Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

I?70. ní]ui 27. Dutianttkit nauto 3 Életképes az emelt szintű képzés Szakmunkásiskolából középiskolába Jövőre már tizennyolc osztály indul Amfg az 1968—67-es tanév­ben kísérletképpen be nem vezették az emeltszintű ún. „B”-tagozatos szakmunkás- képzést, a normális képzés bizonyos értelemben „zsákut­cának” számított a végzett tanulók számára. A szakmun­kástanuló iskola ugyanis nem minősült végzettségnek, tehát ha valaki a befejezése után tovább akart tanulni közép­iskolában, akkor az első osztályban elölről kellett kez­denie a tanulmányait Az emeltszintű oktatás azt jelen­ti, hogy 3 év alatt befejezett szakmai képzést kapnak a ta­nulók, ugyanakkor közisme­reti tárgyakból elvégzik a szakközépiskola első két osz­tályának anyagát. Tehát ha a tanuló az iskola befejezése után szakközépiskolában kí­ván továbbtanulni, akkor év­kedvezményben részesül, fel­vételi vizsga nélkül a harma­dik osztályban folytathatja a a középiskolát. Mindezt természetesen csak úgy lehetett bevezetni, hogy a normálképzés gyakorlati óraszámait csökkentették, első és másodévben a heti négy munkanap (28 óra) 21 órára csökkent, azaz három napot iskolában, három napot gya­korlati munkával töltenek a tanulók. Az elméleti képzés óraszámait emelték: első és másodévben a normál képzés 14 órája helyett 18 óra elmé­let van, harmadévben a nor­málképzés 8 órájával szem­ben 12 óra elméletet tanul­nak a szakmunkástanulók. Csoportos oktatás De nemcsak ilyen változá­sok következtek be a képzés­ben, hanem megváltozott az oktatás struktúrája is. Az 300-as Szakmunkástanuló In­tézet igazgatóhelyettese, Bless József így tájékoztatott ben­nünket a változásokról. — Mivel a gyakorlati órák száma csökkent, növelni kel­lett a gyakorlati képzés in­tenzitását. Az emeltszintű képzést csak olyan vállalat­nál szabad bevezetni, ahol a csoportos képzés azt jelenti, hogy a tanulók 15—18 fős csoportokban, intézeti főhiva­tású, szakmunkás bizonyít­vánnyal és technikusi képesí­téssel rendelkező szakoktató vezetésével végzik a gyakor­lati munkát. Csoportos okta­tás korábban is volt az egyes nagyüzemeknél, viszont a ta­nulók nagyrésze úgynevezett „szórvány képzés ben” vett részt, egy-egy szakmunkás mellé beosztva. Persze, sokan azt gondolhatják, hogy az ilyen tanuló többet tanulha­tott, mint a csoportos oktatás során. Ez csalóka, ugyanis akkor munkaidejének nagy részét nem a szakmai kép­zéssel összefüggő munkával, hanem különféle kisegítő te­vékenységgel töltötte. Ezenkí­vül a csoportos képzés úgy­nevezett kabinetben, a többi munkástól elkülönített helyen folyik, amelyet megfelelő lét­szám esetén tanműhellyé le­het átalakítani. A tantervi követelményeket csak ilyen szervezés mellett lehet telje­síteni. Az emeltszintű képzés­hez szükséges tankönyveket és tantervet a Munkaügyi Minisztérium biztosította. Az első fecskék Pécsett az 500-as intézetben az 1966—67-es tanév néev „B”-tagozatos o.sztályát a kö­vetkező tanévben hét, majd két tanévben ,i kilenc-kilene emeltszintű bstály követte. 1970—71-ben ugrásszerű fej­lődés következik: 18 „B”-ta- gozatos, emeltszintű osztálv indul a súlyponti szakmákból (gépi forgácsoló, gépszerelő, autószerelő, villanyszerelő). Ez a képzési forma, tehát mind minőségben, mind a ta­nulók létszámát tekintve ko­moly fejlődés előtt áll. A szakmunkástanuló képzésben tavaly bejelentett reform- törvény ezen a képzési for­mán keresztül érvényesül közvetlenül. Az 500-as intézetből tavaly kerültek ki az első fecskék, akik közül ötvenen már ta­valy ősszel beiratkoztak a Széchenyi Szakközépiskolá­ba, hogy folytassák középis­kolai tanulmányaikat. Róluk érdeklődtünk Erhardt Imré­től, az iskola igazgatójától. — A nappali tagozathoz hasonlítva, azt mondhatjuk róluk, hogy közepes ered­ménnyel állják meg a helyü­ket. Már most felfigyeltünk azokra, akik kiváló képessé­geket árultak el és minden bizonnyal bekerülnek vala­mely felsőoktatási intézmény­be. Számuk öt-tíz százalékát teszi ki az összlétszámnak. A többiek számára az első há­rom hónap a legnehezebb — hozzá kell szokniuk, hogy a munkahelyükön dolgoznak, a hét 3 napján este iskolában vannak, ezenkívül otthon is tanulniuk kell, ami bizony nem könnyű. Ez alatt a há­rom hónap alatt 40 százalé­kuk lemorzsolódik. A meg­maradók 85—90 százaléka vi­szont eredményesen elvégzi a szakközépiskolát. Természete­sen vannak problémáink is, általános tapasztalatunk, hogy a közismereti tárgyak közül fizikából nagyon gyengék, történelemből és magyarból is eléggé keveset hoznak ma­gukkal. Egészében viszont mi is életképesnek tartjuk ezt a formát, és nyugodtan állítha­tom, hogy a Széchenyi Gim­názium és Szakközépiskola korlátlan létszámban fogadni tudja a szakmunkásképző in­tézetekben végzett fiatalokat Az idei jelentkezési határidő június 30. Amit tökéletesíteni kell A szakközépiskolában to­vábbtanulók számára még nem készült külön tanterv. Több közismereti tárgyból például a gimnáziumok esti tagozatának tanterve szerint haladnak. Nem lenne helyes számukra a szakközépiskolák nappali tagozatának tantervét használni, helyette olyan tan­terv kidolgozása lenne cél­szerű, amely építene a szak­munkásképző intézetek tan­anyagára. A másik problémát az okozza, hogy a szakkö­zépiskolák esti tagozatán to­vábbtanuló szakmunkások kö­telező szakmai óraszáma na­gyon kevés, negyedévenként két óra. Külön gondot jelent, hogy a szakközépiskolába felvételt nyert dolgozókat a vállalatok, üzemek kezdeti támogatás után magukra hagyják, gyak­ran az őket megillető tanul­mányi szabadságot sem haj­landók biztosítani számukra. Marafkó László Ella Fitzgerald hangversenyén Eredetileg az volt a ter­vem, hogy Count Basiehez hasonlóan Ella Titzgeralddal is részletes interjút készítek budapesti vendégszereplése alkalmából, a terv azonban tökéletesen meghiúsult. Fotó- riporterek, tévések, rádiósok, karikaturisták és újságíró társaim népes táborának tag­jaként csak egy-egy fél mon­datot sikerült elkapnom Ella egyébként is szűkszavú nyi­latkozataiból: — „Szeretettel jöttem ismét önökhöz... a magyar közönség igényes, de nagyon hálás és ez így van jól... igényes közönséggel közvetlenebb kontaktus ala­kul ki... a jazz iránt egyre nagyobb érdeklődést tapasz­talok világszerte emellett egyre többen értik is a jazzt... stúdiófelvétel sosem pótolhat koncert hangulatot... a rea­gálás hatására az improvizá­ciók lelket kapnak, ami stú­diófel vételnél nagyon ritka, pedig a lélek (soul) a jazz lényeges eleme... a jazz énekléssel kapcsolatban nin­csenek receptjeim ... legna­gyobb örömöm ha koncert­jeimen ennyi fiatal arcot lát­hatok mint önöknél... a jól sikerült jam session minden jazz muzsikus legszebb élmé­nye ... szívesebben énekelek mint beszélek”... — s az öltözőajtó bezárult egészen a koncert kezdetéig. De már két-három perccel a függöny felhúzása előtt minden sztár póztól mentesen türelmesen, fegyelmezetten ott állt a bal portálban a véletlen követ­keztében közvetlenül mellet­tem (innen hallgattam a kon­certet) Ella és a trió. Meg­ragadva a ritka alkalmat gyorsan dedikált fotót kér­tem a lap részére, de Ella két ujjával kedvesen arcul- legyintve leintett. — „Majd a koncert után” — mondta és a koncentrálás egyik jól bevált kellékeként szemét le­hunyva, az átélt zenére han­goló hullámhossz bekapcso­lásával máris egy más vi­lágba, művészetének felleg­várába költözött, hogy Nagy Judit rövid konferansza után pódiumra lépve az első részt szinte megszakítás nél­kül végig énekelje. A közismert Crasy Rithm után sorra olyan számok kö­vetkeztek, amit még nem, vagy csak igen ritkán hall­Óvódai előzetes Nem segítettek a pécsi vállalatok Változatlanul csak a segítségükkel lehet elegendő térőhelyet teremteni Építkezési, tárolási és szállítási célokra alkalmas fenyőfából készüli gyártóeszközeinkből olcsó áron eladunk nagyobb mennyiségű 1300x850x25 mm-es, 1290x650x25 mm-es és 980x540x25 mm-es ásványolajjal átitatott lemezt, • továbbá 1240x1640 mm-es rakodólapot. A vételre ajánlott készlet gyárunk hirdi telepén tekint­hető meg. Bővebb felvilágosítással szolgál a gyár Áruforgalmi osztálya, Pécs, bolgár nép­hadsereg ÜTJA 10. TELEFON: 11-07, illetve a gyár hirdi telepe: VASAS-HIRD vasútállomás mellett. Tele­fon: Hird: 10. Beton- és Vasbetonipari Művek Pécsi Gyára. A helyzet változatlanul sú­lyos: Űjmecsekalján nincs elég hely az óvodások szá­mára. Az okokat unos-unta- lan megírtuk, évek óta, most is csak ismételni lehet, cím­szavakban : a • város nyugati településirányú, a lakások járulékos építkezéseinek álla­milag engedélyezett aránya rossz, a tanácsok óriási erő­feszítéseik ellenére is egye­dül gyengék, s a vállalatok nem segítenek. A tragikus helyzetekbe azonban sosem 6zabad bele­nyugodni, egyénileg sem, tár­sadalmilag sem, szinte örök­érvényű emberi kötelesség ilyenkor: kutatni a kiutat, a megoldást, a kiskaput, vagy ha más nincs, hát valamilyen enyhítő gyógyírt. Ezért kez­deményezett szerkesztősé­günk szeptemberben, az óvodák oktatási évének ele­jén egy ankétot, s annak alapján egy társadalmi ösz- szefogást, kérve a pécsi vál­lalatokat: segítsenek növelni az óvodai férőhelyék számát. Meguntuk ugyanis az örökös augusztusi magyarázkodást, amikor az óvodai felvételek rossz körülményeit kellett az olvasóknak, szülőknek megmagyarázni, s amitől még sosem lett több hely. Bizo­nyára olvasóink is megun­ták ezt. Kezdeményezésünk lényege volt: azok a vállala­tok, amelyek dolgozóinak sok gyermeke jelentkezik a ta­nácsok által fenntartott óvo­dákba, — vásároljanak több évre szóló jogot néhány fé­rőhelyre, az így összegyűlt j pénzből a tanács építsen egy ; új óvodát, avagy emeletrá- j építéssel növelje a helyet De mi történt ezután? Az érdekelt vállalatok kö­zül három dicséretes módon biztosított helyet több kis­gyermeknek. így a Baranya megyei Vendéglátóipari Vál­lalat 75, a Kesztyűgyár 50, a Tejipari Vállalat 75 ezer forintot ajánlott fel. Kész­ségesnek mutatkozott az Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat is. S a többi? — Ma­gyarázott, érdeklődött, hi­vatkozott, jöttek az igazga­tói, főkönyvelői aláírásokkal ellátott udvarias levelek. Csak pénz nem jött. Most pedig vége lesz majd a nyár­nak, s ezen vállalatok dolgo­zóinak gyermekei legalább a tavalyinak megfelelő szám­mal jelentkeznek az újraé­ld csekaljai óvodákba. Azért | „legalább”, mert azóta nőtt | ez a városrész, többen költöz- I tek ki, tehát több lesz a gyermek m. Segített azonban a Népi Ellenőrzési Bizottság: fel­mérte, hogy az egyes válla­latoknál mire kívánják köl­teni a szociális és kulturális pénzeszközöket a dolgozók, s mire a vezetők? Felméré­sük eredménye igazolta az akciót Negyvenkét meg­kérdezett vezető ugyanis el­sősorban üdülők építésére kívánta fordítani a pénzt, a gyermekintézmények, így az óvodák fenntartására pedig mindössze 7 vezető. A náluk természetszerűleg kisebb jö­vedelmű dolgozók azonban igénylik az óvodákat, szük­ségesnek tartják azok vál­lalati támogatását. Míg a gyermekintézmények támo­gatása mellett a dolgozóknak 56 egész százaléka szavazott, a vezetőknek csak 5 egész 3 tized százaléka. Ehhez nem kell kommentár. Eljött tehát a nyár, az építőipar javában dolgozik. De a pécsi termelő vállala­tok, amelyeknek háromezer gyermeküket nevelik a taná­csi óvodákban, s ki tudja hány gyermekük jelentkezik majd rövidesen, augusztus­ban oda, — nos, e vállalatok közül csak a fent említett három adott össze 200 ezer forintot, holott legalább egy­millióra van szükség, s ezt az egymilliót, — esetleg né­hány üdülő helyett — össze tudnák adni a pécsi üzemek, vállalatok. Helyettük a pécsi városi, valamint a III. kerületi ta­nács tovább folytatja har­cát, ami így szélmalomharc. A III. kerületi tanács bátran teremtett 125 újabb férőhe­lyet, kockáztatva lakásgaz­dálkodási ügyeit. Ezekhez a központi városi tanács óvó­női, technikai személyzeti béralapot, valamint felszere­lést adott, ugyancsak pénz­ügyi jogi vitákat kockáztat­va. De a lakások tovább épül­nek, hiába a jövőre vagy azután megnyíló Szigeti úti 125 férőhelyes óvoda is, a lakásépítés ütemét így sosem lehet utolérni. Mit mondjunk ezekután? Amivel kezdtük: a súlyos helyzetekbe nem szabad be­lenyugodni. Tovább kérjjik azokat a vállalatokat, ame­lyek dolgozóinak sok gyer­meke jelentkezik két hónap múlva óvodába, segítsenek 50—100 ezer forintokkal. Van miből, csak fel kell állíta­niuk egy fontossági sorren­det a szociális és kulturális alapok felhasználásában. Földessy Dénes hátiunk Fitzgerald előadásá­ban. Műsorán Hetb Alperttől Duke Ellington Satin’Doll- ján keresztül a Bobby Gentry által népszerűsített sokáig pop listavezető I' 11 never fall in love again-ig mindent szerepeltetett. Csodálatos sok­színű, utánozhatatlanul szép, különböző regiszterekben hol bársonyosan puha, hol re­kedtes hajlításoktól tűzdelve ércesen csengő, kristálytiszta, sajátos vibrátójától oly egye­dülálló hangjában, improvi­zációinak árnyalt dinamikai effektusokkal fűszerezett in­venciógazdagságában, a rit­mikai késleltetések művészi megvalósításában, stílusának és énekkultúrájának egész lényegében mindvégig gyö­nyörködhettünk. , Ella meglepően fiatalos mozgása, temperamentumos előadásmódja több mint egy órán át annyira csak rá koncentrálta figyelmünket, hogy a pompás alkalmazko­dással kísérő Flanagan triót csak a szünet utáni önálló blokkban „fedezhettük fel” igazán. Franc de la Rosa fiatal spanyol származású bőgős remekbeszabott bőgő hangszínadottságait szinte a cselló és a hegedű virtuozi- tási fokáig kihasználó szóló­ja; az együttes vezetője Tommy Flanagan magas mű- vészi fokon előadott Round about Midnight-ja, és’-Ű do­bos Ed Thigpen (aki csak két éve tagja a triónak — előtte hét évig Oscar Peter- sonnal játszott) fantasztikus technikával és muzikalitással, söprűvel előadott óriási szóló­ja a trió közreműködését fe­lejthetetlen emlékű élménnyé tette számunkra. Ella Fitzgerald a második részben olyan számokkal ör­vendeztetett meg bennünket, mint a Lady is a tramp, a Summer time, a Mr. Paga­nini, a Makkay Messer és Burt Bacharack Oscar-dijas Raindrops keep failin’ on my head című dala. Az ün­neplő közönség vastapsának hatására, többszörös függöny elé hívás után ráadásnak Georgy Fame Summy című számát hallhattuk a magas művészi színvonalú jazz koncert méltó befejezéséül. Bornemissza Géza Előtárulnak, megújulnak középkori építészeti emlékeink A kedvezőre fordult idő­járás intenzívebb munkát jelent az Országos Műem­léki Felügyelőség Baranyá­ban dolgozó régészének, Ge- rőné Sándor Máriának is, aki az idén éppen tizedik esztendeje tevékenykedik a megyében. Egyik legnagyobb, leglát­ványosabb munka a pécsi vár, a barbakán körüli ré­gészeti feltárás, amely a vá­ros lakóinak szeme előtt és érdeklődésétől kísérve ké­szül 1967 óta. A helyreállítás Ferenczi Károly építészmér­nök tervei alapján valósul meg. A program első üteme, a déli várárokban és a bar­bakán körüli szakaszon, be­fejezéséhez közeledik. Park­építők szépítik, csinosítják a környéket s a tervek szerint július elején a nagyközönség előtt is megnyílik a megújuló s a középkor hangulatát idé­ző várrész. Ezzel az átadás­sal természetesen nem feje­ződik be a régészeti munka. További program a belső vár nyugati részének feltárása, amelyet sajnos késleltet az Aradi vértanúk útja sarkán levő, a mai állapotában fel­adatának már egyáltalán meg nem felelő borbélyüzlet bontásának elhúzódása. Tíz évvel ezelőtt, a Megyei Tanács határozata alapján és anyagi támogatásával indult meg és folytatódott a Máré- vár feltárása. A várrom kö­rüli ásatás sok néhézséggel járt. Először is a mindent elborító cserjével, a romokat vastagon fedő földtömeggel kellett megbirkózni, hogy a különböző korszakokból szár­mazó építmények, leletek napvilágra kerüljenek. Az 1960-tól 1966-ig tartó ásatás után a helyreállítás követ­kezett. Ezt a munkát az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség végezte Nándori Klára tervei alapján. Mindezek eredményeként' rövidesen a nagyközönség is birtokba ve­heti a XIV. századból szár­mazó Máré-várát. A Janus Pannonius Múzeum közre­működésével és Sándor Má­ria régész szakmai rendező irányításával készül és vár­hatóan június elején nyílik meg az a kiállítás, amely az ásatás során előkerült lelet-^ anyagból a római kortól a XVI. századig bemutatja Má- ré várának történetét. A festői környezetű Me- cseknádasdon tavaly kezdő­dött a műemléki kutatás Sándor Mária vezetésével, idén pedig már itt is a hely­reállításon dolgoznak Pusztai Ilona építész tervei alapján. A XIII. századvégi, Szent István templomnak feltárták a teljes körítőfalát, a falon belül pedig egy kis különálló tornyot, amely elég ritka a magyar középkori , emlék­anyagban. A templom, belse­jében ugyancsak kutatások fejeződtek be. Itt a jelenleg álló kis románkori tempíorp egy korábbi korszakából származó, kisebb templom nyomait tárták fel.

Next

/
Thumbnails
Contents