehessen be­szélni. Pontos számok nin­csenek. de becslések szerint a falusi ólak, istállók mint­egy tele még mindig üresen áll. illetve csak elenyésző mértékben van kihasználva. Az a megkülönböztetett fi­gyelem, melyet a háztáji ál­lattartás kérdéseinek szentel egy idő óta a mezőgazdasági kormányzat, biztató eredmé­nyeket hozott, éppen ezért most az a legfontosabb, hogy a jó példák erejével azokon a területeken is előrehaladást érjünk el, ahol még minden változatlan. Beszédes számok 1968-ban 11416 koca volt a háztáji gazdaságokban. Egy évvel később már csak 7836 —, ami akkor is ijesztően ke­vés, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az évben a száj- és körömfájás is komoly ká- 3-okat okozott. Az ólak szinte ináról holnapra üresek lettek. A kampány, mely a csökkenő tendencia megállítása érde­kében indult, új jelszónak adott polgárjogot: a háztáji­val kapcsolatos tevékenység is közösben végzett munka. A korábbi években számos helyen szembe állították egy­mással a háztáji és közös ér­dekeket, nem volt hát zök­kenőmentes az új elvek ér­vényre juttatása. Baranya e téren egyébként úttörőnek számít: néhány termelőszö­vetkezet már korábban gya­korlattá tette ezt az elvet, s a megye vezető szervei is tel- gas támogatásukról biztosítot­ták a háztáji felfuttatásával kapcsolatos erőfeszítéseket. Mindezek eredményeképpen ma, tehát alig egy évvel a mélypont után, 17 523 anya­koca van a háztáji gazdasá­gokban. Ugrásszerűen meg- a lőtt a hízott sertések száma is: idén már 27 ezret adnak iát az állami kereskedelem­nek. Kedvezőtlenebb a helyzet, lia a szarvasmarha-állomány alakulását nézzük. 1969-ben 28 773 szarvasmarha volt a «negye háztáji gazdaságaiban *— idén 26 558 van. A tehe­nek száma is csökken — 12 ezer 168-ról 10 940-re —, a csökkenés aránya azonban kisebb, mint a korábbi évek­ben. Az állattartási kedv nö­vekedését tükrözik azok a számok is, melyek a kihelye­zett állatok számának növe­kedését bizonyítják. Eddig "800 kocát, illetve vemhes üszőt vásároltak a gazdák, amire sok év óta nem volt példa. A háttér A kedvező tendenciák azok­ban a gazdaságokban jelent­keznek a legerőteljesebben, ahol az elv — a háztáji ügye is közös ügy —, hangoztatá­sán túl, megfelelő szervezeti kereteket Í6 teremtettek. A szalántai példáról már sok­szor volt szó. Ezen az úton indult el Baksa, Lippó, Sza­badszentkirály, Pogány, Ma­gyartelek és több más ter­melőszövetkezet is, amikor megbízható jogi alapokra he­lyezték a háztáji és a közös kapcsolatát. Az állatok kihe­lyezését szerződések aláírása előzi meg, mely szerződések világosan rögzítik mindkét fél jogait és kötelességeit. A tsz-re háruló kötelességek közül a növendékállatok be­szerzésével, a megfelelő táp­anyagok, illetve takarmány­féleségek biztosításával, majd a hízott állatok értékesítésé­vel kapcsolatosak a legjelen­tősebbek. A gazdák minde­nekelőtt az átadási határ­idők, illetve minőségi előírá­sok betartásáért felelősek. Az értékesítés a szövetkezeteken keresztül történik, s így a nagyüzemi felár is biztosított. A háztáji gazdaságok fel­lendítését célzó ösztönzők kö­zül a munkanap-jóváírással kapcsolatos lehetőség keltette a legnagyobb várakozást, il­letve hozta a legtöbbet. Azok az idős tsz-tagok, akik szá­mára egyre nagyobb gond volt rendszeres munkalehető­séget biztosítani, most folya­matos és viszonylag kényel­mes keresethez jutottak. Ugyanez vonatkozik az eddig többnyire csak a ház körül ténykedő idősebb asszonyok­ra, illetve gyerekes anyákra is. A munkanap-jóváírás eredményeképpen máris több száz nyugdíj előtt álló tsz-tag remélheti: magasabb jövedel­mi átlagot ér el, tehát maga­sabb lesz a nyugdíja is. Tovább lépni Részművelésre kiadott ta­karmányföldek, kedvezmé­nyes abrakvásárlási lehető­ség, központilag beszerzett tápszerek, állatorvosi szolgál­tatások, háztáji agronómusok — a segítésnek tehát szám­talan lehetősége van. Számos szövetkezetben állandó jelleg­gel működő háztáji bizottsá­gok szerveződtek, nagyon sok helyen módosították az alap­szabályt, több községben ál­lattenyésztéssel kapcsolatos TIT-előadások szervezését tervezik, mindezek azonban csak a jelen gondjait enyhí­tik. A népgazdaság szolgála­tába állított háztáji gazdasá­gokra hosszabb távon is szük­ség lesz, akkor is, amikor a mai — minden áldozatra kész — öregek teljes munkaképte­lenek lesznek, azok a tsz- vezetők gondolkodnak hát jól, akik a fiatalok mozgósí­tásának lehetőségeit kutatják. A háztáji ólak, istállók — viszonylag kis ráfordítással —, korszerűsíthetek. Erre is vannak már példák. Önita- tók, önetetők, szellőztető be­rendezések és egyszerű, szel­lemes szennyelvezetők kelle­nek, méghozzá tömegesen, s minél előbb. A továbblépés­nek, természetesen, vannak más jellegű előfeltételei is. Több helyről érkeztek jelzé­sek, melyek arra mutatnak, hogy minden olyan esetben, amikor nem szabályozzák az állattenyésztéssel foglalkozó tagok közössel szembeni kö­telezettségét — lanyhul a munkafegyelem. A háztáji, amennyiben azt jól megszer­vezik, s a közös részéről ha­tékonyan támogatják, rend­kívül jelentős jövedelmeket eredményezhet, ami nem is baj. De e jövedelemnek, il­letve támogatásnak előfelté­tele kell, hogy legyen a kö­zössel szembeni maradékta­lan kötelességteljesítés. Előtérben az értékesítés A megerősödött háztáji gazdaságok, természetesen, nemcsak több hízott sertést, illetve szarvasmarhát produ­kálnak, mint eddig. Nő a tej, a baromfi, a tojás, a gyü­mölcs, a zöldségfélék mennyi­sége is. Hogy milyen súlya van az ország ellátásában a háztáji gazdaságoknak, csak néhány számot. Idén, a már említett 27 ezer hízott serté­sen túl, 8000 vágómarhát, 100 vagon baromfit, 30 millió to­jást, 36 millió liter tejet és 20 ezer hektoliter bort adnak a népgazdaságnak. S ez azt jelenti, hogy a termelés segí­tése után a felvásárlást és értékesítést is a közös köz­ponti ügyévé kell tenni. B. S. — Űj étterem Bolyban. Au­gusztus 20-án nyílik meg a bolyi Platán étterem. A fo­gyasztási szövetkezet több mint másfélmillió forintot költött az épületre. Pécsi versenyző nagydíja Szegeden Gyökerek, tuskók, kavi­csok — és néhány dísznö­vény. Mennyi természetes szépséget ontanak magukból • modern lakás egy-egy meg­hitt sarkában! Bizonyára a zsűrit is ez ragadta meg, ami­kor a most lebontott szegedi nemzetközi virágkiállítás nagydíját — 37 nagy, vál­lalati és tsz-kertészeti kiál­lító előtt — egy pécsi ver­senyzőnek, Szűcs Lajosnénak ítélte oda. A kiállítás fő kö­vetelménye és témája: a vi­rág és a modern lakáskultúra volt. Szűcs Lajosnénak, aki ház­tartásbeli, férje mérnök, nyolc éve hobbyja ez. Laká­sában, egy üvegházban és egy télikertben több száz dísznövényt, jobbára érdekes ritkaságokat gyűjtött össze. Botanikusokkal levelez, gyűj­tőkkel cserél, tanulmányozza a szakirodalmat és a népmű­velési tanácsadó munkatár­saként évek óta járja a me­gyét. Diaképes előadásaival, szaktanácsaival: hogyan lehet valóban dísze lakásunknak a virág. Tegnap — szegedi si­kere után — itthon beszél­gettünk nagy társadalmi hasz­nú munkájáról, szenvedélyé­ről. — Milyennek álmodta, és alkotta meg nagydíjas kom­pozícióját? — A 6 négyzetméternyi te­rületű kompozíció egyik ré­sze a falra, a többi asztalok­ra került. A modern lakás dísznövényeit hangoltam ösz- sze. Három alkotóeleme: gyö­kérbe telepített epifiták; kő­kertek és vágott virágok ja­pán (ikebana) módra. — Említette a gyökérbe te­lepítést. Ennek mi a titka? — Ide, vagyis természetes környezetébe csakis fán élő növényt szabad telepíteni. Mocsárit, üvegházit stb. nem. Ilyenek az epifiták, a leg­ismertebb a bromélia, sajnos ez még elég ritka. Kirándu­láson. ha látunk bármilyen érdekes, természet formálta gyökeret, forró vízben féreg- telenítjük, mélyedését kibő- vítjük. és ide telepítjük a zöldet. Ehhez még valamit: ne lakkozzuk a gyökerei, ha oda dísznövény is kerül!... — Mi fontos különösen a modern szoba virágainál? — A mai lakások kicsik; Mint már hírül adtuk Beremenden a tároló silók épí­tészeti munkája jó­részt befejeződött és megkezdődött a szerelés, így sor került az egyik nagyteljesítményű lengyel daru áthe­lyezésére. Az Épí­tőipari Gépesítő Vállalattól Doboczi János öt fős bri­gádja 5 nap alatt helyezte át a darut a 100 méterre épülő csomagoló épület­hez. Az elemeire szétszerelt 70 ton­nás monstrum új­bóli összeszerelése után önmaga állt talpra. Beidek András felvétele Szenzációs magyar találmány Parkológarázs páternoszter módra 1200 gépkocsi 900 négyzetméteren -------------------------­A feltaláló — Gerber László, a Vörös Csillag Traktorgyár gazdasági terv­irodájának vezetője — Ba­ranyából származott el, Pécs fejlődését máig is figyelem­mel kíséri. Ezt bizonyítják a táskájából előkerülő, s a Dunántúli Naplóból szárma­zó újságkivágások, amelyek a fejlődés gondjait, főleg az autóelhelyezésből adódó ne­hézségeket tárgyalják. KEVÉS A PARKOLÓHELY Mielőtt felkereste szerkesz­tőségünket, körülnézett a vá­rosban, hogy milyenek is a parkolási viszonyok. Semmi­vel sem jobbak, mint másutt — állapította meg. A Szé­chenyi téren állandóan 50— 60 gépkocsi parkol, sokszor a forgalmat is akadályozva. A Kossuth téren és a Szalai András utcában is állandóan „telt ház” van. A gépkocsik számának növekedése tovább súlyosbítja majd a helyzetet és ez előbb-utóbb felveti egy célszerű megoldás keresésé­nek szükségességét. Mint ahogy szóba is került már egy Shell-Interag garázs épí­tésének gondolata az új vá­rosközpontban. Minden városban problé­mát jelent az autók elhelye­zése. A megoldás módozatai azonban nem mindig szeren­csések és valójában talán nem is jelentenek igazi meg­oldást. Budapesten jelenleg két parkológarázs építése van előkészületben. Az egyik az Aranykéz utcában, a másik a Marti nelli téren épül 1200, illetve 370 gépko­csi elhelyezésére. A számok nagyok, viszont az elhelyez­hető gépkocsik mennyiségé­nek és a garázsok területé­nek aránya — bár többszin­tes épületekről van szó — gyökérben, tálban kis helyet foglaló, könnyen kezelhető zöldnövény-összeállításokkal igen hangulatos sarkokat, ablakrészeket alakíthatunk ki. Ezek az aszimmetrikus tá­lak, játékos formájú kőker­tek feloldják a bútorok me­rev vonalait. Nagyon fontos: ne szétszórtan, mindig egy csomóban legyenek... — És a vágott virágoknál? — Nem a mennyiség, nem a 15 vagy 30 szál a fontos. Mindig egy-két szál, de az fi­nom elrendezésű és friss le­gyen. — Milyen ötletet tudna átadni? — Például igen hálás, nem nehéz dolog a szukkulens (szárazságtűrő, húsoslevelű kaktusz) növények telepítése kőkertbe. Egyszerű cserép­tálba jó vízáteresztő föld és sajátos, egyedi elrendezésű kavicsok, érdekes formájú kövek közé kerülnek ezek a növények. Kezelésük egysze­rű, kevés (páratartalomtól függő) öntözést kívánnak. W. E. nem a legkedvezőbb. A má­sik hátrány, hogy a gépko­csiknak önmaguknak kell felhajtani a parkolóhelyre. Ez egyrészt önmagában meg­határozza a garázs minimális alapterületét, másrészt a lej­tőn felfelé nagyobb erőt! ki­fejtő gépkocsik égéstermékei rendkívüli módon szennyezik a nagyvárosok levegőjét. Az igazi megoldást három tényező együttes alkalmazása jelentheti: 1. minél kisebb területen minél több gépko­csi elhelyezése; 2. a gépko­csik a levegőszennyezés el­kerülése végett saját ener­gia-felhasználás nélkül fog­lalják el parkolóhelyüket, tehát a létesítményt messze­menően automatizálják; 3. az építkezés munkaterülete a nagyvárosi lehetőségekhez igazodjék. 25 NÉGYZETMÉTEREN 33 GÉPKOCSI? A szabadalmi leírást át­tanulmányozva úgy tűnik, hogy e három követelmény­nek megfelel Gerber László és Borbás Nándor találmá­nya. (A feltalálótárs, aki a találmány energetikai meg­oldásait dolgozta ki, a Vö­rös Csillag kísérleti-kutatási osztályának vezetője.) En­nek is megvan a sok köz­hasznú találmánnyal közös jellemvonása: olyan egysze­rű, hogy csoda, amiért eddig másnak nem jutott az eszé­be. Lényege: olyan szerkezeti egység kialakítása, amely az igényeknek és a helynek megfelelően variálható. Az egység helyigénye minimá­lis, mindössze 25 négyzetmé­ter alapterület kell ahhoz, hogy 33 gépkocsit könnyen, gyorsan el lehessen helyezni. Ez az egység 45 méter ma­gas, ebből 15 méter a talaj­szint alatt van. A toronyban pátermoszter-lifttel szállít­hatók az autók fel és le. A talajszinten, vagy teraszon beálló gépkocsit automatika emeli be a háromrekeszes tárolófülkébe, majd a lift nyomban továbbviszi, helyet adva a következő kocsiknak. A 33 gépkocsi behelyezését és kiadását rendkívül rövid idő alatt meg lehet oldani. MZ LESZ A SORSA? A Gerber—Borbás felta­láló-pár szenzációs találmá­nya — megfelelő kezekben világszerte keresett szellemi termékünk lehet, hiszen elő­nyei az eddigi külföldi meg­oldások többségével szemben vitathatatlanok. Tehát mi is lesz a sorsa? Gerber László mondja: — A találmány közel egy éve élvez szabadalmi oltal­mat. Komoly érdeklődőként jelentkezett a Ganz-MÁ- VAG, amely felveszi profil­jába a felvonó hajtóművek gyártását, ebbe pedig a mi találmányunk is beleillik. A tetszőlegesen variálható egy­ségek szériagyártására ilyen nagy vállalat könnyen be­rendezkedhet. Tudomásunk szerint tárgyalnak már az UVATERV-vel a tanulmány- terv elkészítéséről. — Hogyan született meg a találmány? — Sokat jártam külföldön és mindenütt komoly nehéz­ségbe ütközött a gépkocsi elhelyezése. Jó megoldást se­hol sem láttam. A nagyvá­rosi telekinség szerintem a mi javaslatunk mellett szól. Az Aranykéz utcai parkoló­garázst például a mi mód­szerünkkel 900 (!) négyzet- méter alapterületen 36 egy­ségből létre lehetne hozni, azaz ugyanazt a gépkocsi mennyiséget a jelenleg ter­vezettnél lényegesen kisebb területen lehetne elhelyezni, vagy: ugyanezen a területen jóval több autó parkolását lehetne megoldani. — Mint egykori pécsi, lát valami lehetőséget városunk­ban a találmány megvalósí­tására ? — A városi tanács illeté­kes vezetőinek bemutattam már. Érdekesnek találták. Az Elefánt-tömb adta az ötletet: miért ne lehetne a rekonst­rukció során annak az ud­varán felépíteni egy kettő­négy egységes parkológa­rázst. A történelmi város­központ autóelhelyezési gondjait ez megoldaná. Hársfai István — Zenei tábor Abaligeteiu Augusztus 18—22, között ren­dezik meg a pécsi Janus Pan­nonius Gimnázium énekes és hangszeres együtteseinek, va­lamint a pécsszabolcsi Pus­kin Művelődési Ház női ka- marakórusának idei közös tá­borozását az abaligeti tó partján. Ez már a hetedik zenei táboruk, amely kitűnő felkészülési lehetőséget nyújt a soronkövetkező fesztiválo­kon, hangversenyeken való szereplésekre. A táborozást Ivasivka Mátyás tanár vezeti 4 Virágok — a modern lakásban

Next

/
Thumbnails
Contents