Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-29 / 176. szám
1970. Július Z. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Együttes tervezés Apró Antal nyilatkozata a KGST Végrehajtó Bizottságának ütéséről Nemrég ülést tartott a KGST Végrehajtó Bizottsága. Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki az ülésen hazánkat képviselte, tájékoztatta a sajtót az ülés munkájának néhány jelentősebb vonásáról, részletéről. Mindenekelőtt arról, hogy az értekezlet hogyan foglalkozott az integrációs kérdésekkel, ezek mennyiben érintik népgazdaságunk fejlesztésének távlati követelményeit, új ötéves tervünk irányelveit. — A KGST Végrehajtó Bizottsága — hangzik a válasz — ezúttal is igen sok kérdésről tárgyalt. Olyan kérdésekről, amelyek a KGST tagállamok mindegyikét és ezen belül a Magyar népgazdaság távlati fejlesztésének kérdését is érintik. Pártunk Központi Bizottságának irányelvei kimondják, hogy erősíteni kell gazdasági kapcsolatainkat a szocialista országokkal és aktívan részt kell vennünk a KGST tagállamok integrációjának kidolgozásában. Ezzel kapcsolatban néhány fontosabb kérdést szeretnék kiemelni a végrehajtó bizottság mostani üléséről. — Magyarországon most van kidolgozás alatt a népgazdaság 15 éves távlati fejlesztési terve. A hosszútávú tervező munka a következő, másfél évtized fejlődésének irányát, jellemzőit és problémáit fogja tisztázni, hogy ezzel segítse az ötéves tervek kidolgozását. Igyekszünk majd meghatározni, hogy milyen legyen népgazdaságunk fejlődési üteme, a műszaki-technikai fejlődés és a népgazdaságban milyen struktúraváltoztatás kívánatos. Nem utolsó sorban választ ad hosszútávú tervünk arra is, hogy miképpen fejlődhetnek nemzetközi gazdasági kapcsolataink a KGST tagállamokkal és a többi szocialista országgal, valamint a tőkés államokkal. — A KGST XXIV. ülésszakán Varsóban a tagállamok elhatározták, hogy tovább fejlesztik együttműködésüket a népgazdasági tervezésben és kidolgozzák a szocialista gazdasági integráció kifejlesztésének stratégiáját. Ennek az elvi irány- mutatásnak gyakorlati kérdéseit tárgyalta most a végrehajtó bizottság. Itt mindenek előtt arról van szó, hogyan lehetne szorosabb, magasabb szintű gazdasági együttműködés útján jobban kihasználni a szocialista termelési viszonyokból adódó előnyöket, lehetőségeket az egyes országok és az egész szocialista közösség gazdasági fejlődésének meggyorsítása érdekében. Ezekben az elképzelésekben az országok terveinek koordinálása lesz gazdasági együttműködésünk összehangolásának fő formája és különösen nagyfontosságú új feladat jut az országok tervhivatalainak. — A KGST tagállamok kormányai rendszeresen tájékoztatják egymást gázda- ságpolitikai elképzeléseikről, beleértve a legnagyobb jelentőségű beruházásokat, a főbb népgazdasági ágak fejlesztésének irányait, ötéves és ennél hosszabb, tíz—húsz éves időszakra. — Az ülésszakról kiadott közlemény utal arra, hogy a KGST-ben az együttes tervezés gondolatával is foglalkoznak. Milyen munka folyik ezzel kapcsolatban? — Igen, a végrehajtó bizottság mostani ülésén is szerepeltek ilyen előterjesztések. Az együttes tervezés célja nemcsak a kölcsönös információ, hanem az is, hogy az érdekelt országok közös erőfeszítéseket tegyenek nagyobb jelentőségű és közös érdekeltségű népgazdasági feladatok megoldására. A KGST államok eddig is önállóan készítették terveiket, ez a jövőben is így lesz. Vagyis az együttes tervezés a fontosabb .népgazdasági ágakban nem azt jelenti, hogy csökken az országok belső tervező tevékenysége, annak önálló, nemzeti jellege. Az együttes tervezés elő fogja segíteni az országok szükségleteinek jobb. biztonságosabb kielégítését, mindenekelőtt nyersanyagokban, energiában, a gépgyártás bizonyos ágaiban — a többi között a számítástechnika területén — a közlekedésben, valamint a vegyiparban. Az ilyen közös tervezés bizonyos mértékig érinti a mezőgazdaságot, illetve a fogyasztási cikkeket előállító iparágakat is. — Az együttes tervezés a megfelelő termelési kapacitások létrehozását is célul tűzi ki, ezek a kapacitások, erőforrások természetesen továbbra is nemzeti tulajdonban maradnak. — Az újszerű együttműködés a népgazdaságok tervezésében egyben szélesíteni fogja a munkmegosztást és kedvező feltételeket teremt a részvevő országok számára ahhoz, hogy olyan gazdaságiműszaki fejlesztési feladatokat oldjanak meg gyorsabban amelyeket külön-külön, saját erőből nem tudnának megvalósítani. Vagyis a közös erőfeszítés meggyorsítja a fejlődést, az országokon belül és nemzetközileg új tartalékokat tár fel, elősegíti egyes iparágak gyorsabb fejlesztését, új termékfajták bevezetését. — Ügy gondoljuk, hogy az említett célokat a legreálisabban az érdekelt országok kormányközi és vállalatok közötti megállapodások, illetve szerződések formájában tudják megoldani. Az elmondottak természetesen feltételezik, hogy most, amikor a komplex távlati integrációs program kidolgozásán munkálkodunk, fokozatosan megoldjunk olyan problémákat is, mint az országaink közötti áru- és pénzviszonyok hatékonyabb felhasználása, a valutáris és hitelviszonyok továbbfejlesztése és a kölcsönös kereskedelem növelése. — Mindez együttesen hozzájárul országainkban a népgazdasági erők és lehetőségek jobb koncentrálásához, magasabb szintű terv- szerűség útján a fejlődés növekedéséhez. — A kSzOs közlemény szerint a végrehajtó bizottság ülésén javáhagyták a KGST tagállamok műszaki-tudományos együttműködésének továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Ezek mire vonatkoznak? — Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy a gazdaság- politika fő irányának koordinálása és a gazdasági fejlődést meggyorsító hosszú- távú koncepció kidolgozása elősegíti a tudományos-műszaki politika összehangolását is. A közös erőfeszítések meggyorsítják és szélesebb körben lehetővé teszik a tudomány és technika új vívmányainak bevezetését. Ez is része, még hozzá nagyon fontos része a kidolgozás alatt álló integrációs komplex programnak. A KGST- ben részt vevő államok között már eddig is nagyon jelentős volt a tudományosműszaki együttműködés. A varsói ülésszak külön felhívta a figyelmet e munka fontosságára. Itt is az anyagi és szellemi erők egyesítéséről van szó a közös célok érdekében. Ezért ésszerűnek tartunk létrehozni a fontosabb ágazatokban műszakitudományos együttműködést elősegítő közös intézeteket, ezenkívül koordinációs központokat. Mindez elősegíti, hogy az országok tudományos intézetei hosszútávú tervek alapján működjenek együtt, közösen oldjanak meg feladatokat, s mód nyílik nemzetközi tudós kollektívák létrehozására is. A műszaki kutatásokkal foglalkozó KGST bizottság máris több mint húsz olyan fontos témát jelölt ki, amelyet együttműködés útján a legreálisabb megoldani. A közös program lehetővé teszi a folyamatos együttműködést a kölcsönös érdekű problémák gyorsabb megoldásában, új gyártási eljárások kidolgozásában is. — Hogyan működik majd az újonnan létrehozandó nemzetközi intézet, amely a szocialista világrendszer köz- gazdasági problémáival foglalkozik? — Az eddig elmondottak is utalnak arra, hogy a szocialista integráció megvalósítása és a következő évtizedben történő kibontakoztatása számos új közgazda- sági, elméleti, módszertani probléma kidolgozását teszi szükségessé. Sem Marx, sem Lenin nem vállalkozhatott arra, hogy a mi korunk új közgazdasági problémáira is választ- adjon. Ezért nagyon időszerű, hogy a közgazda- sági tudományok továbbfejlesztésében is szervezettebb legyen a szocialista országok közötti együttműködés. Ezért hoztuk létre a közgazdasági tudományokkal foglalkozó nemzetközi intézetet: Ennek az intézetnek a tevékenységét támogatni fogják az országok közgazdaságtudományi intézetei, szervezetei. Közös kutatásokat végeznek, konferenciákkal, tudományos értekezésekkel, elméleti kérdések rendszeres vitájával tisztázzák a szocialista országok legidőszerűbb közgazdasági kérdéseit. Kitűnő bizonyítvány a mohácsi farostlemezről: A legjobb termék Az MTI jelenti: a Faipari Minőségellenőrző Intézet megvizsgálta a faipar korszerű gyártmányainak, a farostlemezeknek és a forgácslapoknak a minőségét. A vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy ma már lényegesen jobb termékek kerülnek ki az üzemekből, mint évekkel ezelőtt. Különösen elégedettek a Mohácsi Farostlemezgyár készítményeivel. Ezeket a KGST-országok farostlemeziparának első helyére sorolják, mivel minőségük valamennyi külföldi mintáét megelőzte. Ennyi a hír. A friss jelentés telex-példányát többször is elolvassa Fáy Mihály igazgató — akit a hír kommentálására kértünk meg, — bár a benne foglaltak számára semmi újat nem mondanak. Mégis: az elismerés új megnyilatkozásával került szembe, ez pedig mindig jólesik. A papírlapról másolat készül, a Távirati Iroda jelentése odakerül a gyár közel kétév- tizedes történetének egyéb dokumentumai közé. — Kezdettől fogva szigorúan vettük a minőséget — kezdi ezekután hírmagyarázatát az igazgató. — Nyugatról mindig a legjobb minőségű farostlemez került be az országba, ilyent kellet nekünk is gyártani, hogy termékünket elfogadtathassuk, s hogy leküzdhessük a farostlemezekkel szemben akkor még széliében tapasztalt el- l lenkezést. Tinédzser-koktél Mindennap tele van az ifjúsági szórakozóhely —Jól érzik magukat a fiatalok A folyosón nagy ládákban jegelt italok — cola, jaffa, kétféle gyümölcslé, na és az elmaradhatatlan szalon sör — várják a délután négy órát és a fiatalokat. Már nap mint nap felkészül az Olimpia a tinédzserek fogadására, akik este kilencig birtokukba veszik az elsőo6ztályú presz- ízót és beat-zeneszó mellett szórakoznak. Az igaz, hogy az elején — az elmúlt szombaton egy kis szervezési hiba csúszott az ifjúsági szórakozóhely megnyitásába, de a fiatalok feltalálták magukat és a nyitás, ha nem is tökéletesen, de sikerült... Az Olimpia üzletvezető-helyettese ugyanis nem tudta a megnyitás idejét, kész helyzet elé állt. A sok bába között veszett el a gyerek — egy átirat a Vendéglátó Vállalat és a KISZ Városi Bizottsága aláírásával —, de végül is megkerült és — él. Vasárnap délután zsúfolt ház volt — sajna, kevés üdítő. Pedig ez szeszmentes délutánoknak kiáltódott ki: az asztalokon zömmel szalon sör, vagy pedig a nem túlságosan kedvelt őszibaracklé. Szendvics? Nincs, Cola? Nincs... De hétfőn már egész más a helyzet. Cseh Gyuláné üzletvezető lelkesedve közli terveit: már valószínűleg e hét végén a palackozott jaffa, a sztár-cola és még kétfajta üdítő mellett felszolgálnak „tinédzser-koktélt” is, amely gyümölcslevekből készül, minimális szesztartalommal, négy forint körüli áron. Ennivalóról is gondoskodnak: sós és édes sütemények lepik majd el a pultot, s ezen kívül készítenek zsúrszendvi- cseket is. Jól is jönne a 6Ör mellé... szék is fiatalok, középiskolások vagy szakmunkástanulók. És ki szolgálja ki a tizenéves vendégsereget? Az Olimpia harmadévesei, tanuló felszolgálók, akiknek a zene- hallgatás mellett jó kis pluszgyakorlatot is jelent a délutáni műszak. A diskuráló fiatalok minden nap megtöltik a presz- szót. Táncolgatnak, iszogatnak, udvarolgatnak. A zene szüneteiben sokan otthagyják azonban az elsőosztályú helyiséget — no, nem mennek messzire, csak a kupolabárba egy fagyira... k. p. — Export? — A hatvanas évek közepén sokat szállítottunk olyan nyugat-európai országokba, amelyek nálunk sokkal előbb gyártottak farostlemezt. — Egyetlen reklamáció nem volt. Most nincs exportunk, mert amit termelünk, az a hazai piacra is kevés. Idei tervünk 48 ezer tonna, a hazai igény ennek kétszerese. Hiába no, messze vagyunk attól, amikor az első szériákból kéretlenül is küldtünk egyes vállalatokhoz, amelyek aztán azt sem tudták, mihez kezdjenek a furcsa szállítmánnyal A farostlemez csatát nyert a magyar iparban is. — A jelentés a KGST- országok legjobbjaként említi a mohácsi farostlemezt. — Miért? — Természetes mértékegységben kifejezhető mutatók összehasonlítása alapján mindig figyelemmel kísérhetjük a minőségek alakulását. Innen tudjuk, hogy a mi farostlemezünk vízfelvétle a legkisebb, ebből következik, hogy alaktartóssága is stabilabb, hajlítószilórdsága pedig nagyobb, mint bármelyik ország terméke Ezek a legfőbb minőségi' mutatók, mi pedig igyekszünk ezeket maximálisan betartani. — Van-e összehasonlítási lehetőség más országok termékeivel ? — Ugyanezeknek a mutatóknak a segítségével — igen. Ismerjük a nagy hagyományokkal rendelkező amerikai, svéd, finn farostlemezipar termékeit — ezek az országok már a 20-as években gyártottak farostlemezt —, túlzás nélkül mondhatom, hogy világviszonylatban is előkelő helyen állunk. Termelékenységünk, technikánk és technológiánk egyaránt a világszínvonalon áll és bármilyen lemezfajta gyártására képesek vagyunk, amit a világon valahol is előállítanak. A mohácsi farostlemezről tehát kitűnő bizonyítványt állítottak ki a szakértők. A gyár dolgozói számára ez nem jelent különösebb szenzációt. A termékek minőségére folyamatosan ügyelnek attól a pillanattól kezdve, hogy az rönkök formájában bekerül a gyárba, egészen addig, amíg natúr, lakkozott, vagy laminátos farostlemezként kijut a kapun. H. I. A TETRAPACK-ban hat hónapig eláll a tej Az Eiiimentáli hazájában Elsőízben szervezett külföldi tanulmányutat a Mecsek- vidéki és Dráva menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége: egy hétig volt Svájcban hat mezőgazdasági és 15 tejipari szakember. Az út sikeres volt. Strab Janó«, a Pécsi Tejipari Vállalat termelési osztályvezetője így összegezte tapasztalatait, élményeit: — Kinttartózkodásunk alatt ezerkétezáz kilométert tettünk meg autóbusszal. Meglátogattunk mezőgazdasági termelő egységeket, úgynevezett farmokat, sajtgyárakat, csokoládégyárakat. — Az ottani vidék nemcsak szemetgyönyörködtető, hanem éghajlatánál, természeti adottságainál fogva igen alkalmas állattenyésztésre. Hatalmas — portalan — legelők a legideálisabb fűfélékkel. Egy tehén évi tejhozama 5000—5200 liter, melynek zsírtartalma 4 százalék felett van. Ebből a kitűnő tejből készül aztán a híres Emmen táti sajt, melynek világpiaci ára 50 százalékkal magasabb az egyéb országok gyártmányaiénál. Igen fejlett gépesítéssel találkoztunk. A tisztaság a tejes szakmáI ban döntő. Nagyon elöljár- nak ebben is, — Figyelemmel kísértük az ottani technológiákat, gépi berendezéseket, sokat kérdeztünk. A berni városi tejellátó üzember? naponta kétezer liter tejet csomagolnak. Nagyon elterjedt a TETRA- PACK csomagolás, mely szinte egyenlő a konzerválással. A különböző tejtermékek 4— 6 hónapig is elállnak bennük. Igen érdekes volt a zol- likoffeni sajtgyárban tett látogatásunk. Innen az emberi munka szinte „ki van lőve”. Nagyon sok új konstrukciójú gépet láttunk, melyet a zollí- ’ koffeniek bevallása szerint házilag készítettek. Néhányat mi is megcsinálunk. — Jártunk mind mezőgazdasági, mind tejipari taniskolákban is. Példának említeném, hogy a sajtmesteri címhez 3 év inasidő, négy éves elméleti képzés, plusz 1 éves szakmaelsajátító kell. Ez persze érthető: a szakmának nagy hagyományai vannak. — összefoglalva annyit mondhatnák: sok hasznosítható tapasztalattal tértünk meg tarsolyunkban, s holnap már kezdjük az út szakmai kiértékelését. —k— A RIKKANCSBAJNOK Vasárnap és kedden a Tinódi együttes muzsikál. Hétfőn nincs zenekar, magnó viszont igen: a fiatalok ellepik a parkettet és táncolnak, jól érzik magukat. A hét többi napján a McAlor együttes szolgáltatja a zenét. A zenéA rikkancs — nem rikkancs. De bajnok. Felső fokon képzett geodéziai technikus Pécsett és a Magyar Rádió egyik versenyében országos bajnok lett. Rikkancsbajnok — ami ebben az esetben a legötletesebb magyar- országi fiatalembert jelenti. A versenyen ugyanis rikkancsszövegekkel, rikkancsjelszavakkal lehetett részt- venni, s Harth József huszonhárom éves siklósi fiú országos első lett ezzel a bárom jelszóval: Tanácskoztak. Kikaptunk. Fellőtték. Mivel a rikkancs valamiképp az újságíró kollégája, s így kicsit szakértőnek számít az is, aki jó rikkancsötletével rikkancsbajnok lesz — beszélgettünk vele. Ugyanabban a házban, ugyanabban a szobában ültünk, ahol huszonhárom évvel ezelőtt született, Siklóson, a főtéren. Oldalt, az ágy felett, fehérruhás baba képe: az egykori Harth Józsika. Most jókötésű, barna srác, farmerben, előtte a Filmvilág legfrissebb száma. — Székesfehérvárott végeztem a felsőfokú technikumot, aztán letöltöttem a tényleges katonaidőmet, egy hónapja szereltem le. A seregben, ha néha ráértünk, azzal csaptuk agyon az időt, hogy újságcímeket vágtunk össze, s ezekből a montázsokból nagyon vicces dolgok jöttek ki. Azt hiszem, így szereztem azt a rutint, amivel most megnyertem ezt a versenyt. — A három jelszó azt jelenti, hogy ehhez minden lapban hozzá lehet kapcsolni valamit? — Én ezt azért írtam, mert a tanácskozások korát éljük, de érdemi döntés mégis nagyon kevés van, így illik szerintem a „tanácskoztunk” szóhoz a „fellőtték” szó, mert ezeket a tanácskozókat fel kellene már egyszer lőni. S hogy „Kikaptunk”? — Hát ez is jellemző, például a futballban. — A Filmvilágot állandóan olvassa? — Nagyon érdekel minden, ami szép, főleg a film. Legnagyobb élményem Antonioni alkotása, a Nagyítás. Gyönyörű és igaz, mert az ifjúság világproblémáját hordozza, azt, hogy a rohanó, lüktető ritmusú életben nem értenek meg bennünket és mi csendben lázadunk. — A lázadás az ifjúság életkori sajátossága. Léte független a történelmi korszakoktól. De a tárgya? Végül is a mai ifjúság mi ellen lázad? A gimnáziumban rózsaszínű életet tanítottak nekünk. Érettségi után örültünk, hogy felnőttek leszünk. Aztán jöttek a pofonok az élettől. Egészen pontosan azért lázadunk, mert a világ nem őszinte. — No, de végül is rikkancsötletben lett bajnok. Kérjük, mondja meg: a friss Dunántúli Naplót hogyan árusítaná? — Sajnos, még nem láttam mai lapot. Siklóson fél tizenegykor hozzák ki, amellett az egyetlen újságáruda vasárnap zárva van, olyankor más lapot nem is vehetünk, sem mi, sem a kirándulók, turisták —, de miután a kocsiból hozunk neki egy Naplót, pillanatok alatt kiolvas két rikkancsszöveget: „Acélosak a legszebb lányok?” „Kezdődik a rókavadászat, hol vagytok Illé- sék?” Túl van már a teenager- koron, azt mondja: kicsit pocakosodik, mert szereti a sört. Ott, abban a kis szobában, ahol született is, átvitte magával huszonéves korba az ötleteit, a szépség iránti szomjúságát és a csendes lázadását. T7ö!dessy Dénes
