Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
iia; 1 forint Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló uEmm 3EXVII.évfolyam, 192.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja mo.augusztusié.,vasárnap Az államalapító királyt ünnepli Székesfehérvár Szombaton Székesfehérvárott megkezdődtek az alkotmány törvénybe iktatásának és az államalapító I. István király ' születésének ezredik évfordulóját köszöntő ünnepségek. Az ünnepségsorozatot a városi tanácsháza dísztermében történelmi emléküléssel nyitották meg. Boór Ferenc, a Fejér megyei Tanács vb-elnökhelyet- tese köszöntötte az emlékülés részvevőit, s ünnepi beszédben emlékezett meg az évfordulóról. Gyümölcs clomping •'■V Az egész megyében szedik a nyári gyümölcsöket Kisebb a mennyiség, jobb a minőség — Kielégítő az ellátás Munkásmozgalmi dokumentumok Augusztusban érik a legtöbb gyümölcs, s leszedése, elszállítása nem kis gondot okoz a termelőnek és a kereskedelemnek. Idén a júliusi gyümölcsök — a kajszi, a korai franciabarack stb. — augusztusban jöttek be. Vagyis az augusztusi gyümölcs dömping ezúttal is magasan tetőz. A hét végén ezrek és ezrek szedik a barackot, a nyári almát és körtét, a dinnyét és a csemege- szőlőt. S még a jövő héten is teljes lesz a nagyüzem a gyümölcsszedő ifjúsági táborokban. A megye több, mint 6200 A Gazdasági Bizottság határozata 4 közgazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztésének irányelvei A kormány felhatalmazása alapján a Gazdasági Bizottság határozatot hozott a köz- gazdasági szabályozórendszer, ezen belül a vállalati és a személyi jövedelemszabályozás általános rendszere, az egyes gazdasági tevékenységek eltérő szabályai, a hitelrendszer és a külkereskedelmi szabályozók továbbfejlesztésének irányelveiről. Továbbra is fennmarad a nyereségmegosztáson nyugvó adózási és érdekeltségi alapképzési rendszer, amely kellő biztonságot nyújt a fogyasztás és a felhalmozás arányának szabályozásához, a pénzügyi egyensúly fenntartásához, fokozottan ösztönöznek azonban az élőmunka hatékonyabb felhasználására. Az érdekeltség fokozása érdekében a részesedési nyereségrész adójának progressziója mérsékeltebb lesz. Az új irányelvek lehetővé teszik, hogy a jövőben a vállalatok a nyereségnövekménynek - a jelenleginél nagyobb hányadát fordíthassák a személyi jövedelmek emelésére. A bér- és személyi jövedelemszabályozási rendszert úgy kell továbbfejleszteni, hogy az növelje a vállalatok érdekeltségét az élőmunka hatékonyabb fel- használásában. A közgazda- sági szabályozóknak ösztönöz- niök kell arra, hogy a személyi jöevedelmek a teljesítményektől függően erőteljesebben, differenciálódjanak, ezért a többi között az eddiginél hatékonyabb alapbérrendszert kell bevezetni a termelő ágazatokban. Az irányelvek második része egyes speciális területek eltérő szabályozásával foglalkozik. A belkereskedelemben például fokozottan kell ösztönözni a lakosság jó áruellátására, a választék bővítésére, a biztonságos készlet- gazdálkodásra. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a forgalom emelkedése esetén a vállalatok készleteiket is nagyobb anyagi terhek nélkül növelhessék. A kereskedelmi dolgozókat azzal teszik érdekeltebbé a forgalom növelésében, hogy bérszínvonaluk a teljes és az egy főre jutó forgalom alakulásától függ majd. A közlekedést érintő irányelvek a többi között kimondják, hogy a tömegigényeket kielégítő városi közlekedést továbbra is olyan állami támogatásban kell részesíteni, amely a minimális nyereségképződést is lehetővé teszi. A távolsági és a helyi személyszállítás javítását, a zsúfoltság csökkentését, egyszóval a kulturáltabb közlekedést a költségvetésből évenként növekvő összegekkel támogatják. A lakosság részére nyújtott szolgáltatásokat továbbra is jelentősen preferálják. Az e szolgáltatások árbevételével arányos fejlesztési nyereségrészt teljesen adómentessé teszik, csökkentik a kommunális szolgáltatásokból keletkező fejlesztési nyereségrész adókulcsát. — Gondoskodni kell arról, hogy a lakosság részére javítást, szolgáltatást végző vállalatoknál, kisipari szövetkezeteknél a többi ágazathoz hasonlóan nőjenek a bérek. A kulturális tevékenységhez és szolgáltatásokhoz nyújtott eddigi dotációkat, mentességeket és egyéb támogatásokat is fenntartják. A hitelrendszer továbbfejlesztéséről szóló fejezet a többi között kimondja, hogy erőteljesebbé kell tenni a beruházási hitelkérelmek közötti versenyt. A cél ugyanis az, hogy a leghatékonyabb beruházásokhoz nyújtson az állam hitelt, illetve kedvezményeket. A kamatokat úgy kell meghatározni, hogy azok alkalmazkodjanak a hitelforrások költségeihez és ne jelentsenek burkolt állami támogatást. hold termő gyümölcsösének a fele az állami gazdaságokban van. (Baranya összes gyümölcstermelő területe a még termőre nem fordultat is beleszámítva, meghaladja a 7800 holdat) A legfőbb probléma az idén az alacsonyabb termés, amelyért a többszöri jégesők az első számú felelősök. Az őszibarack hozama igen változó, meny- nyisége általában kisebb, mint tavaly, a gyümölcs minősége viszont jobb, darabosabb és ízletesebb. Kivéve a jégvert részeket, amelyeken a felsértett barack elvesztette exportképességét s csak másodosztályú árban tudják értékesíteni. A legsúlyosabb a helyzet a Villányi Állami Gazdaságban, ahol a június 29-i jég egész Grécpusztát elverte. Franciabarackból így csak negyven mázsás termést értek el, s a tervezett 75 vagon helyett csak 63 vagonnal tudnak értékesíteni. Ezen belül a 30 vagonos exporttervük is csak 14 vagonban realizálódott s ez igen érzékenyen érinti a gazdaságot. A kajszijuk is gyengébben jött be a vártnál s a 714 holdat kitevő kertészeti ágazatból 2 millió forintos kiesés keletkezett. Nem kímélte a jégeső a megye legnagyobb gyümölcs- termő üzemét, a Pécsi Adatni Gazdaságot sem. József- majori almásukban például 100 százalékos kárt okozott a többszöri jégverés. Barackosukat azonban, amely Da- nicpusztán van, minden alkalommal elkerülte, s így jelentős mennyiséget, mintegy 40 vagont, tudnak szállítani exportra, további 40 vagont adnak belső ellátásra és 80 vagonnal konzervgyári célokra a szigetvári és és a nagyatádi konzervgyár részére. A franciabarack termése Pécsett 20 mázsával magasabb holdanként, mint Villányban. A gazdaság 872 holdas gyümölcsöse a szőlővel, borral kiegészítve így is meghozza a tavalyi 15 milliós bevételt és ezen belül a tavalyihoz hasonló mintegy 5 millió forint tiszta nyereséget. Ha nem is kiváló, de jó a termés a zengőaljai és bikali gazdaságokban is, ahol a kajszi már lement, s most a franciabarackot szedik. Az idei rekordot mégis a Bolyi Állami Gazdaság érte el, ahol a franciabarack holdanként 100 mázsa termést adott s az alig 28 holdnyi területről 15 vagonnal szállítottak exportra. Bogádmindszent- nek 110 hold körtése van. Ez közepesen fizet. A hónap végére, szeptember elejére beérik a szilva is. Villánynak 133 hold, Bolynak 151 hold, Pécsnek 90 hold szilvása van. Bolyban és Villányban elverte a jég a szilvát, így elvesztette exportképességét, amire pedig koraisága miatt számított a külkereskedelem. Baranya gyümölcstermése az elmúl két évben elérte, sőt meg is haladta az évi 30 ezer tonnát — ebben már természetesen a szórványgyümölcsösök, kiskertek termése is benne van — az idén már most augsztusban meg lehet jósolni, nem lesz meg ez a mennyiség. Az ellátáson azonban ez eddig nem érződét meg. Reméljük, ősszel sem fog. A kínálat és a választék gazdag a boltokban, s az idén már az árak sem térnek el túlságosan a pesti gyümölcsáraktól. A termés szeszélyes alakulása elsősorban a termelőt érinti kedvezőtlenül, a fogyasztó, — hála a bőséges behozatalnak, mert a. pécsi-boltokban kapható gyümölcs 50 százaléka nem Baranyában termett — hozzájut a gyümölcshöz, s bőségesen kerül befőzésre is. Pusztán a pénztárcán keresztül érezzük meg egy-egy gyümölcs esetében az időjárás okozta zavarokat. A dinnye más években ilyenkor már filléres cikk, most pedig még mindig primőr árban megy. Egri Gyula elvtárs átveszi a Dokumentumokat Melles Rezső igazgatótól. Elkészült a második kötet Tegnap hagyta el a Pécsi Szikra Nyomdát a Válogatott dokumentumok a baranyai- pécsi munkásmozgalom történetéhez című sorozat második kötete. Ez a kötet az 1918—1929-es évek közötti munkásmozgalmi dokumentumok válogatását tartalmazPIusz egy százalék Ötmillió a Bolyi Állami Gazdaságból A huszonhétezer holdas Bolyi Állami Gazdaság országosan is kiemelkedő vállalást tett az árvízkárok következtében kieső nemzeti jövedelem pótlására. A nagyüzem erre az évre hetvenmillió forint vállalati eredményt irányzott elő, ám a dolgozók elhatározták, hogy tizenhat- millió forinttal túlteljesítik a tervet. A bolyiak augusztus közepén felmérték: hogyan állnak adott szavuk teljesítésével. A legfontosabb nyári növényből, a búzából 19,3 mázsás termést takarítottak be: a súlyos belvíz- és jégkárok I mellett elmaradtak a huszonegy mázsás tervtől. A kiesést szerencsére pótolni tudták más növényekkel: fajtaborsóból 8,1 mázsával, kétszeresből 5,3 mázsával, repcéből 4,5 mázsával, zabból és takarmányborsóból pedig egyaránt 3,8 mázsával termett több holdanként a tervezett meny- nyiségnél. Az állattenyésztés legtöbb ágazatában ugyancsak jobbak az eredmények a tervezettnél. A magasabb növényi és állati hozamok révén már körülbelül ötmillió forint realizálódott a plusz egy százalékért vállalt tizenhatmi IlióbóL A Baranya-Tolna megyei Téglaipari vállalat pécsi n. sz. üzemében is árvízi műszakokat tartanak szabad szombatokon és vasárnapokon. Ma már az ötödik műszakot teljesítik és a kis létszámú kollektíva egy-egy alkalommal 25—30 ezer nyerstégla gyártásával járul hozzá az árvízkárok mielőbbi felszámolásához, a képen: nagyteljesítményű kaparógép termeli ki az alapanyagot a gyártáshoz. Crb János felvétele za. A 30 íves kötetet dr. Babies András és dr. Szita László, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársai szereksztették. A dokumentumokat dr. Babies András, Baranya Margit, Borsy Károly, Fancsovits György, Fáncsy József, dr. Gungl Ferenc, dr. Kopasz Gábor, dr. Lőrinc Péter, dr. Molnár István, Szabados Mi- hályné és dr. Szita László gyűjtötték. A kötet 2 ív terjedelemben közöl műmellékleten dokumentum és archív fotókat, melyeket Fancsovits György gyűjtött. A lektorálást dr. Erényi Tibor végezte, műszaki szerkesztését Mitzki Ervin. A Pécsi Szikra Nyomda vállalta, hogy a felszabadulás 25. évfordulója és a párt- kongresszus tiszteletére a legrövidebb határidő alatt készíti el a kötetet. Májusban kezdték meg a nyomdai munkákat és vállalásukat teljesítve augusztus 20-ra elkészítették a kiadványt. Szombaton délelőtt a nyomda képviselői ünnepélyesen nyújtották át a kötet díszes előállítású példányait a Megyei Pártbizottság vezetőinek. Egri Gyula, a Megyei Párt- bizottság első titkára elismerőleg szólt a kutatók, a szerkesztők, a kiadást gondozók és a nyomdászok munkájáról. Hangsúlyozta a munkásmozgalmi kutató munka fontosságát, mely nagy jelentőségű a hagyományok ápolása, a további tudományos munka szempontjából. Komoly eredményként könyvelhető el, hogy sikerült megjelentetni a sorozat második kötetét. Ez egyben a további munka alapját is képezi. Dr. Babies András ígéretet tett arra, hogy a harmadik kötetet, mely az 1929 —1944-es évek közötti időszakot öleli majd fel, a kutatásban résztvevők 1971 őszéig elkészítik és átadják a nyomda részére. A nyomda vezetői vállalták, hogy ez esetben a harmadik kötet 1972. április 4-ig elhagyja a nyomdát. A Megyei Tanács a harmadik kötet előállításának költségeit is fedezi. 4
