Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-07 / 105. szám
ir?3. május 7. Dunantmt ntu»i5v Áruellátás falun •• Üzletek 99bokorrendszerben66 Népszerűek a halas túrák — Mi legyen egy vegyesboltban? Bosszantó dolog, ha valamelyik üzletben nem kapunk valamit. A városi ember ilyenkor lenyelve, vagy igencsak közhírré téve a kereskedelemről alkotott véleményét, egy másik üzletet keres fel, esetleg egy harmadikat — kevés kivételtől eltekintve hozzájuthat a keresett árucikkhez. Igen, de mit tegyen a falusi vásárló — a jogos, ám teljesen felesleges mérgelődé- sen kívül — ha nem kap valamit az üzletben, s a községben csak egyetlen bolt van? Beutazhat a legközelebbi nagyobb településre, ahol több reménye van arra, hogy megkapja amit akar... Nehezen képzelhető el, hogy minden faluban „komplett” üzletet létesítsenek, ahol mindent kaphat, kénye-kedve szerint válogathat a vásárló. Az viszont egészen természetes igény, hogy az alapvető cikkeket, élelmiszereket, a háztartásban nélkülözhetetlen dolgokat helyben lehessen megvásárolni. Baranya megye falvainak ellátásáról — jelentéktelen számú kivételtől eltekintve — az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek gondoskodnak. Kereskedelmi üzlethálózatukat, amely összesen 1200 egységből áll, a sajátos településrendszernek megfelelően alakították ki. Félhivatalosan „bokor-rendszernek” nevezik, bár talán pontosabb lenne a „gyökérrendszerű” kifejezés. Az üzlethálózat így alakul: a falvak mindegyikében, a nagyobb lélekszámú pusztákon is ott vannak a vegyesboltok, amelyek árulistáját az évek óta kialakult gyakorlat, az -igények szerint állították ösz- sze —. de természetesen csak •■srtegfóntösabb; nélkülözhetetlen cikkek árusítására rendezkedtek be. A következő ..fokozat”, a tekintélyesebb községekben lévő boltok, ahol már iparcikkeket, ruházati cikkeket is árusítanak, valamivel nagyobb választékban, s a végül az ellátási központok — városok, járási székhelyek —, ahol szaküzletek állnak a vásárlók rendelkezésére, s a választék is megfelel az igényeknek. Vidéki útjaim során többször vásároltam falusi vegyesboltban — beszélgettem boltvezetőkkel, vásárlókkal. Az üzletek külleme, berendezése általában megfelelő, tetszetős. A megye általános fogyasztási- és értékesítő szövetkezetei évente 17 millió forintot költenek a boltok karbantartására, rendbehozására és újabb 17 millió forintot tesz ki az az összeg, amit korszerűsítésre, bővítésre, fejlesztésre fordítanak. Az áruellátás már korántsem ilyen egyértelműen jó — a vásárlók szemével nézve a boltokat. Volt, ahol a gumicsizmát hiányolták az üzletből, volt ahol az olcsó munkásinget, majd mindenütt az olcsó töltelékárut, a háziasszonyok közül néhá- nyan az új, sokat reklámozott mosószereket keresik. Felesleges lenne itt hiánycikk listát közölni, az üzletvezetők . nyilván jobban tudják, mit keresnek leginkább az emberek. De tudják-e pontosan, hogy milyen árukból rendelhetnek? Csak egy példa: a MÉSZÖV egy alkalommal az Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalattal közösen árubemutatót rendezett, amelyet megtekintettek a falusi boltok vezetői is. Néhány nap alatt fél millió forintos rendelés futott be a megyéből, az ott látott cikkekből... Jó dolog, hogy majd minden falusi üzletben ott a hűtőszekrény, s ezzel lehetővé vált, hogy az oly keresett tejtermékek eljussanak a kisebb településekre. A tejipar felismerte az ebben rejlő üzletet, s vagy félszáz hűtőszekrényt adott a szövetkezeti boltoknak, hosszú részletfizetési kedvezménnyel — az árut természetesen ők biztosították. A szövetkezetek is vásároltak egy seregnyit ebből a ma már szinte nélkülözhetetlen gépből, s az eredmény: 1968-hoz viszonyítva majd harminc százalékkal több tejet, 22 százalékkal több sajtot, 25 százalékkal több tejfelt és tejszint adtak el a falusi boltokban. Roppant népszerűek a megyében a halas túraj áratok. Azokon a helyeken, ahol az üzletben nincs megfejelő tárolási lehetőség, „előrejelzéssel” dolgoznak, és alig egy óra alatt el is fogy a kért mennyiség. Bizonyítékul egy szám: 73,7 százalékkal több halat vásároltak a falusiak tavaly, mint 1968-ban. Nyaranta sok vegyesboltban látni zöldséget, gyümölcsöt is. A boltvezető saját szakállára vásárolhat a termelőktől, s árulhat az üzletben, ha úgy látja, igénylik a vásárlók. A kenyérrel elég sok a gond. Pontatlan a szállítás, minőségileg sem éppen a legjobb az a kenyér, ami kijut a községekbe, ráadásul ott, ahol egy mázsánál kevesebb a megrendelt meny- nyiség, két-három naponként szállítanak. Ezen legfeljebb a sütödék kapacitásának növelésével lehet segíteni: a régi pékségek rendbehozása annyiba jön, hogy nem gazdaságos újból üzembe állítani őket. Vidéken nem olyan egyszerű az áruellátás sem mint a városi üzletekben. A kereskedelmi partnerek többsége csak odáig szállít árut, ameddig bekötőút vezet, tovább nem vállalja. Pedig sok olyan községben van bolt Baranyában, ahol még nincs, s esetleg még évekig nem lesz bekötőút. Ilyen esetekben a járható út Végétől az üzletig a szövetkezetek végzik a szállítást — ez jelentős többlet- munkát és — a térítés ellenére — többletköltséget is jelent. Számottevően csökkent az elmúlt években a vegyesboltok ruházati cikkeinek forgalma, főként azért, mert a boltokban nem lehetett egy sor olyan alapvető ruházati cikket kapni, amit kerestek, kértek a vevők: például az olcsó öltönyök, gumicsizmák, munkásingek, kötények stb. A MÉSZÖV már tárgyalt szállító partnerekkel és a megegyezés alapján meghatározzák azokat a cikkeket, amelyeket egy vegyesboltban feltétlenül tartani kell — a szállító vállalat pedig —, amely egyébként nem szívesen visz 40—50 kilométerre egy-két darabot — vállalja az áru kiszállítását. A gondokról csak „az érem másik oldala” miatt szóltunk — általános megállapítás az, hogy a falusi üzletek megfelelően gondoskodnak vevőkről — 200—210 ezer ember — ellátásáról. D. Kónya József Együttműködés a Tatabányai Szénbányák és a svéd Flygt cég között A múlt évben kötött előszerződés után most 10 évre szóló kooperációs szerződést írtak alá a Tatabányai Szénbányák és a svéd Stenberg Flygt AB. Solna cég vezetői. A svéd partner megvásárolta Tatabányától több új típusú víz- és szennyvíztisztító berendezés értékesítési jogát. A tatabányai szakemberek számos találmány hasznosításával. több éves kutató munkával újrendszerű víztisztító eljárásokat dolgoztak ki. ezek közül a svédek most 14 különböző eljárás és gyártmány értékesítési jogát vette meg. A szerződés szerint a svéd cég — a Tatabányai Szénbányák eddigi nemzetközi kötelezettségeit figyelembe- véve — mintegy 60 országban értékesítheti mind az eljárásokat, mind a berendezéseket. A svéd vállalat az általa eladott termékek után valutában fizet haszonrészesedést Tatabányának. A szerződés szerint Tatabánya kötelezettsége a gyártmányok, eljárások továbbfejlesztése. A tatabányaiak későbbi kutatási eredményeinek megvásárlására is igényt tart a svéd cég. Telefonok Pécs — és az ország Nyugi, nyugi, emberek — Másfél millió beszélgetés A TEREM a padlótól a mennyezetig vastag szigetelő- anyaggal van borítva, hogy valamennyire elnyelje a hangot, különben lehetetlen lenne itt dolgozni. A szigetelés ellenére is állandó a zsongás, olyan mintha egy hetipiac kellős közepébe cseppent volna az ember. Idegesítő következetlenséggel felvillanó, különböző színű lámpák, zsinórok kusza tömege, kapcsolók, laikus számára ismeretlen rendeltetésű szírkezetek. A kezelőnők szorosan egymás mellett ülnek, minden mozdulatnak pontosnak, be- idegzettnek kell lennie, „nyüzsögni” nemigen lehet. Együtt, egymás mellett vannak, és mégis nagyon távol egymástól, mert ahhoz, hogy pontosan, gyorsan tudjanak dolgozni függetlenné kell hogy váljanak, szinte hermetikusan elzárva a környezettől... Figyelmüket teljes egészében leköti a munka — hét órán keresztül kapcsolnak, egy, mozdulattal városokat, embereket „kötnek össze” egymással. A lámpák egy pillanatra sem nyugszanak, a szerelvényen „közlekedő” kis szállítódoboz mindig új és új feljegyzéseket hoz. Az egyik falfelületet oklevelek foglalják el, ötödször nyerték el a „szocialista brigád osztálya” címet. Kántor Sándorné a pécsi egyes posta távközlési osztályvezetője azt mondja nem lesz mindenkiből jó kezelőnő. Nagy-nagy türelem, jó adag udvariasság, és persze kézügyesség kell hozzá. Egyébként azt, hogy a kezelőnők hogyan beszélnek az előfizetőkkel ellenőrizni is tudják a földszinti teremben lévő gép segítségével. Ráállnák a vonalra, s figyelemmel kísérhetik egy-egy kezelőnő tevékenységét. 1964-ben, amikor 477 ezer 680 volt a Pécsről, az egyes hivatalból „induló” távolsági beszélgetések száma, azt mondták ennél többet -már képtelenség teljesíteni. A következő évben a tarifamódosítás éreztette hatását, csökkent a beszélgetések száma, de egy év múlva már ismét jelentősen megnőtt. Az elmúlt esztendőben fél milliónál is több távolsági beszélgetést „indítottak”, az összforgalmuk pedig a másfél millió beszélgetést is meghaladta. IJESZTŐ NAGYSÁGÚ SZAMOK, s ezt látva már kezdi megérteni az ember, hogy miért kell egy-egy vidéki beszélgetésre gyakran órákat várni. Budapesttel például egy „sima beszélgetést” legfeljebb az kérhet, aki nagyon ráér, mert gyakran fél napnál is többet kell várni, míg kapcsolni tudják. Pedig amennyire lehetett meggyorsították a dolgot. Az adatokat egy Siemens gép továbbítja Budapestre — így ha szabad vonal van csak a beszélgetés számát kell közölni, nem veszítenek értékes másodperceket azzal, hogy betűzzék a neveket, címeket. Köszönetét ritkán kapnak a itt dolgozó nők — sértő megjegyzéseket, ordítva közölt véleményeket annál inkább. Egy a legenyhébbek közül: na mi van, talán virágot szedett eddig, azért nem jelentkezett? Pedig lazításra itt nincs lehetőség, a gép könyörtelen. S, hogy nem is lazítanak azt a többszörös szocialista brigád cím igazolja... A telefonok dömpingje nyolctól tizenkettőig tart, utána másfél órás csendesebb forgalom következik, majd kettőtől hatig ismét a „csúcs- forgalom”. Az egyes postának hatvanöt bérletese is van, ez azt jelenti, hogy minden áldott nap. külön hívás nélkül biztosítják a kapcsolatot a megadott számmal. Gyakoriak a nézeteltérések a díjak körül is, megvádolják a postát, hogy többet számolt, holott Jsa csak néhány szót beszéltem”. A beszélgetések időadatait gép rögzíti, nagyon pontosan, nem lehet becsapni. Minden esetben egészen addig méri az időt, míg mindkét oldalon le nem teszik a hallgatót. A félreértések általában abból adódnak, hogy a hívott fél egy vállalaton belül több osztállyal is beszél — s ha mindenki csak néhány szót szól, már jócskán elmúlt az idő ... Jó lenne új, korszerű központ. Ezt egyébként ők is legalább annyira várják mint a türelmetlenkedő, idegeskedő telefonálók — vagyis mindannyian. A TERVEK SZERINT néhány év múlva megoldódik ez a probléma, addig pedig próbáljuk belátni: nem lesz gyorsabb a telefonálás akkor sem, ha dühöngünk — legfeljebb rossz napot szerzünk olyan embereknek, akik az égvilágon semmit sem tehetnek róla. D. K. J. A közélet tisztasága Nemrégiben jelent meg ' a pécsi professzor Száméi Lajos könyve: „A közélet tisztaságáról”. Időszerű munka, hasznos könyv. Már maga az is elgondolkoztató, hogy huszonöt évvel a fel- szabadulás után, egyáltalán könyvet lehet, sőt könyvet kell erről írni. Vajon nem képzelhető el, hogy a szocializmus viszonyai között a közélet már természetesen, magától értetődően tiszta? — Vajon nem olyan jelentéktelenek-e e téren a hibák, hogy szólani talán kell róluk, de egy egész könyvet szentelni ennek? De más megvilágításból is lehet kérdezni, vajon a közélettel úgyszólván törvényszerűen jár-e együtt minden társadalmi rendszerben, hogy szívós harc árán lehet csak tisztaságát biztosítani? Mindennapos tapasztalataink kétfajta jelenségre mutatnak. Egyfelől arra, hogy ha a közélet porondján tevékenykedő vezetők munkája nem is mindig hibátlan, munkájukra alapvetően már a tisztesség és a lelkiismeret a jellemző. E szempontból közéletünknek majdnem inkább az a veszélye, hogy számos vezetőnk embertelenül sokat vállal. Többet mint amennyit a legfelsőbb vezetők kívánnának, és csak egy-egy váratlanul gyors haláleset, vagy hirtelen megrokkanás döbbent bennünket rá, hogy ez az ember is túlhajtotta magát. Tömegeink számára ma má" ellenszenves a kényelmes vezető, valahogy erkölcsi elvárássá vált a túlterheltség, mint vezetői munkanorma. De ezáltal, mintha valamelyest az ellenkező végletbe kerülnénk. Mert lehet végezni sematikus munkát — ha nehéz is — tíz, tizenkét órán át, de nem lehet megfeszített szellemmel, büntetlenül fontos beosztásban eny- nyit vállalni. If özéletünk másik jól ta- pintható jelensége az, hogy rendkívül kitágult a közéleti személyek köre. Hajdanában igazán közéleti embernek a társadalom vezető- erejének egy-egy városban néhányan számítottak a vezető politikus, a képviselő, a „főispán”, a „polgármester”, vagy éppen a bankigazgató. Napjainkban és a szocializmus viszonyai között közéleti ember a választott apparátusok minden tagja, közéleti ember a tanácstag, vagy az a legkisebb vállalat alapszervezeti párttitkára, szakszervezeti titkára is. A közéleti tevékenység tömegessé vált, de ez egyben sokkal több emberrel szemben növelte meg az átlagosnál magasabb elvárások normáit. Egyfelől a közélettel szemben támasztott követelmények, és a pozíciók emelkedésével arányosan emelkedő túlzott meg- terheltség, másfelől a közéletben szerepet játszó személyek megnövekedett száma konfliktusok forrásává válhat. Ha ehhez hozzátesszük, mindama ellentmondást, amelyek életünket bonyolítják, a képlet kész lesz: a közélet Anyák napjára ajánljuk! APRÓ FIGYELMESSÉG, NAGY ÖRÖM: * dessert és díszdoboz Már 13,50 forinttól 150,— forintos árig Bö VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK. VÁSÁROLJA A BARANYA MEGYEI ÉLELMISZERKERESKEDELMI VÁLLALAT FÜSZER-CSEMEGE-ÉDESSÉG BOLTJAIBAN, Abc Áruházaiban: tisztasága a szocializmusban sem magától értetődő. — A résztvevők nagy számához viszonyítva, — akik döntő többségben becsületes és posztjukra alkalmas emberek, — a visszásságok száma ne magas, de teljes megszüntetésükért küzdeni kell. Könyvében Száméi Laios felsorolja a tisztátalanság valamennyi észlelt formáját, a protekciót, a karrierizmust, a korrupciót és a hatalommal való visszaélést. Nem egyenlő súlyú vétkek ezek, kitűnik abból, hogy a protekciót, vagy a karrieristát elsősorban erkölcsi megvetés, míg a korrupt közéleti embert, vagy azt, aki hatalmával visszaél, már a büntetőjog is sújtja. Elidegenítő hatásuk azonban egyaránt nyilvánvaló, és egyaránt igen veszélyes. Elkeserítheti, vagy felháboríthatja az emberek nagy csoportjait. Már "<•*n ennyire vitathatatlan Száméi Lajos normarendszer a közéleti ember magánéletével szemben. Va- indokolt-e, hogy e téren is magasa’ b legyen az elvárás? Vajon nem sújtja-e éppen a legtehetségesebb közéleti vezetőket, ha életük minden 'rája mintegy erkölcsi kalodába záródik? Nem vész-e el az ilyen vezető magánélete? Nem kedvez-e túlságosan ez az elvárás a „szürke középszernek” a különösebb tehetség és képesség nélkül irányító vezetőnek, aki azonban minden órájában feddhetetlen? önmagában az, ha egy közéleti ember teljesen tisztességes, sőt erején felül dől ~ozik, nem biztos, hogy megfelel tisztje minden feltételének. Ez válasz arra a kérdésre, hogy nem elegendő a vezető számára, ha csak becsületes, csak szorgalmas, csak tisztességes. A feladatokhoz képesség is kell, képzettség is kell. E tulajdonságokat nem lehet erkölccsel pótolni. De nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy lehet-e „magánélete” a közélet emberének? A válasz vitathatatlanul azzal függ össze, hogy miként értelmezzük a fogalmat. A közélet pcgpjpd- ját és a magánélet intimitását nem szabad azonosan értékelni, de nem lehet mereven sem elválasztani. Ha a magánélet alatt azt értjük, hogy a közéleti ember is kiránduljon, szórakozzon, töltsön elég időt családjával, ha családos, akkor azt kell megállapítanunk, hogy igenis legyen magánélete. De a társadalom számára végzett kiemelkedő tevékenység nem lehet menlevél a magánélet visszásságaival szemben. E két tulajdonság nem egyenlítheti ki egymást. A vezető, — ha ismerik —, minden helyzetben „példakép”, magántársaságban és szórakozóhelyen is. E tekintetben valóban kicsit „kirakatban” él. — Nem helyes azonban a magánéletet a szerint „skatulyázni”, hogy ki milyen posztot tölt be. Az erkölcsöt sértő magatartást elítéljük minden állampolgárnál. De a vezető* vei szemben ott fokozott a» elvárás, hogy magánélete nem lehet botrányos, ebben az esetben nem maradhat vezető. De nem fokozott az elvárás, ha azt nézzük, hogy csupán annyit kívánunk tőle, mint bármelyik állampolgártól, akitől ugyancsak várjuk hogy betartsa az együttélés és az erkölcs érthető szabályait. A mérce nem elviselhetetlen, csupán megsértése járhat súlyosabb következménnyel. Czamel Lajos könyvében ^ a közélet erkölcsi kódexét állítja fel. Könyve nem azért .dőszerű, mert mostanában romlottak az állapotok. Időszerűvé a tömegek igénye fedése teszi, akiknek ma már lángra lobban az indulatuk például a korrupt lakásügyi előadó esetében. — Ugyanakkor határozottan meg kell védeni közéletünk vezető embereit a gyanakvó intrika, az alattomos és meg nem alapozott vádaskodásokkal szemben. A közélet normáit jó ha tanulmányozzák a közélet vezetői, vagy akik azzá akarnak válni, a fiatalok. És jó, ha tanulmányozzák azok, akik igénylik annak tisztaságát. Dr. Ceiky Ottó
