Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-15 / 191. szám
fi DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970. augusztus 15. Az illuzionizmus kulisszái mögött MIREN DAYO Hogyan „lát” háttal ülve a táblának? Jelrendszerek segítségével! A partner, lábának és kezének állásával, állának mozgatásával, tekintetének irányításával sorjában „olvassa” a szavakat és a számokat. Kevés gyakorlás után Önök is meggyőződhetnek, hogy ez nem is olyan bonyolult, mint amilyennek tűnik. — Vegyen elő a zsebéből néhány tárgyat és tegye le ide őket az asztalra. Én megérintem közülük az egyiket, Ön pedig telefonál a hotelbe, ahol az asszisztensnőm, Lidia kisasszony lakik, és ő meg fogja nevezni a megérintett tárgyat. így is cselekedtünk. Egy cédulát, egy doboz cigarettát és az öngyújtómat tettem ki az asztalra. A látnok megérintette a cigarettás dobozt és koncentrált. Ugyanakkor én tárcsáztam a hotel 6zámát: „Halló, legyen szíves Lidia kisasszonyt adni!” — Ilyen nevű nincs nálunk! Ingerülten fordultam a gondolatolvasóhoz. — Azt mondják, ilyen nevű nő nem lakik náluk! — Ostobák... kérje a 15-ös szobát! Valóban, a kagylót most Lidia kisasszony vette fel. Elmagyaráztam neki, hogy mi a helyzet, és megkértem, nevezze meg a tárgyat, melyet megérintett a partnere. Lidia kisasszony egy percig habozott, aztán kellő határozottsággal azt felelte: — A cigarettás doboz! Volt mitől ámulatba esni... Két nap múlva azonban szörnyű sejtésem támadt. Nikkelező üzemünkbe f? • női dolgozókat felveszünk Jelentkezés: PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT, Pécs, Lotz Károly utca 2. sz. Nem restelltem elmenni a nevezett hotelbe. Lidia kisasszonyt kértem. A 23-as szobába küldtek! Ekkor rászálltam a portásra és kevés nyomás után, melyet borravalóval erősítettem meg, elmondta: bármely telefonhívásra azt kell felelnie, hogy Lidia nevű nő nem lakik a hotelben. Ha másodszor kérik, akkor ő összekapcsolja a kérőt a szobájával, hozzátéve, például: „a 15-öst kérték!” Az elemi kód szerint a 15-ös 6zám a cigarettákat jelenti. Ravasz, mi?! Vannak igaziak is A fákirok, akik megállítják a pulzusukat, valóban megteszik ezt. A fakirok, akik orvos és közjegyző jelenlétében elásatják magukat a földbe, a tulajdon életükkel játszanak és nem a nézők idegeivel. ... Egy világosszemű férfi ül előttem. Yvon Yva két & félezerszer állította meg a szívét a színpadon. Többször temettette el magát elevenen a földbe és úgy feküdt az operációs asztalra, hogy saját kérésére narkózis nélkül vették ki a vakbelét. Születése óta gyenge, törékeny alkatú volt, gyermekkorát kórházakban és klinikákon töltötte. Aztán ifjúkorában elhatározta, hogy bebizonyítja (mindenek előtt saját magának) az emberi akarat végtelen lehetőségeit. — Igen, ez akarat kérdése, egyedül csak az akaraterőé. Én mindenki 6zeme láttára tűket szúrtam az arcomba, torkomba; megállítottam a szívemet, szétzúztam a mellemen egy hatalmas követ. Ezeket mind el lehet érni trükkök nélkül, egyszerű gyakorlással. — Mikor önnek a mellére áll hét ember, ez is csak akaraterő kérdése? — Igen. Akaraterő szükséges ahhoz, hogy elzárjam a légzést, összekovácsoljam a mellkasomat. — Mondja, és mikor átszúrja tűvel az arcát, a torkát vagy a mellét, érez-e- erős fájdalmat? — Eleinte nagyon erőset. Bár az arc és a has legkevésbé érzékeny helyek. — És aztán a fájdalom elmúlik? — Általában igen. Az első hónap nehéz. De aztán eltompulnak az idegvégződések. Valahogy úgy történik ez, mint mikor szaggat a fog — fáj, amíg el nem ölik az ideget... Másrészt nincs többé félelem. Ha az ember fel tudja mérni a fájdalmat, nem fél tőle, kikapcsolja az öntudatát. Én például ezekben a pillanatokban a feleségemre és a gyermekeimre gondolok. I Ilyenkor akár keresztül-kasul döfködhetnék a mellemet. — És életben maradna? — Példa van rá. Miren Da- yo ezt százszor megcsinálta! A tudomány magyarázatot keres Az orvostudomány nem tudott közömbösen elmenni az efféle tények mellett. Brunner és Massini professzorok klinikai vizsgálatnak vetették alá Dayot. A zürichi kórházban „a fakir húsz perc leforgása alatt belevezetett a testébe egy vívótőrt, átsétált a kórtermen és felment a lépcsőn ...” A röntgenfelvételek 500 szúrást rögzítettek a veséken, a gyomron, a tüdőn és a szíven. A jelenségre Besse manes professzor adott magyarázatot, aki a genfi egyetem orvosi fakultásának tanszékvezetője. ö átszúrta kísérleti nyulak és kutyák máját, veséjét, gyomrát és szívét... és azok nem pusztultak el. A fájdalmat, természetesen érezték, de életben maradtak. A tiszteletre méltó orvos azt a i következtetést vonta le ebből, hogy éles tárgynak lassú, fokozatos bevezetése meghatározott területen rétegezi a szöveteket, félretolja oldalra a véredényeket, melyeknek falai eléggé elasztikusak, és így nem következik be vérzés, mint késszúrás esetén. Eszerint Dayo hőstettei, puszta szórakozásnak tűnhetnek, bárki számára elérhetők. Csupán elegendő bátorság kell hozzá! — De hogyan lehet megállítani a szívet? — Elszorítottam a halántékeret, pontosabban az artéria carotist, és félájulásba estem. A pulzusom majdnem megszűnt, a lélegzésem csaknem a nullára csökkent. Csak így lehetséges talpon maradni és elkerülni a megfulladást — mondta Yva. Teresa Brass, a párizsi kardiológiai intézet igazgatója ezzel kapcsolatban a következőt jegyzi meg: „Néhány éves gyakorlás után lehetségessé válik a légzés visszatartása 10—15 percre ... Ilyen állapotban bekövetkezik az életfolyamatok lelassulása, mint az állatoknál téli álom idején.” — Azt hiszem, túlmentem a megengedett határon a szívem megállításával — mondta Yvon Yva. — Az utolsó kísérletnél, mikor újra dolgozni kezdett, percenként 250-et vert. Többet nem kockáztatok. Meggyőztek, hogy a következő alkalom az utolsó lenne... (Pierre Rondiére írását fordította: Kovács S.) Komolytalan ro |a( BALATONI TÖRTÉNETEK SORSTRAGEDIA Mint már évek óta, nyári szabadságom jobbára két fa alatt töltöm Révfülöpön, a labdarúgópálya alatt. Itt ülünk két horgászbottal és várjuk a halat. A hal vagy jön, vagy nem. Van, amikor megembereli magát és jön, van, amikor nem. Ez az év rendhagyó volt, mert egyáltalán nem jött. Tartott ez vagy tíz napig. Tíz nap múlva a rettenetes üldögéléstől már a derekam is fájt, ezért a két nyelet odanyomtam feleségem kezébe és elmentem kaszinózni egy, halat szintén nem fogó sorstársamhoz. Mikor visszamentem, a gyepen hentergett két heti nyaralásunk egyetlen pontya. A feleségem fogta ki. Az átok hal kileste és amikor elballagtam onnan, leszámolt velem. A BALATONI KISZOLGÁLÁS A Balatonon háromféle kiszolgálás van. Lassú, még lassúbb és leglassúbb. A lassú háromnegyed és egy óra között változik. A még lassúbb egy és egy és félóra között, a leglassúbb pedig, amikor elfogy a vendég türelme és ő maga is elmegy. Egyik kiszolgálási módon sem változtat a vendégek száma. Ha véletlenül egyedül mégy oda és előtted nincs senki, akkor is a következőképpen bonyolódik le az egész. 1. A pincér néz. Nem a vendégre, csak úgy általánosságban. Most a feladat az, hogy valamelyik ilyen szemlélődő pincér tekintetét elfogja az ember. Ez nem olyan könnyű, bárki bizonyíthatja. Dörömbölni ugyan lehet, de ez nem nagyon érdekli őket, viszont az a zaj, amely a ninrZrf- oA'rkényszeríti-,mondjuk asztalszétverés, poharak földhöz csapdosása, sérelemszámba megy. 2. Elfogja az ember a pincér szempillantását. Ez az egyetlen eset, ami azonnali, lázas tevékenységre kényszerít minden balatoni pincért. Akkor ébred rá, hogy a szomszéd asztalon mocskos tányérok vannak, akkor hozzák ki az elfelejtett salátát. Kiváló alkalom székek rendezésére is. 3. A pincér oda ballag. A vendég, amit először kér, az az étlap. A pincér odaadja az étlapot és elmegy. Itt valami cselezésre van lehetőség. Üres asztalon ugyan nincs étlap, de az olyan vendégtől, aki már eszik, az étlap elkaparható. Hiszékeny lelkek szerint, ez meggyorsítja a kiszolgálást, de ez tévedés. A pincér ezt meg- bosszúlja és annyival később hozza a levest. 4. A pincér hoz valamit. Ez többnyire leves. Több az, amit- ilyenkor nem hoz,, ke- | * A hajók nem állnak meg Elvitték a stéget is. Né- | hány öregember utánanézett, ] egészen a bátai kanyarig, és i amikor hazament, nem tudott vacsorázni. Már stég sincsen. Emlék lett a hajóállomás. * A lányok mindig kijöttek hajót nézni, a legények meg a lányok kedvéért, de az is lehet, hogy fordítva, mindegy, a hajó benne volt minden székeséi korzóban, minden sétában, mint a falu granbulvárja, ahol minden lényeges történik. Az ameri- kás szekcsőiek hajón látogattak haza és azzal mentek vissza — sírva. Vonaton is jöhettek volna, első osztályon, dollárral fizettek volna, de Dunaszekcsőre hajóval kell jönni. És a bakák! Ügy kellett őket betuszkolni a stégről a hajóba, csali kiabáltak: „Vigyázzatok a jószágra!” és az arcuk végleg elúszott a bátai kanyarban, Pestig, a Donig, a meszesgödörig. * — Én kérem 38 évig szolgáltam itt a szekcsői stégen, mondták is a központban, Pesten, hogy nahát Krémer Lajos bácsi, ilyen még nem volt a magyar Duna-hajózásban, hogy maga egyszer sem volt beteg és maguk ketten ennyi ideig így együtt dolgoztak a Pálinkás János állomásfőnökkel. Jaj, de sajnálom, hogy ő most nincs itthon, mert ő nálam is többet, negyven évet szolgált Szekcsőn. Hányszor álltunk ott, és néztük, ahogy jön a nép. Mert az volt a legszebb mindig, amikor este kijött a falu várni a hajót. Mindig az volt a legszebb. Ez nagyon hiányzik Szekcsőn. Én voltam a nyér, sör, vagy hús mellé saláta. 5. A pincér hozza a többit. Az előbbi és e között a cselekedet között tetemes mennyiségű idő telik el. Bárki kipróbálhatja, a Füles bármelyik nagyobb keresztrejtvényét ezalatt megfejtheti. 6. A pincér hozza mindazt, amit elfelejtett. („Csak két keze van az embernek!” „Nem káptalan az ember feie!”) 7. A fizetőpincér előkeríté- se. Ez a legnehezebb. Valami teljesen ferde szemlélet alapján az ember azt gondolná, hogy ez az egyetlen, amit villámgyorsan kellene teljesíteni, mert hiszen a pincér eddigi egész kényszertevékenységének egyetlen értelme, hogy az ipse fizet. De nem. Épp olyan nehéz ekkor pincéri tekintetet elkapni, sőt nehezebb, mint az első pillanatban. Minderre, — bárki kipróbálhatja, — pontosan annyi idő megy el, mint amennyit én hosszú balatoni tapasztalataim alapján kiszámítottam. Ha ezer vendég van, ha kettő, az eredmény pontosan ugyanaz. Volt egy kivételem is, de ez hihetetlen. Bementünk egy nagyobb vendéglőbe.- Nem [ hídőr, én fogtam ki a hajót, j elkaptam a kötelet, meg- ! akasztottam, betoltam a deszkát, kijöttek az utasok, be is szálltak, aztán ki- meg beraktuk az árut, mert raktáros is voltam. De a harmincnyolc év alatt mindig sikerült kikötni, néha, nagyritkán, ha a vihar miatt nem tudott a hajó pontosan ide- farolni, hát akkor tovább ment, leírt egy kört és újra ideállt, akkor kifogtam mindig. Nagy cirkusz volt ilyenkor. Meg amikor a kísérők beszálltak a hajóra és közben elindult! Egyszer a szomszédasszonyom miatt vissza kellett farolni, mert addig búcsúzkodott odabent, hogy elindult vele. Sok-sok minden szép volt itten, a legszebb, amikor a mohácsi vész fordulóján, 1926-ban három hajó vitte le Székesét Mohácsra. De azon a nyáron volt a legalacsonyabb vízállás is; tíz napig leállították a hajóforgalmat nyár közepén. Én még emlékszem az Erzsébet királynőre, elsüllyedt, szegény Repka Pali volt a kapitánya Szép volt... szép volt... Mikor a hajó egyet füttyen- tett, akkor elengedtem egy kötelet, de a visszatartó kötél még szorított. Szép volt... * , 1937-ben estétől reggelig húszanegy és fél vagon szekcsői szigeti babot raktak fel itt a motoroshajóra, olyan jó volt a termés. Az Erzsébet királyné egyszer elvitt 142 félsertést. Baromfit temérdeket. A szigetről régen sokszor napi két vagon burgonyát vitt a hajó Pestre, őstermelői igazolványt 1963- ban még százhuszonnégyen kértek a faluban, 1967-ben — akkor szűnt meg a hajójárat, — már csak nyolcán. árasztotta el az épületet ételszag, a felszolgáló és fizető pincér pillanatok alatt ott termett, úgyhogy csak ámultam. — Valami susmusnak kell itt lenni! — kiáltottam fel és erre a varázsszóra megjelent a vendéglátó kombinát legfőbb istene és érdeklődött tőlünk, hogy ízlett-e az ebéd? Én meg megérdeklődtem tőle: — Uram! — ez a csoda itt hogyan következett be? A Balatonon ilyen nincs! — Mert új létesítmény vagyunk. Tessék erre jönni jövőre, akkor már lassan fogjuk kiszolgálni. M egnyugodtam. A BALATON, MINT TERMÉSZETI SZÉPSÉG A Balaton állítólag a világ legszebb tava. Ez kiderül a györöki Szép kilátónál és Tihanynál is. A déli parton ez nem derül ki. Ha valaki Siófoktól Berényig utazik, csodálatos, hogy mennyi csúnya és szép kis házat lát. Ezek mögött van valahol a Balaton. Aki a déli parton a Balatonra kíváncsi, álljon be a vízbe. SzőUősy Kálmán — Az áruellátásban nem okoz ez gondot? Botz Lajos, a tanács elnöke, elgondolkozik és előkeresi a postaügyi miniszter levelét: — Mielőtt elolvasná, azért elmondom, hogy sokat kér- vényezgettünk, írogattunk, maradjon meg a hajó. De nem sikerült. Az áruellátás? A primőrt elvitték innét Pestre, 34 forintos útiköltségen, ott jobb áron eladták, a faluban meg nem volt Főidényben persze itt i? akadt zöldség. De keskeny a falu, kevés a kert, az udvarok vagy a Dunának, vagy a hegynek futnak, itt U szükség van rá. Most meg a tsz autóval gyorsabban elviszi a magáét a városba, a háztáji megmarad Szekcső- nek. Van egy kishajó Mohácsra piaci napokon. De kellene még egy: Bajára. Sokan dolgoznak ott, az ottani hűtőházban, naponta egy buszra való asszony uta- zik, sokan odaköltöztek, itt a rokonság, nyár van, víz és hajójárat nincsen. Mi Baja vonzási körébe tartozunk, kereskedelmileg legalábbis. Szóval ez még kellene. A többi? Azt hiszem, már csak nosztalgia. De itt a levél: „Kivizsgáltuk a község kérését és megállapítottuk, hogy a személyhajót kimondottan utazásra kevesen veszik igénybe. Inkább a kofáknak alkalmas, mivel a 14 évvel ezelőtti szállítási díjtarifa van még érvényben. Ez Mohács—Budapest viszonylatban egy mázsa gyorsárunál ki- és berakással együtt 18 forint 70 filléres díjat jelent, amihez 56 forint 10 fillér az állami hozzájárulás. De a 300 százalékos állami segítség sem fedi az erre a vonalszakaszra költött pénz!” * Nézzük a vizet a halász- csárda előtt. Fodros, zavaros, szép. A szekcsői gyerekek klottgatyában mellénk állnak és füttyentgetnek az osztrák uszályoknak. Az uszályok nem kötnek ki, semmilyen jelentősebb hajó nem áll már meg itt. Olyanok ezek a klottgatyás srácok, mint a kisállomások baktergyerekei: akik mindig csak integetnek a gyorsvonatnak, de sosem tudják megsimogatni a fényes kilincsét Szalad a vonat szalad a hajó, szalad a gyerekfantázia: mi lehet benne. Talán éppen az a szép, hogy elvonul itt a félvilág uszálya, de mindig titok marad, mi van a belsejében, legalul. Dunaszekcső elsuhanó kis parti falu lett, a hajósnak csak arra jó, hogy nem egyforma a part az uszályról nézve. A hajóállomás ma már csak emlék. Föld easy Dénes á
