Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
«070. június 27. fitinanttiu. n autö 7 Betörés egy belga ékszerüzletbe A póruljárt pálinkatolvajók A tetovált „őrnagy66 Akiket hazazsúpoltak Egyszerre két érdekes „lakója” is van a szigetvári rendőrség fogdájának. Az egyik; Szita István. A 33 éves, erőteljes férfi, 1956- ban a Marcali Állami Gazdaságban dolgozott, de megunta a munkát és szavai szerint „másutt talán meló nélkül is megélek” — elképzeléssel disszidált Belgiumba Fogdatársa, a középmagas termetű, halk szavú Berger József, 34 éves. Körülményei azonosak; 6 1957Pódium KÓCOS BABSZÍNPAD. Ma, június 27-én zárják az évadot a komlói művészeti csoportok a szabadtéri színpadon, délután 5 órakor. Részt vesznek: Gyermek művészeti csoport, Kócos Bábszínpad, munkáskórus, fúvós zenekar, Lyra tánczenekar. A színjátszók Racine: Pereskedők című darabját adják elő. * A SZÉPBESZÉDÜ LANT. A Szép magyar beszéd idei győri versenyén díjat nyert Aradi Éva, a Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium tanulója. * gugyerAk Pécsett. Július 1-én, a Pécsi Szabadtéri Színpadon A mosoly országában Furtuna kerestetik című műsorban fellép Gugyerák, azaz Bárdi György is, mint egyik Furtuna-kereső. — (Képünk: Bárdi György.) * MÁV-SIKER. A pécsi MÁV Vegyeskar Károly Róbert vezényletével nemrég nagy sikert aratott a székesfehérvári minősítő hangversenyen többek között Amtmann Prosper: Kantáta című művének ősbemutatójával, Telemann: 117. zsoltárának magyarországi bemutatójával. Minősítése: ezüstkoszorú diplomával. ben vette kezébe a vándorbotot. Végállomása Francia- ország volt Még egy azonos vonás: mindketten számos bűntett elkövetésével boldogították külföldön is a rendőrséget. * Szita István szívesen beszél belgiumi életérőL — Tudja uram, mi vitt engem ki? A kalandvágy. Meg aztán úgy gondoltam, hogy összedem magam és utána hazajövök. — Hogy gondolta „összeszedni” magát? — Munkával... meg miegymással ... — Nem értem — Hát kérem, ami a munkát illeti, azt tapasztaltam, hogy nem könnyű. Minket külföldieket — voltak ott jugoszlávok, magyarok, olaszok meg mit tudom én még honnan — előszeretettel alkalmaztak a kőbányákban. Kemény meló az, kérem. Nyolc óra robot, utána hullafáradt voltam. Pihentünk egyet, aztán gyerünk, nézzünk valami szórakozás után. Mi volt más szórakozás, mint a pia és a nő. Eltelt az éjszaka, aztán reggel kezdődött az egész élőiről. — Ilyen életmód mellett nem igen szedhette össze magát — mondom Fanyar mosoly az arcán. — Nem bizony. Ezért gondoltam, hogy valamivel könnyebb és tetszetősebb munkát választok. így lettem hajós egy amerikai személyszállítón. — Itt mit szerzett? — Ezeket — mondja és felhúzva az inget, a karján mutatja a tető álásokat. Szinte fél tenyérnyi hely sincs egyik karján sem tetoválás nélkül. A rajzok mezítelen nőket, női neveket ábrázolnak. Egy mozdulattal leveti az ingét. — Rangot is kaptam a hajón — mondja. — Itt van a vállamon... A magyar rangjelzés szerint őrnagyi rendfokozat tetoválva mindkét vállára — Ott kint ez szakaszvezetőt jelent, ha jól tudom. Nem akartam egyszerű matróz lenni, hát majd én kinevezem magamat, gondoltam — mondja és jót nevet hozzá. Miközben felölti ingét, mesél tovább: — Kemény élet volt ez is. Osszeismerkedtem egy férfival, ő is el volt keseredve a munka miatt. Kieszeltük, hogy könnyebben szerzünk pénzt. Betörtünk egy ékszerüzletbe. Hol is? Valahol Belgiumban. Órákat, gyűrűket szajréztunk. A haver eladta a dolgokat, nekem alig jutott belőle 1500 frank körül... Nem sok pénz, ha úgy veszem, hogy a tetőtől talpig egy felöltözés 2500 frank körül. A kapott pénz kevés volt a kockázathoz képest. De lebuktunk. Amit viszont a betörésért kaptam, az sok — két és fél év. Korábban már verekedésért ítélte el a belga bíróság. — Hogyan került haza? — Kitöltöttem a büntetést, aztán kivittek a repülőtérre és felültettek. Mikor itthon megérkeztem Ferihegyre, persze semmi okmányom sem volt — a rendőrség vett őrizetbe... Most én mosolygok magamban. Ahogy visszaküldték az nem más, mint haza- zsuppolás. A betörő, a verekedő ott sem kell. Új Puccini-életrajz Gyorsinterjú a pécsi szerzővel Tegnap Debrecenben, az Alföldi Nyomdában elkészült egy új zenetörténeti mű. Címe: Puccini. Szerzője a hosz- szú, súlyos betegségéből nemrég felgyógyult dr. Nádor Tamás, a Magyar Rádió és Televízió pécsi stúdiójának zenei szerkesztője. — Másfél évig dolgoztam rajta — mondja. — A Zenemű Kiadó gondozásában jelenik meg a Napról napra című sorozat 6. köteteként. A sorozatban zeneszerző életrajzok vannak, és mint a sorozat címe is mondja, dátumszerű pontossággal életüket „napról napra” követve kellett megírni. Mivel a kiadó tudta, hogy zenetörténettel is foglalkozom, Puccini életraj zának megírását énrám bízta. — Tavaly Pécsett vezényelt Piero Bellugi milánói karmester, megismerkedtem vele, ő segített a kutatásban. A milánói Ricordi cég volt Puccini zeneműveinek kiadója, s a cég levelezését is feldolgoztam. Sőt a könyv egyik főszereplője az öreg Ricordi, Puccini atyai jó barátja. Magyar, olasz és angol irodalmat dolgoztam fel ezen kívül, s Puccini életrajzához sikerült olyan adatokat szereznem, amelyek eddig valamennyi róla szóló életrajzból vagy hiányoztak, vagy ellentmondásosan szerepeltek. így a Bach-családhoz hasonló kitérjedtségű őseiről is írok, akik Luccában voltak muzsikusok, orgonisták, aztán házasságáról, családi életéről is. Számos levelet először publikálok magyarul. — A könyv remélem, rövidesen megjelenik a boltokban is. F. D. Útvonalkorlátozások a PYSK-stadion környékén — És most miért van itt? Miért éppen Szigetváron beszélgetünk? — Mert Budapestről kitiltottak lopás miatt. Gondoltam itt Szigetváron valahol elhelyezkedek. Pesten hallottam, hogy a téglagyárnál talán dolgozhatok... Most erőszakos nemi közösülés a legfrissebb bűntette. * — Berger József, magát már Franciaországból is elzavarták — mondta Szita „fogdatársának” a nyomozó. Berger sunyit, csak többszöri kérésre beszél. — Innen a környékről disszidáltam. — Valamikor a Nádor bárjában is voltam alkalmazva kisegítőként. Franciaországban pincéres- kedtem egy bárban. — Ezért küldték haza a franciák repülővel? — Nem... Az úgy volt, hogy egy magyar ismerősöm bőröndöt hozott abba a bárba, ahol dolgoztam. Mit tudtam én, hogy mi van benne. Csak amikor a rendőrség jött a csomagért... — Nem úgy volt az, hogy maga tört be és a bőröndbe rakta a száj rét? Nem válaszol. Most pálinkalopásért tölti napjait a hűvösön. Két fiatalkorú ismerősét rászedte: törjenek be egyik éjjel a turbékpusztai szeszfőzdébe. — Eszünk ágában sem volt nekünk betörni, de Józsi bácsi sürgetett bennünket, gyerünk nincs semmi rizikó — mondták a gyerekek — Éjjel hármasban elmentünk Turbókra. Józsi bácsi egy csavarhúzóval lefeszítette a lakatot és mondta, hogy hordót, vagy demi- zsont, amit találunk, hozzuk ki. — És erre ti? Bűnbánóan nézik a padlót. A _ lopott szeszt Berger pincéjébe vitték. Amikor Berger árulni kezdte a pálinkát, lebukott. — Mennyit vittetek el? — Körülbelül, 130 litert. Egy százliteres hordót és két ballont. A pálinkatolvajok pórul jártak. De nemcsak ők! Amikor a rendőrség a szeszfőzdét alaposan végigkutatta, a padláson eldúgva 30 liter szeszt talált. „Ezt pedig mi rejtettük el, értékesíteni akartuk” — mondta a szeszfőzde két alkalmazottja. így buktatta le a tolvaj a tolvajt * A két hazazsuppolt bűnöző itthon is folytatja életmódját. — Ügy látom, nem kellünk mi sem itthon, sem külföldön — mondja Szita István. így igaz. Nem a bűnözőt hanem a munkásembert keresik itthon is, külföldön is. Garay Ferenc A nagyszámú nézőközönség zavartalan közlekedésének biztosítására vasárnap reggel 7 órától a PVSK stadion környékén útvonalkorlátozásokra kerül sor. A szervező bizottság kéri a közönséget, hogy saját érdekében, a tumultus elkerülésének biztosítására az intézkedéseket vegye figyelembe. A rendfenntartó erők segítségével a rendezőbizottság az alábbi útvonalat zárja le: A vasúti gyalogos felüljárót a Lenin téri oldalán, a Siklósi és a Verseny utca kereszteződését, a vasútvonal mellett Űjmecsekalja felől a stadion felé vezető földutat. Ezeken az útvonalakon csak azok közlekedhetnek, akik a Tüke Parádé ’70-re érvényes jegyekkel rendelkeznek. FelSokan megcsodálták a Budapesti Nemzetközi Vásáron azt a különleges kis hordót, amelyet az ALUMÍNIUMGYÁR mutatott be a vendégeknek. A PATRONBALL elnevezésű speciális autószifon valóban az idei nyár slágerének ígérkezik. Mire is jó tulajdonképpen ez a mutatós mini-hordó, amely iránt máris igen nagy az érdeklődés? öt literes tartály van a hőszigetelő díszburkolat belsejében, amelyhez szifonfej és szívócső is tartazik. A palackban, öt szénsavpatronnal, pillanatok alatt készíthető szódavíz, bármilyen szénsavas üdítőital, vagy koktél. Valószínűleg hamarosan ked- veltté válik a háztartásokban és a vendéglátóiparban egyaránt, hiszen nagyon praktikus. Jó szolgálatot tesz majd a PATRONBALL a borospincéknél, ahol többnyire sok rokon, barát, ismerős szórakozik. Táborokban, napköziotthonokban, üdülőkben, nyaralókban, üzemi klubokban meggyorsítja a kiszolgálást. A nagy melegben különösen jólesik a frissen csapolt sör, amely PATRONBALL segítségévéi a lakásokba varázsolható. A sörrel töltött tartályból két patronnal, öt liter sör „csapolható” házilag. Ilymódon lehetővé válik az is, hogy pL a kerthelyikérjük a jegytulajdonosokat, hogy jegyeiket egyenként mutassák fel az átjáróhelyeken, ez gyorsítja a haladást. A jegyek kezelése a stadion bejáratánál történik. Közöljük, hogy a nagyszámú közönségre való tekintettel gyermekek is csak jegyekkel léphetnek be a stadionba. A Verseny utcába gépkocsival behajtani tilos! Kivételt képeznek azok a gépkocsik, melyek megfelelő engedélyt kaptak a közlekedésre. Az érdeklődők számára közöljük, hogy vasárnap reggel hét órától a Lenin térnél és a Verseny utca Siklósi út sarkánál mozgó árusok korlátozott számban még árusítanak állójegyeket. Bégekben, vendéglőkben bevezessék az önkiszolgálást. Az asztaltársaságoknak nem kell majd korsónként rendelni, maguk töltenek kívánság szerint. A sörrel, szikvízzel, üdítőitallal töltött palackok jól hűthetők, a burkolat védi a folyadékot a fel- melegedéstől. Az újdonságot forgalomba- hozó BARANYA Kereskedelmi Vállalat a Pécsre érkezett első PATRONBALL-t díjnak ajánlotta fel. A sörrel töltött szifon a SZÜR-on mutatkozik be a nagyközönségnek. A Tüke Parádé címmel megjelent különkiadás rejtvényének egyik megfejtője, a szerencsés nyertes kapja jutalmul. Mire e sorok megjelennek, néhány hordó-szifon a pécsi, Kossuth Lajos utcai 6-os számú edényboltba is érkezik. Folyamatos ellátásra a következő negyedévben számíthatunk, amikor az Irányi Dániel téri edénybolt, a Regős utca 1. szám alatti műanyagbolt, a Mecsek Áruház, Komlón a Kossuth utca 45. alatti, Mohácson a belvárosi benzinkútnál lévő, Siklóson pedig a Pécsi út 1-ben működő edényboltok árusítják. őszintén reméljük, hogy ez az olcsó, tetszetős és hasznos házi italkészülék nem válik hiánycikké a megjelenés után. (-) Bemutatkozás a SZŰR-on PATRONBALL a nyár slágere Csapolt sör a lakásban Önkiszolgálás asztaltársaságoknak Komolytalan rovat AMIKOR KINIZSI PÁL SZAKFELÜQYELÖ VOLT Kinizsi Pál fogra közé kapott egy törököt, kettőt a levegőbe dobált. Meglehetősen jól érezte magát, mikor hallja ám, hogy édes egy-komája, Magyar Bálint fitymálóan mondja: — Ez is valami?! Ezt a pár nyamvadt törököt igazán nem volt művészet levagdosni! — Hát mi a művészet, Bálint egy-komám?! — hörkent fel. — Nézd Kinizsi! Hiába mérgelődsz, van valami, amit te sem mernél megcsinálni. — Olyan nincs! — sűrűsödött meg Kinizsiben a vér. — Na, ha olyan nagyra vagy magaddal, kenyeres pajtásom, menj el Baranyába szakfelügyelőnek. — Az is valami? — kacagott fel Kinizsi hatalmasan. — Na, na Kinizsi Pál! Ne igyál előre a medve bőrére! Ha három hónap múlva még mindig szakfelügyelő vagy, akkor tied a Ráró lovam. Azzal kezet fogtak és útnak akart indulni, de rámordultak: — Ho-ho-hó, nem addig van az Kinizsi Pál uram! Előbb még a szempontokat vegye kézhez. Átment a szempontokért, de ahelyett papírt adtak neki. Belenyugodott, de azért valami nem fért a fejébe: — Aztán a végén levághatom a fejüket? — kérdezte reménykedve. — Szó sincs róla! Az nem a maga dolga! — Hát akkor minek az egész? — morgott méltatlankodva. De aztán vállat vont. — Ha nem, hát nem! Egye a fene ezt a békés mesterséget! Vállára vetette tarisznyáját, előbb azonban beletett három hamuban sült pogácsát és lemondta a kosztot a tanács konyháján, és útnak indult. Ment, ment, mendegélt, amíg nem látja kiírva; iskola. — Na. helyben vagyunk! Hadd lássam azt a pedagógust! —azzal berúgta a kiskaput. Vesztére tette! A következő pillanatban egy bivaly hornyához hasonló kuvasz ugrott a csizmájának. — Csiba, te! — kapkodott a kardjához. Nem sokra ment ve- ! le. Könnyebb volt elbánni hat törökkel, mint egy pedagógus kutyájával. Már-már arra gondolt, hogy istennek ajánlja lelkét, mikor kirontott a tanító és kimentette szorongatott hely- | zetéből. — Hé! Hallja-e Atyámfia! Eméssze el ezt a dögöt, különben halálfia, hogy csak úgy nyekkenik! — Már pedig nekem arra a kutyára szükségem van! — ! döntötte el a vitát az iskola j gazdája. — Hogyisne! Talán azt ! kívánnák tőlem, hogy hagyjak | mindenféle ellenőrt szabadon I szaladgálni!... Aztán nem is rossz kutya ez, biztosan ingerelte? — nézett rá gyanakodva. — Köll is ezt ingerelni! — Ha nincs a kardom, rég bekapott volna. — Az nem lehet! Az utóbbi időben egészen megjuhászodott. Hacsak azt nem számítom, hogy megevett 15 aktatáskát, két könyvügynököt, meg három szakfelügyelőt. Hogy a fene egyen meg! De sokba vagy te dög! — mondta a kutyának, szemrehányóan és oldalba rúgta, hogy az vonítva elkotródott. Most már nyugodtan beléphettek az iskolába. Az ellenőrzés végén Kinizsi uram ballagott tovább. Már jócskán belepte csizmáját a por, mikor újra észrevesz egy községtáblát. Könnyen megtalálta az iskolát. itt azonban óvatosabb volt, kardját végighúzta a kerítésen. Szerencséje volt. Egy akkora mahomet dög ugrott neki a kerítésnek, mint a Fermán basa tevéje. — Na, na, na! Te beste férge! — becézte az ebet. — Menj el onnan! Én vagyok a szakfelügyelő! Mondhatta. Ahógy a rusnya kutya meghallotta azt a szót, hogy szakfelügyelő, mintha értette volna, hogy az mi, felhúzta az Ínyét. Elkezdte a kerítést rágni és minden szál szőre az égnek állt. Ígérhetett aonak, amit akart. Még a fizetésemelésre sem mozdult, pedig arra még nem Volt példa, hogy egy pedagógus kutyája a fizetésemelésre el ne mosolyodott volna. Hiába adta neki a hamuba sült pogácsát is, pillanatok alatt lenyelte, mintT az állomási telefonfülke a forintot és utána még barátság- talanabbul pislogott. Már-már látta Kinizsi, hogy ide csak akkor jut be, ha valami csoda történik. Sose hitt a csodákban, de az most bekövetkezett. Alig állt fél órát, megérkezett a tanító. Az radi- I kálisan intézte el a dolgot. Rámordult a kutyára: — Lódulj innét Idebenem- gyüsz, mert hozzád vágom a kerekeskutat! Az Idebenemgyüsz nevű kutya — látván a helyzet komolyságát — eloldalgott és így Kinizsi beléphetett. Egy óra múlva újra az országúton volt. Törődöttnek érezte magát, pedig még hosszú gyaloglás állt előtte. De hát. nem tehetett mást, poroszkált tovább. Már jó délután volt, mikor újabb községtáblát lát: leánynevelő otthon. — Ahá! Itt van a leánynevelőotthon. Na végre egy békésebb hely! Könnyen megtalálta az otthont, csak a lárma után kellett mennie. Nagyon óvatosan nyitotta ki a kaput. Itt is végighúzta kardját a kerítésen. Hasztalan! Csak nem ugrott ki az eb. Lassan megbátorodott. A végén már határozott léptekkel hatolt be a folyosóra. Nem léphetett többet, mint kettőt, máris nyakán volt az újabb Cerberus. A rémülettől valósággal megmerevedett. A kutya akkora volt, mint egy közép fajta Ze- tor-traktor, és bekaphatta volna szőröstül, bőröstül, ha fel nem tűnik neki Kinizsi kucsmája, és azon kezdte a kosztolást. Tovább azonban nem jutott, mert szerencsére, előrontott egy pedagógus petrencerúddal és távozásra beszélte rá a kutyát. Eredetileg itt akart éjszakázni, de most már elment tőle a kedve. Csak el ebből a községből! Inkább újra nyakába vette az országutat és ballagott tovább. Alig másfél óra alatt beért a szomszéd községbe. Megnézte a jegyzékét és maga elé mormogott: — Innen se teszek egy lépést se! Most aztán könyörtelenül itt alszom már. Egészen fölélénk ölt. Szaporán szedte a lábait. Két asszony ballagott előtte. Nagyobbacska süldő disznót terelgettek maguk előtt. Alattomos, hosszú orrú állat volt, már messziről lerítt róla a gonoszság. A két asz- szony nagyon elmerült a tercierében, és így nem tudta megakadályozni a tragédiát. Egy kotlóstyúk csibéivel nagy ker- i regélés közben átszaladt a sül- I dő orra előtt. Az ocsmány jó- ! szág csak kinyúlt és egy pillanat alatt bekapott egy kopasznyakú csirkét. Az idősebbik asz- szony felsikoltott: — Oh, a nehézség jöjjön rád! Hát nem bakapta, mint a tanító kutyája a szakfelügyelőt. Kinizsinek valósággal megbénult a lába. Fölordított egyet, olyat, amire még a törökben is megfagyott volna a vér: — Na! Ahogy én kinézek! Megállj, Magyar Bálint. Már nem érdekelte semmi! Megfordult és útnak indult. Egész éjszaka rohant és másnap reggelre beért a táborba. Azon porosán, még a csizmáját se ! rázta le, berontott Magyar Bálint sátrába: — Igazad vagyon kenyerespajtásom! Igencsak könnyebb mesterség az törököt vagdalni, semmint vitézi életünket ebek harmincadjára vetni az pedagógusok meglátogattatásakor. Ráadásul még nem is adnak érte veszélyességi pótdíjat! Szőllősy Kálmán
