Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
4 Btmfintoit namo 1970. május 10. Tizenötezer ember, ötezer lakás Társasutazás az Expóra Pécs legszebb új városrésze ▲ Ilyen lesi a budai városrési a Zsolnay utca telöl nézve. Újdonságként az idén Törökországba, Libanonba és Oslóba szervez utazásokat az IBUSZ. Ősszel repülőkirándulást rendeznek Szicíliába és autóbusztúrát Ausztrián, Svájcon, Olaszországon és Jugoszlávián át. Tárgyalásokat kezdtek Japánba, az Expóra indítandó társasutazás szervezéséről is. Az IBUSZ révén külföldre utazó egyéni turisták száma az idén előreláthatólag 20— 25 százalékkal haladja meg a tavalyit, amiben része lehet az újfajta kombinált egyéni és társasutazásoknak is. Ezeknek az a lényege, hogy az egyes turisták tetszésük szerinti időpontban, útvonalon és közlekedési eszközzel utaznak külföldre, ott meghatározott napom és helyen találkozik a tarsasag, együtt vesznek részt bizonyos előre meghatározott közös programokban, majd megint külön-kiilön folytatják útjukat saját elképzeléseik szerint, Ilyen utakat az IBUSZ egyelőre Olaszországba és Franciaországba szervez. A belföldi turistáknak az IBUSZ BNV-pavilonja tartogat kellemes meglepetéseket. Csupán ott és csupán a vásár idején fogadnak el jelentkezéseket egyhetes krakkói kirándulásra a szokásos j 1300 forint helyett ezer és háromnapos alacsony-tátrai útra, a szokásos 550 helyett 440 forintos részvételi díj ellenében. Nyolc-huszonkét szintes magasházak — Egy lakás, egy gépkocsi Széles, helyenként zöldsávokkal elválasztott utak, házak — melyek között a 8—22 emeletesek sem ritkák — teraszosan emelkedő rengetege, fölöttük a tettyei dombon az öreg kápolna ... Mi ez? Álom? Nem, ilyen lesz a budai városrész képe egy idő múlva. Papp József, a Pécsi Tervező Vállalat irányító tervezője, Biczó László, Lovas Attila meg mások most készítették el a részletes rendezési tervet. Pécs slumja A mai budai városrészt persze szinte az utolsó házig el kell törölni a föld színéről, mert ez ma Pécs legnagyobb slumja. A Pécsi Tervező Vállalat, valamint az Építés Gazdasági és Szervezési Intézet felmérése szerint a lakóházak 75 százalékát 1920, 25 százalékát pedig a századforduló előtt építették, s az épületállomány 90 százaléka avultnak tekinthető. Minden évben összedől, összeroskad vagy 20 lakás. A Balokányban 19Ó, a Fel- 8Ővámház utcától felfelé (az Erzsébet utca vonaláig) 230 ember él hektáronként, majdnem fele mint Üjmecsekal- ján. Az egyszintes beépítettséget tokintve nagyon sok ez. A lakóházaknak csak a fele van csatornázva, az egy lakásra jutó szobák 6záma 1,3, az egy szobában élőké pedig 2.1... E számok önmagukért beszélnek. Ezt a városrészt valóban szinte az utolsó házig el kell törölni a föld színéről, emberibb körülmények közé kell helyezni az ott élő ötezer embert. I j úthálózat A tervezők a jövőben is két nagy lakónegyedre akarják osztani az új városrészt: a Balokány, Illetve a Felsővám- ház és az Ady Endre utca közé eső területre, bár hangsúlyozzák, hogy a jövő úthálózata más lesz, mint a mai. Megmarad a Zsolnay utca 2x7 méteres nyomvonallal, középen 5 méteres zöldsávval. Kisebb útkorrekciókat hajtanak végre a Felsővám- ház utcán, s felkészülnek arra, hogy előbb-utóbb itt is szükség lesz a két nyomvonalra. Gyökeres változások történnek az Ady Endre utcánál, mely elkerüli az Ágoston teret, annak északi része fölött, a Vak Bottyán illetve Aradi vértanúk útjához csatlakozik. Kelet felől zárt lesz az Ágoston tér, a Déryné utca felől is csak a Sörház utcáig lesz átmenő forgalom. A mai Déryné utca tehát egyirányú, csendes belvárosi utcácskává válik. A mai Kilián György utca és Irányi Dániel tér nem képes lebonyolítani a jövő forgalmát, ezért a Külvárosi pályaudvarról kiindulva a rendőrségi épület és balokányi sportpálya között halad majd egy új út, mely a Zsolnay utca „átszelését” követően a mai Lánc utca és Irányi Dániel tér közötti területen halad észak felé és — részben — a mai Márton utca nyomvonalán az Ágoston térről keletre éri az Északi körutat, ahonnan a Tettye felé is elágazás nyílik. S végül: egy teljesen dj út vezet majd a Porcelángyár szomszédságában is észak felé, A Zsolnay Vilmos utcából Indul ki, s a többé-kevésbé a Halász utca nyomvonalát követve éri el a Felsővámház utcát, illetve azon át az Ady Endre utcát, a mai Erzsébet utca torkolatánál. Hangsúlyozzuk, ezek nem akármilyen, hanem a kor igényeinek megfelelő széles útak lesznek. Miért nőnek a házak? A tervezők a két lakónegyed, két ütem elvét vallva elsőnek a Balokány beépíté- , sét tartanák célszerűnek. Ma 890 lakás van a Balokányban, s 2840 a lakók száma, a jövőben 2800 lakás: 9100 lakó aránnyal számolnak. Hasonlóan alakul a helyzet az északi részen, tehát a Felsővámház—Ady utca között is a 770 lakás: 1850 lakos arányt 2200 lakás: 6000 lakos arány fogja felváltani. Mindent egybevetve 15 ezer lakosú városrész épül majd a jelenlegi slum helyén. Annyi ember él majd a Balokányban, mint — a hozzácsatolt falvak nélkül — a mai Szigetvár lakossága. A tervezők aránylag nagy zöldterületeket akarnak kialakítani a házak között. — Uránvárosban a 4 emelet az uralkodó, melyet néhány tízemeletes házsor élénkít, a Balokányban az 5—11 szint lesz az általános, s kettő 22 szintes épületet emelnek csupán ezen a részen. Hasonló lesz a helyzet a Felsővámház utcától északra is. Teraszhatás, szintvariációk A Zsolnay utca déli részét is le fogják bontani, s némileg megnagyobbítják a mai zöld Balokányt. További érdekesség, hogy a tervezők 100 lakás: 95 gépkocsi arányra készülnek fel, s az autók mintegy felét a házak földszinti garázsaiban illetve a nyílt színen, a másik felét pedig emeletes nagygarázsokban akárják elhelyezni. Mai szemmel nézve roppant távolinak tűnik a 100 lakás 95 gépkocsi arány, | de ki gondolt volna például j arra, hogy 1970-ben már par- I kolási gondok lesznek Urán- ! városban? Oktatásügyi megállapodás az NDK-val öt évre szóló magyar— NDK oktatásügyi megállapodást írtak alá s zom ha ton Berlinben. A megállapodás tovább szélesíti a magyar—NDK tudományos és pedagógiai együttműködést az oktatás- ügy területén, támogatja az oktatási és pedagógiai kérdésekkel foglalkozó intézmények és főiskolák kooperációját elvi és gyakorlati problémáik megoldására, munka- bizottságok felállítását irányozza élő és biztosítja a német nyelvtanárok továbbképzését. Minden jel arra mutat, hogy a felépülő 15 ezer lakosú budai városrész lesz majd Pécs legszebb új városrésze. Nem nehéz megérteni, miért. Negyvenöt méter szint- különbség van a Zsolnay és Ady Endre utca között. Igaz, hogy ez gondot okoz majd építkezés közben, viszont lehetőséget nyújt a terasz-hatás kiaknázására is. Ezt a hatást még fokozni kívánják azáltal, hogy intenzíven variálják a házmagasságokat. Biztosítékunk: a déli gyűjtő... Miután felrajzoltuk a jövő budai városrészének körvonalait, nyilván minden olvasó felteszi a kérdést: mikor lesz belőle valami? A válasz lehangolónak tűnik: 1975—80-nál előbb nem lesz nagyobb építkezés. Nem is lehet, hiszen ma a Szigeti városrész a „sláger”, holnap a Megyeri kertváros meg a Nyugati Mecsek. Tegyük még hozzá: a budai városrész építkezését bontásnak kell megelőznie, s hogyan Döntsünk ma ott, amikor még a Szigeti városrészben, a váiosközpont- ban, a Siklósi úti felüljáró helyén is sok a bontani való? Talán minden szépen hangzó Ígéretnél többet mond az a tény, hogy épül már a sokat emlegetett déli főgyűjtő csatorna s egy-két év múlva eléri a Budai vámot. Meglehetősen költséges beruházás ez, nem adnak ki rá annyi pénzt ok nélkül. Tudják, hogy enélkül nincs új budai városrész. A jelen tervnek jó hasznát veszik majd a tanácsi szakemberek — hiszen csak ennek birtokában tudják mihez tartani magukat a terület jövőjét illetően. S az sem árt, ha tudomást szerez róla az ott élő 4700 ember is. Lát hatják: nem feledkeztek meg róluk. Magyar László Nemzetközi kórushangverseny Írországban A pécsieké az első díj Szombaton délelőtt már Itthon van a Nevelők Háza Kamarakórusának 29 tagja, Dobos László és Tillai Aurél karnagyok és az írországi utazás többi négy kísérője. Tillai Aurél sajnálja, hogy nincs idő egy hosszabb beszélgetésre, amelyben meghallgathatnám az eredeti magnófelvételeket: hogyan izgultak a kórus tagjai az éjszakába nyúló eredményhirdetésnél. Szó ami szó, izgalmas lehetett Az öt napon át zajló versenyek értékelése az utolsó nap estéjén, a tíz óráig tartó díszhangverseny , után kezdődött. Sorra értékelték a főkategóriában, a vegyeskari mezőnyben szerepelt 13 kórust, és a pécsieket hagyták utoljára. Érthetően, mert mint kiderült, ők lettek az elsők. Éjjel fél 1 volt, amikor végre bemondták, hogy a pécsi kórus két kötelező számára — egy 16. századi angol madrigál és Bruckner Ave Maria-ja — 90—90 pontot, vagyis a maximumot kapta. A szabadon választott énekkari számukra viszont, ami Kodály Óda a muzsikához című, éppen erre az írországi kórusfesztiválra. 1964- ben írt műve volt, 92 pontot kaptak, vagyis kettővel többet a maximumnál. A második a versenyben az a szlovák — Zsolnán működő — kórus lett, amely tavaly az angliai Llangollenben fesztivál-első volt, s amelyet most is esélyesnek tartottak. De már a legelső napon, amikor a magyarok először léptek színpadra, mint „műsorszíne- sítők”, az jelent meg a helyi lapban, hogy „a szlovák kórust legfeljebb a most hallott magyarok veszélyeztethetik”. Honnan hozták el tehát az első díjat a pécsiek? Az írországi Cork városában 1954 óta évről évre megrendezik a nemzetközi kórusfesztivált, szigorúan meghívásos alapon. Ezidén egy római, egy holland. egy szlovák, két nyugatnémet, egy varsói,, egy londoni és több ír kórus versenyzett, valamint a pécsi, Két év múlva Janus Pannonius emlékünnepség A költő szobra Pécsett — Megépül a csillagda Tudósok találkozója Janus Pannonius emlékére ötszáz évvel ezelőtt, 1472. április 12-én halt meg Janus Pannonius, az első nagy magyar költő, aki bár latin nyelven írta műveit, egyszerű jobbágy sorból vált a korszak nagy humanistáinak egyikévé. A költő, a Mátyás udvarában kibontakozó reneszánsz műveltség egyik fő képviselője, később pécsi püspök lett. Nevét és szellemi hagyatékát eddig is becsülte az Ország s azon belül Pécs, most azonban, a közelgő jubileum arra készteti az illetékeseket, hogy méltóan, a magyar kultúra egyik kiemelkedő korszaka kiváló képviselőjéhez illőn ünnepeljük meg az évfordulót Már megkezdődtek az előzetes megbeszélések, hogy a két év múlva következő eseményre kellőképp elő lehessen készülni.. A közeljövőben a Váróéi és a Megyei Tanács végrehajtó bizottságai külön- külön megtárgyalják az ezzel kaposolatos lehetőségeket, feladatokat és elképzeléseket. Máris bizonyos, hogy Janus Pannoniusnak új. az 500. évfordulóhoz méltó szobra kerül Pécsett felállításra. Szóba került egy Janus Pannonius- dráma megszületésének és előadásának terve is. Tárgyalásokra kerül sor a költő müveinek új, jubileumi kiadásáról. Az ünnepségeket feltétlenül tudományos emléküléssel kötik majd egybe. Erre az alkalomra tervezi a TIT Baranya megyei Szervezete is a régóta szükséges csillagda, azaz egy obszervatóriumot, egy természettudományos bemutatótermet is magába foglaló Pécsi Természettudományos Stúdió megvalósítását, amely széleskörű társadalmi összefogás, a helyi intézmények komoly segítsége eredményeképpen születhet meg. Az országos művelődésügyi szervekkel, mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémiával egyetértésben nagy nemzetközi tudományos ülésszakot szerveznek Pécsett, amelyre több régi, neves európai egyetemet, világhírű tudósokat is várnak. A Janus Pannonius évforduló érdekesen és szerencsésen esik egybe az ember első űrrepülésének 11. évfordulójával is, ez az egy be eset; is módot nyújt arra, hogy egy tudományos emlékülés egyben a mai tudományok fantasztikus eredményeinek rep- rezentálását is tartalmazza. A közeljövőben operatív bizottság alakul, amelynek feladata lesz a különféle szervek és intézmények terveinek egybehangolása és a nagyszabású jubileum időben történő előkészítése. amely e kórusfe6ztivál legelső magyar részvevője volt egyben. A versenyt úgy szervezik — jól bevált módon —, hogy hat kategóriában hallgatják meg az énekkarokat, de ebből a fesztivál fő száma a vegyeskórus-venseny, néhány kategóriában pedig kimondottan csak az ír nemzeti kórusok versenyeznek. Azért, hogy a közönség is teljes élményt kapjon, a versenyszámok nem mereven egymást követik, haném minden kórus énekel egyebet is, nemcsak a versenyszámokat, így esett, hogy a pécsiek mindjárt az első napon felhívták magukra a figyelmet, holott ők csak az utolsó napon mutatták be verseny- műsorukat. Első nap a hűvösnek kikiáltott ír közönség élénk lábdobogással fejezte ki lelkesedését a pécsiek Rossini: Újévi köszöntője éneklése után. A „magyar- est” ugyanilyen zajos tetszést aratott, különösen Bárdos: Dana-dana című műve tetszett nagyon a mintegy 2000 főnyi közönségnek. Ennyi ember fért ugyanis a City Hall-ba. amely minden nap zsúfolva volt. Végülis a pécsi kamarakórus hatszor énekelt az ír közönség előtt, s hazafelé egy hangversenyt adtak Londonban. Elhozták az első díj mellé azt a vándorserleget is, amit az idén alapítottak az ír Szakszervezetek e fesztivál nyertesei számára. A „Chamber Choir of Pécs” dicséretével. fotóival megteltek 3 lapok, és az írek a hangversenyeken kívül, a szálláson, az utcán is ünnepelték a kis magyar kórust. Az egy kanadai, egy angol és egy ír professzorból álló zsűri pedig hosszasan ecsetelte tudásukat és művészetük egyéni ízeit. ott. a sokáig emlékezetes éjszakai eredményhirdetésen. ahol Cork város polgármestere adta át a pompás serleget. TilUi Aurél eredményhirdetés után a serleggel
