Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

Xm. Juntos ft iDtmantmt nat»io Családi intézet Tatabányán Névadó ünnepségeket, esküvőket és temetéseket szerves Népszerű az új szolgáltatás Gyafcort a vendégjárás Ta­tabányán. Nyíregyháza és Szolnok, Szombathely és Sal­gótarján — az egész ország érdeklődik a Tatabányai vá­rosi Tanács Családi intézeté­nek munkája iránt Minden város küldötte, szakembere kikérdezi, meghallgatja Szi­laj Gyulát, a tatabányai in­tézet igazgatóját, s avval a gondolattal tér vissza lak­helyére, hogy otthon is lét­rehozzanak egy hasonló in­tézményt Mindent elintéznek Mi is avval a nem titkolt szándékkal utaztunk Komá­rom megye székvárosába, s adunk az intézet munkájáról hírt, hogy talán Pécsett, il­letve a baranyai városokban is követik a tatabányai pél­dát. Nagyon érdekes a mun­kájuk, nem véletlenül nép­szerű az új szolgáltatás. Szinte minden gondot levesz­nek azok válláról, akik név­adó ünnepségre, vagy házas­ságkötésre készülnek, s meg­kímélik a sok utánajárástól azokat is, akiknek a hozzá­tartozójuk eltemetéséről kell gondoskodniok. Ami a teme­téseket illeti, az intézet meg­szervezi a gyászünnepséget, szónokot, énekkart vagy gép­zenét biztosít, s — a megren­delés alapján — megszerzi a szükséges engedélyeket, a sírhelyet, koszorúkat, gyász- jelentéseket, táviratokat, új­sághíreket, köszönetnyilvání­tásokat rendel, illetve fogal­maz meg. Még a sírgondozás és síremléktervezés ügyében is tanácsot ad. Hasonló, sőt még bővebb szolgáltatásokat nyújtanak a névadó ünnepségeknél és házasságkötéseknél is. Az ün­nepségek megrendezésén túl­menően, meghívásokat, táv­iratokat szövegeznek. A há­zasulok illetve hozzátartozók kívánságára megvásárolják az ajándékot, virágot, fod­rászt, fényképészt, taxit, autóbuszt biztosítanak, színes diafilmet, magnófelvételt készíttetnek az ünnepi ese­ményről, megszervezik az ünnepi ebédet, uzsonnát, vacsorát, az IBUSZ-hoz is elmennek, ha a házasulok bel- illetve külföldre I akar­nak utazni. Lakberendezési tanácsadást is szerveztek és így tovább. Bár az intézet csak 1969. január elsejével kezdte meg működését, már az első év­ben is több mint 700-an vet­ték igénybe a szolgáltatásait. A számok növekednek — az intézet népszerű lett . Ki adjon szónokot? A népszerűségnek sok tit­ka van. Ilyenek a figyelmes­ség, előzékenység, tapintat, sokoldalúság, s nem utolsó­sorban az a tény, hogy ol­csók a szolgáltatások. Az ún. alapszolgáltatások díjtalanok. Alapszolgáltatásnak számit például a temetés esetében a gyászünnepség megrende­zése, a szónok, énekkar, vagy gépzene biztosítása. A névadó ünnepségeknél illetve a há­zasságkötéseknél is alapszol­gáltatásnak minősül az ün­nepi színvonalú, hangulatú rendezvény, beleértve a mű­vészi műsort is — csak az egyéb szolgáltatásokért kell fizetni. Általában az össz­költség 5 százalékát számít­ják fel az egyéb szolgáltatá­sok után. Ez egy első osztá­lyú temetés esetében például 80—100 forint. Nem sok, ha arra. gondolunk, hogy az egyébként is megviselt hoz­zátartozónak semmit sem kell tennie, mindent elintéz- . nek helyette. Szilaj Gyula intézetvezető hangsúlyozta, hogy azért nem választottak vállalati formát, mert még az árnyé­kát is el akarják- kerülni annak, hogy nyereségre tö­rekszenek. Számukra az a legnagyobb nyereség, hogy az emberek igénybe veszik a szolgáltatásaikat, ha az em­beri élet nagy sorsfordulóit mai módon ünnepük iüetve rendezik meg az emberek. A Tatabányai városi Tanács egyébként több ■ mint félmil­lió forintos költségvetést sza­vazott meg erre az évre az intézet számára, világosan látható tehát, hogy a szol­gáltatási díjak nem fedezik a kiadásokat. Az intézetvezető aláhúzta, hogy az intézmény nem te­metkezési vállalat: mindent megtesz, elintéz, de nem te­met. Nem vették és a jövő­ben sem veszik át a temet­kezési váUalat feladatkörét. Tudatában vannak annak is, hogy a névadó ünnepség s különösen az esküvő, benső­séges, családi jellegű esemény. Igyekeznek tehát „láthatatlanul” dolgozni, ar­ra töreikszenek, hogy mun­kájuk ne zavarja meg az es­küvők családias jellegét. S még egy: az intézet léte, mű­ködése nemhogy feleslegessé tenné, egyenesen igényli a társadalom közreműkö­dését. Ha nincs szónok a te­metésnél, biztosítanak, az a véleményük azonban, leg­jobb, ha a váUalat, a mun­katársi közösség ad szóno­kot, hiszen az tud a legjob­ban beszélni az elhunytról, aki ismerte őt, vele dolgo­zott. A névadó ünnepség is akkor társadalmi ünnepség, ha ott van az üzem, szak- szervezet, a szocialista bri­gád. Családtervezési tanácsadó Szilaj Gyula egyébként a megyei tanács helyettes osz­tályvezetője volt korábban, az oktatásügy kiváló dolgo­zója, kiváló népművelő, a szocialista kultúráért jel­vény tulajdonosa. Mindezt csak azért soroltuk fel, hogy lássuk: kit tettek még az in­tézet vezetőjének Tatabá­nyán, mennyire fontosnak tartják ezt a munkát. Az intézet — melynek a takarítónőt is beleértve hat dolgozója van — külön épü­letet kapott a városban, eb­ben van elhelyezve és igen szépen berendezve a város házasságkötő terme is. Kü­lön helyiségük van a név­adó ünnepségek megrende­zésére is. Jellemző a figyel­mességre, hogy még a papír- pelenka illetve a hintőpor sem hiányzik a várakozó helyiségből. Az intézetnek egyébként szerződtetett ka­marakórusa van, s azon töri a fejét, hogyan bizto­síthatna a különböző rendez­vények számára egy állandó zenekart. A tatabányaiak állandóan bővítik a szolgáltatásaikat. Családtervezési tanácsadó szolgálatot létesítettek pél­dául, három emberrel: or­vossal, pszichológussal és jogásszal. A házasulok min­den kérdésére választ adnak, nincs olyan kényesnek tar­tott téma, melyben ne for­dulhatnának hozzájuk biza­lommal, s természetesen díj­mentesen. Jellemző a tata­bányaiak alaposságára, hogy külön bibliográfiát állítot­tak össze a fiatal házasok számára, s ebben a sze­xuális élettől kezdve a gyermeknevelésig, a lakás berendezéséig részletesen fel­sorolják azon könyvek jegy­zékét, amelyek a fiatalokat érdekelhetik. Nem véletlen, hogy neves lett, országos hírre tett szert a tatabányai Családi intézet. Célszerű lenne kö­vetni a példájukat, az egész megye lakossága nyerne az­zal, ha megyénk városaiban is létrejönnének hasonlók. Magyar László Népfront­küldöttség / utazott Jugoszláviába A Hazafias Népfront Bara­nya megyei Bizottsága és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Eszéki Te­rületi Koordinációs Bizottsá­ga között több éves jó együtt­működési kapcsolat alakult ki. Az elmúlt évben a Koor­dinációs Bizottság képviselői jártak Baranyában, tegnap baranyai népfrontküldöttség utazott a szomszédos ország­ba. Az öttagú küldöttséget dr. Ádám Antal, a HNF me­gyei elnöke és Sztergár Já­nos, a HNF megyei titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Kádár Német Béláné, a Nép­front Komló városi titkára, Kovács Jenő, a HNF sásdi ■és Deszáncsics János, a HNF mohácsi járási bizottságának titkára. Hogyan termesszünk a jövőben burgonyát? Baranya megye illetékes szakemberei megvitatták me­gyénk burgonyatermesztési gondjait, lehetőségeit. A megye szakemberei ja­vasolják a burgonya termés- eredmények fokozását mind a nagyüzemekben, mind az egyéni termelők parcelláin. A terméseredmények évről évre csökkennek, vagy stag­nálnak. Több év viszonyla­tában erős ingadozás tapasz­talható. Ennek fő oka nem­csak az időjárásban, talaj­előkészítésben, trágyázásban keresendő, hanem a megfe­lelő fajták termesztésében, fajtaleromlásban és a meg­felelő növényvédelmi rend­szabályok elmulasztásában. Az intenzív fajtáknak sok ellenségük van. A burgonya betegségei, kártevői lassú, Az óriás árnyékában Lemaradt a „kis BCM a BCM — ezt a jól hangzó rövidítést több mint fél év­századig egy kis beremendi gyár használta. Még meg sem született, de a három betűt már könyörtelenül kisajátí­totta magának az óriás, az épfilő Beremendi Cement és Mészművek. Ennek két éve; az első földgyaluk akkor ta­postak bele a zöld búzamező­be. Azóta az épülő óriás, leg­alábbis Baranyában, minden­féle tekintetben 'háttérbe szo­rította a régi gyárat. Két fojtogató körülmény Nem így van ez országos viszonylatban. Valóságos ce­mentháború dúl. Cementből amúgy is óriási a hiány, min­den tonnára szüksége van az országnak, és éppen most a termelésben is sokasodnak á lemaradások. A miniszter le­váltatta az országos vállalat vezérigazgatóját és műszaki helyettesét. A beremendi gyárban is rosszul sikerült az idei év startja, az első négy hónapban nem hozták a termelési tervet. Május vé­gén klinkerből 4200 tonna, cementből 6100, mészből 200, mészhidrátból pedig 1800 ton­na az adósság. Április végén még ennél is több volt, má­jusban tehát már behoztak valamit. Mi az oka ennek a megtor­panásnak, ha tetszik, tempó­veszteségnek? Erre kerestünk választ Beremenden. Minde­nekelőtt két fojtogató körül­mény. Az egyik: a Beremen­di Cement és Mészművek hatvan éves, rendkívüli el­avult, elfáradt gyár, amely­ben azonban mégis csak ter­melni kell. A másik: az épü­lő BCM nagy elszívó hatása, nemcsak a munkaerő meny- nyiségét, de a szakképzett munkaerő elszívását illetően is. Az épülő óriás, lévén ki­emelt beruházás, több bért kínál és lényegesen kedve­zőbb munkakörülményeket. Mindkét fojtogató körülmény objektív adottság. Ehhez járultak a további nehézségek. A hosszan tartó, mostoha időjárás visszavetet­te a kőbánya termelését. Nem volt elegendő szén, ami volt, az átázott, a szárítgatás sok időt elvett) A téli nagyjaví­tás elhúzódott. Ez viszont műszaki szervezetlenségnek tudható be. A kemencéket széntüzelésről olajtüzelésre állították át, ez is idővesz­teséggel járt, sőt, zökkenők támadtak az olajellátásban. Emberségesebb munka­körülményeket A felsorakoztatott indokok valóban nyomósak. A sajnál­kozások azonban nem segíte­nek, termelni kell, többet ter­melni. A gyár vezetői fogad- koznak, szeptember végére, október elejére utolérik ma­gukat. Májusban már változ­tak az előjelek, sikerült né­hány százaléknyit behozni a lemaradásból. Csupán a mész- hidrát erősen kérdőjeles. Igaz, ha nem is teljesítik mész­hidrátból az éves tervet, a hiány a mésznél többletként jelentkezik. Elavult, elfáradt a gyár, mondtuk. Mindez beletörő­désre nem ad okot, vannak még kiaknázatlan lehetősé­gek. Történtek is műszaki intézkedések, jöhettek volna talán már hamarább, jóval előbb. Ezek egyrészt lendíte­nek a termelésen, másrészt emberségesebb munkakörül­ményeket teremtenek. A mű­szaki intézkedések közül emeljük ki az olajtüzelésre való áttérést. Ez áprilisban Az Endresz György úti toronyházak. Érb János felvétele történt, nem éppen simán, mint említettük, zökkenők tá­madtak az olaj ellátásban. Ezért augusztus végére egy 650 köbméter űrtartalmú tar­tályt süllyesztenek a földbe, s így két heti üzemanyag tá­rolására nyílik lehetőség. A mészhidrát üzem rend­kívül korszerűtlen. Itt az em­bertelen munkakörülménye­ket kell megváltoztatni. Az itt dolgozók jól keresnek ugyan, az asszonyok 1800— 2000, a férfiak 2600—3200 fo­rintot, mégis, pillanatnyilag 16 fő hiányzik. A portalaní­tás megoldásán, a csomagolás korszerűsítésén már dolgozik a gyár műszaki osztálya, siet­tetni kellene a realizálást. Egy másik időszerű intézke­désük az új gépkocsi szer­vizállomás. A rengeteg hibás jármű 6ok kiesést okozott. Leállnak a cementről Túl a termelés fokozásán igen komoly feladat, amely újabb erőfeszítéseket követel: az épülő BCM kőbányájának nyitási munkálata. Itt is le­maradás van, a tempót gyor- | sítani kell. A bányanyitáson 50—60 fő és számos gép dol­gozik, most újabb, nagyobb teljesítményű gépek érkezé­sét várják, összegezve az ed­digieket, idézzük ismét a gyár vezetőit: „Behozzuk a lema­radást.” Ez a termelésre ér­tendő, az éves árbevételük ugyanis, rajtuk kívül álló okokból, néhány millióval kevesebb lesz a tervezettnél. Ennek az az oka, hogy a cu­kor- és útépítési kő 30 ezer tonnás jugoszláv exportja he­lyett csak 8 ezer tonnára van kilátás. Ez hát pillanatnyilag a helyzet és érdemes egy ki­csit a jövőbe pillantani. A kérdést úgy kell feltenni: Mit jelent majd az óriás BCM a 430 fős kis gyárnak, a Be­remendi Cement és Mészmű- veknek? Először is azt — is­mertette a terveket Kazinczy László főkönyvelő —, hogy a gyár a BCM belépése után, 1973-tól már nem gyárt ce­mentet. A cement önköltsége pillanatnyilag 700 forint ton­nánként, az ár ugyanakkor csak mindössze 560 forint. (A BCM-nél a tervezett önkölt­ség 380 forint.) A kőlisztre, a mészre és a mészhidrátra áll­nak rá, mégpedig korszerű technológiával. A toldozgatás-foldozgatás nem segít, csak átfogó re­konstrukció jöhet számítás­ba. A jelenlegi technológia tarthatatlan, az összköltség felét felemészti az energia. A fajlagos energiafelhaszná­lás a régi gyárban háromszor annyi, mint amennyi a nagy gyárban lesz. Ki kell dobni az agg kemencéket, korsze­rűsíteni a mészhidrát üze­met. Ehhez körülbelül 200 millió forint szükséges, de ta­lán meg lehet úszni keveseb­ből is. Miklósvári Zoltán néha egyik évről a másikra gyors leromlást eredményez­nek. A leromlott burgonyát friss, jó minőségű, egészséges vetőmaggal kell felújítani. — 1970-ben megindult és 1971- ben intenzív formában folyik majd, először a mohácsi já­rásban ' a vetőgumó csere. E vetőmag cserére nemcsak a nagyüzemek, hanem a ház­táji agronómusokon keresz­tül az egyéni termelők is benyújthatják igényüket. így mindenkinek módjában áll új, a számára legelőnyösebb fajtát igényelni. Az igénylést természetesen egy évre előre kell leadni. A vetőmag cserét a lerom­lást követő évben okvetlenül el kell végezni. Normális kö­rülmények közt e vetőmag csere 3—4 évenként válik i időszerűvé. Régi vetőmagot, vagy piacon vásárolt vetőma­got háztájiban se vessünk, mert ez csak bosszúságot okcfz. Legmegbízhatóbb a fémzárolt vetőburgonya. A leromlás ellen küzdhetünk a növényvédelmi munkák egy­ségesítésével is. E célból egy-egy községnek egy tömb­ben kellene burgonyát ter­melni. A tsz háztáji burgo­nyát is egy tömbben kell el­vetni, és módot, lehetőséget kellene találni a tsz-en vagy községi tanácson keresztül arra, hogy a nem tsz-tagok, egyéb egyéni termelők is ön- ’ kéntes alapon egy tömbbe vethessék kis burgonyapar­celláikat. így a betegségek és rovarkártevők ellen opti­mális időben, egyszerre, ol­csón, nagyüzemi módon le­hetne védekezni. A növényvédelmi munkák sikere nagymértékben a jó, optimális időben történő vé­dekezésen múlik. A nagyüze­mi védekezési móddal lehető­ség nyílna arra is, hogy a kisüzemek álfái nem hasz­nálható növényvédőszereket alkalmazzunk e burgonyá- tömbökön. A burgonyatermesztés leg­főbb ellenségei: a burgonya- 4 bogár, a fitoftora, a vírusok és ezeket hordozó levéltetvek. E kártevők ellen megfelelő növényvédőszerek vannak, de a kártevők fellépését figyel­ni kell. A figyelést egy tömb­ben könnyebben végezhetjük, mint sokfelé szétszórt par­cellákban, és a kártevők sem szétszórtan jelennek meg, ugyanakkor az egész­ségügyi és munkavédelmi óvórendszabályok is köny- nyebben és biztonságosabban tarthatók be. A fentiek figyelembevételé­vel a következőkben már ja­vasoljuk az összes háztáji burgonyát egy tömbbe vetni. — Hatnapos tanácskozást tartanak a KGST-országok biofizikus kutatói június 21 és 27 között Brnóban. Négy­tagú magyar küldöttség uta­zik a tanácskozásra. A ma­gyar delegációt dr. Tigyi Jó­zsef egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese vezeti. ÜJ, IDEIGLENES HELYISÉGÜNKBEN IS TARTJUK RÉGI AJÁNLATUNKAT Hőcsöves H—68-as típusú szekszárdi olajkályha OTP-HITELRE IS Gázkészülékek boltja Pécs, Kossuth L. u. 1. (Nick-udvar) Telefon; 37-40. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents