Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-15 / 191. szám
1970. augusztus 15. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Amiben a nők ügyesebbek a számítógépnél A közismerten olvashatatlan orvosi kézirások megfejtésében a nők és a lányok még a számítógépeknél is ügyesebbeknek bizonyultak. Az angol országos egészségügyi szolgálat egyik újonnan megnyílt hivatalában Newcastle-Upon-Tyne-ben, — ahol az . országban megírt gyógyszer-receptnek körülbelül a fele fut össze — évenként mintegy 140 millió darab — 750 női alkalmazottat foglalkoztatnak a kiadott gyógyszerek árának kiszámításával és összeállításával. Az alkalmazott asszonyok és lányok ennél a gyakran nagyon nehéz feladatnál olyan rutinra tettek szert, hogy naponta több mint 1500 receptet dolgoznak fel, sőt az egyik 19 éves lány napi háromezret — amire még egy elektronikus számítógép is képtelen lenne. Éppen ezért az igazgatóság le is mondott erről a költséges berendezésről, a női munkaerő ezen a területen egyszerűen verhetetlen. Hazatérés holtfáradtan Nyaralás után... Az egyik európai egészségügyi statisztikában „Nyári szabadság és pihenés” címmel megvizsgálták, vajon a nyaralás és a különböző kúrák mindig pozitív hatással vannak-e az egészségre. A vizsgálat eredményeként kitűnt, hogy amennyiben a fürdőket és egyéb regenerálást célzó kúrákat orvosi felügyelet alatt bonyolítják le, akkor azok 71 százaléka hozzájárul az egészségi állapot megjavításához, 12 százaléknál legalábbis nem súlyosbodik a betegség és 17 százaléknál pedig kiderül, hogy a beteg vagy kimerült személynek az egyszeri négy — vagy hathetes kúra nem elegendő. Ezzel a majdnem háromnegyed sikerrel elégedettek lehetnénk. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy profitált a nyaralásból az az óriási. csoport, amely saját receptje és saját elgondolása szerint tölti a nyári szabadságát, vagy a pihenését, akkor egészen más képet kapunk. Évekig Miért tisztességesek a nők? A nő kevést>é „bűnöző”, mint a férfi: kevesebbet gyilkol, kevesebbet lop, kevesebbet szélhá- moskodik. Franciaországban 100 bűntett közül 93-at iérfiak, s hetet nők követnek el. Ez kitűnik a börtönigazgatás statisztikájából is: a havonta börtönbe kerülő 30 000—35 000 emberből mindössze 1000 vagy 1200 nő., A megállapítás egyébként minden nyugati országra érvényes, az olasz és az angol nők — 5, Vagy 4 százalékban részesek az országukban elkövetett bűntettekben. Gyermekgyilkosság és asarolás vJt nők bűnözésének többé- kevésbé nyilvánvaló, de állandó érzelmi, szexuális és hormonális jellege van, amely a bűnös korától függően változik.’! — Irta Georges Heuyer professzor „Elmezavarok’’ című munkájában. Szerinte, az idegzavar a pubertás-korban és a klimax után éri el csúcspontját, amikor a szexuális jelleg még nem fejlődött ki kellőképpen, illetve, amikor elmosódik. Mindenesetre meg ken állapítanunk, hogy vannak sajátosan női bűntettek, amilyen például a gyermekgyilkosság. Primitiv bűntett, főként vidéki származású nők követik el (1955-ben 196 gyilkos anya közül 172 vidéki volt). A másik női specialitás a névtelen levelek Írása; ennek oka csaknem minden esetben az érzelmi Jüéhezettség, a féltékenység és a perverzitás. Sajátosan női bűntettnek tekintjük a zsarolást, amellyel azonban a nők többsége nem pénzt Igyekszik szerezni, hanem a szerelmi viszonyt fenntartani. A szélhámos- nők, a méregkeverők és a férfiakat vitriollal leöntözők nagyrészt csupán a nép képzeletében élnek. s nem a büntető törvényszékek valóságában. A francia nyelvben a „gangster”, a „szélhámos” és a „gyilkos” szavaknak nincs női alakja ... Senki sem lepődik meg a férfiak „elsőségén” a bűnözés tekintetében, de ha leszámolunk a különböző előítéletekkel („gyengébb” nem, női ^törékenység”, stb.) és meggondoljuk, hogy ■ nőkben Igenis a férfiakéhoz hasonló agresszivitás él, akkor ezt a Jelenséget teljesen megmagyarázhatatlannak kell mondanunk. Könnyek és csomagok Említsünk meg néhány tételt, amellyel néhány specialista mégis megmagyarázza a dolgot: — A nőknek nincs idejük a büntettek elkövetésére, mert a férfiaknál nagyobb mértékben leköti őket a háztartás, a gyermek stb. Svédországban sok a nő Kétezerben Svédországban 50 000-rel több férfi lesz mint nő. A svéd nők bizonyára türelmetlenül várják ezt a távoli Időpontot, mert jelenleg még nőből van ötezerrel több. A svéd lakosság az elmúlt évtizedben a születések és a m'ága'sabb életkor jóvoltából évi 40—75 ezer fővel gyarapodott, és 1970-ben túllépi a S milliót. A nők túl sok energiát pazarolnak el a terhesség, szülés stb. Idején ahhoz, hogy elegendő íluidumot találjanak magukban a bűntettekhez. — Az ősidők óta a férfiakhoz kapcsolódó és magukat nekik alávető nők kizárólag szexuális jellegű „felszabadító” bűntetteket követnek el, amelyek már csak azért sem nagyarányúak, mert kizárólag a hozzájuk tartozó férfit akarják támadni vele. — A nők az ősidők éjszakája óta megtalálták azt a módot, amellyel pénzt szerezhetnek, anélkül, hogy magukra vonnák a büntetőtörvényszék villámait: a prostitúció útjára lépnek. — A nők — s ez a legérdekesebb megállapítás — sajátos módon megszabadulhatnak természetes agresszivitásuktól á köny- nyek, ideggörcsök, panaszkodás, sóhajtozás stb. segítségével. Viszont az „erős nem” képviselői a saját legendájuk (férfiasság, önuralom stb.) rabjai. Mindent ;,magukba fojtanak”, s aztán időről Időre kirobbannak. Benépesítik a börtönöket, míg a nők tovább simák és viszik nekik a csomagot. folytatott megfigyelések a következő eredményre vezetnek: A legtöbben nem tudják, hogy az idegek és az emberi szervek az életkornak megfelelően csak 12—21 nap múlva kezdenek megnyugodni és erősödni és, hogy ehhez mindenekelőtt az idegrendszer és a gyomor tehermentesítésére van szükség. A legtöbben — tavaly a nyaralók 65 százaléka 1— túl sokat esznek és isznak a szabadságuk alatt és nagy súlytöbblettel térnek haza. A nyári hízásoknak mlndösz- sze 25 százaléka indokolt egészségügyi okokból, akkor is legfeljebb 2—5 kilogrammig. Miközben a fiataloknál a szabadságidő alatt nem az evés és az ivás képezi a „legfőbb változatossági elemet”, a 35—55 évesek körében a határozottan fokozott étvágy és túlzott italozás állapítható meg. A 35—55 éves korosztályban a férfiak 53 százaléka a nők 62 százaléka már a nyaralás megkezdésekor öt—húsz százalékos túlsúllyal rendelkeznek. úgy hogy például az előírásszerű 70 kilogrammos férfi sokszor már 84 kilogrammos súllyal Indul útnak és a felesége, akinek nem szabadna 65 kilogrammnál súlyosabbnak lennie, 71 kilogrammal megy nyaralni. Tapasztalat az is, hogy akik már amúgy is kövérebbek a kelleténél, és állandó ülő foglalkozásuk következtében amúgy is predesztináltak az elhízásra, a bőséges nyaralási étkezéseknél gyorsabban híznak, mint a soványabbak. A „pihentető szabadságidő alatt” életkoruktól függően a férfiak sokszor napi 200—350 grammot, nők pedig 150—300 grammot híznak, úgy, hogy húsz napi szabadság a férfiaknál 2—7 kilogramm, a nőknél pedig 1.5-től 6 kilogramm súly- gyarapodást jelenthet! S ha ilymódon „rablógazdálkodást folytatunk erőinkkel”, ezt jelenti ugyanis a túlzott hízás, — akkor nem pihenjük ki magunkat és nem is számíthatunk arra, hogy a szabadságunk pozitív utóhatással lesz egészségünkre. Mit is kezdhet a test azzal a napi 1200—1800 kalória többlettel, amelyet a nyaralás alatt elfogyasztottunk? Az új benyomások és a változatosság, az eltérés a mindennapoktól csak későbbre halasztja a negatív következményeket. Megállapították például, hogy a vérkeringési zavarok és a szívbajok, a gyomor-, a máj- és az epekomplikációk a középkorúaknái a nyaralást követő négy—tizenkét hét alatt 24—31 százalékkal gyakoribbak a férfiaknál, és 16—22 százalékkal a nőknél. Divatos kötött ruhák Larex-szálas betéttel és paszpolozással készült fehér alkalmi kosztüm Érdekes mintázatú és szin- összeállítású sportos pulóver, széles bőrövvel Virágok a lakásban A broméliák életfeltételei A broméliákről Európában csak Amerika felfedezése után szereztek tudomást. A Bromeliaceae család ugyanis csak Amerika szubtrópusi és trópusi területein volt bennszülött. Ha valahol másutt található belőlük, az csak a termesztésnek, telepítésnek köszönhető. Ez a különleges földrajzi elkülönítettségük teszi még érdekesebbé számunkra ezeket az amúgy is különleges formájú és színű növényeket. A broméliák főleg Dél- Amerikában fordulnak elő nagy alakváltozatosságban. Itt a domborzati viszonyok és a tenger közelsége azok a legfontosabb tényezők, amelyek a tájegységek éghajlati viszonyait alakítják és a broméliák elterjedését is természetszerűen szabályozzák. Mivel a növények igényeit és képét az éghajlat nagymértékben meghatározza, hazájukról a különféle éghajlatú területek szerint célszerű szólni. A legtöbb epifita, azaz fán lakó bromélia a trópusi meleg övezetben fordul elő. Erre az éghajlatra jellemző, hogy a havi középhőmérséklet magas, általában 18 C fok felett van. A csapadék is bőséges, általában 2—3000 mm között ingadozik, de esetenként még ennél is magasabb. A levegő páratartalma igen magas, majdnem telített. Gyakori a köd és az erős harmatképződés. Az őserdőben a fák általában óriásira megnőnek, állandó vegetációban vannak, nyugalmi periódusuk szinte nincs is. Ezekben a vegetációs övezetekben a burjánzó növények egymás hegyén-hátán nőnek és sokszor áthatolhatatlan dzsungelt alkotnak az örökzöld faóriásokkal. Itt élnek a különféle philodendronok, páfrányok és orchideák társaságában a broméliák is a fák ágvilláiban. A látszólag élősködő nöbények azonban nem a gazdanövényeikből szerzik táplálékukat, bár gyökereik nem érnek a talajba. A fán lakó brotnéliák- nak ugyanis gyengén fejlett, drótszerű gyökereik vannak. Ezek olyan erővel tapadnak a fák kérgéhez, hogy általában csak a fakéreggel együtt lehet őket leválasztani. Az éghajlati körülményekhez való nagyfokú alkalmazkodás során alakult ki ezen a klímaterületen a broméliák tölcsér formájú cisz- ternás levélzete, amely jelentős víz tárolására alkalmas. A növények szárazabb időre vizet tárolnak. Kelet-Brizíliában változik a terep felszíne, a tenger közelsége miatt változik az éghajlat is; a csapadékban gazdag téli évszak száraz periódusokkal váltakozik. Ezért a trópusi őserdőket felváltják az ún. monszum erdők. Az itt előforduló broméliák leveleit pikkelysző- rők fedik. Ezek a változatos színű és alakú képletek képesek a levegő páratar,talmit, az éjjeli harmatot felszívni, s a növény számára hasznosítani. Ebben a környezetben a broméliák tölcsére is jóval nagyobb, mint azokban az övezetekben, ahol állandóan van csapadék. Egyes fajok tölcsére több liter víz tárolására is képes. Közép- és Dél-Amerika harmadik naev éghajlati egységét az jellemzi, hogy télen vagy kora tavasszal tartósan száraz az idő. Az évi csapadék ugyan eléri gyakran az 1000 mm-t, de igen rendszertelen elosztásban hull és ennek következtében olyan területek Is adódnak, amelyek sivatag jellegűek. Ezeken a területeken a szárazságot jól tűrő broméliáknak egész sora éL Főleg Tillandsia fajokban gazdag ez a. táj. Az itt előforduló talajlakó és epifita broméliókra jellemző a víz- felvevő pikkelyek gazdagsága, változatossága és nagy mennyisége. Maguk a levelek általában vastagok, kemények, gyakran erősen tüskések. Ezek a fajták általában telepképzők, mert a szél és szárazság ellen így sajátos mikroklímát tudnak biztosítani, ami megmaradásuknak előfeltétele. A szárazságot legjobban tűrő fajok Kelet-Brazíliában, Argentínában, Mexikóban és Peruban élnek. Ezen a területen sivatagi és félslvatagi éghajlat uralkodik. A sivatagi és félsivatagi területeken élő talajlakó és epifita broméliáknak már nincs levéltölcsérük, hiszen itt víztárolásra nincs lehetőség. A víz hamar elpárologna a száraz levegőben. Ezeken a fajokon kemény, merev, tüskés levelek alkotják a levélrózsát és a sokszor koloncosan megvastagodott gyökerek veszik fel a száraz homok vagy sziklarések kevéske vizét. Ilyen helyeken fordulnak elő pl. a Hechtia és Dyckia fajok, melyek terjedelmes állományokat alkotnak. A legtöbb broméliát mesterséges körülmények között, üvegházakban vagy a Növényszekrénybe, fatörzsre telepített broméliák lakásnak erre alkalmassá tett sarkában, virágzó és termő állapotáig, szépsége teljes kibontakozásáig fel tudjuk nevelni. Amit természetes előfordulása helyén változatosságban, formagazdagságban kaptunk, az az ember kezemunkája nyomán tovább formálódik, kifejtőznek az öröklési állomány lehetőségei és a természet csodálatos alakgazdagságát az ember — a mesterséges hibridek változatosságával — még meg is toldja. Süssünk, főzzünk otthon! Sertésborda mohácsi módra A mohácsi Béke Étterem konyhafőnöke, Horváth Jenő saját receptjeiből állította össze a vasárnapi étrendet. EBED: 1. Betyár gombócleves. 2. Sertésborda mohácsi módra. 3. Rózsafánk. VACSORA: Tejfeles gombás pontyfiié. © Betyár gombócleves: hozzávalók: 75 deka burgonya, 25 deka sertéshús, 1 deka bors, 10 deka vöröshagyma, 13 deka liszt, 2 tojás, 4 deka só, 10 deka zsír, 2 deci tejfel, 1 deka pirospaprika, zöldség zöldje. A megtisztított és összevágott burgonyát sós vízben feltesszük főni. Ha kész, levesszük, leszűrjük. Közben 5 deka zsírban 5 deka apróra vágott vöröshagymát megpirítunk, hozzá tesszük a finomra vágott zöldpetrezselymet, borsot, sót és a tűzről levéve *belekeverünk egy egész tojást, majd a darált sertéshúst és félretesszük. Ez lesz a gombócok tölteléke. Ezután a kihűlt burgonyát áttörjük, 1 tojással, sóval, liszttel összegyúrjuk és ujjnyi vastagra kinyújtjuk. A tésztát kockákra vágjuk és mindegyik közepébe tötleléket teszünk, majd a tészta négy sarkát összefogva gombócokat formálunk, amit a levesben kifőzünk. öt deka zsírban apróra vágott vöröshagymát pirítunk, liszttel megszórjuk, pirospaprikát, borsot, sót adunk hozzá és másfél liter vízzel felengedjük. Ha forr a leves, a gombócokat beletesz- szük és készre főzzük. Mielőtt levesszük, tejfellel ízesítjük és úgy tálaljuk. © Sertésborda mohácsi módra: hozzávalók: 60 deka sertéskaraj, 10 deka zsír, 7 deka szalonna, 10 deka hagyma, 2 deka pirospaprika. 2 deka só, 10 deka lecsó, 2 deci tejfel, 30 deka rizs, 60 deka liszt, 2 tojás, 25 deka burgonya, fél deka bors, kevés zöldpetrezselyem. A karajt szeletekre vágjuk, kiverjük, megsózzuk és a metéltre vágott szalonnával a szeleteket átfűzzük. A húsnak az egyik felét lisztbe mártjuk é3 5 deka forró zsírban mindkét oldalát átsütjük, majd egy másik edénybe átrakjuk. A visszamaradt zsírban apróra vágott vöröshagymát pirítunk, beletesszük a metéltre vágott lecsót, az egészet piros paprikával megszórjuk, végül a tejfelt is hozzáöntjük. Ezután a bordákat beletesszük és annyi vizet öntünk rá, hogy a szeleteket kicsit ellepje, majd készre pároljuk. Tálalásnál párolt rizst^ galuskát és burgonyakrokettet! adunk hozzá, savanyúságnak kovászos vagy uborkasalátát. Burgonyakrokett: A 25 deka burgonyát sós vízben megfőzzük, áttörjük, 1 tojást, borsot, kis összevágott zöldpetrezselymet, kevés lisztet teszünk hozzá és az egészet jól összekeverjük. Kezünkkel hosszúkás hengerkéket formálunk és forró zsírban kisütjük. (|) Rózsafánk: hozzávalók: 35 deka liszt, 20 deka zsír, 5 tojás, csipet só, 5 deka kristálycukor, 5 deka porcukor, 10 deka vaj, 1 deka élesztő. A lisztből, tojásból, cukorból, vajból, élesztőből és csepp sóból linzertésztát készítünk, amit gyufaszálvastagságúra kinyújtunk. Bármilyen alakú formá- zóval kiszaggatjuk. Négy-öt kiszaggatott tésztát egymásra helyezünk úgy, hogy középen mindig megzsírozzuk és ujjunkkal a közepét összenyomjuk, majd forró zsírban sütjük. Vaníliás porcukorral meghintjük, mindegyik fánk közepére lekvárt vagy egy-egy szem meggyet tehetünk. Tejfeles, gombás pontyfiiéi Hozzávalók: másfél kilós ponty, 1 deci fehér bor, só, 2 deka vaj, 5 deka zsír, 3 deka hagyma, 15 deka gomba, bors, zöldpetrezselyem, liszt, l deci tejfel. A pontyot kifilézzük. A kivett csontra, fejre, farokra kevés vizet, 1 deci fehér bort, sót teszünk és megfőzzük, vagyis alapiét készítünk. A megmaradt halat felszeleteljük, megsózzuk, majd egy lapos edénybe tesszük és a megfőtt alapléből egy keveset ráöntünk. Egy darab zsírpapírt kb. 2 deka vajjal megkenünk és a felszeletelt halra borítjuk, végül fedővel letakarjuk és sütőben megpároljuk. Addig 5 deka zsíron 3 deka finomra vágott hagymát pirítunk, hozzáteszünk 15 deka összevágott gombát, kevés zöldpetrezselymet. sót, borsot és az egészet erős tűzön sütjük, majd liszttel meghintjük és alaplével, tejfellel felengedve mártást készítünk, amit ráöntünk a sütőbe tett halra. Ezzel pár percig összepároljuk, majd tálaljuk. Ri- zibizi köretet adunk mellé. ŰJFAJTA PARFÜM, nadrágot viselő nőknek Egy párizsi gyáros szerint azok a nők, akik nadrágot viselnek, használjanak speciális illatot is. így jutott el a „nadrágviselő nők parfümje” gondolatáig. A gondolatot hamarosan tett követte és az új illat a „Krisztina királynő” nevet kapta. — (Mint ismeretes Krisztina svéd királynő többnyire férfi öltözéket viselt.) Az új parfüm nagyon hasonlít a közkedvelt férfi parfümök illatára. r i
