Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
6 i mmamtm n »tot » 1970. június 27. A modern technika az árvízvédelemben Sok víz és sok könny — ez jellemezte az idei kelet- magyarországi árvizet. Szinte egyik pillanatról a másikra jött és pusztított mindent, ami útjába került: házat, állatot, termést. Az ember azonban győzött az elemek felett abban a tekintetben, hogy megvédte a legdrágábbat, az emberi életeket. Ma még „csak” az emberéleteket és sok-sok javat sikerült megmenteni, de holnap talán már szilárdan tudjuk védeni településeinket, falvainkat, gazdaságainkat is. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Nagy Lászlóval, az Országos Vízügyi Hivatal műszaki titkárával. — A Jelenlegi árvízvédelemnek mi a fő fegyvere? — Az árvízvédelem első számú, legfontosabb lehetősége a folyók partjait kísérő gátrendszer. Ennek a feladata elsősorban, hogy megzabolázza, kordában tartsa a folyót. Gátjaink kiépítése már régen megkezdődött és sokat fejlődött a múlt században. Sokat tett ebben a tekintetben is Vásárhelyi Pál, akinek az Országos Vízügyi Hivatal emlékművet ,is állított a Tisza-parti Magasdombon. Az emlékművet még sohasem érte el a víz és a mostani árvíz méreteit jellemzi, hogy egészen az emlékmű talpazatát nyaldosta. A gátak egyébként régen is, és ma is helyi anyagból, földből készültek. Régen kubikusok talicskával hordták a földet, építették a gátat az akkor meghatározott árvízszintnek megfelelően. A gátépítés „technológiája” tehát lényegében nem változott a múlthoz képest, a különbség inkább csak abban van, hogy talicskák helyett ma már munkagépek — szkré- perek, kotrók, dózerek — hordják a változatlanul helyi anyagot, sokkal termelékenyebben. Egyes helyeken — különösen a városokat átszelő folyószakaszokon — ma már kőburkolat védi a gátat — A Kit azonban csak meghatározott vízmagasságig nyújt védelmet. Mi történik ha — mint az idén Is — a viz megdönti a korábbi rekordokat? — Ha ez várható, akkor már jó előre hozzá kell látni a nyúlgátak építéséhez. Ez lényegében azt jelenti, hogy a töltés koronájára kisebb magasító töltés készül földből, a kritikusabb szakaszokon komokzsákokból, esetleg műanyagfóliával szigetelve. A nyúlgátakat természetesen karókkal, vagy egyéb anyagokkal megerősítik. — Hogyan lehet megőrizni as esetleges hosszabb ideig tartó árvíz ellen a gátak épségét? — Valóban a gát csak akkor nyújt megbízható védelmet ár ellen, ha anyagának megfelelő az állékonysága és vízzárósága. Ezalatt azt értjük, hogy a vizet sokáig visszatartsa, a gáton Érettségizett fiatalok részére felvételt hirdet a Budapesti Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat. Továbbtanulási lehetőséget biztosítunk. Kereskedelmi és adminisztrációs munkakörben. — Kedvezményeket a kollektív szerződésben biztosítjuk. — Férfiaknak munkásszállás van. — Jelentkezés: BUDAPESTI FÜSZÉRT VII., Dohány utca 40., bármely hétköznap, szombat kivételével. való átszivárgás minimális legyen. Természetesen minél tovább tart az árvíz, a gát vízzárósága egyre jobban csökken, fokozódik az átnedvesedés. A védekezés egész ideje alatt állandóan vigyáznak a töltés állapotára és a legkisebb gyanús jel esetén hozzáfognak a megerősítéséhez. Általában helyi anyagokkal, homokkal, illetve homokzsákokkal erősítik a töltést. A legveszélyesebb helyeken — pl. a betonműtárgyak csatlakozási pontjainál — kővel. A kő sokkal jobb töltéserősítő anyag, mint a föld, vagy a homok, mert súlyosabb. Nagy problémát jelent azonban a szállítása. A töltések másik nagy veszedelme a hullámverés. Ha kiszélesedik a két párhuzamos töltés közötti távolság, hatalmas tavak alakulnak ki. Ilyen helyeken a szél hatására másfél méter magas hullámzás jöhet létre s ez könnyen kikezdi a gátat. Ez ellen rőzsefonattal, újabban műanyagfóliával védekeznek. — Sokat olvashattunk a híradásokban a buzgárokról, amelyek szintén veszélyeztetik a töltést. Hogyan jönnek létre a buzgárok, és mi az ellenük való védekezés „technológiája”? — A buzgárok is roppant veszélyesek a gátra, méghozzá alattomos veszélyt jelentenek. A gát másik, tehát nem a folyó felé eső oldalán forrásként tör fel a víz, ami átszivárgott a töltésen, vagy a töltés alatt. A fő veszély az, hogy ez a víz anyagot mos ki a töltésből és mivel nagy nyomással jön, egyre több anyagot. Ha nem sikerül védekezni ellene, bizoI nyos idő után összeroskad a töltés. A védekezés úgy történik, hogy homokzsákokkal körberakják a feltörő vizet és hagyják, hogy megteljen a körülzárt rész. Néha szivattyúzással még gyorsítják is a vízzel való megtöltést Ha megfelelő magas lesz a víz a körülzárt területen, annak az „ellennyomása” akadályozza meg a töltés alatti szivárgást és ezzel az anyag kimosását. Homokzsákokból néha egész várszerű védelmi rendszert kell kiépíteni egy-egy buzgár körül, hogy a zsákok ellenálljanak a víz nagy nyomásának. Ilyen volt például a Makó melletti — hírhedtté vált — óriásbuzgár körüL — A gátvédelemnél milyen új, modern anyagokat és eszközöket vetettek be a mostani árvíz során? — Nagyon nagy szolgálatot tett a műanyagfólia A szivárgás, hullámverés, buzgárok esetén a gát belső oldalának a szigetelésénél óriási segítséget jelentett. Könnyűbúvárok erősítették le hatalmas „rajzszögekkel” a víz alatt a műanyagfóliát és ugyancsak a könnyűbúvárok derítetek fel nem egyszer a buzgárok kiindulási helyeit. A könnyűbúvár felszerelést szintén új eszköznek tekinthetjük az árvízvédelemben. A különösen veszélyes helyeken nem egyszer „pátria-lemezek”-ből szádfalat vertek le a töltés erősítésére, megefelelő cölöpverőgépekkel. A védekezésben — pszichológiai szempontból is — nagy jelentősége van az éjszakai világításnak: a kézi zseblámpáktól a kiépített vezetékes villany- hálózatig, a helyi áramfejlesztő gépekig igénybevettük az új technikát. — Az árvízvédelemben bizonyára nagy feladat hárult a modern anyagszállításra és a hírközlésre? — A mai szállítási eszközök mind termelékenység, mind gyorsaság tekintetében nem hasonlíthatók össze a régi kubikos talicskákkal. Különösen beváltak a billenőplatós tehergépkocsik és a markológépek. Megjelentek a kétéltű járművek, amelyek különösen a vízzel elöntött vagy körülzárt helységekből az emberek, anyagi javak mentésében vették ki a részüket. Ugyancsak nagy szolgálatot tettek a légierő helikopterei — részben a mentésben, részben az anyagszállításban. Valóban nagyon fontos a gyors hírközlés is. Megfelelő körzetekben URH- rádióadók állnak az árvízvédelem szolgálatában. Valóságos hírközlő láncrendszer alakult ki az árvízvédelem budapesti központja és a helyi árvízvédelmi szervek között. A légi felderítéseken készített képmagnó-felvételek még aznap képes információt adtak az árvízvédelem vezérkarának a folyón történt eseményekről. A technika tehát valóban új távlatokat nyit meg az árvízvédelmi munkában — fejezte be a beszélgetést dr. Nagy László. Egy amerikai cég gyártja a képen látható, rádióval egybeépített „mindentudó” ébresztőt. A készülék jobboldaU skálája állomás- keresésre szolgál. A baloldali óraszerkezet számára többféle „utasítás” adható. Ha kell, a kívánt Időpontban felerősíti az automatikusan bekapcsolódó rádió hangját: a mélyenalvólc számára erös- liangú berregöszerkezet lép működésbe, mely hétpercenként — ötször egymás után — megismétli az ébresztést, egyre fokozódó hangerővel; a könnyen felébredők gyengébb, ütemes kopogtató hangot „rendelhetnek meg” a készüléktől. Négyszáz kilométeres sebességgel légpárnán A jövő vonata Nem mai keletű az igény, hogy a vasút képes legyen az autósztrádán robogó ca- mionnal és az utasokat vagy teherrakományt szállító repülőgéppel egyenértékű lenni, hogy reális alternatívát nyújtson az utazni vagy árut szállítani kívánó közönségnek, ha az, valamilyen oknál fogva nem veheti igénybe _a teherautót vagy a repülőgépet. A Bundesbahn kezdeményezésére 1968-ban összeült egy szakértő grémium és megbeszéléseinek eredményeképp létrejött a nyelvtörő elnevezésű munkaközösség, a „Hochleistungs-Schnell-Bahn- Studiengesellschaft” (Szerencsére van rövidítése is: HSB). Amit ez az intézmény eddig végzett, azt szigorú titoktartás övezte. A Bundesbahn a legtekintélyesebb repülőipari és útépítési vállalatoknak, a Messerschmitt-Bölkow-Blohm GmbH-nak és a Strabagnak messzemenő beleszólást biztosított a tervezésekbe. A közelmúltban azonban végre bepillantást engedtek Kisméretű videomagnetofonok A* egyik világhírű japán elektronikai gyár, a Sony már ez év áprilisában bejelentette a világ első kazettás képmagnetofonjának kidolgozását. A készülék mérete 37x40x19 centiméter és csak 14,5 kilogramm a súlya. A videoszalagot ebben a készülékben egy kisméretű, könnyű (12,5x20x3 centiméter nagyságú, 450 gramm súlyú) kazetta tartalmazza. A kazetta a színes televízió 90 perces műsorának felvételére és visszajátszására alkalmas. A felvett műsort (a képet és a kísérőhangot együttesen) éppen olyan könnyen és gyakran lehet letörölni és cserélni, mint a közönséges magnetofonszalagon. Egy egyszerű adapter bekötése után az otthoni televízióvevőről közvetlenül felvehető a videoszalagra a színes televíziómüsor. A színes videomagnetofon valószínűleg 1970 vége felé fog megjelenni a l»pán üzletekben. terveikbe a 2000-es év vasút- jának tervezői. Az egész Európát behálózó HSB-rendszer főtengelye egy észak—déli lefutású vonal lesz, Hamburg, Köln, Frankfurt, Stuttgart, München állomásokkal. Ezen fog közlekedni az új vonat, amely tulajdonképp már nem is nevezhető vonatnak, oly kevéssé emlékeztet a hagyományos konstrukcióra. A HSB nem ismeri a sínt sem. Az új vonatok levegő — ill. mágneses pályákon fognak a csaknem kanyarmentesen építhető vezérlő rendszeren tovasiklani, teljesen rázkódásmentesen és 300—400 km/ó sebességgel. Kisiklásról szó sem lehet. A rakodófelületet a tervezők megkétszerezték, a vagonokban menetirányban két- két autóbusz vagy teherautó állhat egymás mellett. A vagonok teljesen zártak és áramvonalas karosszériájúak. A be- és kirakodás automatikusan történik. A HSB 2000-ben éjjel-nappal szüntelenül üzemben lesz és akkora kapacitással fog rendelkezni, mintha Hamburg és München között négypercenként indulnának vonatok. Ez valóságos forradalom lesz, amelynek első következményeként a teherautók fognak eltűnni az autósztrádákról. Miért is közlekednének tovább, ha naponta 40 ezret lehet nyolcszorta gyorsabban a HSB-vonatokon szállítani?! Végső soron nem marad egyéb funkciójuk, mint a legközelebbi pályaudvarhoz vezető úton végezzék el az ide-oda szállítást. Hasonló lesz a helyzet a nagy távolságokon közlekedő személyautókkal is. — Aki Hamburgból Münchenbe akar utazni, annak még ki sem kell szállnia a kocsijából arra a két és fél órára, ami alatt a vonat leér Münchenbe. Az átlátszó műanyagból épült vagonkarosszéria kitűnő kilátást nyújt neki a volán mellől is. A gyors egymásutánban közlekedő vonatok mindenki számára lehetővé teszik majd, hogy egy nonstop vonattal közelítse meg úticélját. Átszállás sem lesz: aki Frankfurtba akar utazni, az a frankfurti szerelvénybe száll, aki Stuttgartba, az a stuttgartiba. Az egész forgalom automatikus vezérléssel fog lezajlani. Hamburg, Frankfurt és München lesznek a kontroliközpontok. A vonatok közti távközt egy háromszoros biztonsággal dolgozó automatizmus fogja garantálni. Az összeütközés veszélye ilyenképpen teljesen megszűnik. A Messerschmidt—Bölkow —Blohm mérnökei kiszámították, hogy a Hamburg- München szakasz kiépítése összesen 12 milliárd márkába fog kerülni. Óriási teljesítő- képességénél fogva azonban az egész befektetett összeg legkésőbb hat év alatt megtérül. Az Egyesült Államok is érdeklődik a szisztéma iránt, s természetesen néhány európai ország is jelentkezett már, hogy idejében biztosítsa bekapcsolódását az Észak—Dél lefutású főérbe. Elsősorban a Köln—London, a Frankfurt—Párizs és a München—Bécs, illetve Róma vonalakról van szó. Karórától a kvarcóráig Kevesen tudják, hogy a Szovjetunió óraipara az utóbbi két évtized során olyany- nyira előretört, hogy szorosan felzárkózott a két vezető óra-hatalom, Svájc és Japán mellé. 1967-ben mintegy 18 millió órát állított elő a szovjet ipar, melyek minőségileg is a világ legkivá- lóbbjai közétartoznak. Megbízhatóságukra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Anglia és az NSZK is komoly mennyiséget igényel a szovjet órákból, s rajtuk kívül még kb. hatvan más ország kirakataiban is találkozhatunk velük. A választék rendkívül sokrétű a zsebóráktól, a karóráktól a csillagászati célokat szolgáló kvarcórákig. HORIZONT mini-kombájn A malahovoi kísérleti gépgyárban törpe kombájnt készítettek, amelynek magassága alig több 1 méternél, hossza, pedig 6,5 méter. A gép a bányaipar megrendelésére készült és egy óra alatt 80 tonna kőzetet termel ki. A „mini-kombájn” vágathajtásnál is eredményesen használható — percenként 6—8 méter gyorsasággal halad előre. Az új kombájn univerzális: különböző gépek, szerkezetek hozzákapcsolásával a kitermelt kőzetet halomba rakja és a szállítóeszközökhöz továbbítja. ' N A FERTŐTLENÍTŐ SUGARAK Ki nem panaszkodott — különösen városlakó — a csapi víz klóros ízére? Mind ez ideig nem volt gazdaságosabb módszer a víz fertőtlenítésére. A higany-kvarclámpa viszont megfelelő eszköznek látszik. Az első ilyen berendezés óránként 70 köbméter vizet csírátlanított, jelenleg egy 3000 köbméteres teljesítményű is működik már. Ez az eljárás feleslegessé teszi a klórozást, így nincs messze az idő, amikor vizünk megszabadul kellemetlen mellékízétől. űj lAzer A tudósok új lázer^típust dolgoztak ki A rubinnal, gázkeverékkel, illetve félvezetőkkel működő kvantum- generátortól eltérően az új lázerekben szerves festőanyagok szolgálnak fényforrásuk A drága rubin első konkur- rensei a sebfertőtlenítésre használt kék és zöld színű oldatok voltak. Kimutatták, hogy a szivárvány minden színében akad olyan festékanyag, amely felhasználható a lázerekben. Fontos körülmény, hogy a különböző színű festékanyagok eltérő színű lézersugarakat bocsátanak ki. Ezzel lehetőség nyílik a lézersugarak színének a környezethez való idomítására. NÉGYMILLIÖSZORTA Élesebb az emberi szemnél A természet 6zámos titkának megfejtését segíti elő a szovjet tudósok szerkesztette EMV—100L új mikroszkóp. A készülék lehetővé teszi, hogy a tudósok bepillantsanak az atomok világába, megfigyeljék és lefényképezzék a vírusokat, a molekulákat, a kristályok legparányibb részecskéit. S ez nem is meglepő: a mikroszkóp jól látható képet ad az olyan tárgyról, amely csaknem 4 milliószorta kisebb annál, amit az emberi szem még képes megkülönböztetni. „OLVASŐ" ELEKTRONIKUS GÉP Egy brit cég újfajta elektronikus számítógépet reklámoz, amely másodpercenként 400 betű- és számjel sebességgel bármilyen nyomtatott szöveget „elolvas”. Azok a jelek, amelyeket a gép nem tud azonnal megfejteni, egy külön képernyőn jelennek meg más számokkal vagy betűkkel kombinálva, s a gép utólag végzi el a szükséges módosítást. Az „olvasó robot” ezer betű- és számjelre számítva átlag csak három hibát vét. A SÖKRISTÄLY EMLÉKEZŐTEHETSÉGE Tízezer egységnyi információt tartalmazó emlékezőtehetséggel „oltottak be” egy közönséges sókristályt a Lett Tudományos Akadémia Fizikai Intézetében. Az emléke- ző-sejt csak a köbmilliméter tízmilliomod részével mérhető. Az effektus lényege abban áll, hogy elektronbesugárzás hatására a kristályban szerkezeti hibák keletkeznek, s a felhalmozódó hatalmas energia-készlet megvilágításra felszabadul. Az információ befogadásához a kristálynak mindössze a másodperc tízmilliomod részére van szüksége. A tudósok véleménye szerint sor kerülhet a hasonló kristály-sejtek műszaki felhasználására is.
