Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

1773. június 23. 3 X»xitvolTil;dli napio Újabb kőzségögszevonások július 1-től „Tervszerűen segítjük megyénkben az urbanizációt...” Négy község „sarzsit“ kap — Kitűnőek a körzetesítés tapasztalatai Beszélgetés Palkó Sándorral, a Megyei Tanács VB elnökével Tény: korunkban a lakos­ság többsége a városokban kíván letelepedni, — a folya­mat megállíthatatlan és ezt helyeslőén tudomásul is vesz- szük. Ha pedig ez a ten­dencia objektív, — altkor a mi feladatunk ennek terv­szerű elősegítése — kezdte a beszélgetést Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke, amikor a július 1-i újabb községösszevonásokról érdek­lődtünk. — Az úgynevezett körzete­sítést, a körzeti központok kialakítását megyénkben — az összes megyék közül el­sőnek — 1960-ban kezdtük. Milyen konkrét alapokból, el­képzelésekből indultunk? — Mind az 1949-es, mind az 1960-as népszámlálási ada­tokból is megállapíthattuk az urbanizálódás folyamatát. A munka elkezdésekor nagy segítségünkre volt az a tu­dományos felmérés, amelyet dr. Kolta János, a Tudomá­nyos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa végzett. A leg­alaposabban feltérképezte megyénket a vonzáskörzetek alakulásáról. Hova orientáló­dik a lakosság a letelepülés­ben, milyen vonzást gyako­rolnak a megye kereskedel­mi, egészségügyi, ipari, kul­turális objektumai — mind­ezt hiteltérdemlő adatokkal bizonyította, — kandidátusi disszertációját is ebben a té­mában írta meg. Ügy vél­tük : ezeknek ismeretében, szilárd alapokra építve kezd­hetjük meg azt a munkát, amely ma is tart és a jövő­ben is folytatjuk mindad­dig, amíg egy optimális hely­zet kialakul. Illusztrálásul: például 1960-ban 329 község volt Baranyában, de csak mintegy száz orvosi körzet. Felmerült a kérdés: melyik község „rendelkezzék” az or­vossal? Az adott helyzetben nem volt egyértelmű felelet. De említhetem a sok közül az általános iskolák helyze­tét is. Azt képtelenség meg­oldani, hogy minden köz­ségben felsőtagozatot is lé­tesítsünk. Ehhez nem rendel­kezünk sem tárgyi, sem sze­mélyi feltételekkel. De ahhoz igen, hogy a központi köz­ségben ezt létrehozzuk. Az idő igazolta elképzelésünket. Meg kell mondanom, hogy az egész koncepciónkat más me­gyék kétkedve fogadták, si­kerül-e végrehajtanunk ter­veinket. Később hozzánk jártak tapasztalatszerzésre... — Tíz évvel ezelőtt a 329 község 878 tanácshoz tarto­zott. Az azóta végrehajtott összevonások és az 1970. jú­lius 1-1 újabb körzetesítés eredményeként mennyire csökken a tanácsok száma? Július 1-el ezenkívül számos község „sarzsit” kap, nagy­községgé alakul. Melyek ezek és mit jelent a cím? — Július elsejével a me­gyében a tanácsok száma 102 lesz. Tíz év alatt tehát 170 tanács szűnt meg. Július 1- től Baksához tartozik Ten­gerin és Tésenyen kívül még Ócsárd, Kisdér, Siklósbodony. Szentdéneshez Nagyváty, Nagypeterdhez Botykapeterd és Mozsgóhoz Szulimán. — Ugyancsak július 1-től Sely- lye, Sásd, Pécsvárad és Sik­lós kap nagyközségi rangot. Község, vagy nagyközség, — a cím a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítését, ügyeinek gyorsabb elintézését is jelenti. A nagyközségek lakói például az építési en­gedélyeket helyben intézhe­tik, — lehetőség nyílik köz­ponti orvosi rendelő körze­tek kialakítására, megéri kü­lön fogorvos alkalmazása. Mert mindehhez még hadd tegyem hozzá: helyes annak a tendenciának kialakítása, hogy városokhoz, nagyközsé­gekhez mind több kisebb község „csatlakozik”. Meg­gyorsíthatják ezzel fejlődé­süket. — Vannak községek ame­lyek fejlődése a jövőben ütemesebb lesz, de egy sor község kihalóban van. Ez természetes. Nem áru­lok el titkot például, hogy Siklóst várossá kívánjuk majd fejleszteni. A nagyköz­ségek kialakításával, a kör­zetesítéssel, jelenlegi és pers­pektivikus célt szolgálunk. Már ma is és a jövőben mindjobban falun sem lehet a régi paraszti módon gaz­dálkodni. A kemizálás tér­hódítása, az állattenyésztés szakosodása, a gépek — nem tűrik a pusztán gyakorlatra épült munkát, hanem szak­munkásokat kívánnak, a bri­gádvezetőktől az élet megkö­veteli a technikusi képzett­séget. Nos, ha ez a fejlődés útja, — márpedig kétségte­lenül ez, —- akkor falun is városi kulturális körülmé­nyeket kell teremtenünk. Ma az asszonyok már falun is igénylik nemcsak a női fodrászt, hanem a kozmeti­kust is. A székhelyközségek kialakításával a székhelye­ken megtalálja a számítását a fodrász, szerelők, cipészek, tehát a szolgáltatóipar. De a kereskedelem számára is na­gyobb lehetőségek nyílnak: épülhetnek például ABC áruházak..'. Csak néhány gondolatot említettem —, so­rolhatnám tovább — a kör­zet! központok kialakítása nyújtotta lehetőségeket. A székhely községekben folyó korszerű oktatással elérjük, hogy a falusi gyermekek tudása is mind egyenértékű­vé váljék a városi gyerme­kek felkészültségével, mind többen kerüljenek innen is a középiskolákba... Kétség­telen, hogy a pozitív oldal­nak van egy ellentéte is, amint említette: egy sor község kihalóban. Elköltöz­nek ezekből az emberek... — Mint például Gorica, Korpád, Révfalu... — Igen. Mi lesz ezeknek a sorsa? Goricából az Or­vostudományi Egyetem üdü­lőfalut kíván kialakítani. Révfalu halászati múzeummá alakul, — érdeklődést fel­keltő kirándulóhellyé válik, reméljük... Számos község, Baranya megyei Tanácsi Magas­és Mélyépítő Vállalat azonnali belépéssel felvesz GÉPKOCSIVEZETŐKET, DÖMPERVEZETÖKET, MULTIKÁRA GÉPKOCSIVEZETŐKET, KŐMŰVESEKET, TETŐFEDŐKET, HŐSZIGETELŐKET, SEGÉDMUNKÁSOKAT ÉS KUBIKOSOKAT. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. PÉCS, FÜRST SÁNDOR UTCA 5. SZÄM. — ahonnan az emberek „bel­jebb” költöztek — perspek­tívája például: váljanak ter­melőszövetkezeti majorköz­ponttá ... — Az összevonásnak az említettek kétségtelenül ve­lejárói, — pozitív tenden­ciák, erősítik a körzeti köz­pontok fejlődését. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy megerősödtek, ha­tékonyabbá váltak a közös községi tanácsok intézkedé­sei. — Ez természetes és ez volt egyik célunk a munka kezdetekor. Kevesebb számú tanács legyen, de fokozott hatékonysággal. Csak egy példát ehhez: nagy feladat hárul a jövőben a községi tanácsok titkáraira. Ezt a feladatot jogi végzettséggel vagy 2 éves tanácsakadémia elvégzésével tudják majd megoldani. Mert a székhely­községeknek elsőfokú ható­sági jogot adunk. A nagyobb feladat megoldása, az önálló­ság fokozása — nagyobb szakmai tudást igényel. Ezt peflig meg kell fizetni. A tanácsok számának csökken­tésével jelentős béralap ma­rad meg, ebből megoldható a fizetés növelése. — Érdekelne: mikorra vár­ható s körzetesítés befeje­zése? — A körzetek 1980-ra ki­alakulnak, — addig újabb és újabb összevonások várha­tók — mondotta Palkó elv­társ a beszélgetés végén. Garay Ferenc Bányaüzemek vezetői a „megkérdő'~T°zett milliókról” Az emberek fáradnak a gépek segítsége még kevés A Mecseki Szénbányák ez évi nyereségtervének jóné- hány milliója mellett kérdő­jel van. Az elmúlt héten a vállalat gazdasági vezetői mondták el, miben látják a jelenlegi súlyos helyzet okát Most a bányaüzemek veze­tői közül kérdeztünk meg néhányat az okokról, s- arról, szerintük van-e kivezető út, a vállalat életében eddigi kétségtelenül legkritikusabb helyzetből. István-aknán Tátrai Jó­zsef üzemvezető, Kálmán Endre főmérnök és Szirtes Béla főmérnökhelyettes, Kos- suth-bányán Weisz József üzemvezető, Brandt Béla fő­mérnök és Honvári Rudolf vezetőkönyvelő, Béta-aknán Gungl Ferenc üzemvezető vett részt a beszélgetésen amelynek visszatérő refrén­je volt a mostani szénkon­junktúra, a létszámgondok, műszaki fejlesztés és a ked­vezőtlen helyzetből kivezető út keresése. István-aknán a létszám­gond az egyik legfőbb oka a mennyiségi lemaradásnak. Négy esztendővel ezelőtt 1355, ma pedig 930 földalatti munkás dolgozik az üzem­ben. A legnagyobb baj ázon- ban, hogy a megmaradt mun­kások zöme idős — a nehéz bányamunkához öreg. A fej­tési körletben például 40 év az átlagéletkor. Ennek tu­lajdonítható, hogy rengeteg a hiányzás. Az év első öt hónapjában például 48 ezer teljesített műszak mellett 17 253 kieső műszak volt. Ha ezt beszoroznánk az átlagos teljesítményekkel, . máris meglenne az akna hiányzó termelése. A probléma azonban sok­kal összetettebb. A mostani helyzetben ugyanis kénytele­nek a meglevő kis létszámot a széntermelésre koncentrál­ni. Az állandó áttelepítések következtében bizonyos kap­kodás, szervezetlenség ta­pasztalható, és óriási lema­radások keletkeznek a fel­tárásban, előkészítésoen. Az elmondottak után az emberben olyan érzés tá­mad: hogyan lehetséges még a mostani mennyiség produ­kálása is? Az elmúlt évek­ben nagymértékű teljesít­ménynövekedést értek el. Egyrészt a bányászok nap- ról-napra önmagukat múlják felül. Másrészt a fejtés kon­centrációk műszaki fejlesztés eredményei is érződnek. Jú­lius elején kezdődik a nagy­teljesítményű Gullick önjáró íejtésbiztosító és jövesztő próbaüzemelése. Azonban ez még mind kevés! A gépek még nem tudják pótolni a hiányzó bányászokat. A létszámgondokról be­szélgetve furcsának tűnik, hogy a munkások száma ro- namosan csökken, az alkal­mazotti állomány pedig alig, vagy egyáltalán nem csök­ken. Ez vonatkozik az üzem, de a vállalat egészére is. Érdekes véleménye van er­ről Kálmán Endrének. Köz­gazdászok kimutatták, hogy néhány fejlett országban az alkalmazotti létszám nagy­sága egyenes arányban van a kimagasló gazdasági ered­ményekkel. Jó példa erre a Gullick. Bányász alig kell a fejtésben — felelős gépész, villamos szakember és ter­mészetesen bányász műszaki viszont igen. rt I Kossuth-bányán szinte folytatódik a beszélgetés Szerintük az improduktív létszámot is nehéz, alig le­hetséges csökkenteni. Most állítanak például üzembe egy maróhengert. Olyan tel­jesítménnyel dolgozik, hogy bányász _ szinte alig kell a fejtésbe.' A szenet viszont el kell szállítani, a gépet javí­tani kell. Hiába csökken, a teljesítménynövekedés kö­vetkeztében a létszám — ki­Egyedülálló akusztikai berendezést készített a MEGYESZER Hangostelefon és nővérhívó A kaputelefonjával és más gyengeáramú elektromos ké­szülékeivel országos hírnevet szerzett Baranya megyei Sze­relőipari és Szolgáltató Vál­lalat (MEGYESZER) újabb két készülékével került az érdeklődés reflektorfényébe. A vállalat két műszakfejlesz­tési csoportja az ipar részére hangos telefont és a beteg- ellátás könnyítésére nővér­hívó készüléket tervezett és készített. A hangos telefon hazánk­ban egyedülálló, szellemes akusztikai beréndezés. A budapesti 43-as Építőipari Vállalat megbízásából — több hónapos kísérletezés után — építették meg. Alkalmazása az építőiparban rendkívül hasznos, ott ahol egy terü­leten, de több munkahelyen dolgoznak, vagy több szintes, főleg toronyházak építésénél nélkülözhetetlen. A készülék­kel az irányító szervezet és a kiszolgáló személyzet között megteremthető az állandó kapcsolat, a két oldali be­szélgetés. Megszüntethető a kiabálással, vagy mozdula­tokkal történő hagyományos dirigálás. Egy rádió nagysá­gú központból tizennyolc munkahellyel tartható az érintkezés. Közvetlen utasítás adható a toronydaru kezelő­jének, vagy a betonkeverő­telep vezetőjének, a munka­vezető pedig rövid úton kö­zölheti hova, melyik szintre kér panel elemet, téglát vagy habarcsot. A hangos telefon különösebb műszaki ismere­tet nem igényel, az energiát hálózatról kapja és baleset­biztonság szempontjából ki­fogástalan. A készülék irány­ára: 18 ezer forint. Ha ki­számítjuk, hogy a munka­A Pécsi Ipari Vásáron újabb típusú kaputelefonokkal je­lentkezik a Baranya megyei Szerelő és Szolgáltató Vállalat. A keresett pécsi gyártmányú kaputelefonokat már szalag­rendszerben gyártják, ebben az évben húszezer lakásegy­séghez szükséges berendezés elkészítését vállalták. Képen: a vállalat egyik gyártóegysége. műveleteket mennyire gyor­sítja, következésképpen nö­veli az eredményességet, akkor azt a végeredményt papjuk, hogy a hangos tele­fon megéri a ráfordított ösz- szeget. A 43-as Építőipari Vállalat szakemberei ked­vezően nyilatkoztak a készü­lékről és ez évben öt dara­bot vásárolnak a MEGYE- SZER-től. A fővárosi VI. ke­rületi IKV is érdeklődik a találmány iránt. A hangos telefont a Pécsi Ipari Vásá­ron kiállítják, s ott az ér­deklődők megrendelhetik. A nővérhívó készülékről Kelemen , György 1 igazgató1, Józsa Béla főmérnök és Hor­váth Károly konstruktőr adott tájékoztatót. A nővérhívó a kórházak részére készül. A beteg anél­kül, hogy az ágyból felkel­ne egy gombnyomással kap­csolatot teremthet a nővér­rel és elmondja kívánságát. Az orvosnak is mód nyílik arra, például a földszintről az ötödik emeleten fekvő be­teg hogylétéről érdeklődjék. A nővérhívó készülék ked­vező megoldást nyújthat ar­ra is, hogy a fertőző osztá­lyon elhelyezett beteg hozzá­tartozójával, látogatójával beszélgessen a közvetlen ta­lálkozás, illetve fertőzés ve­szélye nélkül. A nővérhívó az ipari vá­sáron szintén ott lesz a MEGYESZER pavilonjában. Nagy István szolgálókra továbbra is szük­ség lesz. Ez azonban csak az egyik oldala az improduktív lét­szám növekedésének. Sokkal nagyobb baj, hogy az örege­dés Kossuth-bányát sem kí­méli. A munkabeosztás rövi­desen megoldhatatlan feladat elé állítja a műszakiakat. Rohamosan nő azok száma, akiket az üzemorvos csak meghatározott helyen, több­nyire könnyebb munkán en­ged a bányában dolgozni. Kossuth-bányán például 500 bányász nyomja a gépet, termeli azt a 3900 tonna sze­net, amelyet a vállalat vár az üzemtől. A tényleges lét­szám: 3400! Ez is csak a problémák egyik része. Éveken keresz­tül mindig Kossuth-bánya volt a vállalat legbiztosabb pontja. Az állandóan növek­vő igényeket csak a feltárás kárára tudták teljesíteni. A bajokat még tetézi, hogy ed­dig 80 százalékban nagytel­jesítményű fejtésekből tör­tént a termelés. A követke­ző időszakban a gázos, me­redek dőlésű telepele sokkal nagyobb arányban szerepel­nek a termelésben — köztu­dott, hogy ilyen viszonyok között a teljesítmény nagy mértékben csökken. Gépek és bányászok kelle­nének. Ha így megy, 5 év múlva a bányászok átlagélet- kora annyira megnő, hogy képtelenek lesznek a felada­tokat teljesíteni. Pénz kell bérre — pénz kell az itteni viszonyoknak megfelelő gé­pekre. Bétán is az a vélemény: a bányászok többet nem tud­nak kihozni magukból. A műszakiak még viszont so­kat tehetnek a munkakörül­mények jobb megszervezése terén. Sajnos a vállalat mostani eredményében erősen „be-. dolgozott” Béta is. Az elmúlt év szeptemberében az addig jónak gondolt telepek szinte egyszerre elmeddültek. A bá­nyászok előtt nem ismeret­len geológiai változások, eb­ben az esetben az öreg bá­nyászokat is olyannyira megdöbbentették, hogy egy­szerre bizonytalannak érez­ték sorsukat Bétán. Jellemző a helyzet súlyos­ságára, hogy ez évben 23 tá- madógurítót kellett kihajtani, vagyis 23 esetben reméltek fejtést, amely majd kiveze­tő utat jelent. Sajnos 19,5 napig éltek a remények, ugyanis egy-egy fejtes átla­gos működése ecldig tartott, a korábbi 5—6 hónappal szemben. A területek feltá­rása itt is elmaradt az azon-* nali feladatok előtérbe he­lyezése miatt, a szabadszom­bati termelés pedig további hátrányt okozott ezen a té­ren. A nagy igénybevétel miatt az emberek kifáradtak, a hiányzás soha nem tapasz­talt méreteket öltött. Az üzemek vezetői így lát­ják a vállalat mostani sú­lyos helyzetét előidéző oko­kat. A számos objektív té­nyező mellett itt-ott felvil­lant: vannak még fel nem tárt belső tartalékok, lehe­tőségek, de a bányászok ere­iével most már takarékos­kodni kell. Nagyon figyelem­reméltó kérdés: mi lesz öt esztendő múlva, ha megfe­lelő bérezéssel, a munkakö­rülmények javításával nem sikerül utánpótlást szerezni? Nagyon lehangolt volna a beszélgetés, de mint a bá­nyászok már oly sokszor, most is találnak kivezető utat. Az üzemek vezetői el­mondották, hogy “reális ter­veik vannak: ösztönző pré­miumrendszer a műszakiak számára, jóminőségű telepek feltárása. Gullick, maróhen­ger és más gépek beépítése, a csillepark növelés és sok más intézkedéssel az év vé­géig minden bizonnyal ki­radírozzák a kérdőjelet a ter­vezett nyereség mögül. Lombosi Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents