Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

®*3nra.í3.-nLT:Taiu namo I 1970. július 5. Föld alatti parkoló Egy római kori településen végzett ásatásnak tűnik, a valóságban óriási méretű útépítési munkáról készült a felvétel a párizsi La Madeleine templom mellett, ahol hatszintes földalatti parkoló épül. A munkát 1971 augusztusában fejezik be, a parkolóban 1200 gépkocsinak lesz helye. MEQFEJTETTÉK AZ ŐSI INDUS KULTÚRA ÍRÁSÁT KIVÉGZETTEK, AKIK ÉLNEK Gabon afrikai államban a mi­nisztertanács határozatot hozott, amely szerint a halálraítéltnek megkegyelmezhetnek, de „polgári halott”-nak nyilvánítják. A polgári halott — e rendelkezés értelmében — elméletileg megszűnik létezni, csak titkos helyen élhet tovább megfosztva családi és polgári jo­gaitól. A következetes újítás arra is kiterjed, hogy a „halottat” az anyakönyvbe is elhunytként je­gyezzék be és még az örökségi tör­vényt is alkalmazzák az esetében. Egyedül az államelnök joga, hogy i. halálos ítéletet és a kivégzést el­it-életi halállá változtassa át. FÖLD ALATTI RAKÉTA Moszkva környékén föld alatti rakétát próbáltak ki. Ezt a sajátos rakétát azoknak az alagút-vezeté- keknek az építéséhez tervezték, amelyeket a szovjet szakemberek földgáz szállítására fognak felhasz­nálni. Ez ez elgondolás forradal­masíthatja a föld mélyére történő behatolás eszközeit. Ugrásszerűen javulhatnak az olajkutak, a föld­gázforrások fúrásának műszaki mu­tatói. Ciferov mérnök ugyanis su­gárhajtásos fúrókészüléket terve­zett, amelyben az égő anyag 1000 ■—2000 atmoszféra nyomást hozhat létre. Az ilyen nagy nyomás alatt a rakéta orr-részéből kitörő gáz bár­milyen kőzetet szétrombol. Egyút­tal előre viszi a rakétát és olyan atmoszféra-környezetet teremt, amelyben a rakéta előrehaladása közben a felszínre dobja a szétzú­zott kőzetet. HAT HÓNAPJA ESZMÉLETLEN A hollandiai Alkmaarban hat hó­nappal ezelőtt autóbaleset követ­keztében eszméletét vesztette és azóta sem tért magához Rosemary Serborck 27 éves stewardess. Ér­zéketlenül fekszik a klinika egyik l etegszobájában, noha az orvosok — természetesen — mindent elkö­vetnek felélesztése érdekében. A napokban még abban remény­kedtek az orvosok, hogy egy öröm­teli családi esemény mégis véget vet az ájult állapotnak. Rosemary ugyanis egy egészséges gyermek­nek adott életet, ő maga azonban továbbra is eszméletlen állapotban maradt. Rosemary édesanyja, aki természetesen magához vette a fi­cánkoló bébit, bánata r mellett ugyancsak nagy csalódottságot érez, mivel azt sem kérdezheti meg ha- j jadon lányától, hogy ki a gyermek apja. HASIS-KUTYÁK Az olasz rendőrség a jövőben kutyákat is be akar vonni a kábí­tószercsempészek ellen folytatott harcba. Mint ahogy nemrégiben közzétették, már meg is szerezték a megfelelő állatokat, s csak a ki­képzés van hátra. A kutyák ez- után repülőtereken, kikötőkben és határállomásokon fognak szimatol­ni a kábítószercsempészek után. Az utóbbi években az olasz rend­őrség ugyanis, nem kevesebb, mint 334 kg hasist, 24 kg ópiumot és 3,5 kg másfajta kábítószert kobozott el. KÁROMKODÁSI statisztika Dr. Paul Cameron, a detroiti V/ayne egyetem pszichológusa két­éves megfeszített munkával a kö­vetkező felfedezésre tett szert: kü­lönböző munkahelyen dolgozók kö­zül a legkevesebbet a titkárnők káromkodnak — csak minden két- tzázadik szavuk káromkodás. Az egyetemi hallgatóknál — minden 14. szó. Viszont az építőiparban dol­gozóknál: minden negyedik szavuk káromkodás. Koppenhágából érkezett a hír, hogy a Skandináv Ázsia Intézet­ben egy finn kutatócsoport négy évi munkával logikai-matematikai alapon megfejtette az indus kultú­ra maradványain talált, eddig meg nem fejtett jeleket, s ezzel köze­lebb került e kultúra lényegéhez. A megfejtett szöveg beigazolja azt, amit a tudomány már eddig is fel­tételezett, hogy t. i. az árja nép­csoport i. e. 1500-ban bekövetke­zett betörése előtt a mai Nyugat- Pakisztánban egy dravida eredetű kultúra virult. Az árják által fel­dúlt települések maradványai nagy városokra utalnak. Ez a dravida kultúra olyan vallási és társadalmi törvényeket alkotott — különösen a kasztrendszerre vonatkozóan —, A fürdő- és masszázs szereteté- ről ismert japán nép rövidesen a legtökéletesebb kényelmet élvezhe­ti e kedvtelésében. Nemrég ugyan­is elkészült Japánban a test lemo­sásán kívül szépségápolásra és egészségápolásra is alkalmas für­dőautomata, amelyet az Osakában megnyílt japán világkiállításon (EXPO 70) mutatnak be. Az eredetileg ultraszonikus für­dőnek elnevezett berendezés ultra­hanghullámokkal, infravörös su­gárzással és hasonló hatásokkal működik. A fürdőkád 1,80 m magas, 1,20 méter széles és 2 méter hosszú. A gömb alakú fürdőautomatában ké­nyelmesen ülő személy megnyom egy gombot, amire számos nyílás kezdi lövellni rá a megfelelően felmelegített vizet, úgyhogy az egész testet érik a vízsugarak. Ez a nedvesítési folyamat öt percig tart. Utána a mosdás és a masszázs következik. Miután a kád már megtelt melegvízzel, automatiku­san megindul egy szivattyú, amely mozgásban tartja a vizet. Ugyan­akkor működni kezd egy utlra- szonikus sugárzó és a kavargó, pezsgő víz egyrészt teljesen meg­tisztítja a test felületét, másrészt amelyeknek jellegzetes vonásai megmaradtak a következő «árja- hindu korszakban is. Az írás megfejtésének munkája négy évvel ezelőtt kezdődött Hel­sinkiben. Nemrégiben következett be a nagy „áttörés” — részben komputer, részben egyéni ötletek segítségével. Kiderült, hogy — az eddigi feltételezésekkel ellentétben — az indus írás tiszta képírás volt, vagyis minden jel egy-egy szót je­lent: kb. 300 ilyen jel van, ezek értelmét azonban a kisegítő jelek — vesszők, vonások — jelentősen befolyásolják. Ezért ielentette ki a tudóscsoport, hogy bár az írást el­„méletben megfejtették, mégis nagy munka vár még rájuk a szöveg tökéletes értelmezéséig. pedig meggyorsítja a vérkeringést. A melegvíz mozgásának hatására a kádban elhelyezett színes gumi­labdák könnyedén végigmasszíroz­zák a testet. Ennek a mosdatási és masszírozási folyamatnak két perc az időtartama. A mosdatás és masszírozás után kifolyik a víz a kádból és újabb zuhany következik, hogy megtisz­tuljon a test az előző víztől. Ez a tisztálkodás két percig tartó folya­mat. Az utolsó művelet a szárítás. A kádba beáramló meleg levegő meg­szárítja a testet, miközben infra­vörös és ibolyántúli sugárzás gon­doskodik a fertőtlenítésre'. Ehhez a művelethez öt percre van szük­ség. Ilyen módon a gép 15 perc alatt tökéletes és kényelmes fürdőt nyújt. Mindössze a nyomógombot kell kézzel megnyomni, a többit már mind elvégzi az automata. Ezenkívül kézzel lehet előre beál­lítani a fürdési időt és a víz hő­mérsékletét. , Ezt az ultraszonikus fürdőt Ja­pán egyik reprezentatív villamos­ipari vállalata dolgozta ki. SZÁLLODA A VILAQ TETEJÉN A világ tetejének nevezett Hi­malája még ma is titokzatosság­gal övezett területe Földünknek és nemcsak a hegymászók, hanem mások is szeretnék felkeresni. A nepáli kormány most mindent megtesz, hogy fellendítse a hima- lájai idegenforgalmat. Ennek kere­tében japán magántőke részvételé­vel üdülőszálló épül a nagy csú­csok felé vezető utak felezőpontjá­ban, a tengerszint felett 3800 mé­ter magasan kiemelkedő Namche- hegyen. Az építkezés a múlt év novemberében kezdődött meg, és a tervek szerint ez év végén, de­cember 24-én megnyílik a Hotel Everest Kilátó nevű szálloda. Egyedülálló vállalkozás ez, mert ilyen magasságban még sehol sincs szálloda a világon. A Hotel Everest kilátó kőépülé- tének tizenkét vendégszobája hu­szonnégy személyt képes majd be­fogadni, de a következő öt évben hetven személyre fog bővülni a szálloda befogadóképessége. Kis méretei ellenére a városi szállodának megfelelő kényelmet fogja nyújtani üdülővendégeinek. Saját áramellátása, központi fűté­se és oxigéndúsító berendezése lesz, és a tervezők nagy gondot fordítottak arra is, hogy az új szál­loda jól beleilleszkedjék a termé­szetes környezetbe, amit az ottani hagyományos kőépítkezés követ­keztében értek el. A szállodai szo­bákból fenséges kilátás nyílik majd a Himalája csúcsaira, töb­bek között a világ legmagasabb csúcsára is, a Csomolungmára (a tengerszinttől számítva 8848 mé­ter magas Mt. Everestre) és a 8501 méter magas Lhotse-hegyre. A vállalat tervei szerint repülő­gép fogja szállítani a vendégeket Katmandu, Nepál fővárosa, és a szálloda között, úgyhogy repülő­tér is épül a Namche-hegyen. A Katmandutól 170 kilométerre levő vidéket, amely majdnem 4000 mé­terrel van a tengerszint felett, gép­kocsival nem lehet elérni, gyalog pedig 12—13 napig is eltart az út. A TENGER NEM NYEL EL MINDENT A VÖRÖS ARADAT Az a hír, amely szerint röviddel ezelőtt ismét veszélyes elsüllyesz- tési manővert hajtottak végre az Északi-tengeren, nem jutott a nyil­vánosság tudomására. Egyedül a tenger kutatói reagáltak riadtan. Itt Ugyanis egy észak-német alu­míniumgyár 20 000 tonnányi szi­lárd hulladékanyagának próbael­süllyesztéséről volt szó; s ezekből az ipari hulladékokból összesen hárommillió tonnát akarnak a ten­gerben elsüllyeszteni. Ez pedig, mint ahogy ezt a norvég partok jnentén történt süllyesztések bebi­zonyították, a tenger vizének tete­mes mértékű szennyeződéséhez ve­zet. Eddig már* kalcium-arzenál, szén - klorid, réztartalmú szilícium, mo­sószerek és higanytartalmú szenny­víz került a tengerbe, 1000—3000 méter mélyre. Nagyiparosok polie­tilén-fóliákat is akartak a tenger­be meríteni, de nem kaptak rá en­gedélyt — e kémiai hulladékok ugyanis nem süllyednek el és előbb vagy utóbb kisodródnak a tenger partjára. A nagyipar számára szükséges, hogy legyenek olyan helyek, ahol hulíadéktermékeit elmerítheti, az oceánográfusok viszont védelmezik tengereiket. Kompromisszumként arról beszéltek, hogy kidolgozzák az ellenőrzött elsüllyesztések sé­máit, osztályozásokat végeznek és a biológiai tényeket is figyelembe veszik. A biológusok ellenvetése erre az volt, hogy az ügynek csak az a szépséghibája, hogy ezekről a biológiai dolgokról még elég ke­veset tudunk. Egyet azonban tudnak a biológu­sok, mégpedig azt, hogy a tenger az utolsó nagy természeti rezervá­tum. S ha ez utolsó természeti re­zervátumot tönkreteszik, ha a ten­ger biológiai egyensúlya felborul, ez az ember táplálkozására végze­tes következményekkel járhat. S a tengerbe folyó olaj még csak a ki­sebbik veszély, sokkal inkább fe­nyegetnek azok a vegyianyagok, amelyeknek a tenger vizére gya­korolt reakciójáról keveset tudunk még. A helgolandi halászok vajon miért fognak ki egyre gyakrabban nyomorék halakat hálójukkal? A biológusok a jövőben sokkal in­kább figyelemmel fogják kísérni a tenger élőlényeit, mint ahogyan ezt eddig tették. Két évvel ezelőtt tűnt fel először Angliánál, az Észa­ki-tengerben az úgynevezett „vörös áradás”, egy olyan mérges plank­ton-virágzás, amelyet a többi or­szágok már ismertek. Sem a ten­ger emlősei, sem a halak, sem pe­dig a kisebb organizmusok nem élik túl ezt a fertőzést, amelytől még maga az ember is idegbénu­lást leap. Amerikában nemrég meg­jelent, „The Frail Ocean” című könyvben, a szerző leírja azt az eseményt, amikor a tenger Flori­dánál kékből vörösbe csapott át: „Az akkori vörös áradás kilenc hónap alatt húzódott le és nemcsak a tenger faunájára volt pusztító hatással, hanem katasztrofális gaz­dasági következményekkel is járt.” FÜRDŐ AUTÓM AT A AZ EXPO 70-EN QRATULALTUNK A BOLQAROKNAK Amikor megkaptuk a bul­gáriai Szliven megye Agrár- tudományi Egyesületének meghívását, fokozottan fi­gyeltük, a Bulgáriáról szóló tudósításokat. Ezek az infor­mációk általában nagyon kedvező képet mutattak. Megtudtuk hogy egy mező- gazdasági dolgozóra jutó mezőgazdasági nettó termelés évi átlagos növekedése Bul­gáriában 1950 és 1965 között 5.4 százalékos volt, ami a magyarországi eredménynél jobb. 1967-ben egy hektár szántóterületre 38 kg-mal több műtrágya hatóanyagot használtak fel, mint mi. Ért­hető, hogy nagy kíváncsiság­gal tekintettünk bulgáriai utazásunk elé. Mindenütt nagy szeretettel vettek bennünket körül. Ered­ményeikről és terveikről ■ szí­vesen tájékoztattak A leg­gyakrabban elhangzott sza­vak a nálunk is .ismerős spe­cializáció, koncentráció és kooperáció voltak. Egy-egy termelőüzem csak néhány, maximum 5—6 növény ter­mesztésével .és csak egy-két állattenyésztési ágazattal fog­lalkozik Ezeket az ágazato­kat, mivel szellemi és anyagi kapacitásukat nem kell sok felé szétaprózniuk, nagy vo­lumenben és mai szóhaszná­lattal élve iparszerű módon, lehetőleg világszínvonalon művelik. Nem riadnak vissza külföldi licenszek vásárlásá­tól sem, és élénk figyelemmel kísérik a mezőgazdasági szak- irodalmat. Gyakorlatuk helyességét az eredmények igazolják. Szli­ven megyében, ahol az évi átlagos ' csapadék 350—400 mm, 1969-ben pl. búzából 35,4 q-ás hektáronkénti átlagter­mést értek el, és ami a leg­meglepőbb, a tehenenkénti évi átlagos tejtermelés 2942 liter Keresztül kasul utaztuk a megyét. Mindenütt hatal­mas 2—300 holdas táblák mellett haladtunk gépko­csinkkal, de gyomos gabona­táblát nem találtunk. Ellen­ben le tudtuk fényképezni pl. az elenovói 15 000 hektáros tsz betonkifutóval ellátott nö­vényvédelmi repülőterét az oda épített műtrágya raktár­ral és növényvédőszer raktár­ral együtt. Kísérőink elmondották, hogy a náluk dolgozó repülő­gép az állami mezőgazdasági légiflottához tartozik. A köz­ponti állami repülőgép állo­más a repülőgépszervizt, a javításokat stb. célszerűbben és sokkal olcsóbban meg tud­ja oldani, mint azt a tsz te­hetné. Izgalmas beszélgetésünk volt a megyei tanács mező­gazdasági osztályának mun­katársaival és a tsz vezetői­vel. Kitűnt, hogy a mezőgaz­dasági üzemek önállósága erősen korlátozott. A megyei pártbizottság és megyei ta­nács által kidolgozott tervek végrehajtása kötelező. Jelen­leg pl. a juhtenyésztés fej­lesztése érdekében meghatá­rozták, hogy mely tsz-ek fognak tenyészállat előállítás­sal foglalkozni. Előírták, hogy ezek mely árutermelő üze­meknek adják át a tenyész- anyagot és azt is, hol épül fel az a 10 000 férőhelyes bá­rányhizlaló telep, ahová a kosbárányokat összevonják. Az irányító szervek gondos­kodnak arról, hogy a koope­rációban minden egyes part­ner azonos szellemi és anyagi ráfordítással azonos nyeresé­get érjen «L Elmondottuk, hogy nálunk 6ok rossz tapasztalat volt a tsz-ek közvetlen irányításá­val kapcsolatban. Erre azt válaszolták, hogy ilyen prob­lémáik nekik is voltak. Az utóbbi években azonban na­gyon ügyelnek arra, hogy ve­zető állásba — még a vá­lasztás útján betöltendő ál­lásba is — csak egyetemet végzett, rátermett szakembe­rek kerülhessenek, akik al­kalmasak arra, hogy a kor­szerű termelési módszerek zászlóvivői legyenek. Így a közvetlen állami irányítás és a termelőüzemi irányítás kö­zött most már jó az együtt­működés. A Szliven megyei állatte­nyésztési kiállításon meggyő­ződhettünk, az állami irányí­tás milyen nagy gondot for­dít arra, hogy étékeléseit a tömegekkel megértesse és el­nyerje a cél érdekében teljes támogatásukat. A kiállítás külsőségeiben és tartalmában is olyan volt, hogy egy or­szágos kiállításnak is díszére válna. A díjazott állatok fel­vonultatása esztétikai él­ményt jelentett. Az ékesen díszített nyakörvekkel ellá­tott állatokat szép egyenru­hába öltözött gondozók vezet­ték. Miközben az állatok az apró zászlócskákkal elkerített pályán köröztek, a mikrofo­non keresztül az állatok tel­jesítményét, értékét és a kül­dő gazdaság munkamódsze­rét, valamint üzemszervezését ismertették. Utunk végeztével gratulál­tunk bolgár barátainknak, meghívtuk őket: jöjjenek, nézzék meg a mi eredmé­nyeinket.' Azt gondoljuk, ők is sok hasznos dolgot tanul­hatnak nálunk. Légrády György

Next

/
Thumbnails
Contents