Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

to Dunatitüit nauio 1970. május 10. Latin-amerikai útinapló MINDENFÉLE — mindenfelől Rendőr lelövi a fiát Májustól labdarúgó-vb, júliusban elnökválasztás Mexikóban Nemsokára gyakran fog talál­kozni az újságolvasó Mexikó ne­vével: május végétől a világ leg­jobb labdarúgó-válogatottjai eb­ben a közép-amerikai országban fognak megküzdeni a Rimet Ku­páért és a világbajnoki címért. De amint ez 1968 őszén, az olim­pia előtt történt, talán politikai természetű híreket és tudósításo­kat is tovaröpítenek a távírók Mexikóból. Az országban — s ezt egyhetes ott tartózkodásom alatt magam is tapasztalhattam — zsa­rátnokként izzik az elégedetlen­ség. Egyes vidékeken lázonganak a parasztok. A diákság egyetemi autonómiát követel és a másfél esztendővel ezelőtt elesett fiata­lokra gondol. A munkások a las­sú infláció kártételeit érzik. Kígyófej Teotihuacanban az áldozati olt árhoz vezető lépcső alján: valamikor a halálba indulókra, ma csak turistákra vicsorít. A hatóságok annyival is inkább idegesek, mert az idei esztendő elnökválasztási év: júliusban az urnákhoz járulnak a mexikóiak, hogy hat évre szóló megbízást ad­janak az új elnöknek. Ha nem jön semmi közbe, a Mexikói Egyesült Államoknak — igen, ez az ország hivatalos neve! — első embere az lesz, akinek nevét kezdőbetűivel LEA-nak emlegetik. Luis Eche- verria Alvarez a kormánypárt, az Alkotmányos Forradalmi Párt je­löltje. Most is könnyen eldördülnek a rendőrök fegyverei. Ott jártamkor megdöbbentő hírt közöltek a la­pok: Justino Castro Perez rendőr Arénái helységben szóváltásba ke­veredett egy 15 tagú csoporttal, amelyek tagjai mind fiatalok vol­tak. A rendőr nem sokáig vitat­kozott, hanem szolgálati fegyveré­vel rálőtt az if jakra. Kettőt kö­zülük halálosan eltalált. Az egyik halott — a saját fia volt! Mexikó történelmében tömérdek a véres-tragikus esemény. A spa­nyol hódítóknak mintegy négy és féí évszázaddal ezelőtti meg jele­nése előtt olyan ősi kultúrák ala­kultak ki ezen a földön, amelyek ugyan fejlett építészettel, szép vá­rosokat és az egyiptomiakhoz ha­sonló piramisokat teremtettek, de a papi uralom rengeteg véráldo­zatot parancsolt a népre. Ma is elborzad az utas, amikor Teoti­huacanban végigmegy a halálra kiszemeltek útján, és sasra, kí­gyóra (a Mexikó címerében lát­ható állatok ezek!) emlékeztető szörnyek szoborfői között megáll az emberáldozatok piramisának lép­csői előtt. A mexikói világhírű Antropológiai Múzeumban furcsa, fej formájú szobrok, szokatlanul nagy és öblös fülekkel: e fülek­ben tartották a családok a felál­dozott családtag vérét...1 A spanyol hódítás megszámlál­hatatlan áldozatot követelt. Mon­tezuma azték birodalmát ötszáz­nál alig több felfegyverzett spa­nyol ötven lóval és tucatnyi ágyú­val el tudta foglalni — csellel és kegyetlenséggel. A mai Mexikó dicséretére legyen mondva, hogy Corteznák, a spanyolnak sehol sem áll szobra. Mm Alték Stadion előtt mir élelmes árusok százai árulják a labdarugó világ­bajnokság emléktárgyait: labdáktól kalapokig. Véres volt a mexikói független­ségi harc, idestova másfél évszá­zada a spanyol gyarmati iga leve- tésére, sok vér folyt az Egyesült Államoknak Mexikó elleni rabló­háborújában, majd a franciák el­leni harcokban, amelyek eredmé­nyeként átmenetileg egy Habs­burg —, Miksa főherceg ült a fris­sen elkészített mexikói császári trónra. De ő is életével fizetett.... Mexikóban ma is sokan hivat­koznak az akkori forradalomra. De fél évszázad alatt új „felső tízezer” alakult ki. Az előttük járt generációk forradalmára való hi­vatkozás csak üres szólam náluk. Az országban az igazi úr az ame­rikai nagytőke. S az embernek az az érzése támad, hogy ha Mexikó meg is nyitja határait a más la­tin-amerikai országokból — Gua­temalából és Brazíliából, Argentí­nából és Kolumbiából — érkező politikai menekültek előtt, és me­nedékjogot ad igazi vagy ál-forra­dalmároknak, akkor ezt egyrészt azért teszi, hogy egyfajta forra­dalmi alibit teremtsen, másrészt pedig — ki tudja? — talán, mert közel van az USA és a CIA itt szemmel tarthatja ezeket a szá­mára veszedelmes elemeket... Vér? Még valami kívánkozik ide: Mexikóvárosban van a világ legnagyobb arénája bikaviadalok rendezésére. Tisztelem > Heming- way-t, de nem tudtam egyetérte­ni vele a bikaviadalok iránti lel­kesedésében. A vérző, nyögő, őr­jöngő állat látványa felkavart, s nem tudtam élvezni a torreádorok balettszerű mozgását sem. Pedig egy délután láttam szinte min­dent, amit a bikaviadal nyújthat: egy fiatal állat át tudta vetni ma­gát a vaskerítésen is, egy tor­reádort felöklelt a bika, egy má­sik megsebesített egy banderille- rót, s olyan eset is előfordult, ami ritkaság: a megadott időben a tor­reádor nem tudta leszúrni a bi­kát. Magyarral mindenütt találkozni és minden szakmában. Az aréná­ban előkerült egy fiatal torreádor, El Hungaro — A Magyar. Papp Józsefnek hívták az apját. A Gainsville-i (Flo­rida), „Entomology Research Division” rovarkutatói olyan aludfej-kivonatot ál­lítottak elő, amely különböző szúnyog­fajtákat csalogat ma­gához. Ez a felfede­zés esetleg új fegy­vert adhat a malária és sárgalázterjesztő rovarok elleni küzde­lem néz. * A „szóróban” nevű japán számológép esz­ményien megfelel a va­kok céljainak. Legalább is így vélekedik a to­kiói Kimie Ozawa kis­asszony, aki legutóbb Európa-szerte előadást tartott a vakok csoport­jainak, s megtanította hallgatóit a készülék használatára. Ozawa kis­asszony eszperantó nyel­ven beszélt, s a tolmá­csolás céljára helyi esz- perantistákat kért feL * A világ legerősebb elektronmikroszkóp­jával — amelyet Franciaországban, a toulouse-i elektron­optikai laboratórium­ban helyeztek üzem­be — első ízben sike­rült élő baktériumo­kat lefényképezni. E hatalmas műszer 10 m magas oszlopa 22 t súlyú. Hárommil­lió Watt teljesítmény­nyel és másfél millió Voltig terjedő feszült­séggel a műszerben az elektronok a fény- sebességet megközelí­tő gyorsaságot érnek el. * Egy belga cég or­vosságán a következő használati utasítás áll: „Naponta három­szor 1—2 tablettát be­venni, a reggeli, az ebéd és az elalvás után”. * A svájci nép — a gyermekek beleszá­mításával — fejen­ként évi 3093 cigaret­tát, 121 rövid szivart, 222 gramm pipado­hányt és 10,28 liter tiszta szeszt fogyaszt. Ezen élvezeti cikkek ára évente 2—2,5 mil­liárd frank. * Nairobiban (Kenya) az állomásra befutó vonat egy kissé oldalba lökött egy arra kószáló ele­fántot. A sértett állat két óra hosszat várako­zott a kővetkező vonat­ra, amelyet megroha­mozott és megrongálta az egyik vagon fékbe­rendezését. Mindeddig az volt az általános vélemény, hogy az ember növekedése 25 éves koráig tarthat. Egyes kutatók azonban azt állítják, hogy meg­felelő tornagyakorlatok­kal a növekedés ideje egészen a 40. életévig meghosszabbítható. Franciaországban széles körben reklámozzák a „Super-Salto” elnevezé­sű különleges tornaszert, amelynek rendszeres használata további 3—16 cm-es növekedést ered­ményezhet. * Mint a NASA or­vosa, dr. Charles Ber­ry, hírül adta, Amst- rong, Aldrin és Col­lins űrhajósok hold­utazásuk során csak egyetlen 12x20 cm nagyságú „úti gyógy­szertárral” voltak el­látva, amely kötsze­reket, ragtapaszt, száj hőmérőt és külön­böző gyógyszereket: szemcseppeket, orr­fecskendőt, sebkenő­csöt, antibiotikumo­kat és aszpirint tar­talmazott. * „Az alkohol az em­ber legádázabb ellen­sége” — ez olvasható egy müncheni „tej­bárban”, és egy na­pon a következő kéz­zel írt kiegészítést le­hetett mellette látni: „Szeresd ellensége­det”! * A világ legkisebb atomtelepének a ne­ve „Isenite” és az Egyesült Államokban fejlesztették ki. Száz­szor erősebb a szo­kásos elemeknél és a szívműködtetés ener­giaforrásaként, vala­mint az űrhajótechni­kában alkalmazható. * Azt mondják, a mély, nyugodt álom az örege­dés elleni legjobb szer. A megöregedéstöl azon­ban a legjobban úgy óvhatja meg magát az ember, ha a volán mel­lett alszik el. * James Niland, az amerikai Massachu­setts állambeli Geor­getown rendőrfőnöke örvendezett, hogy si­került ártalmatlanná tenni egy Cadillac kocsikra specializáló­dott autótolvaj-ban- dát. Öröme nem tar­tott sokáig: kiderült, hogy ő is lopott Ca­dillac kocsin jár, amelyet mint hasz­náltat, három évvel ezelőtt ugyanettől a bandától vásárolt. Az amerikai min- nesotai egyetem se­bészeinek sikerült ha­lottakból vett has­nyálmirigyek átülte­tése nyolc olyan sú­lyos cukorbetegbe, akiken előzőleg már veseátültetést hajtot­tak végre. Hat közü­lük azóta veseműkö­dési hiányosság kö­vetkeztében meghalt; a két életben maradi­nál az átültetett has­nyálmirigyek normá­lisan működnek. * A Holmes-ban lakó May Clarké asszony tulajdonképpen egy­általán nem akart szenet... Kiírta a ház ajtajára, hogy „Ma nem kell szén”, és gondolva, hogy a szénkereskedő ezt tu­domásul veszi, elin­dult bevásárolni. Azonban nem sokkal később egy teherko­csi rosszul vette a ka­nyart a Clarke-ház előtt, teljes iramban betörte az ajtót és a kertbe öntött 14 ton­na nagyon jó minősé­gű szenet. A teher­kocsi vezetőjének az ijedtségen kívül sem­mi baja nem tör­tént ... Clarke asz- szony meglepődött. * A londoni „National Galery” képtárban csak 24 óra múlva fedeztek fel egy lopást. Ismeret­len tettesek kivágták a keretből a „Szűz és gyermek két angyallal” című képet és helyébe ezt a cédulát tették: „A festmény Ideiglenesen eltávolítva”. * A michigani egye­tem kutatójának, dr. Dávid Aminoffnak sikerült az „A”, „B” és „AB” vércsoportok vérét enzimekkel a vörös vérsejtek kür lönböző felépítésű cu­kormolekulájától mentesíteni és ilymó- don a „0” vércsoport cukor nélküli, univer­zálisan felhasználha­tó vérévé átalakítani. Az eljárás a „vérban­kok” számára való­színűleg gyakorlati jelentőségű lesz. * Az UNESCO statiszti­kája szerint 1968-ban a világon az alábbi szer­zők művelt addták ki legtöbbször; Lenin (225 kiadás), Shakespeare (135), Simenon (134), Ver­ne (133), Gorkij (123), Lev Tolsztoj és Marx (112—112), Dosztojevszkij (101), A biblia 1968-ban 187 kiadásban jelent meg. EQYETEMI VAROS ÉPÜL KAZANYBAN SZESZÉLYEK ÉS REKORDOK A felsőoktatási intézmények épületeinek felhőbe nyúló körvo­nalai rajzolják ki Kazany új arc­élét. Az ősi Volga menti város — ahol Lenin elkezdte forradalmi te­vékenységét — rekonstrukciója után egyetemi városként öregbíti hírnevét. A kazanyi városközpont megújítására készített városrende­zési terv leningrádi építészek munkája, s harmonikus egységbe foglalja az ősi Kreml egy darab­ját, az egyetemeket és más épí­tészeti emlékeket a húszemeletes házakból álló egyetemi városrész­szel. Ez a terv bizonyult a leg­jobbnak az össz-szövetségi pályá­zaton. A megvalósítás időtartamát 25 évben határozták meg. A ka­zanyi felsőoktatási intézmények­ben jelenleg több mint 50 ezer leendő pedagógus, fizikus, orvos, építész, mérnök és pilóta tanul. A város legkülönbözőbb kerü­leteiben épülnek új főiskolák, diákkönyvtárak, klubok és kávé­házak. A lakóházépítkezés ütemét a következő előrejelzés szabja meg: az elkövetkező 25 év alatta város lakossága ■ másfélszeresére növekszik és meghaladja az egy­milliót. A központ rekonstrukciója után modem környezetbe kerül az a két ház. amelyben néhány évig az Uljanov család lakott. Az egyiket már Lenin-múzeummá ala­kították át, a másikban pedig a névadó műveiből összeállított könyvtárat helyezték el. A kazanyi egyetem épületében, j amelyet a múlt század elején épf- I tettek a nem-euklideszi geometria j egyik megalkotójának, Nyikolaj Lobacsevszkijnek közreműködésé­vel — több előadótermet eredeti formájában állítottak helyre. 1887- es állapotában őrizték meg a dísz­termet, amelyben egy diákgyűlé­sen felszólalt * 17 esztendős Le- I nia. ÍRÓK ÉS UTCÁK Ha a francia írók hírességét azzal kívánnánk mérni, milyen hosszú út vagy utca viseli ne­vüket a francia fővárosban, ak­kor a hírességek listája a kö­vetkezőképpen alakulna: első helyre kerül Voltaire, aki ösz- szesen 3676 méter hosszúságú bulvár, rakpart, utca, telep ura. Néhány éve még egy párizsi tér is viselte Voltaire nevét, ma ezt a teret Leon Blum tér­nek hívják. A második helyen Diderot áll: 1915 méter. A har­madik Victor Hugo — 1785 mé­ter és a negyedik Emil Zola: 1376. Utánuk következnek a sorban Boileau — 1161 méter, Alexandre Dumas — 100 méter. Brill at-Savarin — 960 méter, Pascal — 710 méter. Moliére- nek csak 310 méter jutott, Ra- cine-nak 279, Rabelais-nek 126 méter. A legrosszabbul Cham- fort járt. A róla elnevezett kis utca mindössze 27 méter hosz- szú és ebben az utcában is mindössze egy ház álL Párizs legrövidebb utcája egyébként a rue des Degrés, 7 méter hosszú. © A legalacsonyabb hőmérsék­let az északi féltekén: Ojmjakon- ban (1933) és Verhojanszkban (1892): mínusz 67,5 C fok. © Ausztráliában a legmaga­sabb hőmérsékletet — + 52,5 fo­kot — a queenslandi Cloncurry- ban mérték 1889. január 16-án. ® Az Egyesült Államokban a legmagasabb hőmérsékletet + 56,5 fokot — a California! Death Vally- ben mérték 1913. július 10-én. © A legtöbb évi csapadék a ha­waii Kauaiban hullott: kb. 12 mé­ter. © Egy kétnapos esőzési rekord: 1068 cm (a tajvani Funkikóban, 1913. július). © Az egynapos esőzés világre­kordja: 1088 cm (Luzon—Baugio, Fülöp-szigetek. 1911. július). © Ahol évente a legtöbb vihar van: Buitenzorg, Jáva (322 nap}. © A leghosszabb szárazságot az Egyesült Államokban jegyezték fel: 767 napot, a califomiai Bag­dadban. A száraz időszak 1912 ok­tóberétől 1914 novemberéig tar­tott © A legnagyobb — 42 perces — záporeső csapadéka: 304,8 cm (Holt-Montana, 1947. június 22.). ® A legalacsonyabb évi átlagos csapadék: 0,4 cm (a chilei Aricá- ban). @ A legalacsonyabb hőmérsék leti világrekord: mínusz 83 fok (Vosztok, Antarktisz. 1960 augusz­tusa). ® Ahol 14 éve nem volt eső Iquique — Chile. @ Ahol a legtöbb esős nap van: Bahia Felix (Chile) — évi 325 nap. ® Ahol 19 éve egyáltalán nem volt eső: Wadi-Halfa (Szudán). ® Ahol az évi átlagos hőmér­séklet a világon a legmagasabb: Lugh Ferrandi (Szomália), -+■ 31 tok. I \

Next

/
Thumbnails
Contents