Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-05 / 103. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! *ro 80 fillér 1 Dunántúli napló xxvii.evfoiyom, 103.szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. mójus 5., kedd Emlékek, éré, előretekintés S okszor van úgy az ember az idővel, hogy marasztalni szeretné. Jeles napok, örömünnepek idején jó volna meghosszabbítani az órákat, ha régem nem látott szeretteink vannak köztünk, szívesen időznénk még velük — de az idő könyörtelenül múlik. Ugyan ki ne gondolt volna — elsősorban a negyven évem felüliek közül — ilyesmire, amikor a felszabadulás negyedszázados fordulóját ünnepeltük. Lehet, hogy helyenként-alkalmankémt talán sok is volt az ünnepi beszéd, itt-ott túlméretezettek a külsőségek. A lényegen azonban ez mitsem változtat: az elmúlt 25 év, a viharos történelmű huszadik századnak egy negyede — ha úgy tetszik: egy emberöltő. Az egész országnak volt mire v issza telein ten ie, attól a naptól kezdve, hogy Battanya felszabadulásával megkezdődtek a harcok Magyarországért, s be nem fejezve a tegnap és a ma írott történelemmel. De ha az időnek örök törvénye a múlandóság, az emberé éppúgy — a feledés. Békeidőben szívesen feledjük a lőporfüstöt, fűtött lakásban az átfagyoskodott telet, jóllakva azokat az időket, amikor ünnepnek számított, ha nem feküdtünk le üres gyomorral. A fényárban úszó budapesti Duna-part láttán kevés ember gondol ma már arra, hogy milyen volt a táj a vízberoskadt hidakkal, s az új, szocialista városokban járva alig tudja valaki megmondani, hol voltak azok a sokszor emlegetett kukorica- táblák, s hol verték le az első, házhelyeket jelölő karókat. Pedig ezek az emlékek — a közelmúltnak és a mának a történelme. Régi idők emlékei után kutatva mennyi munkát és költséget áldozunk, hogy földet-falakat val- latóra fogjunk: mi is volt, hogyan is volt itt régen. A közelmúlt történelmének tanúi pedig itt élnek, dolgoznak — nem egyszer ugyanott, ahol azokban a negyedszázad előtti időkben — s olykor mégis hagyjuk halványulni emlékeiket. Az is megtörténhetett ezekben az ünnepekkel teli időkben, hogy néhányon kimaradtak a jogos ünneplésből, talán éppen azok közül, akik a maguk helyén és idején a legtöbbet tették, a legönfeláldozóbban vettek részt minden megmozdulásban, munkában, ami az újért, a szocialista Magyarországért indult. S mindez máris az emberi feledékenység csalhatatlan mutatója. Nevek, amelyeket akkoriban legfeljebb csak a napilapok hétköznapi krónikája emlegetett, azóta valamilyen okból feledésbe merültek. Tettek, amelyek tizenöt-húsz vagy még több éve országosan vagy megyé- nyi területen visszhangoztak, elsüllyedtek a történések gyors egymásutánjában. Gondolatok, amelyek akkoriban — szónoki emelvényről mondva vagy írásban kézről kézre járva — emberek százait, ezreit győzték meg a jobb — és azóta jelenné lett — jövő magasabbrendűségéről, immár csak az emlékezet mélyén pihennek. Érdemes mindezt felszínre hozni, rendszerezni, megőrizni! Aligha van sok érdekesebb feladat, mint — például a legfiatalabbaknak — felfedező útra indulni saját hazájában, vagy még szűkebb pártánkban, városunkban, megyénkben. A nagy ünnepek elmúltával felkutatni a mai és holnapi generációk emlékezetében megtartani a hétköznapok történetét, azo- két a napokét, hónapokét és évekét, amelyek alatt romországból virágzó, szocialista Magyarországgá lett hazánk. Beszélni emberekkel, akik fiatalon, tetterősen vagy életük derekán kezdték az újat építem, s ma szürkülő hajjal, vagy már nyugdíjasként emlékeznek. Átlapozni régi újságokat, amelyek hírt adtak az élet újraindulásáról, a harcról a régi és az új között, a győzelmekről és a kudarcokról, a nagy előrelépésekről és a munka hevében olykor elkövetett melléfogásokról is. Emberek építették fel ezt az országot huszonöt év alatt olyanná, amilyennek mo6t, az ünnepi évfordulón láttuk mi magunk, s megmutattuk országnak-világnak. Volna mivel dicsekednünk, s éppen az elért eredmények tesznek szerénnyé. em szabad hát, hogy az emlékek halványuljanak! Az ünnepele után a munkás hétköznapokon Is kutassuk fel mindazt, ami negyed évszázad élő történelméből megőrzésre való. A nagy harcokat és a kis, hétköznapi tetteket, éljük át újra az egykori nagygyűlések, a megrendítő és lelkesítő változások lázas izgalmát, és a hídépítésak tömegmozgósító szenzációját, az új szocialista városok építésének szédítő iramát, és a tsz-szervezések emberpróbáló nagy napjait. Nemcsak az emlékezések miatt. Azért is — vagy talán elsősorban azért —, mert az ilyen emlékek adnak erőt, előretekintést a most kezdődő, új negyedszázadhoz a mai hétköznapok új hőseinek. N Alekszej Kosziéin sajtónyilatkozata az amerikai csaltatok kambodzsai behatolásáról A békeszerető erők összefogása parancsoló szükségesség! A tartalomból; Történelmi pillanatok <2 olds! ( Az öt jö veszély és a hatodik (3. oldal’ Uj árukölcsön- < cikklisla (a. oldal) Tüke-varádé 70 \ (5 oldal) Május a Mecseken (6. oldal; Moszkva: Az amerikai csapatok i kambodzsai behatolása- | val kapcsolatban hétfőn , megtartott moszkvai sajtóértekezleten Alekszej I Koszigin, a Minisztertanács elnöke, a Szovjet j Kormány nevében az alábbi nyilatkozatot tét- í te: Az Egyesült Államok Kambodzsa elleni agresszív cselekményei következtében komolyan kiéleződött délkeletázsiai helyzettel kapcsolatban a Szovjet Kormány szükségesnek tartja kijelenteni a következőket: Richard Nixonnak, az Egyesült Államok elnökének parancsára április 30-ról május 1-re virradó éjszaka amerikai fegyveres erők törtek be a semleges Kambodzsa területére. Ezt az amerikai elnök rádió- és televíziós beszédében jelentette be. Az amerikai parancsnokság ezen agresszív műveletek lebonyolítására jelentős számban használja fel a dél-vietnami bábrendszer csapatait is. Vietnam és Laosz mellett a háború lángja átterjedt Kambodzsára is. A hadműveleteket kiterjesztve az indokínai félsziget még egy államára, az Egyesült Államok elnö- j ke nyilatkozatában megfe- ; n jeget te azokat az országokat, amelyek az ameri- j kai agresszió áldozatainak támogatása érdekében lépnének fel. Sőt, az Egyesült Államok az utóbbi napok óta összpontosított légitámadásokat hajt végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság egyes körzetei ellen is. Ezzel durván megszegi azt a kötelezettséget, amelyet a párizsi négyhatalmi tárgyalások előtt vállalt. Washingtonban fennhéjá- zóan úgy vélekednek, hogy elegendő, ha az Egyesült Államok erőszakot alkalmaz ott, ahol kívánatosnak tartja a számára kedvezőtlen kormányok eltávolítását és saját diktatúrájának bevezetését. Ez az irányvonal, amelyet a múltban is követtek, kudarcokat hozott és hoz jelenleg is az amerikai külpolitikának. Ez jól ismert, egyik példa erre a vietnami nép elleni háború. Nixon elnök voltaképpen semmivé tette elődjének, Johnson elnöknek azt a döntését, amely szerint 1968. novembertől kezdve beszüntették a bombázásokat és mindazokat az egyéb akciókat, amelyek a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni erőszak alkalmazásával voltak kapcsolatosak. Az Egyesült Államok elnökének fent említett nyilatkozatában kísérlet történt a Kambodzsa elleni akció igazolására. E célból olyan verziót röppentettek fel, amelynek célja a világ, s az Egyesült Államok közvéleményének a félrevezetése. Mint az amerikai elnök nyilatkozatából kitűnik, az Egyesült Államok egész délkelet-ázsiai politikájának tényleges célja, hogy felszámolják e térség országainak haladó rendszereit, elfojtsák a nemzeti felszabadító mozgalmai, megakadályozzák a népek társadalmi haladását és gyarmatosító módszerekkel az Egyesült Államok katonai-stratégiai érdekeinek rendeljék alá az indokínai félsziget államainak kül- és belpolitikáját, bevonják ezeket az államokat az amerikaiak katonai tömbjeibe. Ezek az Egyesült Államok fő céljai a szóban forgó térségben. E célokat minden nép jól isméid. Imperialista, agresszív, a népek érdekeivel ellenkező célok ezek és így (Folytatás a 2. oldalon.) TILTAKOZUNK! Az Amerikai Egyesült Államok indokínai háborúja ellen a világ valamennyi békeszerető népe felemelte tiltakozó szavát. A Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat 1-es telepén működő Rozsa Ferenc szocialista brigád tegnap, május 4-cn, műszakkezdés előtt röpgyűlésen tiltakozott az újabb amerikai agresszió ellen, mélységesen elítélve Nixon elnök televízióban elmondott nyilatkozatát. ŰJ UTCASOR. Üjmecsekalján az Építők útjától délre kiegészül az utcasor a Tüzér utca és a Jedlik Ányos utca között. 1 A 32 lakásos panelházak közül egynek a szerelése inár befejeződött, a másiknak most készítik az alapját, a többit pedig ezt követően kezdik majd építeni. A SZOT elnökségének ülése JAVASLAT a közlekedési dolgozók munkaidejének csökkentésére, az egészségügyi beruházások kivitelezésének meggyorsítására Másodszor is Kiváló étterem és szálloda a Nádor Az 1969. évi eredményei alapján másodszor nyert Kiváló étterem és szálloda címet a Nádor. Az ünnepi termelési tanácskozáson — melyet tegnap tartottak — megjelentek és köszöntötték a vállalat dolgozóit Szikszói Tibor, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, L ontai Egon, a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat kereskedelmi igazgatója, Jakabos Zoltánná, a Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője, valamint Bíró Sándor, a KPVDSZ Baranya megyei Bizottságának képviselője Dr. Bolgár András, a vállalat igazgatója beszámolójában hangsúlyozta, hogy a párt X. kongresszusa tiszteletére folytatják a jubileumi versenyt, azaz népszerű rendezvénysorozatokkal, még jobb ételekkel, s még udvariasabb kiszolgálással járulnak hozzá a pécsi vendéglátás hírnevének megőrzéséhez. Az ünnepségen Kiss Károly üzletvezető és Borissza Já- ncsné gondnok a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója, harmincán Kiváló dolgozó kitüntetésben. harmincnégyen pedig pénzjutalomban részesültek. AZ ARANYOS KOT PÉCSETT Erb János felvétele A SZOT Elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen több közérdekű kérdéssel foglalkozott Az Egészségügyi Minisztérium előterjesztése megállapítja, hogy az egészségügynél a beruházások viszonylag lassabban haladnak, mint a népgazdaság más területein. A kórházak egy részének építése az elmúlt években jelentősen elhúzódott. — Bár vannak követendő példák, mint például a ceglédi és a váci kórházak határidő előtti átadása, ezek sajnos, nem általánosak Az elnökség elemezte az elmaradások okait, majd egyetértőén tudomásul vette a helyzet megjavítását szolgáló javaslatokat, tervezett Intézkedéseket. Az egészségügyi beruházásokat az eddiginél körültekintőbben, megbízhatóbban kell előkészíteni, növelni kell az ilyen beruházásokat szolgáló építőkapacitást. Szükséges az is, hogy az országos kórházfejlesztési terveket a tanácsok saját területükre adaptálják, ezzel is elősegítve a tanácsi döntések gyorsítását, a jobb műszakigazdasági előkészítést. Indokolt, hogy a kormány- szervek számoltassák be a tanácsokat az egészségügyi beruházások előkészületeiről menetéről, s ha a tanácsi szervek felkészültsége nem megfelelő, úgy a feladatokkal megfelelő apparátussal rendelkező szervet, például valamely tervező vállalatot kell megbízni. Helyes lenne az is. ha az NDK-ban tájékozódnának az ott bevált előregyártott szerkezetek kórházépítésről, illetve azok terveinek átvételéről. Az elnökség a vasutasok és a közlekedési dolgozók munkaidő-csökkentésének helyzetével is foglalkozott Megállapította. hogy a gépkocsivezetők, egyéb járművezetők, hajósok, kalauzok, s más forgalmi dolgozók a törvényes havi 210 óránál általában többet dolgoznak. A túlórák teljes felszámolására a közlekedésben továbbra sem lesz lehetőség, azt azonban biztosítani kell, hogy a túlzottan nagyarányú túlórázás, a szabadnapi elvonás megszűnjön. s a negyedik ötéves terv időszakában a 210 órás munkaidőt is csökkenteni kell. — A KPM tervezetet készített a túlmunkaidő leszorítására. — Ehhez állami támogatásra is szükség lesz. a többi között különféle anyagi problémákat is meg kell oldani. A helyzet javítására a szabályozórendszer bizonyos módosítását is javasolják. A SZOT Elnöksége a továbbiakban megtárgyalta a családtagok és nyugdíjasok kórházi ápolási időtartamának módosításával és az ötéves megszakításhoz fűződő nyugdíj-jogi hátrányok enyhítésével kapcsolatos javaslatokat. Mindkét javaslatot a kormány elé terjesztik.
