Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-15 / 191. szám
1970. augusztus 15. dunantcli napló 5 Vasúton, autón jut ki az áru Repül a nehéz kő... Három éve bonyolítja a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat exportfuvarjait a pécsi 12-es AKÖV. Ez a kis- határmenti áruforgalom tegnap egy új átkelőhellyel bővült. A szállítás módja is újszerű: a nagyharsányi kőbányából a zúzott kő, melyet a jugoszláv partner, a Slavonija Commerce vásárolt, vasúton érkezik Herceg- szántóra. Itt átrakják a tehergépkocsikra és kilenc kilométeres utazás után érkezik meg a kő Jugoszláviába. Napi háromszáz tonna követ juttatnak át így a határon, s ez a szállítás november végéig tart. Több mint tizennyolcezer tonna útépítéshez használható nagyhar- eányi követ szállítanak a vasút és az AKÖV dolgozói. Hat tehergépkocsi — a nagy strapabírású ZIL-ek — egy modem rakodógép és kilenc ember: ez az oszlop költözött Hercegszántóra. Vezetőjük Kassai Gábor, az első napon ismerkedett a lehetőségekkel, tapasztalatokat gyűjt a kidolgozandó szállítási technológiához, mellyel zökkenőmentesen végezhetik munkájukat. A „stáb” a fuvarozó vállalat lakókocsijában lakik, s ha a kényelem nem is keleti, az igényeknek megfelel. Jó pihenésre nyújt alkalmat — a munkaidő tíz, tizenkét óra, a háromszáz tonna napi teljesítménynek menni kell. Érdekes, új színfolt a szállításban: az AKÖV külföldre menő fuvarjainál még nem kooperált a vasúttal. A példa bizonyára ragadós lesz, mert jóval gazdaságosabb. — Egy régi épület felújításával és bővítésével orvosi rendelőt és arvoslakást létesítenek Vókányban. A 250 ezer forintos beruházás során üvegezett verandás váró- helyiséget is kialakítanak. Napirenden a Moziüzemi Vállalat munkája Tárgy Habosabban, őszintébben! Sokszor ellentmondásos módon kettős feladatot teljesítenek a moziüzemi vállalatok. Segítik a kulturális politika megvalósítását, ugyanakkor bevételi tervük is van. Nem könnyű eleget tenni mindkettőnek. Különösen nem, ismerve, hogy a mozilágatott- ság világszerte csökken. Hogyan teljesíti e feladatait a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat? Erre keresett választ a Megyei Tanács vb, amikor tegnap délelőtti ülésén napirendre tűzte és megvitatta a vállalat munkáját Mohácson, a Kossuth Filmszínházban. Rejtő János igazgató jelentése részletes képet ad arról, hogy a vállalat mennyit fejlődött a legutóbbi beszámoltatási időszak óta, az utóbbi hat-hét évben. Meglehetősen mélypoAtról indulva eredményei ma számottevőek. Az egy főre eső mozilátogatottság számában harmadik helyen állnak a megyék között. A nézőszám visszaesése mérséklődött Baranyában; a vállalat számos fontos, kultúrpolitikai céljainkat egyengető akciót, intézkedést foganatosított Különösen figyelemreméltóak a mozihálózat minőségi fejlesztésében tett erőfeszítéseik. Sok elavult berendezést kicseréltek, a megye filmszínházainak mintegy a felében szélesvásznú vetítés folyik. A rekonstrukció folyamán új mozik épültek (Szigetváron, Mohácson, Má- gocson); számos filmszínházat korszerűsítettek, felújítottak; a hálózatfejlesztésre kilenc év alatt kereken 52 millió forintot költöttek. Egyszóval, van miről beszámolniok, ha az eredmények után érdeklődünk. S ezt, a vállalat hasznos törekvéseit, jó kezdeményezéseit a végrehajtó bizottság is messzemenően elismerte. Mégis több alapos bírálat érte ezt a jelentést, és nagyon indokoltan. Megnyitották az autóutat Polgárdi és Aliga kozott Augusztus 14-én délben átadták a közúti forgalomnak az M—7-es autóút Polgárdi és Aliga közötti 10,2 kilométer hosszú új szakaszát. Az új útszakasz átadásával kapcsolatban a Belügyminisztérium közlekedési csoportfőnöksége az alábbiakra hívja fel a Balatonra utazó járművezetők figyelmét A déli part (Siófok) felé utazók, mint eddig is tették, Polgárőrnél térjenek rá a 70-es útra. Az útszakasz átadásával egyidőben fontos változás, hogy megváltozik az elsőbbség: a 70-es útra felhajtani szándékozók kötelesek biztosítani az ott haladó járművek zavartalan forgalmát. Amennyiben nem Polgárdinál hagyják el az autóutat, akkor az aligai csomópontnál a balatonakaraty- tyai úton balra kanyarodva a 71-es úton — a régi lepsényi csomópontnál — érhetik el a 70-es utat Az északi part (Balatonfüredi felé tartók az M—7-es új szakaszát a balatonaka- rattyai csomópontnál jobbra kanyarodva hagyják el. Visz- szafelé jövet az északi part irányából a járművek áthaladnak az M—7-es autóút felett, majd jobbrakanyarodás- 6a] csatlakoznak ahhoz, csakúgy mint a székesfehérvári csúcsoshegyi csomópontnál. Ugyancsak az új út felett haladnak azok is, akik a déli partról a régi lepsényi csomópontnál észak felé haladva a 71-es úton közelítik — Üjra vakolják, festik és mázolják a merenyei művelődési otthont. Az épületet övező kertet kerítéssel vették körül és játszóteret létesítenek benne.. meg az M—7-eat. Miután ezek a járművek hátrányban vannak, az északi partról érkezőkkel szemben, célszerűbb, ha a polgárdi csomópontnál csatlakoznak az autóúthoz. A Belügyminisztérium közlekedési csoportfőnöksége ismételten felhívja a járművezetőik figyelmét, hogy az M—7-es útról Polgárdinál jobbr akanyarodó járművek kötelesek elsőbbséget biztosítani a 70-es úton haladóknak, megváltozik tehát az eddig érvényben lévő forgalmi rend. A rendőrség kéri a közlekedésben résztvevőket, hogy a szabályok betartásával járuljanak hozzá az újonnan átadott útszakaszon is a forgalom biztonságához. Ahogyan felszólalásában Takács Gyula, a Megyei Tanács vb-elnökhelyettese is kiemelte: a jelentés eredmény-beállítottságú; regisztrálja a sikereket — amitől a moziüzem „^’’-vállalatnak, a beszámoló pedig „győzelmi jelentésnek” tűnik egy kicsit. Ugyanakkor a kettős feladatból adódó nehézségeket problémákat s bizonyos negatív előjelű adatokat részben elhallgat, részben megkerül ez a jelentés. Pedig érdemes szembe nézni olyan kérdésekkel is, mint a kultúrpolitikai szempontból kiemelt, ún. „A”-kategóriájú filmekben tapasztalható lemaradásunk (a 17. helyen áll Baranya!); a pécsi mozik műsorpolitikája stb. Ezt a hiányosságot bírálta Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára is, kiemelve egy nagyon fontos körülményt. A X. kongresszus előkészületeinek időszakában különösképpen indokolatlan a beszámolók szerénytelen hangvétele; a tárgyilagosság, a probléma- felvetés lényeglátó őszintesége nem hiányozhat akkor sem, ha munkánkban megtettük a magunkét. w. e. Ma startolt a „drákói44 tarifa A mai nap nulla órájától felemelt kocsiálláspénzeket és fekbéreket számit fel a MÁV a késve kirakott vasúti kocsik és a rakterületről késve elszállított rakományok után. Ismeretes, a Gazdasági Bizottság szigorú intézkedéseket hozott a kocsifordulók meggyorsítására, augusztus 15-től mélyen belenyúlnak a késedelmesen rakodó vállalatok zsebébe. Az új tarifa szerint a kocsiálláspénz az első 24 órás késés esetén kocsinként és óránként 24 forint, a következő 24 órában már 100 forint és a 48 órát meghaladó késedelem esetén kocsinként és óránként 200 forint. Ez azt jelenti, hogy három napos késés esetén már 7776 forint kocsiálláspénzt kell kifizetnie a címzettnek egyetlen vagon után. Ez kidobott pénz, előfordulhat, hogy maga a rakomány nem ér eny- nyit A „drákói tarifa” a mai nappal startolt. Megkérdeztük a MÁV egyik legnagyobb partnerét, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatot, hogyan készültek augusztus 15-e fogadására? A kérdés azért is érdekes, mert mindeddig, ilyenkor hétvégeken elnéptelenedtek a rakodóterek. Az eredetiség varázsa Belgrádi folklóregyüttes Baranyában Jugoszlávia népeinek és nemzetiségeinek táncaiból, népzenéjéből kötött csokrot nyújtottak át csütörtökön este a mohácsi közönségnek. A belgrádi Vukica Mitrovity népi együttes ezzel a műsorral kezdte meg magyarországi vendégszereplését. Fellépésüket a mohácsiak lelkes ünnepléssel fogadták. Méltán: a vendégegyüttes színvonalas, jól szerkesztett műsorában eredeti népművészetet hozott és nyújtott át a közönségnek. Az együttes 1952-ben alakult meg egy hatalmas belgrádi konfekciógyárban. Névadójuk Vukica Mitrovity, a gyár munkásnője volt. Hősi halált halt a fasiszták elleni harcban, a partizánmozgalom mártírja emlékét most ez az együttes őrzi, hirdeti nagysikerű fellépésein. Műsoruk különös értéke a dalok, táncok és a jellegzetes jugoszláv népzene eredetisége. Nálunk, a mi népi együtteseink a motívumanyag feldolgozott, gyakran tematikus vagy több tételes formájú bemutatáséra törekszenek. Originális népi dallam- és táncanyagot jobbára csak falusi népi együtteseknél találunk, de ott sem mindig tisztán és pontosan. A jugoszláv műkedvelő művészeti csoportok eredeti folklórjuk visszaadására törekszenek. Igazolva ezzel is azt, hogy az ősi motívumkincs mennyivel élőbb ott, mint Elzárásra büntették Az utcai verekedéssorozat résztvevőit Július 24-ón reggel Pécsett, a Bajcsy-Zs. utcai italboltban szórakozott az a társaság, amelynek tagjai a délelőtti órákban sorozatos botrányt, verekedést okoztak. Demeter János 22 éves, Pécs, Majális tér 15, Nikolics István 18 éves, Fűzfa utcai, Kovács Kálmán 40 éves, Rigó utcai, valamint Nikolics Rozália 48 éves németi lakosok italoztak együtt. Velük volt Gyevnár István 35 éves pécsi lakos is, aki aznap szabadult a börtönből. A szóváltás azzal kezdődött, hogy a korábban Kovács Kálmánnal élő Nikolics Rozália kijelentette, Gyevnárhoz pártol. A hangoskodás az utcán is folytatódott* majd összeverekedtek. Nikolics Rozália késsel a kezében kergette Kovácsot Veszekedve, verekedve jutottak el a főpályaudvarra, majd a Lokomotív vendéglőbe, ahol az ital mellett megbékiiltek. Röviddel később ismét verekedés támadt, Nikolics Rozália megtámadta és ütlegelte az időközben odaérkező Sztojka Erzsébet pécsi lakost. A botránynak — amelynek időközben sok nézője akadt — a helyszínre érkező rendőrök vetettek véget. A verekedés résztvevőit garázdaságért 30—30 napi elzárással* büntette a Pécsi városi és járási Rendőrkapitányság szabálysértési hatósága. nálunk. Pedig nincs szükségük országos népdalmentő akciókra; e folklóranyag természetesen és elevenen él nemzeti kultúrájukban. Ügy, ahogyan a rádióban is hallhatjuk naponta, s ahogyan a belgrádi eyüttes is szemléltette műsorában. összeállításuk tudatosan tükrözi a hat köztársaság népi kultúrájának kapcsolatait, egymásra hatását, egységes gyökereit. A szerb, makedón, horvát és más táncok alap- és zenei motívumanyagában sok a hasonlóság: dallamépítkezésben, ritmikában, a táncok alaplépéseiben. Ezek változatai, sajátosan szerb, horvát vagy boszniai színei adják meg műsorszámainak egyedi karakterét. A mi — sajnos elsősorban műdalok szokványos dallamfordulataihoz szokott fülünknek olykor egyhangúnak tűnhet ez a tánc, ez a muzsika. Alaposabb figyelemmel azonban nem mindennapi élményt nyújt népművészetük. Miben rejlik a varázsa? Nem állíthatom, hogy a tánclépések és térformák változatosságában. Számaik többsége kóló: szerb, szlavóniai, makedón, bosnyák vagy más vidékről. Jellegzetes kör- és csigavonalban haladnak összekapaszkodva fiúk és lányok. A pergő lépéseket, figurákat, a lüktető és felfokozott szenvedélyes ritmus- képleteket azonban valami belső tűz ihleti. Ennek a kifejező erejében, a lányok temperamentumos szépségében; népdalaik táncukba simuló tercpárhuzamában; a vidékek népviseletének hímzéseiben; zenéjük izgalmas ritmikájában — mindennek a harmonikus egységében van műsoruk szépsége, varázsa. Különösen éreztem ezt a fiúk erőt sugárzó keletszerbiai táncában; a zene nélkül, ruhadíszek csörgésére előadott boszniai Glamocs- ban; a makedón táncokban és a játékos elemekkel szőtt bánáti férfi-táncban. Szólistáik közül Borá Ility (furulya) számait és Danilo Mi- sity népi hangvételű dalait említhetem. A zenekar vezetője; Zorán Bahucki, a koreográfus: Györgye Mlacie- novity. A belgrádi Vukica Mitrovity népi együttes a pécsi Szabadtéri Színpadon ma es te mutatja be műsorát. (Wallinger) A szállítási osztály tájékoztatása szerint számos intézkedés történt a vállalatnál. A munkásszállásokon táblák hívják fel a figyelmet a vagonkirakási lehetőségekre. Még több rakodót — alkalmi rakodókat — szeretnének beállítani, ezért tárgyaltak a főiskolával és a honvédséggel. Teljes a készültség a hétvégén, helyén van az irányító apparátus, készenlétben állnak a darusok. Ennél sokkal figyelemre méltóbb, hogy felemelték a rakodási díjakat. A tégla és a klinker mázsájáért eddig 1 forint 20 fillért fizettek a rakodóknak, most mázsánként 2,20-at, illetve 3 forintot. De felemelték a mázsánként! rakodási díját a perlitnek, a mésznek, a mészhidrátnak és más anyagoknak. Az asztalosáru kirakásáért eddig mázsánként 1,20-at fizettek, de így a rakodó kocsinként csak 60—70 forintot keresett. Mostantól kocsinként fizetnek 200 vagy 400 forintot, attól függően, hogy 2 vagy 4 tengelyes kocsiról van szó. Az építőipari vállalat a hét végén azt várja a MÁV-tól, hogy folyamatosabban kapja meg a címére érkezett vagonokat. Mi újság a MÁV-nál? Az igazgatósági áruirányítónál az esti órákban érdeklődtünk. Kevesebb a „zűrös” kocsi — hangzott a válasz — úgy látszik, készültek a vállalatok. Hat késve rakott kocsi lesz, ezekért már az új tarifa szerint kell megfizetni a kocsiálláspénzt. Tegnap az esti órákban Pécs-felsőn hordós bitumennel megrakva 4 vagon vesztegelt. A kocsik, az aszfaltútépítő címére délután 3 órára érkeztek, az AKÖV-nek kellett volna elfuvaroznia Pécs-külvárosban két rakott vagon indult neki az éjszakának, az egyikben ócskavas volt, a másikban borospalack-rekeszek. Hogy aztán milyen mérleggel zárul a hétvége, arra hétfőn kapunk választ. (M. Z.) 250 játékfilm a tv-ben Most összegezték a rádió és a televízió elmúlt évi műsorának legfőbb jellemzőit. Ezek szerint a Kossuth és a Petőfi rádió tavaly 823 898 percen keresztül sugárzott műsort: s csaknem 60 százalékban zenét. így együttvéve közel félmillió percen át hallgattunk zened műsort, leggyakrabban — a zenei műsoridő 29 százalékában — szimfonikus zenét, versenyműveket, nyitányokat, tánczenét 44 000 percben sugároztak, magyamótára és operára egyaránt 51 000—51 000 perc jutott. Operettből pedig 25 000 perc volt a tavalyi műsoridő. Irodalmi és drámai művek a teljes műsoridőnek mintegy 10 százalékát tették ki a rádióban, az ifjúság pedig 55 000 percben hallgathatott kifejezetten szárhára szerkesztett műsort. Hírekre, esti híradóra, lapszemlére és kommentárra 87 000 perc jutott a rádió műsoridejéből. A Magyar Televízió képernyőjén 1969-ben 146 770 perc volt a műsoridő. A 12 hónap alatt 32 színdarabot, 63 tévéjátékot, illetve tévéfilmet, további 250 játékfilmet, 71 kisfilmet és 22 operát, illetve balettet láthattunk. Tavaly 137 alkalommal volt sportközvetítés és vetélkedőre is jutott több mint 10 000 perc. — Negyvenféle aromát kapott tegnap a HERBARIA pécsi gyógynövény szaküzlete. Az olasz ürmösbor aromán kívül hiánycikknek szá- j mító, hazai gyártmányú likőr I ás pálinka aromák is érkez- I tek* Mérsékelt égöv Új magyar film Egy szándékában dicsérni-! való, egészében viszont alapvetően hamissá torzult új magyar filmalkotásról kell megint számot adnom. Kéz- di Kovács Zsoltnak, az elsőfilmes rendezőnek, a volt Jancsó-asszisztensnek Mérsékelt égöv című filmjéről. Amelynek ragyogó szép képei, megfontolt és szakmai-! lag kifogásolhatatlam színé-! szá teljesítményei egyébként tehetségről, szakmai tudásról vallanak. S amelynek kérdésfeltevése vitathatatlanul érdekes és szükséges, válaszai azonban egy sor megalapozatlan véleményt, seregnyi téveszmét, leegyszerűsítő szentenciát sejtetnek. A szerző — ezt a hazai kritika bizonyára szomorúan jegyzi majd fel — maga is írta a filmjét. Elcsépelt kijelentés, mégis meg kell ismételni: a filmrendezők nem okvetlenül írók is. Így aztán az a néhány jelenet, amikor a főhős, azaz az ő ellenpólusai kifejthetnék, ha csak egy-két jelzésszerű mondat erejéig is, álláspontjukat, egy elaggot, szentimentális és sematikus regény fordulataira emlékeztetnek. A főhős — egy hajdani egészségügyi szervező, klinikai vezető, ma falura visszahúzódott, sértett orvos — mindössze arm jóban utal előéletére és nézeteire, amennyiben kijelenti, hogy a szocializmus ügyéért akár a börtönt is vállalta volna. A néző nem tehet egyebet, minthogy megpróbálja elhinni ennek az embernek: komolyan gondolja, amit mond, és másrészt megpróbálja elhinni a többieknek, hogy ez az ember ugyanakkor rengeteg hibát követett el és „módszerei” ellentmondtak politikai meggyőződésének. A néző azért is kénytelen így elfogadni ezt a történelmi szembenállást, mert ennek árnyékát sem kapja meg a jelenben játszódó történet révén. Az ötvenes évek súlyait hordozó szereplők ezúttal vadászatokon vesznek részt —• gyönyörű hajnali erdőkben — és egy romantikus, hiteltelen szerelmi történet csetlő-botló bábfiguráiként cselekszenek. A szerelmi történet, ami minden bizonnyal arra volt hivatott, hogy a jelenbe áthozza a megcsontosodott „módszereket” egyfelől, s az emberibb, „mérsékelt” magatartásokat másfelől, önmagában elfogadhatatlan és indokolatlan. A főhős enyhén hisztériás tünetek közepette kísérli meg megtartani — vagy eltaszítani? — ki tudja hogyan szerzett feleségét. Negatív tulajdonságai nagyon ellentmondásosan és bizonytalanul tűnnek elő a történet folyamán, holott a film nyilvánvalóan erre törekszik. A fiatalabb, a ,,mérsékelt”(?) korosztály erkölcsi fölényét kívánja-e kifejezni az a jelenet, ahol a házigazdaként szereplő orvos felszólítja a vendég fiatalembert: hozz bort! — s ez a fiatalember kikéri magának a parancsolgatást? Ki tudja? A film nem nyugszik erős társadalmi alapokon, csak valami ködös, szavakból szövődött alapanyagon, ami a végén még a szereplők jellegét i• bizonytalanná teszi. Így merő találgatássá válik, ha megkíséreljük kibontani, mit akart elmondani ez a film, mégis fel kell tételeznünk, hogy alapjában véve a „középnemzedék” megkérdőjelezhető emberi tévedéseit éfl sérüléseit kívánta megbolygatni. S ez a törekvése nem lett volna értelmetlen. Sajnos, azonban Somogyvári Rudolf sejtelmes intellektua- lizmusa, Törőcsik Mari majd- nem-emberivé csiszolt szenvedései, Kozák András szót- lan ereje és a fiatal színészek természetes mozgása ellenére egy olyan képződményt kellett találnunk a film helyett^ amely, akár egy remek recept alapján összekevert étel, ehetetlen, mert kifelejtették belőle a sót H. E. h
