Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
W70. május 10. nxmttnttm ndtn«' 3 Három és (é! millió forint védekezésre Megszűnt a belvízveszély — Baranyában jelenleg csupán 800 katasztrális holdon van belvíz, igen szét- szói'tan — a Dráva mentén és Mohács térségében — egy-, öt-, tízholdas foltokban. Ebből szántó- és vetésterületet nem tartunk számon, rét és legelő 500 kh, egyéb műveletlen terület pedig 300 hold — mondotta tájékoztatójában Polohn István, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vízrendészeti és vízhasznosítási osztályának vezetője, aki az alábbiakban vázolta az idei belvízhelyzetet. Megyénkben ebben az esztendőben jóval nagyobb területet öntött el a belvíz, mint az elmúlt évben. Tavaly 5400 katasztrális holdon volt összefüggő vízterület, míg az idén, február második felében mérték a 7200- as maximumot. A védekezés a vizek szivattyús, illetve gravitációs elvezetéséből állt. A veszélyeztetett területeken a vízügy hat stabil szivattyútelepet és kilenc provizórikus szivattyút működtetett — többek között Fel- sőszentmártonban, Endrőcön, Okorágon, Sellyén és Tésen- fán. Átlagosan száznegyven fő volt állandó készültségben, de csúcsidőben ez _a szám kétszázra rúgott A műszaki szaktanácsadók, mérnökök tíz gépkocsival járták a megyét, irányították a munkálatokat A mezőgazda- sági üzemeket mindenkor ellátták szaktanácsadással. Sajnos az ősszel eltömődött vízlevezető csatornák kitisztítását a tsz-ek csak a konkrét veszély bekövetkezésekor, többnyire későn kezdték meg. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak--három és fél millió forintjába került a védekezés. — Az árvízvédelmi készültség megszűntével most már a belvízvédelem sem okoz gondot — közölte befejezésül Polohn István — eltűnt a földekről a „pangó víz”, véget ért a január 6- ítól tartó készültség. A Dráva menti lankai szivattyútelep leállt — a maradék belvíz elvezetése ezen a környéken az alacsony vízállás miatt gravitációs módszerrel történik. A Duna mentén lévő telepek pedig — KöLke- den, Bédán, Vizslákon és Ge- recháton — kapacitásuk felével üzemelnek. A veszély elmúlt, őszig nem kell tartani nagyobb elöntésektől, esetleg a helyi esőzések teremthetnek néhol feszült helyzetet. Peruba, Bolíviába és Venezuelába utazott pénzügyminiszterünk Kedvező gazdasági kapcsolatok Dél-Amerikával Vályi Péter pénzügyminiszter szombaton reggel Dél-Amerikába utazott. Peruban, Bolíviában és Venezuelában vezető személyiségekkel tárgyalásokat folytat majd országaink gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről. Elutazása előtt a pénzügy- miniszter nyilatkozott a sajtónak: — Több dél-amerikai országgal igen kedvezőek gazdasági kapcsolataink fejlesztésének kilátásai. Ezek közé tartozik a többi között Peru is. Magyarország és Peru között a diplomáciai kapcsolatok ' nagykövetségi szinten a múlt év áprilisában jöttek létre. A két ország gazdasági kapcsolatainak megélénkülése 1968-ban kezdődött, amikor perui jószolgálati delegáció látogatott hazánkba. E látogatást még abban az évben viszonozta külkereskedelmi minisztériumunk delegációja. Ennek eredményeként kereskedelmi megállapodást írtunk alá, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kiépítésének alapjaként. — Az utóbbi egy-két évben több magyar gazdasági vezető járt Peruban, tavaly novemberben pedig Francisco Morales Bermudez perui gazdasági és pénzügyminiszter látogatott hazánkba. Az igen kedvező légkörből lefolytatott megbeszélések eredményeként a magyar és a perui kormány megállapodást írt alá. A megállapodás megvalósítása jó ütemben halad, 1970 elején Limában bankközi kompenzációs és fizetési megállapodást, valamint hitelmegállapodást írtunk alá. Februárban perui ipari delegáció látogatott hazánkba. Perunak árucikkei elhelyezésére új piacokra van szüksége, ugyanakkor beruházási terveinek megvalósítása komoly lehetőséget nyújt gépexportunk számára. Kapcsolataink bővítésében igen jelentős lehet a magyar —perui vegyes vállalatok létrehozása is. I — A gazdasági együttműködés mindkét ország előnyére szolgál. Iparcikk-szállításaink ellenértékeként Peruból eddig elsősorban hallisztet vásároltunk mezőgazdasági takarmánynak. A jövőben halliszten kívül érceket, kávét és egyéb perui árukat is behozunk majd. — Dél-amerikai látogatásom másik állomása Bolívia lesz. Ezzel az országgal az elmúlt hetekben emeltük nagykövetségi szintre diplomáciai kapcsolatunkat. Május 4-én magyar—bolíviai államközi gazdasági tárgyalások kezdődtek La Paz- ban. A tárgyalások befejező szakaszában érkezem Bolívia fővárosába, hogy folytassam az eszmecserét az ország gazdasági és politikai vezető személyiségeivel. Várható, hogy több kormányközi megállapodást írunk alá. Ismereteink szerint Bolívia Magyar- országtól kész vásárolni bányaipari berendezéseket, mezőgazdasági felszereléseket, kórházi, iskolai felszereléseket stb. Ezek ellenértékeként Bolíviából fontos alapanyagokat, különböző fémeket (ón, réz, wolfram stb.) valamint kaucsukot, kávét és egyéb termékeket vásárolhatunk. Ez a korántsem teljes felsorolás áttekintést ad arról, hogy export-lehetőségeink találkoznak az importigényekkel. — Dél-amerikai utam során Venezuelát is meglátogatom. Caracasban megbeszélésekre kerül sor a venezuelai gazdasági és politikai élet vezető személyiségeivel. E tanácskozások minden bizonnyal hasznosak lesznek a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. Máré-vár ostroma Százmilliós termelési érték * f»r -1. Díszoklevél a baksaiaknak Szombaton délelőtt adták át a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége által indított jubileumi verseny első helyezettjének, a legjobb eredményt elért baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezetnek a díszoklevelet és 15 ezer forint pénzjutalmat. A termelőszövetkezet ócsár- di kultúrházában dr. Földvári János, a Megyei Tanács vb- elnökhelyettese adta át a példás gazdálkodás jutalmát. Ünnepi beszédében elmondta, hogy a baksai termelő- szövetkezet 1962 óta minden évben a megye élvonalában szerepelt. Termelési eredményei évről évre növekszenek. 1967-ben 42 millió, 1968-ban 62 millió, 1969-ben 94 millió termelési értéket értek el. Közös vagyonuk ez évben meghaladja a százmillió forintot. A nagymérvű műszaki fejlettség, a lucemaliszt üzem létesítése, a gyárszerűen termelő baromfi üzem alapjai az elért eredménynek és ezek tették lehetővé, hogy a termelőszövetkezet bruttó termelési értékét 1968-ról 1969 évre 152.9 százalékra növelte. Gyenis Pál, a Járási Párt- bizottság titkára, a járási pártbizottság és tanács nevében köszöntötte a termelő- szövetkezet dolgozóit Mélyen alattunk hullám zanak az erdőborította hegyek. Vendégségben a kapitánynál A tűzrakóhely a rondella alatt van, a déli fal tövében. Itt szalonnáztak közel tíz éven át az építők is nap nap után, s itt ügyetlenkedünk mi is a nyárssal — az újjáépített Máré-vár első vendégei. A várkapitány — Hajnal József Kossuth-bányai főművezető —, a fal széléről kémleli a felhőket. Nyugat felől valami készül. A vár fölött azonban még vakítóan fényes az ég, s forró, mozdulatlan a levegő. Csöpög a asír. Orsós Józsi bácsi, aiki az ezüst tallérokat találta a várárok mélyén, rosszallóan rázza a fejét. A szalonnasütéshez türelem kell, mintahogy a tallérokhoz is az kellett. Hat évet dolgozott a várnál, 6 mo6t, hogy menniük kell, egyszerre tör rá minden emlék. A tallér akkora volt, mint egy ötforintos, szép, nehéz pénz. A régész attól kezdve, hogy fellelte, mindig nagyon kedvesen beszélt vele, s az órabérét is felemelték. Keller János, a csoportvezető azt mondja, ehhez a tallérnak semmi köze, az öreg azonban makacs. Bronzpénzeket más is talált — elég sokat. Szép pénzek voltak azok is, szigorú urak arcképével, de hát az mégiscsak bronz volt. Fát dob a tűzre, s nézi a féltetős gunyhót, melyben a szerszámaikat , gúnyájukat tartották. Jó lenne itt maradni. Csősznek, vagy ilyesminek ... Kívülről már minden a legnagyobb rendben van, bent, az udvaron se sok a ÉLETMENTÉSÉRT A Magvar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Gyükér Józsefnek életmentés során tanúsított hősies magatartásáért az Életmentő Emlékérem kitüntető jelvényt adományozta. Az emlékérmet tegnap Pécsett, a Városi Tanács épületében, Horváth Lajos, a végrehajtó bizottság elnöke adta át. A bensőséges ünnepségen részt vett Dukics Károly tűzoltó alezredes és Cilják József tűzoltó őrnagy. A kitüntetés átadás után alkalom nyílott arra, hogy Gyükér Józseftől érdeklődjünk az 1969. november 28- án történt eseményről. — Eltávozáson voltam idehaza szüleimnél tavaly november 28-án. Egyik műszaki alakulatnál szolgáltam, tényleges időmet töltöttem. Szüleimtől elköszöntem és az állomásra indultam. Az Építők útján haladva, arra figyeltem fel, hogy a 20-as számú házból füst tódul az utcára és az épület alagsorából gyereksírás hallatszik. Lefutottam a pincébe, de az ajtót zárva találtam. Vissza szaladtam az utcára, betörtem az ablakot és a lángok elől a fűtőtestre húzódó fiúcskát a szűk ablaknyíláson kiemeltem, majd visszarohantam az alagsorba, az ajtót betörtem, tódult a füst, csapkodott a láng. Hogy védjem magam, az arcomra kabátot borítottam és megkerestem a kislányt. eszméletlen volt. Felkaptam, kivittem az utcára, megállítottam egy teherautót, hogy a gyereket a kórházba vigyem. Ütközben találkoztunk a mentőkkel, a kislányt ők vitték tovább, én pedig visszamentem tüzet oltani, volt még egy negyed órám a vonat indulásig ... Közben kerestem a kisfiút, de nem találtam. Mikor láttam, hogy már nagyobb baj nincs, elindultam a főpályaudvar irányába. Valaki utánam szólt, megkérdezte a nevem és a lakcímem, felírta és elköszönt. — Tudja a két kisgyerek nevét? — Nem. — Kormos Erika nyolc éves és Herr Zoltán szintén nyolc éves — jegyezte meg Dukics Károly alezredes. — A gyerekek gyufával játszottak és valamit meggyújtottak, így lett majdnem tragikus kimenetele a kíváncsiságnak. Gyükér József a honvédségnél elérte a szakaszvezetői rendfokozatot, kétszer tüntették ki Kiváló katona cimmel, most Budapesten a 43-as Építőipari Vállalatnál vasbetonszerelő. — Engedjen meg egy személyes természetű kérdést. Ügy tudom, a jövő szombaton lesz az esküvője. — Igen, de a legénybúcsút ma tartottam volna ... — Elnézik ezt a barátok, munkatársak, majd a jövő héten nyélbe ütik azt a legénybúcsút, aminek költségeit még jobban elősegíti a most kapott ezer forint jutalom. — Az ilyen határidő elcsúszást talán megbocsátják nekem. Nagy István munka. Ezt már megcsinálják a bányászok. Keller, aki eddig amolyan várispán volt, most már csak Hajnal József után ballag: övék lesz itt minden. Tíz évvel ezelőtt, amikor a Műemléki Felügyelőség építőbrigádjába lépett, gaz, törmelék és csalán borította az egész hegytetőt. Az első három év ásatásokkal telt, aztán a külső falak állagvédelme, helyreállítása következett. A belső épületeken három éve, ha dolgoznak. A boltíves terem, mely az egyetlen épen maradt belső létesítmény volt, most múzeum. A falakon tablók, vitrinek. Középen a vár makettje, nem messze tőle egy titokzatos üreg. Ez a ciszterna, mondja Keller János, aki annak idején elsőnek merészkedett le a mélybe. A parasztok azt mondták, feneketlen, aztán kiderült, tíz méter hatvan centi. Százhússzor százhúsz centi a fenék alapterülete, s alagút sehol. Pedig mindenki azt hitte: innen egyenest Pécsváradra vezet egy vágat. A ciszternát most deszkarács fedi, a mélyben pedig villany világít. Valahol középen van, ravaszul, így aztán a kút feneke tényleg nem látható. A vitrinekben kőemlékek, edénydarabok, szerszámok. Mind itt találták a vár körül. Egy tablón a vár története. Eszerint az első oklevelek 1316-ban említik a várat. De korábban is volt itt élet: a közelben római kori település volt. 1526-ban, a vár akkori tulajdonosa — Várady Jáno6 — elesik a mohácsi csatában. Testvére, Mihály beveszi az erődöt, az özvegy — Bakics Pál segedelmével — azonban visszaveszi. 1543: török kézre kerül. 1546: 72 török vitéz őrzi, s nagyon jól érzik magukat. 1554: Horváth Márk rác-törökjei váltják fel a védő sereget. 1698: Máré várát már csak mint romot említik az emlékiratok ... A mini-múzeumból lépcső vezet a lakosztályok felé. A jóillatú deszkák meg-meg- reccsennek a lábunk alatt. Fehér falak és terméskőfelületek. Villanyégők, vízcsapok. Tizennyolc ágy lesz Itt. A szoba felett galéria: itt lesz az ebédlő, konyha. A konyha faburkolata szétnyitható: hófehér csempe mindenütt. Az ablakokból csodálatos a kilátás. Űjabb csigalépcső: mosdó, beépített szekrénysor. Egy erkélyszerű helyiség a kártyásoké lesz; kint, a farkasverem felett, aprócska terasz. Bástya volt. Három asztal, tizenkét szék. Az erdővel borított hegyek mélyen alattunk hullámzanak. Hajnal József a nyugati falon végigfutó mellvédhez invitál bennünket: itt, ezen a részen jön majd fel a vízvezeték. Tulajdonképpen már csak ez van vissza. A várforrás ötven méterre lejjebb van, bővizű, hűs. Egy közepes teljesítményű szivattyú játszi könnyedséggel felnyomja a vizet. A csövek egy része már a helyszínen van: Kos| suth-bánya szocialista brl- I gádjai szinte minden hétvégén kint vannak. Eddig ötszáz műszakot teljesítettek. Keller János rakosgatja a szerszámokat: ők a jövő héten már Pécsett, a Barbaká- non dolgoznak. Meet, legutóbb, már csak négyen voltak a Műemléki Felügyelőség részéről. A bányászok szép lassan mindenbe beletanulnak. A „főnök”, Nándory Klára, aki a feltárást, újjáépítést vezette, pár nappal ezelőtt volt kínt. Azt mondta: szebb, mint amilyennek remélte ... Visszamegyünk a tűzhöz. Józsi bácsi farönkökből meg deszkákból padot csinál, s mindjárt belekezd egy történetbe. A lakóépület teteje , pattintott palából van. Kéz- zel csinálták mindahányat..;?) Valahol a Bakonyban, vagy- * a Bükkben ... Hajnal József kiteríti a terveket. Ha meglesz a vízvezeték, a humuszréteg helyreállítása következik. Az ásatások mindent megbolygattak, s most a vár közvetlen közelében nincs egy fűszál. A kő meg máltik, kopik. A bányász-dömpere- sek elvállalták a földhordást, csak engedély kellene. A vár a bányászoké, a föld meg az erdészeté... Ülünk a parázs felett, forgatjuk a nyársat. A táj szépsége szinte belénk mar: hány ilyen gyönyörű pontja lehet Baranyának, amit még nem fedeztünk fel? Józsi bác6i újabb történetbe kezd, de a mi gondolataink már mesz- sze járnak, ö persze nem veszi ezt észre, mint ahogy az sem zavarja, hogy állandóan szavába vág egy szerelmes feketerigó. Békés Sándor A Lenin-centenárium tiszteletére Tudományos ülésszak az Akadémián , Hétfőn a Magyar Tudomá- I nyos Akadémia és a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ] ponti Bizottsága Társadalom- I tudományi Intézetének rendezésében kétnapos tudományos ülésszak kezdődik az Akadémia dísztermében Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére. Az ülésszak Erdey-Gruz Tibornak, az Akadémia elnökének megnyitójával kezdődik. A bevezető referátumot Lakos Sándor, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének igazgatója tartja Lenin és a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet cimmel. Előadását számos. korreferátum egészíti ki.
