Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1910. Július 19. A IV. ötéves terv irányelvei (Folytatás a 3. oldalról.) ségű létesítmény — a kiskörei vízlépcső — építésének első szakaszát, s meg kell tenni az előkészületeket a víz hasznosítására. Az ár- és belvízvédelem biztonságának fokozása céljából bővíteni és korszerűsíteni kell a védelmi létesítményeket. Z A szállítás és forgal- mazás arányos fejlesztése és korszerűsítése növekvő jelentőséget foglal el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában és az ellátás javításában. A közlekedés fejlesztésével és korszerűsítésével biztosítani kell a népgazdaság növekvő áru- és személyszállítási szükségleteinek kielégítését, a távlati közlekedés- politikai koncepciónak megfelelően a közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás előnyeinek kihasználását. A tervidőszak végére a vasút korszerűsítésében be kell fejezni a vontatás villamosítását és dieselesítését, és folytatni kell a záhonyi átrakó körzet fejlesztését. A közúti közlekedést a közlekedési ágazat átlagát meghaladó mértékben kell fejleszteni. A gépkocsi-közlekedés gyors növekedését az utak korszerűsítésével és a szervizhálózat bővítésével kell elősegíteni. A városi tömegközlekedésen belül kiemelt feladat a budapesti közlekedés javítása. A hírközlés területén a távbeszélőhálózat bővítése és korszerűsítése, a nemzetközi távbeszélő összeköttetés fejlesztése, az országon belül a rádió és televízió adás-vételi lehetőségeinek javítása, a mááodik televíziós adás bevezetése és a színes adást sugárzó országos televízióhálózat kialakításának megkezdése a feladat. A népgazdaság minden ágában fejleszteni és korszerűsíteni kell a tárolási feltételeket, s ezzel előmozdítani a veszteségek csökkentését, a termékek minőségének megóvását és a fogyasztó jobb kiszolgálását. Az áru- forgalmazás költségeinek csökkentése érdekében a termelőeszközök forgalmazásában meg kell szüntetni a feleslegesen közbeiktatott közvetítő tevékenységet és bővíteni a kis- és középvállalatok közvetlen raktárról történő kiszolgálását. A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítása érdekében a fejlesztés céljára rendelkezésre álló eszközökből a hálózati egységek, boltok technikai ellátottságának javítását, kapacitásnövelését kell biztosítani. Az új létesítményeknél racionális telepítésre kell törekedni és általában a koncentráltabb, gazdaságosabb üzlettípusok kialakítását kell előtérbe helyezni. A meglevő hálózat kapacitásának jobb kihasználásával, a munkaszervezés javításával, rugalmasabb boltnyitvatartási munkarenddel kell javítani a vevők kiszolgálását. ■T A gazdaságfejlesztési * • célkitűzések megvalósítása érdekében a tervidőszakban mind a szocialista, mind a tőkésországokkal bővíteni és jelentősen hatékonyabbá kell tenni a külgazdasági kapcsolatokat. A jövőben is alapvető a szocialista országokkal való együttműködés mind szélesebb kibontakoztatása. A népgazdaságunk dinamikus fejlesztése megköveteli, hogy a szocialista és a tőkés piacokon egyaránt gazdaságos és versenyképes termékek gyártását és exportját fokozzuk. Az importpolitika tudatosabb alkalmazásával fokozni kell a behozatal szerepét mind a lakossági igények kielégítésében, mind a hazai iparral szembeni verseny erősítésében. Törekedni kell előnyös közép és hosszú lejáratú fel- lesztési hitelek felvételére. A KGST-országokkal, és elsősorban a Szovjetunióval az árucsere gyors ütemű növelése mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárására és a munkamegosztás szélesebb körű fejlesztésére. A termelési együttműködést tovább kell fejleszteni az energiagazdaságban, a kohászatban, a járműgyártásban, a számítástechnika területén, valamint a népgazdaság mindazon ágaiban, ahol a hatékony fejlesztés csak nemzetközi együttműködéssel hajtható végre. További erőfeszítéseket kell tenni a szocialista importlehetőségek feltárására. A fejlődő országokkal a gazdasági kapcsolatok bővítése mind gazdasági, mind politikai szempontból érdekünkben áll. Erőteljesebben kell támaszkodni ezeknek az országoknak a piacaira mind a növekvő nyersanyag és féltermék, illetve fogyasz- tásicikk-import igényeink kielégítésében, mind a feldolgozó iparunk — elsősorban gépiparunk termékeinek — exportjában. A fejlett tőkésországokkal minden olyan esetben indokolt a gazdasági kapcsolatok szélesítése, amikor az gazdasági érdekeinknek megfelel és nem jár politikai hátránynyal. Törekedni kell a műszaki fejlődésünket elősegítő és a piaci kapcsolatainkat javító kooperáció bővítésére. A tőkésországok viszonylatában alapvető követelmény a nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása. 8 Foglalkozta tás-poditi- • kánk fő célkitűzése a teljes foglalkoztatás fenntartása növekvő termelékenység mellett. A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy a vállalatoknál nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő átkerüljön a jövedelmező termelési ágakba. Arra kell törekedni, hogy a vállalatoknál a munkatermelékenység műszakilag és anyagi eszközökkel megalapozható emelkedését ne akadályozza a helyenkénti ,kapun belüli munkanélküliség”. A kapacitások jobb kihasználása és az egyenletes termelés biztosítása érdekében — különösen az építés, szerelés és szállítás területén — szélesebb körben kell alkalmazni a folyamatos munkarendet. A létszám az iparban, a korábbi éveknél mérsékeltebb ütemben növekedjen. Azzal kell számolni, hogy a gépesítés, a munka szervezettsége és hatékonysága javulásának eredményeként a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább csökken. A munkások és alkalmazottak életkörülményeinek javítása érdekében központi szabályozás keretében folytatni kell az áttérést a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők. Javítani kell a munkahelyi körülményeket. Vállalati eszközökkel is fokozni kell az egészségre ártalmas és nehéz testi munkák (anyagmozgatás, rakodás, szállítás) gépesítését. Különös figyelmet kell fordítani a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javítására. Növelni kell a nők foglalkoztatását, bővíteni a lehetőségeket rö- videbb munkaidőben történő foglalkoztatásukra és az otthon végzett termelőmunkára. A dolgozó gyermekes anyák helyzetének könnyítése és nevelési szempontok egyaránt indokolják, hogy tovább fejlesszük a gyermek- intézmények — bölcsődék, óvodák, napközi otthonok — hálózatát. Ennek terheit fokozottabban meg kell osztani a vállalatok, a szövetkezetek, a helyi tanácsok és az állam között. Q A IV. ötéves tervidő- ' ■ szak alapvető életszínvonal-politikai célja a növekvő munkateljesítményekkel, a gazdasági lehetőségekkel összhangban a dolgozók jövedelmének emelése, a szociális-egészségügyi ellátás javítása, valamint kedvezőbb feltételek teremtése a művelődéshez, a szakképzéshez, a pihenéshez és az egyéni képességek kibontakoztatásához. a) A dolgozók keresetének növelése az eddigieknél következetesebben kapcsolódjon a végzett munka eredményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. A munkásak és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 16—18 százalékkal növekedjen. A kialakult béraránytalanságok csökkentése céljából egyes szakmákban, foglalkozási ágakban részleges központi béremelésre van szükség. A keresetek növelésében jobban kell érvényesíteni a teljesítmények szerinti differenciálást. A munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó, a pénz- beni társadalmi juttatásokat is magába foglaló reáljövedelmének növekedési üteme legyen azonos, öt év alatt mintegy 25—27 százalék. A termelőszövetkezetek közötti jövedelem-differenciálódást — az adó- és pénzügyi rendszer útján — mérsékelni kell. b) A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövedelem-különbségek mérséklése a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. Időszerű, hogy a munkaképtelen öregek és a gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró-képességének növekedésével fokozatosan többet vállaljon magára. Ez a családi pótlék és a nyugdíjrendszer fejlesztését is igényli. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében az előtérben álló feladat mindenekelőtt — a területi és speciális feladatokat ellátó nagy intézmények korszerűsítésével és fejlesztésével — a fekvőbeteg-ellátás feltételeinek további javítása. Csökkenteni kell az ellátás területi aránytal anságait. c) Az áruellátás a lakosság minden rétege számára fejlődjön. A kiskereskedelmi forgalom 38—40 százalékkal növekedjen. Javítani kell a lakosság áruellátását főleg tartós fogyasztási javakból, húsból, korszerű ruházati cikkekből, építőanyagokból. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésére elsősorban a textiltisztítás, a lakáskarbantartás, valamint az elektromos és híradás- technikai, háztartási gépekkel kapcsolatos szolgáltatások kapacitásai bővüljenek. d) 400 000 lakás felépítésével meg kell gyorsítani a lakáshelyzet javítását. Fő feladat a városi lakosság, elsősorban a munkások lakáshelyzetének javítása, ezért állami erőforrásból mintegy 180—200 ezer lakás épüljön meg. A program megvalósítása szükségessé teszi a vállalatok és a lakosság anyagi eszközeinek nagyobb mértékű bevonását. Jelentős fejlődést kell elérni a lakosság közműellátottságában. Ennek érdekében az új építés mellett gyorsítani kelj az elavult hálózat rekonstrukcióját is. Fontos feladat a községek egészséges ivóvíz-ellátásának fejlesztése. A lakosság tüzelő-felhasználásában jelentősen növelni kell a gázfogyasztás arányát. 4 ft A társadalmi-gazda- 1^* sági fejlődés, a tech- ■ nikai és tudományos haladás fontos feltétele a népesség általános műveltségének és a szakmai ismeretek színvonalának növelése. Az oktatás fejlesztésében ezért az eddigieknél jobban előtérbe kell állítani az általános iskolai képzés színvonalának emelését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését. A középfokú oktatásban mérsékelni kell a gimnáziumok és emelni a szak- középiskolák arányát. A tehetséges munkás és paraszt fiatalok továbbtanulásának elősegítése érdekében tovább kell növelni a diákotthoni férőhelyek számát. A felsőfokú oktatásban a képzést tovább kell közelíteni a gyakorlati követelményekhez. A tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazása, valamint a társadalmi átrétegeződés szükségessé teszi az általános és szervezett továbbképzés és átképzés rendszerének fejlesztését. A gazdaság intenzív fejlesztése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzés korszerűsítésére, az ipari és mezőgazdasági dolgozók szakmai ismereteinek bővítésére és a korszerű technika alkalmazásához nélkülözhetetlen szakmai kultúra megteremtésére és elterjesztésére. A vidéki művelődési központok fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési, művészeti intézmények és a közkönyvtárak hálózatát. Emellett a meglevő intézmények működési feltételéit is javítani kell. A tervidőszakban az ifjúsági mozgalom intézményeinek hálózatát bővíteni és korszerűsíteni kell. A sportintézmények fejlesztését szolgáló eszközökből elsősorban az oktatási intézményekkel együtt megvalósuló testnevelési létesítmények, valamint a tömegsport intézmények számát kell növelni és jobb működésének feltételeit biztosítani. A műszaki-technikai haladás gyorsítása érdekében a tudományos kutatási munkák finanszírozására fordított összeget a nemzeti jövedelem növekedési üteménél gyorsabban, az előző tervidőszakhoz képest mintegy 60 százalékkal kell növelni. A kutatási kapacitások hatékonyabb hasznosítása érdekében a kutató- és fejlesztőtevékenységet távlati célkitűzéseinkkel összhangban koncentrálni kell, különösen a számítástechnikai, kémiai és biológiai kutatásokra, valamint a tudományos és technikai haladással összefüggő társadalmi problémák vizsgálatára. Növelni és korszerűsíteni kell a kutatási intézmények műszerezettségét és felszereltségét. Jelentősen csökkenteni kell a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésének időtartamát, közvetlenebb kapcsolatot teremtve a kutatás és a termelés között. Az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni az üzemi és egyetemi kutatómunka feltételeit. A tudományos munkában az eddigieknél jobban kell hasznosítani a nemzetközi munkamegosztásból adódó lehetőségeket. 44 Területfejlesztési poll* litikánk a jövőben kettős feladat megoldását követeli: — biztosítani kell a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét; — a területek foglalkoztatottsági és termelékenységi, valamint a települések ellátottsági színvonalának további közelítésével el kell érni az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában meglevő különbségek fokozatos mérséklését. Termelőüzemek általában ott települjenek, ahol működésük feltételei a leggazdaságosabban biztosíthatók. Budapest és környékének iparát a foglalkoztatott munkaerő bővítése nélkül intenzíven kell fejleszteni és intézkedéseket kell tenni az ország szellemi élete túlzott budapesti koncentrálódásának mérséklésére. Az Alföld a kőolaj, a gázipar és a vegyipar fejlesztése révén az ország iparilag leggyorsabban fejlődő területe Észak-Magyarország ipari szerkezetében kedvezőbb arányokat eredményez a szénbányászat rekonstrukciója és a vegyipar gyors ütemű fejlesztése. Észak- Dunántúl fejlődését a meglevő ipari bázisokhoz kapcsolódó fejlesztési programok — alumíniumipar, járműgyártás — határozzák meg. Dél-Dunántúlon erőteljesen fejlődnek az építőanyagipar, gépgyártás és a könnyűipar egyes ágai. A mezőgazdasági területeken elsősorban a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésével és a kiegészítő tevékenység bővítésével kell biztosítani a lakosság jövedelemszintjének emelését. . A kedvezőtlen természeti adottságú és a fejlődésben elmaradott területeken a termelés fejlesztését a központi területfejlesztési alapból nyújtott állami támogatás növelésével kell előmozdítani. 40 A IV. ötéves terv I“* célkitűzéseinek megvalósítását a gazdasági reform elvei alapján az irányítási rendszer előnyeinek kibontakoztatásával és a szabályok tökéletesítésével kell biztosítani. Csökkenteni kell az időlegesen alkalmazott szabályozó eszközök szerepét, néhány területen pedig gazdasági céljaink megvalósulását hatékonyabban szolgáló eszközöket kell alkalmazni. a) A bérszabályozást úgy kell módosítani, hogy az a mainál jobban ösztönözzön a hatékonyabb és termelékenyebb munkára, tegye lehetővé a jobb keresetdifferenciálódást, gátolja meg az indokolatlan létszámnövelést b) A vállalati pénzügyi szabályozást úgy kell megszabni, hogy az a gazdaságos, korszerű termelést serkentse. Viszont azoktól a gazdaságtalan tevékenységet folytató vállalatoktól, amelyek fejlesztése nem indokolt, és ahol nem tudnak átállni korszerű termékek gyártására, a fejlesztési eszközöket el kell vonni. Csökkenteni kell továbbá a veszteségtérítés jellegű állami támogatásokat is. A mezőgazdasági beruházások támogatásának automatizmusát úgy kell szabályozni, hogy az ne vezessen az állami költség- vetés terven felüli terhelésére. A támogatások a jövőben termelési követelményekhez fűződjenek. c) Az árpolitika segítse elő az árarányok javulását, az árszínvonal viszonylagos stabilitását. Az árszínt emelkedés ne haladja meg az évi 1—2 százalékot. Az árarányok javítása részben az egyes árak növekedése, részben csökkentése útján is történjen. d) Az exportszerkezet gazdaságosságának javítása érdekében az állami visszatérítés rendszerét úgy kell továbbfejleszteni, hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a hatékonyabban exportáló vállalatoknak, a gazdaságtalanul exportáló vállalatok fejlesztési lehetősége pedig korlátozódjék. e) A helyi tanácsok hatáskörének bővítése érdekében növelni kell a részükre átengedett központi és saját bevételeket. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó egy részének az illetékes tanács részére történő átengedése mellett a vállalatok és a jövőben a termelőszövetkezetek is fizessenek városi-községi hozzájárulást 40 A Központi Bizott•v. s^g szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra szóló fejlesztési koncepcióikat, a termelés jobb megszervezéséhez és a munkakörülmények javításához szükséges tennivalókat. A vállalatok terveik összeállítása során vegyék figyelembe a fejlődést meghatározó központi fejlesztési programok iránymutatását a termékeik iránt jelentkező igényekre és azok változására vonatkozó prognózisokat és a vállalati kollektíva javaslatait a termelés jobb megszervezésére, a meglevő tartalékok feltárására és hasznosítására. IV. A gazdaságpolitikai szervező munka feladatai A Központi Bizottság megállapítja, hogy pártunk gazdaságpolitikai szervező munkája nagy horderejű, és helyesnek bizonyult változásokat indított el gazdasági életünkben. A IV. ötéves terv időszakában folytatni kell az aktív gazdaságpolitikai szervező munkát a gazdaság pártirányításában és ellenőrzésében. A gazdaságpolitikai szervező munka legfontosabb feladatai: 4 A pártszervek és pártI* szervezetek a gazdasági munka fokmérőjének a hatékonyság javulását, a gazdasági tevékenység végső eredményét tekintsék, és a politikai munkában segítsék az új követelmények megértését. Általánossá kell tenni azt a felismerést, hogy a társadalom anyagi forrásai csak olyan mértékben bővíthetők és a társadalom gazdasági gondoskodása csak úgy szélesedhet, ahogyan a társadalmi munka hatékonysága javul. 2 Gazdasági céljaink el- ■ érése megköveteli, hogy minden szinten és minden munkahelyen erősítsük a feladatok elvégzéséhez szükséges politikai és szakmai fel- készültséget. Az eddiginél szervezettebbé és céltudatosabbá kell tenni az emberek felkészítését gazdasági lehetőségeink jobb hasznosítására, a korszerű technika alkalmazására, a munka eredményességének javítására. O A központi funkcioná- lis és ágazati gazdaságirányító szervek munkájában tovább kell erősíteni az egységes népgazdasági szemléletet és fejleszteni koordinációs tevékenységüket. A népgazdasági tervhez kapcsolódóan készítsenek ágazati fejlesztési koncepciókat, műszaki, fejlesztési prognózisokat. A minisztériumok az egész ágazatra, minden vállalatra és szövetkezetre kiterjedően munkálkodjanak a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok teljesítésén. Rendszeresen vizsgálják, értékeljék a gazdasági fejlődés alakulását, gazdaságpolitikai eszközökkel kezdeményezzék és támogassák a vállalatok közötti egészséges verseny fejlődését, továbbá a külföldi vállalatokkal való termelési kooperáció létesítését. A minisztériumokban és a központi állami szervekben dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy rendszeres és folyamatos gazdaságelemző és ellenőrző tevékenységgel feltárják területükön a gazdasági fejlődés új problémáit és kellő időben felkészüljenek a szükséges változtatásokra, intézkedésekre. A A megnövekedett taná- esi önállóság körülményei között növekvő jelentőségű a terület egész gazdaságának, város- és községpolitikai fejlődésének elemzése, a felhasználható tartalékok hasznosítása, a vállalatok és a lakosság részvétele a terület gazdaságának állandó fejlesztésében. A ta(Folytatás az 5. oldalon.) 1 i i
