Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-10 / 134. szám
/ 1070. Jűnfus 10. DllTLÖLTlttllt tlaptO Az egészségügy fő kérdései Nem lesz alapvető változás az orvosképzésben A jövő az egészségügyi szakközépiskoláké — Mi a helyzet az orvosi „szűk szakmákban“? Autópumpa, plexi-henger és néhány apróság Az anyao titkai tárulnak fel a ködkamrában A fizikaoktatás kitűnő segédeszköze A magyar egészségügy helyzetéről tartott a múlt héten tájékoztatót dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, valamint — az egyes megyék sajátos egészségügyi kérdéseiről — a minisztérium vezető munkatársai. A tájékoztató kérdéseit a magyar újságíró-társadalom mintegy félszáz tagja küldte be hetekkel előbb. Az orvosképzés és a „szűk szakmák“ Legelőször az egészségügyi képzésről és munkaerőgazdálkodásról beszélt a miniszter. Az orvosképzésben, annak tematikájában, metodikájában alapvető változást nem terveznek. A magyar orvostudományi egyetemei:; olyan alapvető szakmai ismeret- anyaggal és orvosi gondolkodásmóddal ruházzák fel a fiatal orvosokat, hogy az pályakezdésre elegendő, s annak alapján szakvizsgát lehet tenni. De a minisztérium, az egyetemek, s az egyes tanszékek foglalkoznak annak részletkérdéseivel, hogy miképpen lehet hatékonyabbá tenni az oktatást. Számos ilyen új kezdeményezés született a négy egyetemen. Erre szükség is van, sőt, még arra is, hogy a fiatal orvosok a korszerű, szocialista egészségügyi ellátáshoz szükséges szemléletet megkapják, és az ehhez szükséges etikai, magatartásbeli kívánalmakat beléjük neveljék. Egyébként jelenleg Magyarországon 10 ezer lakosra 18 aktív orvos és 2 fogorvos jut. A távlati tervek: az orvosképzés jelenlegi ütemének megtartásával 10 ezer lakosra 24 orvos és 3 fogorvos. Az ápolónőképzés 23 bentlakásos szakiskolában történik. Az ezzel kapcsolatos gondokat igaz, hogy lassan, de úgy látszik sikerül felszámolni, s elegendő ápolónőhöz juttatni a betegeket. Nagy szerepet szánnak ebben az egészségügyi szakközépiskoláknak. Míg 1972-ben 2400 diák végez ilyen osztályban, a végzősök száma 1973-ban 3700-ra növekszik majd. Egy kényes kérdés: a „szűk szakmák” kérdése. A korszerű egészségügyi ellátási rendszer ugyanis sokféle szakorvost igényel. A fiatal, kezdő orvosok viszont elsősorban népszerű, jól jövedelmező szakmák felé tolonganak, így a szülész és nőgyógyász, a belgyógyász, avagy a sebész szakma felé. Ugyanakkor „lefutott” szaknak tartják a tüdőgyógyászatot, a bőrgyógyászatot. De 1969 második felében az ország ideg- és elmeorvosi állásainak 30, higiénikusokénak 22,5, a röntgenorvosokénak 6,8, a laborosokénak 7,1, a szemészeknek 7,8, a kór- bonctanosokénak 8,5 százaléka betöltetlen volt Az alapvető ok persze a bérezésben keresendő, hiszen az említett „szűk” szakmákban alacsonyak a bérek, különösen, ha összehasonlítjuk a termelő népgazdasági ágakban kezdő szakemberek fizetésével. Ezen kívül az eddigi bérrendezések alkalmával is a helyi szervek a kényelmesebb megoldást választották: kinek-kinek arányosan emelték a bérét, s nem vették figyelembe a munka természetét, szükségességét, s egyéb körülményeket. Egy általános egészségügyi bérrendezésre egyébként talán a negyedik ötéves terv idején lehet számítani. Évente 45 millió ember a körzeti orvosoknál Az egészségügyi alapellátásban, vagyis a körzeti orvosoknál évente 45 millió •mber jelentkezik betegként. Itt dől el, hogy valóban a rászoruló betegek kerülnek-e tovább a fekvőbeteg-intézetekbe, illetőleg valóban betegek-e a jelentkezők, s a táppénzes állományt indokoltan növelik-e. Ezért a második és harmadik ötéves tervben 890 új orvosi körzetet hoztak létre, valamint 506 gyermekorvosi körzetet. Így a 4000 lakoson felüli lélekszámú körzetek aránya az 1958-as 34 százalékról alig néhány százalékra csökkent. Ma mindent egybevetve 2000 lakosra jut az országban egy orvos. A terv: minden 1500— 1600 lakosra jusson egy orvos, de a legbonyolultabb szakmákban minden 1200 lakosra. Sajnos, az országban nagy a be nem töltött falusi körzeti orvosi állások száma, ma már 3,7 százalék. Igaz, a be nem töltött szakorvosi állásokkal együtt számítva nagyobb az arány: 6,8 százalék. Az üres falusi körzetek tekintetében az országban nagy a szóródás: Baranyában 0,9, Szabolcs-Szatmárban 10 százalékuk betöltetlen. A megoldás továbbra is a helyi tanácsokra hárul, akik eddig is komoly összegeket költöttek Orvosi rendelők, lakások építésére. A fekvőbetegellátás tervei: 1985-re 110 ezerre kívánják növelni a fekvőhelyek számát, mely jelenleg 84 ezer. Egyébként egy kórházi, klinikai „ágylétszám” létrehozása mintegy 490 ezer forintba kerül. Még ennél is drágább a rendelőintézeti munkahely létesítése, egy munkahelyé 6—800 ezer forint. Harkány jelene r • •• rr • es jovoje Baranya nagy kérdése: a harkányi kórház régi szárnya és a fürdő a statikusok szerint alig néhány évig biztonságos csak. Ugyanakkor a Belkereskedelmi Minisztérium gyógyszállódét épít, elsősorban idegenforgalmi célokra. Az Egészségügyi Minisztérium illetékesei szerint viszont: a kórház és a fürdő rekonstrukcióját csupán megyei erőforrásból megoldani nem lehet, ezzel egyetértenek. A mechanizmus szabályainak megfelelően azonban ennek a rekonstrukciónak a pénzügyi fedezetét vagy úgy lehet megoldani, hogy mint megyei feladatot az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium támogatja, vagy pedig úgy, hogy a megye erre megfelelő pénzalapot kap. Sőt, a műszaki vélemények szerint a lebontás és új épület emelése olcsóbb, mint a rekonstrukció. A Belkereskedelmi Minisztérium épülő gyógyszállóját egyébként már a beruházási program elkészítése előtt egyeztetik a kórház és a gyógyfürdő terveivel, mert a két tárca intézményei sok szálon együttműködnek majd. Ezt a közeljövőben a megyei vezetőkkel a helyszínen kívánjuk megbeszélni, hogy mind a külföldi, mind a belföldi betegellátás minden feltétele arányosan biztosított legyen. A harkányi kérdés egyik nemzetközileg is figyelemre méltó része: a psoriasis- gondozás. Egy tízmilliós ország ugyanis inkább minőségi, s nem annyira mennyiségi eredményeivel vehet részt a világversenyben. Ez Harkánnyal úgy függ össze, hogy kiderült: a gyógyvíz az egyik gyógyíthatatlan betegség, a pikkelysömör (psoriasis) ellen jó hatású, mert a beteg munkaképes idejét az eddigi gyógymódok helyett két-háromszorosára növeli. A minisztérium illetékesei szerint ez figyelemre méltó és a pécsi bőrklinika és a harkányi gyógyintézet szakemberei egyeztessék elképzeléseiket, még az említett helyszíni tárgyalások előtt, hogy egy legalább tízágyas psoriasis-gondozó részleget létesítsenek, kifejezetten a bőrklinika gondozása alatt. Nagyon közérdekű kérdés: a családtervezés. A sajtótájékoztató ezt is alapvetően tisztázta. Dr. Szabó Zoltán miniszter világosan elhatárolta ugyanis a tervezést az eszköztől. A családtervezés tudati tevékenység, amit az adott időszak társadalmi, gazdasági és sok egyéb körülményei határoznak meg. S fogamzásgátló szerek használata csak eszköz ehhez, méghozzá a biztonságra és egészségre törekvés eszköze. Nem a fogamzásgátlók tehetnek tehát az alacsony nép- szaporulatról. Több országban kifejezetten tiltják a művi vetélést, mégis alacsony marad a népszaporulat, mert tiltott, és ezért egészségileg veszélyes eszközökkel végzik azt el. A Magyarországon használatos infecundin is 15 éves világtapasztalattal rendelkezik, mégis óvatosan kezdték engedélyezni a használatát, éppen a tömegméretfiség miatt. Az utóbbi években könnyítették a kiadását, de őszintén meg kell mondani: veszélyei még mindig akadnak, szövődmények, allergia formájában, tehát az infecun- din-ügy még mindig nem teljesen lezárt. Egyébként új fogamzásgátlóval is kísérleteznek, már klinikai vizsgálatok állapotában tart a kísérlet. II. A távlati fejlesztési koncepció a megye területén négy. úgynevezett középfokú vonzáskörzetet kíván kialakítani. Az egyiket Pécs és Komló központok körül, a továbbiakat Mohács—Szigetvár és Siklós, a megye három középfokú központja körül alakítja ki. Ezekben a központokban olyan városi közintézmény-együtteseket, kulturális, egészségügyi, oktatási és kereskedelmi létesítményeket kell kialakítani, amelyek nemcsak a város lakosságát, hanem egész vonzás- körzetüket is ellátják. Ugyanezekben a középfokú központokban kell majd kialakítani azokat az új munkahelyeket, amelyek munkával el tudják látni az egész vonzáskörzetük lakosságát. A megye déli határán fo- I lyó Dráva szakaszán két vízi- j erőművel összekapcsolt vízlépcső megépítése teszi hasz- nosíthatóvá a Dráva vizét. A megye területe mezőgazdasági szempontból gyengén hasznosítható földekből áll. Ezek közül messze kiemelkedik a Mécséit, valamint a Villány-hegység déli lejtője alatt elterülő hegyek által védett rész, amelynek gyümölcs és primőr zöldség termelésre való intenzív fejlesztése a terv egyik célkitűzése. A megye falusi településhálózata rendkívül sok apró faluból áll, ezek közül a legkisebbek nem maradnak életképesek nagyobb távlatban és a fokozódó elvándorlás által a legkisebb települések megszűnnek. Falukörzetek kialakítása azok központjaiban, minden alapfokú létesítmény megépítése képezi alapját a faluhálózat jövőjének. Ezek közül néhány kiemelt alapfokú központ a városok közötti területek jelentősebb ellátó és közintézmények központjai lesznek, mint pl. Sellye, Villány, Boly, Mágocs es Sasd is. Felavatták az MSZBT jubileumi emléktábláját A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége a társaság 25 éves jubileuma alkalmából emléktáblát helyezett el az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikai intézetében az előtt a terem előtt, amelyben 25 esztendővel .ezelőtt, 1945. június 9-én megalakult a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság. Az ünnepségen részt vett dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke, Révész Géza és Vadász Elemér alelnök, Nagy Mária főtitkár, dr. Gyalmos János, az MSZBT budapesti elnöke, valamint számosán a társaság alapítói és negyedszázadon át hűséges munkatársai közül. Ott volt F. J. Tyltov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagy- követség több tagja, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaság P. N. Fedosze- jev akadémikus, elnök vezetésével a jubileumra hazánkba érkezett küldöttsége. Egresi István előadóművész Juhász Ferenc Szegénysoron című költeményét mondta el, majd Ligeti Lajos akadémikus, az MSZBT alelnöke —, akit a 25 év előtti alakuláskor is alelnök- ké választottak — avatta fel az emléktáblát. Ezután Kondor István, a Filmtröszt vezérigazgatója és Lenkei Lajos, a Vígszínház igazgatója — mindketten a mozgalom alapító tagjai — az MSZBT Országos Elnöksége, a Fedoszejev akadémikus vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség pedig a Szovjet—Magyar Baráti Társaság nevében koszorút helyezett el az emléktáblán. Az országos koncepció nagy jelentőséget tulajdonít az üdülés és idegenforgalom országos megszervezésének. A következő 15 év folyamán 40 órás, 30 éven belül esetleg 30 órás munkahét bevezetése várható, mely rendkívül növeli a szabadidő, üdülés, sportolás formájában való eltöltésének igényét. Ez szükségessé teszi minden potenciális üdülőterület kifejlesztését a következő évtizedekben. Országos és nemzetközi jelentőségű összefüggő üdülő- terület Baranya megyében a Mecsek, Pécs városát is beleértve. Pécset műemléki, történeti, táji és kulturális vonzóereje miatt országos és nemzetközi jelentőségű üdülési és idegenforgalmi szervező és elosztó központtá fejleszti a koncepció. A Mecsek Aba- ligettól Zengővárkonyig és Óbányáig az ország egyik nagy jelentőségű üdülőterületévé válik. Az abaligeti és orfűi tó környékére, Magyar- egregy, Márévár környékére hegyvidéki üdülő központot, Pécsvárad, Kisújbánya, Óbánya, Hosszúhetény, Komló és Sikonda környékére üdülési és turisztikai központot tervez a koncepció. Hasonlóan nemzetközi és országos jelentőségűvé válik a harkány—siklósi, nagyhar- sányi, villányi terület, amelynek a harkányi gyógyüdülés- re, a siklósi várra és a villányi bor vonzóerejére alapozott jelentős fejlesztését irányozza elő a koncepció. A Duna partján Dunaszekcső táji és népi építészeti szépségeit és üdülési lehetőségeit j a koncepció szintén felhasználja. Kulturális, idegenforgalmi jelentősége van még Szigetvárnak, Mohácsnak is. A megyét átszelik az országos koncepció idegenforgalmi folyosói is. Ezek olyan nemzetközi forgalomra berendezkedő autós utak, amelyek mentén az átmenő forgalom megállítá- i sára szálláshelyeket, étkezőhelyeket, autógondozó helyeket és üdülésre, szórakozásra alkalmas egyéb letesítményeVégy egy autópumpát, egy plexi hengert, uránszurok- érccel bevont pálcikát és még néhány apró, könnyén beszerezhető alkatrészt, s készen van a Wilson-köd- kamra „házi változata”. Hogy mfre jó ez a készülék? Arra, hogy szabad szemmel is megfigyelhessük az atommagból kilépő töltött részecskék pá- lyanyomait. Nagy szavakkal: az anyag titkát. Mellesleg csak annyit; hogy Wilson skót fizikus 1927-ben Nobel- díjat kapott a ködkamra kikísérletezéséért. A ködkamra itt van előttem az asztalon. Jeges Károly, a Tanárképző Főiskola Fizika Tanszékének tanszék- vezetője magyarázza a működését. De miért jelentős ez az egyszerűnek tűnő kis szerkezet, ha egyszer már feltalálták? — Sajnos, a középiskolában az atomfizika oktatása során a szemléltetés terén elmaradás van. Pedig tudjuk, hogy nagyon fontos és korszerű témáról van szó, amely a világnézeti nevelés szempontjából is különleges jelentőségű. A magsugárzást például részecskeszámláló műszerekkel szemléltethetjük a tanulók előtt, ahol a műszer „ropogása”, kattogása jelzi a sugárzást. Ugyanakkor ez a szemléltetés mégsem tökéletes, mert a tanulók előtt sokminden titokban marad. — Április 9—11-én Debrecenben részt vettem az országos középiskolai fizikatanári ankéton, amelyen mintkét kell megépíteni, a rendkívüli méretű belföldi és külföldi átmenő turizmus kiszolgálása és megállítása céljából. Ilyen idegenforgalmi utak a 6-os út, továbbá a pécs—harkány—siklósi út, amelyeknek határállomása Drávaszabolcs lesz. A másik határállomás Udvar, a mohácsi—budapesti forgalmat van hivatva lebonyolítani. A koncepció Baranya megyére vonatkozó részét az országos koncepciónál jóval nagyobb részletességgel a Baranya megyei területrendezési terv fogja tartalmazni, amelyet a megye és Pécs város fognak jóváhagyni. 30 év távlatában Pécs és Baranya megye — az ország több részeivel együtt — magas fejlettségű és a mait többszörösen meghaladó élet- színvonalra berendezett, ur- banizált terület lesz, melynek nagyvárosi központja Pécs, a fővárost jelentősen tehermentesíteni tudja. Dr. Perczel Károly egy 300 középiskolai fizikatanár volt jelen. Ezzel egy- időben fizikai kísérleti eszközökből kiállítás nyílt, amelyen a tanárok által otthon, házilag készített eszközöket mutatták be. Természetesen a Tanért Vállalat is kiállított, amely szintén készít ún. diffúziós ködkamrát, s ezzel a középiskolák nagy része el van látva. Ennek ellenére, amikor előadásom elején megkérdeztem, hogy a jelenlévő kollégák hány ködkamra kísérletet végeztek, mindösz- sze tizenketten jelentkeztek. Mielőtt ennek okát elmagyaráznám, el kell mondani, hogy kétfajta szemléltető ködkamrá van forgalomban. Az egyik az expanziós, amely csak néhány másodpercig mutatja a kilépő részecskéket, s az ún. diffúziós vagy folyamatos működésű, amelynek az az előnye, hogy huzamosabb ideig lehet vele megfigyelést végezni. — Négy készüléket vittem magammal, közülük három expanziós, a negyedik szénsavhóval működő készülék volt. Terveim alapján mindegyiket Bertalan Károly, tanszékünk mechanikusa készítette nagy szakértelemmel. A kollégák meggyőződhettek arról, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel is elkészíthetők. A Tanért Vállalat is érdeklődött iránta, s ha gazdaságossági tervükbe beleillik, talán a gyártást is vállalják. A Wilson-ködkamra működéséhez sötétségre van szükség, ezért átmegyünk a sötétkamrába. Jeges Károly az expanziós készülék terében az autópumpával légritkítást végez, mire a plexi hengerben lévő vízgőz lecsapódik« s mintegy „rárakódik” az urán- szurokércből kiröppenő részecskék pályájára. Az egyébként szabad szemmel láthatatlan alfa-részecskék — tulajdonképpen hélium atomok — vékony csíkot húznak maguk után, mint a lég- lökéses repülőgép. — Ezek alfa részecskék — mondja Jeges Károly. — Ha vékony, görbe pályanyomot lát, akkor elektron lépett ki az atommagból. • Egyébként egy interferencia készüléket is bemutattunk Debrecenben. Nézem a plexi hengert, amelyben az urán állandóan taftó, de egyébként láthatatlan sugárzása egy-egy pumparántásra láthatóvá válik. Minden egyes uránatom bomlását egy-egy alfa-részecske kiröppenése kíséri. Az uránatom bomlási félideje 4599 millió év, tehát a plexi hengerbe nyúló, urán- vegyülettel bevont pálcikán lévő uránatomoknak 4500 millió év alatt csak a fele bomlik el. S ez a titok látható, csak egy autópumpa, plexi-henger s néhány jelentéktelen apróság kell hozzá. Marafkó László Divatos nyári, női és férficipők hatalmas választéka a MECSEK ÁRUHÁZ CIPŐOSZTALYAN. végkiÁrusítás a földszinten egyes nő! és férficipőkből 50 SZÁZALÉKOS Árengedménnyel: FIGYELMES KISZOLGÁLÁS! I Földessy Dénes Pécs és Baranya jövője k
