Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

2 — imnanmit ttom« 1970. májú» 3. Alek§zej Koszigin sajtónyilatkozata Bachaubaa a volt koncentrációs tábor mintegy négyezer foglya l»«iepélye.3 köretek között emlékezett meg a tábor felszabadításának SS. évfordulójáról Czinsgc Lajos Damaszkuszba» Damaszkusz; A Czinege Lajos* vezérez­redes, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai kül­döttség kairói látogatását be­fejezve, a Szíriái Arab Köz­társaság hadügyminisztere, Hafez Asszad iégi-marsall meghívására hétfőn reggel Damaszkuszba, érkezeti. ♦ LONDON: A brit légierő egy Phantom típusú gépe va­sárnap eltűnt a La Manche csatorna fölött. A vizsgálat mindeddig nem akadt a fel­tehetően felrobbant gép nyo­mára. + sisBUNi Hétfő délelőtt Ber­linben megkezdődött az NDK népi kamarájának 17. Ülésszaka. A napirenden a vidék szocialista kultúrájának tervszerű alakítá­sáról szőlő törvényjavaslat, va­lamint a Kubai Köztársasággal kötött konzuli egyezményről szó­ié törvényjavaslat megvitatása «zerepek 4 BULAWAYO; A rhode- siai Butaivayoban a rendőr- aég őrizetbe vette és öt órán keresztül faggatta Fredenc Wright ausztrál lelkészt, aki­nek ■— mint később kiderült —■ egyetlen bűne, hogy rend­kívül hasonlít Ronald Biggs- re, az 1903-as nagy angliai Vonatrablás egyik résztvevő­jére. Wright magán viseli niég Bigys különös ismertető- felét is: a bal csuklóján vé­gighúzódó forradást. A két­ségbeesett lelkészt végül is 02 ujjlenyomat-vizsgálat sza­badította ki kínos helyzeté­ből. 4- TOKIO: Egy amerikai löve­dék felrobbanásakor vasárnap két japán iskolás életét vesztet­te. A lövedéket a Higaszi. Fudzsi né.t'il — közös japán—amerikai támaszpontról lőtték ki egy gya­korlat alkalmával. Akkor az el­tévedt ágyúgolyó nem robbant fel, s csak most détonált, ami­kor a földet szántásra készítet­ték elő. ' + KAMPALA; Az Uganda! vendőrség a széleskörű nyo­mozás ellenére mindeddig nem akadt Brian Lea. Nagy- Britannia ugandai főbiztosi hivatalának szombaton elra­bolt beosztottja nyomára, Obote ugandai elnök enge­délyével hétfőn reggel Ralph Beaton személyében ..bizton­sági szakértő” érkezett Lon­donból. hogy a nyomozás során fenntartsa a kapcsola­tot az ugandai és a brit ha­tóságok között. ♦ PARKS: A fasizmus felett Aratott győzelem 25. évfordulója alkalmából a volt francia hadi­foglyok szövetsége testvéri üd­vözletét küldte a szovjet hábo­rús veteránoknak. A MADRAS: India Madras államában életét vesztette e$y munkás, amikor a rend­őrség tüzet nyitott a munka­bérük emelését követelő sztrájkoló szénbányászokra. ♦ HELSINKI: A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front tá­mogatására alakult helsinki bi­zottság kezdőmé nyerésére a finn fővárosban hétfőn vietnami hét kezdődött. Elviek keretében vie<~ eami filmeket mutatnak be, vi­tákat rendeznek és különböző műsorokat adnak. „Kékszakái* Lübeck: Hétfőn helyezik hivatalosan vád alá Arwed Imiela nyu­gatnémet á (asztrológust» akit ez idő szerint legalább négy nő meggyilkolásával vádol­nak. A vádlott és 24 éves meny­asszonya már néhány napja egyszerű szélhámosság miatt előzetes letartóztatásban volt, amikor a vizsgálat során két női hullát és két másik el­tűnt nő vagyontárgyait fedez­ték fel Imiela Fehmarm szJ- k geten levő birtokán elásva. A vádlott volt házastársát Alse Imielát az üggyel kapcsolat­ban szintén őrizetbe vették. — Imiela az elmúlt években többször került a rendőrség hálójába, szélhámosságért, gá­láns kalandokért, hiszékeny 5 emberek megtévesztéséért. — Legutóbb azon kapták rajta, hogy férjhez menni akaró hölgyeknek csillagászati ösz- szegekért horoszkópokat adott el. A vádlott ellen több or­szágból érkeztek bejelentések. A nyugatnémet biztonsági szervek mintegy tíz, 1965 óta eltűnt nő dossziéját bocsátot­ták a rendőrség rendelkezé­sére. 4 KAIRÓ: Az Al Ahram című kairói lap jelentése sze­rint júniusban megkezdik a Kairót Khartoummal össze­kötő 220 kilométer hosszú­ságú közforgalmi főút épí­tését. 4 KÖMA: A „Regina Ceeli”- ben, Róma központi börtönében ötszáz fogoly éhség-sztrájkot kez­dett. A lázadó fegyencek követe­lik, hogy az új amnesztia-terve- zet vonatkozzék az öt évig ter­jedő börtönbüntetéssel sújtott köztörvényes bűnözőkre Is. 9- BOGOTA: Carlos Lleras Restrepo kolumbiai elnök a vasárnap este beielentett in­tézkedései előirányozzák. hoRv b'rósági eliárás né'kiil bárkit 70 nan elzárásra lehet büntetni, aki tüntetésben vesz részt, vagv „felforgató cselekményre” biztat. — To­vábbra is érvényben marad az éjszakai kijárási tilalom. f ♦ LONDON: A Kínai—An­! goi Kereskedelmi Tanács ! közlése szerint Nagy-Britan- | nia és a Kínai Népköztársa- 1 ság kereskedelmének volu- j mene 1970 első három hó­napjában az elmúlt év ha­sonló időszakához képest 2 709 000 fontsterlinggel nö­vekedett. 4 ABBOTS LANGLEY: Abbots Langley dél-angliai városban hétfőn ismeretlen tettesek beha­toltak a gázelosztó központba, és magasnyomású gázt engedtek rá a közfogyasztási hálózatra. Szá­mos háztartásban felrobbantak a fogyasztásmérők és bojlerek. Ti­zennyolc családot kellett kiköl­töztetni otthonából, a város több pontjáról jelentettek robbanáso­kat és tüzet, öt személyt gáz- mérgezéssel kórházba szállítottak. ♦ RÖMA: Becslések sze­rint több mint százezer ton­na szemét hever az olasz fő­város utcáin, mivel a köz­tisztasági hivatal alkalma­zottai április 20. óta az ün­nepek és a sztrájkok miatt mindössze öt napot dolgoz­tak. Az idegenforgalom ve­zetői felhívással fordultak j Mariano Rumor miniszterel­nökhöz, tegyen sürgős intéz­kedéseket annak érdekében, hogy „a szeméttől bűzlő vá­ros ismét elfogadható legyen a turisták számáran. (Folytatás az 1. oldalról.) elkerülhetetlenül kudarc vár rájuk. Helyénvaló a kérdés: ki jogosította fel az Egye­sült Államokat, hogy bíró­ként döntse el, mi jó és mi rossz más népeknek? Milyen alapon akar as * Egyesült Államok olyan, szerepet játszani, amelyet csak h nemzetközi csendőr szerepének lehet minősíte­ni? Senki sem adott a* Egyesült Államoknak ilyen jogot, az Egyesült Álla­moknak erre nem volt és ma sincs semmi alapja. A Kambodzsába történt amerikai fegyveres behatolás felháborodást kelt a föld minden békeszerető lakosá­ban. A Szovjet Kormány úgy vélekedik, hogy az Egyesült Államok indokínai agresszió­jának kiterjesztése még pá­rán csői óbb szükségességgé te­szi minden szocialista, anti- imperialista és békeszerető erő összefogását és fokozott összetartását az agresszió el­leni harcban — hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök. A szovjet kormánynyilat­kozat elhangzása után Alek- szej Koszigin az újságírók írásban és szóban feltett 21 kérdésére válaszolt. Az indokínai kérdéssel fog­lalkozó genfi értekezlet ösz- szehívására, illetve a kam­bodzsai nemzetközi ellenőrző bizottság tevékenységének felújítására vonatkozó szov­jet álláspontot a miniszter- elnök a kővetkezőképpen fo­galmazta meg: A döntő szó ebben az ügy­ben Kambodzsáé, Vietnamé és Laosaé. Mi azt tartjuk, minthogy az említett orszá­gok ellen katonai cselekmé­nyek kezdődtek, először az agresszort kell megállítani. Ez a legfontosabb feladat. Hangsúlyozta, hogy jelenleg nem az értekezletek, hanem a tettek ideje jött el. Egy amerikai újságíró, rea­gálva Koszigin szavaira, meg­kérdezte: milyen tettekre gondol a szovjet miniszterel­nök? Koszigin válaszában ki­emelte: a tettek eldöntése és véghezvitele az érdekelt kor­mányok, valamint a népek ügye, ók határozzák meg a harc módját és a szükséges lépéseket. A szovjet sajtó egyik kép­viselője utalt arra, hogy Ni­xon szerint a kambodzsai betörés az amerikai csapatok Vietnamból való kivonulását hivatott biztosítani. Koszigin miniszterelnök ironikusan jegyezte meg, hogy ilyen logika alapján a» Egyesült Államok bármely ország ellen intervenciót in- dithatna, s azt mondhatná, hogy erre a vietnami csapat­kivonások miatt van szüksé­ge. j A továbbiakban, kérdésre j válaszolva, ismertette a szov- | jet kormány álláspontját az­zal kapcsolatban, hogy szov­jet részről melyik kambod­zsai kormányt ismerik el tör­vényesnek. Koszigin Iájelen tette: to­vábbra is a semleges kor­mányt ismerjük el, azét a Kambodzsáét, amely a béke, nem pedig a háború politi­káját követi. A Kambodzsával összefüg­gő kínai álláspontról a szov­jet miniszterelnök a követ­kező véleményt mondotta: A Kínai Népköztársaság kormánynyilatkozatai felhá­borodottan elítélik az ame­rikai agressziót. A további­ak bűn minden azoktól a lé­pésektől függ, amelyeket a kínai kormány tenni fog. Egy ameriKaí tudósító azt kérdezte, vajon növeli-e a jelen helyzetben a Szovjet­unió a VDK-nak nyújtott se­gítségét? A szovjet miniszterelnök utalt rá, hogy kormánya sok­oldalú segítséget nyújt a VDK-nak. Ami a jelen hely­zetet illeti, a szovjet kor­mány fontolóra veszi, milyen intézkedést tegyen. Döntésé­ről a VDK kormányát érte­síteni fogja. Az amerikai tudósítók az észak-vietnami katonák állí­tólagos kambodzsai jelenlétét firtatták. Idézték Nixon nyi­latkozatát, amely szerint az amerikai behatolás oka az, hogy észak-vietnami és DNFF- katonák tartózkodnak Kam­bodzsában. Koszágin az ezzel kapcso­lato» kérdésekre kijelentté: nincs semmiféle adatom arra vonatkozóan, hogy a VDK- nak és a DNFF-nek hány ka­tonája tartózkodik kambod­zsai földön és hogy vannak-e ott egyáltalán ilyen katonák. Ezzel szemben éppen az ame­rikai sajtó ad hírt arról, hogy az amerikai csapatok nem tudnak vietnamiakat találni Kambodzsában, s útjuk során csak olyan kambodzsai fal­vakkal találkoztak, amelye­ket az amerikai fegyveres erők égettek fel és olyan bé­kés kambodzsai lakosokat láttak, akiket az amerikai ka­tonák gyilkoltak halottira. Az indokínai konferenciát a szovjet miniszterelnök ked­vezően értékelte, minthogy az célul tűzte ki a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép erőfeszítéseinek egyesítését az amerikai agresszió elleni hatékonyabb harc céljából. Egy nyugatnémet tudósító az iránt érdeklődött: milyen kihatása lehet, a kambodzsai eseményeknek a Becsben fo­lyó szovjet—amerikai straté­giai fegyverkorlátozási tár­gyalásokra? Koszigin aláhúzta: a szov­jet delegáció azzal a szán­dékkal utazott az osztrák fő­városba, hogy komoly tár­gyalásokat folytasson, s ke­resse az építő jellegű meg­oldást az összes népek érde­keit érintő fontos kérdések­ben. Természetesen sok min­den épül a bizalomra — fűz­te hozzá a miniszterelnök. — Amikor azonban az ameri­kaiak minden további nélkül lábbal tipornak nemzetközi megállapodásokat, ez óvatos­ságra int, ez nem növeli a bizalmat, amely nélkül pedig nagyon nehéz tárgyalni. Koszigin nem csupán az in­dokínai helyzetre vonatkozó kérdésekre válaszolt. Azzal az izraeli állítással kapcsolatban, mely szerint szovjet pilóták hadműveleti repüléseket hajtanak végre az EAK légiterében, Alekszej Koszigin közölte: egy szov­jet-egyiptomi megállapodás értelmében szovjet katonai tanácsadók tartózkodnak az EAK-ban, hogy segítsék erő­síteni annak védelmi képes­ségét, az USA által támoga­tott izraeli agresszió elleni harcban. A szovjet pilóták tevékenységét egyeztettük m egyiptomi kormánnyal — ; mondotta a szovjet minisB­| terelnök. ! Egy nyugati tudósító azt kérdezte, mikor újítják fel j Peking ben a szovjet—kínai | tárgyalásokat? | Koszigin leszögezte, hogy I ezeket a tárgyalásokat nem ! kell felújítani, mivel meg sem I szakadtak. A Pekingben foly- 1 tatódó szovjet—kinai megbe- í szélesekről elmondotta, hogy i azokon a szovjet fél építő I szellemben tárgyal, s egész | sor kérdést vitat meg. | Nyugatnémet tudósítók kér- I désére válaszolva Koszigln I bejelentette: Folytatódni fognak a szov- 1 jet—NSZK-tárgyalások, ame- I lyeket Gromiko külügyml- : niszter és Bahr államtitkár j vezetett Moszkvában. Az európai kollektív biz­tonságra vonatkozóan Koszi- gin intézkedéseket sürgetett, s hangsúlyozta: a szovjet kor­mány úgy véli. hogy az össz­európai értekezlet összehívá­sa időszerű. Koszigin, válaszolva Henry Shapironak, az UPI tudósító­jának kérdésére, nevetséges­nek minősítette azokat a nyu­gati híreszteléseket, amelyek szerint változások várhatók a szovjet gazdasági életben, po­litikában és vezetésben. A Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozata Peking : A Kínai Népköztársaság kormánya május 4-én nyilat­kozatot tett a Nixon elnök által Kambodzsa ellen elren­delt invázióval kapcsolatban A nyilatkozat megállapít­ja: Nixon április 30-án, min­den békeálarcot levetve, nyíltan bejelentette, hogy amerikai csapatokat és dél­vietnami zsoldosokat küld Kambodzsa elleni tömeges invázióra es barbár agresz- sziós háborút indít a kam­bodzsai nép ellen. Ugyanak­kor május 1-én és 2-ón az amerikaiak felújították a VDK Quang Binh és Nghe An tartományainak bombá­zását. Ez rendkívül súlyos lépés az indokínai agresszióé háború további kiterjesztése felé, és teljes mértékben bi­zonyítja, hogy a március 18- án a jobboldali Lón Nol- Sirik Matak klikk által No­rodom Szihanuk államfő tör­vénytélen megdöntésére vég­rehajtott állancsínyt teljes mértékben a Nixon-kormány- zat szervezte. A kínai kormánynyilatko­zat ezután támogatásáról biztosítja Norodom Szihanuk május 2-i nyilatkozatát, vala­mint a VDK, a DIFK és a Laoszi Hazafias Front Pártja Központi Bizottságának nyi­latkozatait. majd megállapít­ja: „az amerikai imperializ­mus Kambodzsa elleni ag­ressziója és agresszióé hábo­rújának kiterjesztése Indo­kínában nemcsak a három indokínai nép elleni dühödt provokáció, hanem dühödt provokáció a kínai nép, • délkelet-ázsiai népek és a világ forradalmi népei ellen”. — A nyilatkozat hangsúlyoz­za. hogy a 700 milliós kinai nép kö­telezi magát: „hatalmas er­kölcsi támogatásban része­síti a három indokinai né­pet, teljes segítséget és tá­mogatást nyújt Kambod­zsa, Laosz és Vietnam test­véri népeinek, hogy a tel­jes győzelem befejezéséig folytassák a háborút aa amerikai agresszió eilen és a nemzeti boldogulásért". ANATOLIJ DNYEPEROV: Történelmi pillanatok A ssen» a nUsodik vtlífúA­ború Idején katonai tolmács volt. HU. május S. és ». iSrté- nelml napjaiban » tolmácsolta a szovjet és a szövetséges parancs­nokság képviselőinek beszédét éa szemtanúja volt a hitleri Német- ország feltétel nélküli kapitulá­ciójáról szóló okmányok aláírá­sának. Az európai burzsoá történészek még a háború befejezése előtt is azon fára­doztak, hogy a Németország felett lrá­tett győzelmet elejétől végig a nyugati szövetségeseknek tulajdonítsák. Nem sokkal Berlin eleste előtt Himmler megkísérelte felajánlani az amerikaiak­nak a német haderő kapitulációját az­zal a feltétellel, hogy a nemeteknek továbbra is joguk lesz folytatni az el­lenállást a keleti fronton. A Vörös Hadsereg azonban oly gyorsan nyomult előre, hogy Hitler és Göbbeto kényte­lenek voltak előbb befejezni az életüket öngyilkossággal, mint Himmler választ kaphatott volna ajánlatára. A német rádió közölte a németekkel és az egész világgal, hogy április 30-én Dönitz ad­mirális tett a Führer utóda. Dönitz ugyancsak küldött Eisenhower tábornok főhadiszállására parlamentereket. Jodl tábornokot és Von Freidenburg tenger­nagyot bízta meg a külön akták alá­írásával Németország feltétel nélküli kapitulációjáról. A szövetségesek nem szalasztották el az alkalmat és gyorsan lebonyolították az aláírás ceremóniáját. Ez 1945. május 7-én hajnali két órakor történt Eközben a szovjet kormány jogosan azt követelte, hogy a kapitulációról szóló okmányok aláírására Németország fővárosában, Berlinben kerüljön sor. És ennek megfelelően a nevezetes törté­nelmi esemény valóban Berlinben zaj­lott le május nyolcadikéról kilencedi­kére virradó éjjel, Karlshorst negyed­ben, a volt német hadmérnöki iskola épületében. Május 7-én este tíz óra tájban egy ZISZ—101 jelzésű gépkocsi száguldott szélsebesen a Berlinbe vezető ország­úton, világító fényszórókkal. Az autó­ban szovjet tisztek egy csoportja tar­tózkodott. Ok voltak megbízva azzal, hogy előkészítsenek mindent május nyolcadikéra a feltétel nélküli kapitu­láció okmányainak aláírásához. A hadmérnöki iskola épületében má­jus hetedikéről nyolcadikéra virradó egész éjjel folyt a szorgos munka. Több mint ezer kis- és nagyméretű szovjet, francia, amerikai és angol zászlót kel­lett beszerezni, a szobákat és termeket telefonösszeköttetéssel, villanyvilágítás­sal kellett ellátni, tekintettel a közelről történő fénykép- é6 filmfelvételekre. Végül egy bonyolult és szokatlan fel­adat állt a frontharcosok előtt: elő­teremteni minden szükségeset a ban­ketthez, melyet a kapituláció aláírása után szándékoztak megrendezni, A tan­intézet épületében, a fő termeken kívül, külön helyiségeket kellett berendezni a szovjet, angol és amerikai delegációk száméra. A német delegációnak egy másik házban jelöltek ki szobát Berlinben egész éjjel száguldoztak a gépkocsik a szovjet harcosokkal, akik azt a feladatot kapták, hogy a város romjai között asztalokat, székeket füg­gönyöket, szőnyegeket, térítőkét, tányé­rokat kanalakat, késeket villákat, po­harakat, sőt virágokat keressenek. Min­dennél nehezebb volt megfelelő hosszú­ságú asztalterítőket keríteni. Egy tan- kista őrnagy azt javasolta, hogy csuka­szürke német köpenyek posztójával te­rítsék le az asztalokat. A javaslatot elfogadták. A hosszú, széles folyosó vé­gében, mely elválasztotta a fő termet a delegációk számára kijelölt helyiségek­től, kis asztalka állott telefonkészülék­kel, egyenes összeköttetésben Moszkvá­val. Ezen a telefonon keresztül értesült Moszkva az előkészületek menetéről, röviddel éjfél után oedig arról, hogy a háború Németországgal befejeződött. Á delegációk érkezését május nyol­cadikén, moszkvai idő szerint 12 órakor várták.* Már reggel kilenc órakor készen állt száznál több gépkocsi, hogy induljon a fogadásra a Tempelhof repülőtérre. Sebtében mosták le róluk a frontok porát A repülőtérre vezető útvonalon — a Franki urterstrasse-n, tovább a Neu- kölln-ön, majd a Spree partja mentér — mindenütt szovjet és szövetsége» zászlók tengtek. Az autók lámán ma* zogtak. Az oszlop élén Berlin parancs­nokának, Berzarin vezérezredesnek a koesija haladt... • (Az úrik mindenütt rnoüzktus la» szórtat értendőik.)

Next

/
Thumbnails
Contents