Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

1970. június 6. Dunantüit n **.■*» ■*.** 3 A jövő hét elején új vezetőséget választanak 40 ezer gázkészülék Pécsett Mncs béke Pellérden A peltérdi tsz ügye a Megyei Tanács vb előtt Mit tehet a gázmű a fogyasztókért? Megnövelt szerelőgárda — A télen már nem lesz fennakadás Nincs béke Pellérden. Mint ismeretes, a kalandorgazdál- lccdás a tönk szélére juttatta a pellérdi termelőszövetkeze­tet. Az esztendő elején sza­nálták. Már az első kép is megdöbbentő volft a szövet­kezet tavalyi gazdálkodási vesztesége a mérlegből ki­mutathatóan 12,7 millió fo­rint. Kiderült, hamis az 1968- as mérleg, a fiktív tételek 5 millió forintra rúgnak. A vezetőséget leváltották és a tsz élére elnököstül a kitű­nően gazdálkodó pogányi tsz vezetőit választotta meg a pellérdi tagság. Néhány hó­nap elmúlt, de nincs béke még Pellérden. A sötét fel­hők inkább még sűrűsödtek. Új fejlemény Az új fejlemény, hogy az a 12,7 millió forint, amit an­nak idején a szanálási bi­zottság veszteségként megál­lapított, nem 12,7 millió, ha­nem még 3 és fél millió fo­rinttal több. A szanálás után ugyanis újabb szállítók nyúj­tották be követeléseiket és a tsz egy sor pert elveszített. A rendkívüli súlyos pénzügyi helyzetben most vissza nem térítendő állami támogatás és újabb óvadékok kellené­nek. Lényegében ezzel a ha­tározati javaslattal került is­mét a pellérdi tsz ügye a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elé. A megyei mező­gazdasági-élelmezésügyi osz­tály és a pénzügyi osztály közös jelentését és a határo­zati javaslatokat a tegnapi vb. ülésen végül is nem fo­gadták el. Olyan határozat született, hogy alaposabban fel kell mérni a pellérdi tsz gazdasági és pénzügyi hely­zetét és újabb javaslatokat kell kidolgozniuk az osztá­lyoknak. Csodát senki sem várt Pel­lérden az új vezetőségtől. Csak azt, hogy magukhoz ragadják és erősen tartják a gyeplőt, megindulnak felfelé a lejtőn. Útmutatásul ott voltak a szanálási bizottság ésszerű javaslatai, a termelé­si szerkezet egyszerűsítésére, az alkalmazotti létszám le­építésére. Ennek ellenére a pellérdi tsz maradt az alkal­mazottak szövetkezete. Le­építeni? Egyáltalán ki dol­gozik már a szövetkezetben? Az 537 tag az első negyedév­ben havi átlagban mindössze 5—5 napot dolgozott. Mi ez, ha nem kínlódás? Kislaki Lászlót annak idején úgy választották meg a pellérdi tsz elnökének, hogy még a pogányi tsz tagja és elnöke volt. Arról volt szó, hogy le­mond Pogányban. Ez nem történt meg, mert a pogányi tsz tagsága nem engedte el elnökét és a többi vezetőt, sőt, az a hír járta akkori­ban, hogy a tagok, ha kell', traktorokkal vonulnak fel tiltakozásul a megyei tanács elé. Visszacsinálták a dolgot és a pogányi tsz vezetői most már másodállásban vezették a pellérdi szövetkezetét. Ez nyilván tarthatatlan és nem is törvényes. /Itt álljunk meg. Ez a „Pellérd—Pogány” megoldás elhamarkodott volt. A veze­tést, természetesen a törvé­nyesség betartásával úgy kellett volna rendezni, hogy olyan szakemberek kerülje­nek a termelőszövetkezet élé­re, akik egész erejükkel, tel­jes erőbedobással munkál­kodnak (és munkálkodható nak) azon, hogy a gazdaság a lejtőn felfelé vezető útra lépjen. Az ügy másik tanul­sága, ahogyan ezt dr. Huszti Sándor vb-tag kifejtette, hogy amikor elrendelték a szanálási eljárás lefolytatá­sát, a tsz akkori vezetőségét azonnal fel kellett volna füg­geszteni, nem pedig hagyni, hogy a további döntéseikkel még csak súlyosbítsák a helyzetet. Pellérden ez tör­tént. Újabb milliókra volna szükség Újabb óvadékok, újabb milliók kellenének tehát, mert a veszteség 3 és fél millió forinttal több, mint ahogy azt először gondolták. A tegnapi vb-ülésen Huszti Sándor, aki különben a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei igazgatójának a helyettese, és már a szanálási bizottság akkori jelentésével sem ér­tett egyet, megjegyezte, ez a veszteség valahol a 4 és 5 millió forint között van, mert még mindig érkeznek száz­ezres követelések. Közben a tsz lassan feléli alapjait, az alapok teljesen kimerültek. Csak az segít, ha még egy­szer alaposan felmérik a szövetkezet gazdasági és pénzügyi helyzetét, megkere­sik a legjobb, legésszerűbb megoldásokat és ezt vaskéz­zel érvényesítik. Mert a jövő továbbra is felhősnek ígér­kezik, előreveti az árnyékát az újabb szanálás, még a szövetkezet felosztása is szó­ba jöhet. Elvégre a megyei tanács nem „nagybácsi”, aki csak úgy megengedheti ma­gának, hogy nagyvonalúan a zsebébe nyúljon. A helyzet a jövőt tekintve súlyos, hiszen a pellérdi tsz beruházásainak befejezéséhez 5 és fél millió forint kellene, ha nem fejezi be, vissza kell fizetni az ál­lami támogatást. Jövőre az­tán újabb milliókat, újabb óvadékot kell letenni, hogy egyáltalán el tudjon indulni a tsz. Ki vállalja ezt? A jövő hét elején vezetőségválasztó közgyűlés A tegnapi végrehajtó bi­zottsági ülésen felvetődött egy javaslat, hogy megyei biztosként küldjék ki a pel­lérdi tsz élére dr. Földvári Jánost, a megyei tanács vb. elnökhelyettesét. Mérje fel a valódi helyzetet, ideiglenesen ő vigye a tsz ügyeit. A ja­vaslat határozatra emelésére nem került sor, mert beje­lentették, a jövő hét elején vezetőségválasztó közgyűlést tartanak a pellérdi termelő- szövetkezetben. Két helyi jelölt van, akik bírják a tag­ság bizalmát. Nos, az eddigi igyekezetek eredménytelenek maradtak. Mi a biztosítéka annak, hogy a helyi embe­rek nem vallanak kudarcot? Véleményünk szerint a me­gyei biztos kiküldésének ja­vaslata helyes. A rendkívüli zilált helyzet rendbehozásá­ra, a normális élet elindítá­sára széleslátókörű, magasan képzett szakember és erős kéz kell. Hiszen több mint félezer tag boldogulásáról, egy jobb sorsra érdemes gazdaságról, végsősoron a népgazdaság érdekeiről van szó. Az új gazdasági mechaniz­musban megszűnt a tanácsok gyámkodása a ’szövetkezetek felett, saját sorsukat tehát maguknak a termelőszövet­kezeteknek kell elrendezniük, mégis, megnyugtató az az igyekezet, hogy a megyei ta­nács ki akarja húzni a csá­vából a pellérdi gazdaságot. Viszont annál furcsább, hogy a volt vezetőség felelősségre- vonását illetően még nem történtek lépések. Pedig a szanálási bizottság ki-ki fele­lősségét megállapította, meg­tette javaslatait, és ezt an­nak idején a pellérdi tagság meg is szavazta. Miklósvári Zoltán Sok tekintetben véletlen, hogy pedagógusnapra a sok száz áldozatos és kitűnő ta­nár, tanító, nevelő közül ki­hez kopogtat be az újságíró s nyújtja át virág helyett kérdéseit — személyén ke­resztül a társadalom érdek­lődését és figyelmét. A vé­letlenek azonban sokszor na­gyon szerencsésen irányítják a dolgokat. Főszereplő: Pilágyi János, a pécsi Állami Nevelőotthon igazgatója. Színhely: kicsi, barátságos igazgatói iroda, amelynek ablakán futballozó fiúk harci kiáltása szűrődik be. * Az igazgató fiatalos, ener­gikus férfi, fehér fogsora gyakran megvillan, sokat mosolyog. Szavai célbatalál- nak, mondatai gondosan fo- galmazottak, mégis termék szetesen és könnyedén ömle- nek belőle. Látszik: sokat kell beszélnie, s látszik: amit mond, az szívből, hitből, ezerszer átkínlódott gondo­latokból születik. — Miért lett nevelőotthoni •pedagógus? — Alapjában véve vélet­lenül. Fiatal pedagógusként kerültem egy nevelőotthon­ba, aztán ottragadtam. Ba- kóca, Bükkösd, Pécs. Két éve Pécs. Tizenhét éve csinálom. Nem csinálnék mást helyet­te. Tudja, ez olyan dolog, hogy vagy két éven belül el­megy innét, aki nem ide való, vagy örökre ittragad. Én tizennyolc évesen kezd­tem, és nem hittem, hogy ki lehet bírni. Ha elfordultam, az hittem máris rajtam rö­högnek a srácok. Volt egy idősebb kollegám, ő segített át a nehezén. Aztán megra­gadott a munka, és ma már semmiért el nem cserélném. — Pedig egy nevelőotthoni pedagógusnak talán nincs olyan becsülete ... — Tudom, sokfelé lenéz­nek bennünket, de ez nem érdekes. Nem is tudom, el­mondjam-e ... de mi egy­másközt nagyon jól tudjuk, hogy ez jókkal magasabb szintű munka, mint sok más. Amikor egy összeomlott gye­reket sikerül „meggyógyíta­nunk”, amikor látjuk, hogy visszatér a derű az arcára... Az elmúlt év őszén meg­vizsgálta a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Pécs gázellátásának helyzetét és külön tanulmányozta a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatnak a la­kosság számára végzett szol­gáltatói tevékenységét. Ezzel kapcsolatban több érdekes megállapítást és javaslatot tett — a fogyasztók érdeké­ben. Pécsett jelenleg mintegy 17 ezer magánfogyasztó 40 ezernél több gázkészüléket üzemeltet, gyarapodott azok­nak a háztartásoknak a szá­ma, amelyek a gázt fűtésre is használják, s télre továb­bi 400 lakás kap gázfűtést. A vizsgálat óta több, mint fél esztendő telt el, érdemes tehát idézni a NEB-jelentés- ből és meghallgatni Vadas Istvánnak, a Gázmű szolgál­tatási üzemének vezetőjét az észrevételek sorsáról. Dehát ezek szavak. A lé­nyeg, hogy a nehézsége miatt is szép ez a munka. Gondolja el, mi nem írhat­juk be az ellenőrzőbe, hogy rossz a gyerek, mert nincs aki elolvassa. — Itt is lakik? Meg lehet szokni ezt az életformát? — Még Bakócán megszok­tam a bentlakást. Meg hogy nincs munkaidő, hiszen néha korán reggel, vagy késő este akad dolog. Családommal együtt itt lakunk, a gyere­kek fölöttem élnek, ott al­szanak, nekem megnyugtató ezt érezni. De a gyerekeknek is biztonságot, védelmet je­lent, ha az igazgató bácsit a nap bármelyik szakában el­érhetik, mert ha el is me­gyek hazulról, tudják, hogy este, vagy másnap reggel megtalálnak. És nekem a fő hobbym a munka. — De a munka megbecsü­lése, elismerése, jutalma? A hála? A pedagógusnapi vi­rágok? — No igen... A gyerekek például az idén elhatároz­ták, hogy vasgyűjtést szer­veznek, és a vasért kapott pénzen vesznek a tanárok­nak virágot. A nagyobb fiúk, az ifjúsági vezetők szervezik ezeket a dolgokat. De ta­pasztaltam egy kis lezser ke­zelést, úgy láttam, nem szív­ből csinálják, s elmondtam nekik, hogy amikor az egész országban elárasztják virá­gokkal a pedagógusokat, az ő nevelőik nem kapnak se­honnét, csakis tőlük kaphat­nak ... Másnap behívtak, hogy akarnak valamit mon­dani. Meglesz a vasgyűjtés. — Itt közel száz fiút bíz­tak a kezére, másutt még- többet. Kisebb részük árva, nagyobb részük rendezetlen, rossz családi körülmények miatt került ide. Ki és mi­kor méri le, sikerült-e jól sáfárkodni a rájuk bízott gyerekekkel? — Rengeteg kudarcnak vagyunk kitéve. Tévedhe­tünk is. De főleg: ha kikerül tőlünk a gyerek, és elrontja más? Sokéves nehéz munkát lehet roppant könnyen tönk­retenni. A főbaj nálunk, hogy csak addig tudunk tö­rődni a gyerekekkel, amíg itt laknak velünk. Pedig ké­.......A vállalat általában c sak az első műszakidő alatt végzi a szolgáltatásokat és emiatt a panaszos félnek a munkahelyén mulasztania kell annak érdekében, hogy a hiba bemutatása, vagy a készülék le és felszerelése céljából valaki otthon le­gyen ...” — Ezt a hiányosságot már ^korábban is éreztük, s a NEB-vizsgálat adta az ösz­tönzést, hogy a rendelkezésre álló szerelők átcsoportosítá­sával jobb megoldást keres­sünk. A vizsgálat időpontjá­ban az első műszakban 5, a másodikban 3 javítószerelőnk állt a lakosság rendelkezésé­re. Ez valóban kevés volt. Átcsoportosítással és új fel­vétellel 20-ra emeltük ezt a létszámot. Közülük nyolcán még tanulnak, szeptember­ben vizsgáznak, s az új fű­tési idényre teljes lesz a lét­sőbb is szüksége lenne az otthonra. Mi itt nagy kísér­letbe kezdtünk, az egyik, hogy az ipari tanulónak ment gyerekeink továbbra is itt laknak, mi pluszban, ne­velőszülőként vállaltuk el ezt a munkát, az érte járó pénzt az intézet kapja. A gyereknek ez marad az ott­hona, amíg végez, akkor el­megy katonának, s mire on­nét is kikerül, a garancia sokkal nagyobb, hogy már nem hatnak rá olyan erősen a negatív társadalmi hatá­sok. A másik dolog, hogy a mi gyerekeink a városban huszonnyolc féle szakkörbe, sportegyesületbe járnak, nin­csenek a falak közé zárva. Nagyobb a kockázat, de a valószínűség is, hogy meg­tanulnak viselkedni, társa­daloméretté válnak, mire majd kikerülnek. Hajdan azt hittem, jobb egy szép, tágas vidéki kastély ... Érzelmi okai is lehettek ennek, én cselédgyerek voltam, ott nőt­tem fel a kastély mellett, s amikor magam is odakerül­hettem, nevelőként, hát... De nem volt jó. Üvegházban tartottuk a gyerekeket. Ha az egyik mögött ott tudtuk a családi tragédiát, elnézőb­bek voltunk vele. Ha azt mondtam a gyereknek, mi kommunisták mindig csak igazat mondunk és őszintén beszélünk, olykor nekiment fejjel a falnak. Hiányzott a társadalom kontrollja, á kí­méletlenség, az élet nyers valósága. — Megoldott nálunk a ne­velőotthonok kérdése? — Nem megoldott. Az én dédelgetett álmom: a nagy családok. Húsz-huszonöt, kü­lönböző korú, nemű gyerek egy tágas, nagy házban, és egy pedagógusházaspár, aki ott lakik és erre szentelte az életét. Itt nálunk amúgyis minden a személyi feltéte­leken múlik. Egy tyúkólban is lehet nagyszerűt alkotni. Igaz, később kell anyagi, szervezeti segítség is, keil az állandó fejlődés, ami az em­berekben ébrentartja a lel­kesedést. De a legfontosabb mégis a pedagógus, aki soha senkiben nem veszítheti el a bizalmát... Hadarna Erzsébet Sütik a finom házikolbászt a pécsi piacon. Kunitz Emil: Szederkényi utca Pedagógus, aki nem ír az ellenőrzőbe szám. Szükség szerint továb­bi 5—6 szerelőt tudok még idehelyezni, így azt hiszem, a fűtőkészülékek javításában a jövőben nem lesz fennakadás és a hibákat a bejelentés napján — a 1 fogyasztónak légmegfelelőbb időben — el tudjuk hárítani. „ ... Felvetődik a kérdés, hogy nem kellene-e intézmé­nyesen gondoskodni ezeknek a berendezéseknek a karban­tartásáról ... A harmincas évek második felében... már végzett ilyen tevékenységet a vállalat, mégpedig díjmente­sen .. — A gázkészülékek meg­növekedett száma miatt ez ma már indokolatlanul ma­gas megterhélést jelentene a vállalatnak, ezért intézmé­nyes — „és főleg díjmentes — karbantartásra nem lehet gondolni. A magánfogyasztó­kat illetően azonban tovább­ra is fenntartjuk a már eddig is jól bevált felülvizsgálati rendszert. Legutóbb 1968-ban az 5000-es átálláskor volt ilyen felülvizsgálat, most is- . mét elkezdtük, de aligha fe­jezzük be idén. Ez a felül­vizsgálat főleg életvédelmi célt szolgál, ezért díjtalan. A hibás készülékeket ilyen- ». kor lezárjuk (ha életveszélyé- sek), s a javításról a fogyasz­tó megrendelése alapján gon­doskodunk. Közületi fogyasz­tóknál felajánlottuk a szerző- déses karbantartást, a készü- ' 7;, lékek hívás nélküli időszakos felülvizsgálatát és üzemelte- »tését. Sajnos, mindössze 10 százaléktól kaptunk pozitív választ, ezért az érdeklődés hiánya miatt marad minden a régiben, azaz akkor kérnek szerelőt, amikor esetleg mi sem tudunk azonnal külde­ni. .......Hasznos elképzelésnek t artjuk, hogy a Kossuth ha­jós utcában bemutató terrftQ1féú.v* kívánnak nyitni,.. ugyaiHttWtr hibafelvevő szolgálatot is rendszeresítenek...” — A Belvárosi Áruházzal szemben az alapozás már el­készült a Hídépítő Vállalat kivitelezésében. Az építke­zésre .azonban csak most si­került kivitelezőt találni: a Pécsi járási Építő Ktsz-t. A» épület az eredeti elgondolás­tól eltérően nem 1970, hanem 1971 végére lesz kész, tehát a bemutatóterem és a 'hiba­felvevő szolgálat is akkor kezdi meg működését. „ ... Még egy panaszfelve­vő iroda és körzetszerelői kirendeltség létesítését is ter­vezi a vállalat a Légszesz- i gyár utcai teleptől legtávo­labb eső és legsűrűbb gáz- fogyasztói hálózattal rendel­kező Űjmecsekalja területén. Ennek érdekében anyagi ál­dozatot is hoznának, tanácsi szervek azonban mind ez ideig nem találtak e célra megfelelő helyiséget." — Változatlan a helyzet. Ez történt a NEB-vizsgálat óta és ebben legjobban ér­tékelhető a Gázműnek az a törekvése, hogy megfelelően növelt szerelőgárdával há­rítsa el a jelentkező hibákat úgy, hogy emiatt a fogyasz­tót ne „rabolják el” a mun­kahelyéről. H.I. Balesetek Tegnapelőtt délben Schimdt Béla pécsi lakos figyelmetlenül kanyarodott a Nagyárpádi útról Pécs felé mopedjével, és össze­ütközött a szabályosan közle­kedő Bedőcs Gyula motorkerék­párjával. Bedőcs könnyű sérü­lést szenvedett. * Ugyancsak 4-én délután Kom­lón a Mikszáth Kálmán és Pécsi út sarkán Görcs Jánosné fod­rász nem adta meg az elsőbbsé­get Pusztai Gyula motorkerék­párjának és személygépkocsijá­val nekiütközött. Pusztai és uta­sa, Scheffer Erzsébet súlyosan megsérültek. * Ittas vezetés is szerepel a bűn­lajstromban: 4-én éjszaka Stje- pan Amreiu jugoszláv állam­polgár a Mohácsi út és Fürst Sándor utca kereszteződésénél nem adott elsőbbséget Szabó József motorkerékpárjának, ősz- szeütközésiik következtében Sza­bó könnyű sérülést szenvedett. A vizsgálat kiderítette, hogy a jugoszláv gépkocsivezető itta>- volt. 1 ft 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents