Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

‘»tmötvtmt tuttittt 1970. május 24. Még tárnunk kell a felmelegedésre Kétezer állami lakást adnak el Pécsett Társasházzá alakítják át a kisebb lakóépületeket Nem lehet halmozni a lakástulajdont A műit év novemberében Jelent meg a 32/1969-es kor­mányrendelet, amely megha­tározott kategóriákba tartozó állami bérlakások eladását Írja elé. Mint várható volt, nagy az érdeklődés: mintegy kétszázan jelentették be igé­nyüket írásban a PIK-nél, s további több százan érdek­lődtek szóban és telefonon. Csak tizenkét lakásig Csak azokat az állami há­zakat fogják eladni, amelyek­ben a bérlők száma nem ha­ladja meg a 12-t. De a 12 lakásnál többet nem tartal­mazó házak sem adhatók el, ha tíz éven belül épülték, műemléki védettséget élvez­nek. szanálásra kerülnek. Ma­gától értetődik, hogy a szol­gálati lakásokat illetve a kü­lönböző állami szervek hasz­nálatában lévő lakásokat sem fogják értékesíteni. A PIK felmérése szerint 486 lakóépület illetve 2048 lakás eladása várható Pécsett 150—180 lakás sorsa még vi­tatott mert a Balokányban illetve annak közvetlen kör­nyékén helyezkednek el, s még nincs döntés arról, mi­kor nyilvánítják szanálandó övezetnek ezt Az I. kerület 570, a n. ke­rület 557, a III. kerület pedig 921 lakással részesedik a 2048-ból. Az I. kerület el­adandó lakásai főként a Ba- lokánytól északra helyezked­nek el, a III. kerületben az Alkotmány, Nagy Jenő, Ko­lozsvár, Kandó Kálmán, Hő­gyes Endre, Doktor Sándor, Erreth Lajos, Garay és József Attila utca meghatározott há­zai szerepelnek többek között a névsorban. A II. kerületből nem lehet utcákat megne­vezni, mert a Mecsektől a Kertvárosig mindenütt talá­lunk elszórtan eladásra szánt épületeket illetve lakásokat. A bentlakóké az elsőbbség Felvetődik: a házértékesí­tési akcióval nem jelennek-e meg ismét a háziurak, akik 6—12 lakást birtokolnak és zaklatják majd a lakókat? A válasz: egyértelmű nem. Idézzük a rendelet 4. parag­rafusának 2. bekezdését: „A vásárlásra jogosult magán- személy (vevő) az állandó la­kás illetőleg pihenés, üdülés céljára szolgáló házingatlan mellett egyéb célra szolgáló házingatlant e rendelet alap­ján csak akkor vásárolhat, ha az garázs, illetőleg élethiva­tásszerű tevékenységének cél­jára szükséges kisipari mű­hely, magánkereskedői üzlet, vagy műterem.” Más szavak­kal: lehet valakinek víkend- háza, garázsa, műhelye vagy üzlete — ha ipar-, illetve működési engedélyt kap —, de két lakás tulajdon­joga felett nem rendelkez­het. Főbérlő vehet lakást, ha akar (avval a szándékkal, hogy később majd beköltö­zik), de ház- vagy lakás- tulajdonos már nem ve­het újabb házat, vagy lakást, mert akkor szembekerül a törvénnyel. A kettő, vagy több lakást tartalmazó házakat eladás előtt társasházakká fogják nyilvánítani. Telekkönyvileg is megosztják annyi tulajdo­nos között, ahány lakás a kérdéses házban van. Az eladásra kerülő házak lakóié lesz az elsőbbség, ök elővásárlási joggal ren­delkeznek. A PIK felszólítá­sát követően 3 hónapig mód­jukban áll nyilatkozni, hogy meg akarják-e venni a laká­sokat A kérdéses lakásokat csak akkor kínálják fel más­nak, ha ők nemmel felelnek illetve a három hónap eltelik. Árengedmény, részletfizetés Mennyiért és milyen felté­telek közepette lehet majd megvásárolni a lakásokat? A rendelet határozott kü­lönbséget tesz a családi há­zak és többlakásos leendő társasházak között A családi házaknál a forgalmi érték 50 százaléka, a leendő társashá­zaknál pedig a forgalmi érték 30 százaléka lesz a vételár. Eszerint a 200 ezer forintot érő családi házhoz 100 ezer, a 180—220 ezer forintot érő társasházi lakáshoz pedig 54—66 ezer forintért lehet hozzájutni. Talán mondani sem kell: a 180—220 ezer fo­rint értékű társasházi laká­sok általában már összkom­fortosak. Akár családi, akár társas­házról van szó, a vételár leg­alább 10 százalékát készpénz­ben kell kifizetni. A többire — évi 3 százalékos kamat mellett — 25 évi részletfize­tési kedvezményt adnak. Mennyi lenne a havi rész­let? Ha valaki a példánkban említett 100 ezer forintos csa­ládi ház vételárából 10 ezer forintot kifizet készpénzben, a hátralévő 90 ezer forintot — a kamatokkal együtt — mintegy havi 320 forintos részletekben tudja kiegyenlí­teni. Ha a társasháznál 60 ezer forint vételárral számo­lunk, s ebből a vevő 6 ezer forintot fizet ki készpénzben, a hátralévő 54 ezer forintot 190—200 forintos havi rész­letekben tudja 25 év alatt ki­egyenlíteni. Természetesen, a 190—200 forint magában fog­lalja a kamatokat is. A havi részlet tehát nem. vagy alig lesz több a várható lakbéreknél. Az igazsághoz híven hozzá kell tenni per­sze, hogy a vásárlástól kezd­ve a lakások illetve házak fenntartásának minden terhe a lakólíra hárul, s ők fizetik a víz-, csatornadíját, szemét­pénzt, tehát azt is, amit ma a PIK törleszt. De még így is megállapítható, hogy k e d- v e z ő feltételek közepette le­het hozzájutni a lakáshoz. Ez érthető is, hiszen az állam nem azért adja el e laká­sokat, hogy haszonra tegyen szert, hanem azért, mert a kisebb házak állami úton történő kezelése, fenntartása nem gazdaságos. Ősszel kezdődik Sok — egyáltalán nem el­hanyagolható ■— része van még a rendeletnek, az pél­dául, hogy aki nem vár 25 évet a részletfizetéssel, az kedvezményben részesük Rendkívül figyelemre méltó Együttműködési egyezmény Peruval Magyarország és Peru pén­teken műszaki é6 tudomá­nyos együttműködési egyez­ményt kötött. Az egyezményt magyar részről Vályi Péter pénzügyminiszter, perui rész­ről pedig Edgardo Mercado Jarrin külügj-miniszter írta alá. A két ország szakértőket, egyetemi tanárokat, diáko­kat, továbbá technikai és tu­dományos értesüléseket cse­rél egymással, ezen kívül pedig az együttműködés egy­behangolása céljából állandó munkacsoportokat létesít Li­mában, illetve Budapesten. az a pont is, hogy ha nem a bentlakó, hanem egy idegen veszi meg a lakást, akkor csak 15 évre terjed ki a rész­letfizetési kedvezmény. Ebből is látható: az állam azt akar­ja, hogy a bentlakóké legyen a lakás. Ha mégis idegen vá­sárolná meg. magától értető­dik, hogy a bentlakót csak akkor lehet kiköltözésre bír­ni, ha az új tulajdonos azo­nos értékű cserelakást biztosít. A PIK által felmért, össze­írt 2048 lakás listája az il­letékes tanács elé kerül majd, s csak annak döntése, jóvá­hagyása után kezdődhet meg az értékesítés. Előreláthatólag 1970 utolsó negyedévében kö­tik meg az első adás-vételi szerződéseket, tehát a lakás­eladási akció gyakorlatilag akkor veszi kezdetét. Magyar László Az az esős, erősen szeles időjárási zóna, amely az or­szág keleti részein a hullám­verés közvetítésével a hét vé­gén is tovább veszélyeztette az árvízsújtotta területet, lassan tá /olodik kelet felé. A szombat reggeli és délelőtti esőzések délre elvesztették erejüket, sőt sok helyen meg is szűntek. Az északi szél azonban változatlanul meg­maradt, s egyes lökéseinek sebessége továbbra is elérte az óránkénti 60—70 kilomé­tert. Mérséklődésre csak a vasárnapra virradó éjszaka számíthatunk. Európa nyugati, középső, déli és délnyugati részein nagyjából, a Balti-tengert a Fe.cete-tenger nyugati partjá­val összekötő vonaltól nyu­gatra fekvő területen azonos hőmérsékleti viszonyok ala­kultak ki. Ezeken a vidéke­ken a legmagasabb nappali hőmérséklet általában az áp­rilis eleji jelleget mutatja, és általában 2—5 fokkal marad­nak el az ilyenkor szokásos értékektől. Sajnos, az Atlanti­óceán felől várható enyhébb levegő első hulláma a hét végén még egy 1000—1200 Kilométer széles hideg leve- gőtomb túlsó oldalán tartott és legalább 1—2 nap belete­lik. amíg ideér. Ami az időjárás és az árvíz összefüggéseit illeti, a Duna vízgyűjtő területén a beáram­lott és továbbra is érkező hi­deg levegő alacsonyabbra, körülbelül 1200—1500 méteres magasságra szorította le a fi«v alsó határát, s ezzel leg­alább egy-két napra meglas­sította a-hóolvadást. Ennek a hatása egyébként máris je­lentkezett abban, hogy a Duna szintje Budapesten a pénteki 570 centiméterről, szombat délig 536 centimé­terre csökkent. A Tisza vízgyűjtő területén a helyzet nem ilyen jó. A magasban ugyanis enyhe le­vegő áramlott az erdélyi me­dence fölé. Ennek következ­tében itt a fagyhatár meg­emelkedett, fokozva az olva­dást. Ebben a helyzetben te­hát pillanatnyilag nincs sok biztató, de remélni lehet, hogy az egész időjárási rend­szer kelet felé való elvonu­lásával az enyhe levegő is rövidesen elhagyja a Kárpá­tok térségét. Nem mosolyog, de nem is udvariatlan Mit nyelnek az automaták? Húsleves és halászlé pohárban 4­JLesz sör­automata? Coca-cola reklám transz­parensek, night-klubok, ren­geteg automata... Ez az a látvány, amely legelőször szemébe tűnik a nyugati nagyvárosba látogató magyar turistának. Nálunk az Utasellátó jóvoltából, még csak két- három éve szerelték fel az első szörpautomatákat a na­gyobb pályaudvarokon. Köz­tük Pécsett is. Eltelt már annyi idő, hogy a tapasztalatokról beszél­jünk. Az érdeklődés válto­zatlanul tart. Az automaták a törődött, elgyötört utas éh­ségét és szomjúságát hivatot­tak csillapítani, de ma még nem egyszerűen ilyen prózai szükségleteket elégítenek ki, hanem játékszenvedélyt is. Ez a játék olyankor rúgá­sokkal, vandalizmussal páro­sul. És persze a kíváncsiság. A forgalom szeptemberben a legerősebb. Sok a Pécsre be­járó új diák, nekik még új­donság ez a masina, többször is kipróbálják. Az automatákat sokan akarják becsapni. Egyes uta­sok nyeleitek már vele pen­gőst, 1913-ból való Ferenc József ezüst koronást — a numizmatikusok állítólag nyolcvan forintot is megad­nának érte — régi dinárt, kopejkát, centet, kutyabilé- tát, kulcskarikát, régi kitün­tetést és vaskettest, azaz vasból készült „kétforintost'’. Van belőlük egy gyűjtemény­re való. A bedobott tízfil­léreseket visszadja az auto­mata. De a kutyabiléta, meg a régi dinár fennakad az érmevizsgálóban. Ez a szer­kezet rendkívül érzékeny, súlyra, alakra; sőt, még mág­nes is van benne a vas­kettesek ellen. „Átvágási” kísérlet esetén az automata működését azonnal leállítja. Aki ezután jón, azt termé­szetesen már nem szolgálja ki. Meg kell várni a szere­lőt — a pécsi szerelő egyéb­ként műszeripari technikus — aki naponta ellenőrzi, karbantartja, tisztítja és fel­tölti az automatákat. De ha a dugulás este történik? Mit kínálnak a pécsi vas­útállomás automatái? Erdei szörpöket, kólát, feketeká­vét, — a babkávét az auto­mata maga őrli — cukorral vagy anélkül, tejszínnel, kí­vánság szerint. Kakaót, szendvicseket, buktát, brióst, hússalátákat, krémeket. A szörpautomaták NDK gyárt­mányúak, a többit a dán Wittenborg cégtől vásárolta az Utasellátó. Hogy mi a jövő zenéje? A kakaóauto­maták kakaó helyett húsle­vessel is szolgálhatnak. A húslevesautomata főpróbája már megvolt Budapesten, de állítólag nem vált be a le­vespor. Az utasok — ma­gyar ízlés — hiányolják a levesből a tésztát, meg a húst A Szegedi Konzerv­gyár állítólag kísérletezik speciális gulyásleves- és ha­lászléporral, ha beválnak, Pécsett is egészen biztosan bevezetik árusításukat És talán azt is megérjük az au­tomaták jóvoltából, hogy sört iszunk- ha nem is csa­polt sört, palackosat Az Utasellátónak van már Bu­dapesten egy szovjet gyárt­mányú sörautomatája, egye­lőre próbaképpen. Mennyit jövedelmeznek aa automaták? Egyik hónapban több a forgalom, a másikban kevesebb. Az évszakváltozást érezni lehet. Egy kakaó­automata márciusban 2600 forintot, áprilisban már 4200- at forgalmazott A szörp­automata havi forgalma 5—6 ezer forint, az ételautomatá­ké 10—15 ezer forint. Ne­gyedosztályú vendéglátói ha­szonkulccsal dolgoznak. Egy- egy automata ára 50—80 ezer forint között mozog, élettartamuk 3—10 év. Ezalatt az idő alatt meg kell, hogy keressék az árukat. Bár eze- 'ket az adatpkat illetően az Utasellátónak nincs még ta­pasztalata. Mindenesetre az automaták igénybevétele ná­lunk egyelőre nagyobb, mint nyugaton. Gondok? Tavaly év elején szénsavínség volt Hiánycikk­nek számít az olasz mű­anyag pohár is. A magyar műanyag poharak ugyanis feltöltődnek elektromossággal és ragadnak egymáshoz. Ezt a tapadást sikerült ötletes újításokkal megszüntetni, úgy, hogy ma már pohárki­maradás minimális esetben fordul elő. De a legnagyobb gondot a lelkiismeretlen rongálok okozzák. Feszegetik az ajtókat betörik a plexit- üveget, teljes erővel nyom­ják, megrepesztik az auto­mata gombjait Mire való ez? Az automaták ugyan nem mosolyognak, de nem udvariatlanok. Egy-két két­forintosért némán kiszolgál­ják az utasokat. Éjszaka is, amikor égen-földön nincs nyitva semmi. Miklósvárt Zoliim Országos minősítő hangverseny Az énekkarok minősítése országos megmozdulássá vált. A kórusoknak arra a belső igényére támaszkodott, hogy nevelői és művészi munká­jukról számot adjanak. — így összegezi a Népművelési In­tézet a kétévenként visszatérő minősítési rendszer célját, je­lentőségét. A mozgalomban évek óta jelentős szerepet játszó pécsi énekkarok, má­jus 27-én este a Liszt-terem­ben lepnek fel az új követel­ményeket támasztó XV. Or­szágos Minősítő Hangverse­nyen. Felnőtt műkedvelő énekkaraink fellépése ezúttal sem lesz verseny. A minősí­tés nem kívánja meghatároz­ni az önként jelentkezett együttesek sorrendiségét, ha­nem „arany”, „ezüst”, „bronz” fokozatú kategóriákban re­gisztrálja kóruseletünk egé­szének jelenlegi színvonalát, ezen belüli differenciáltságát. Az országos összehasonlí­tással rendelkező 3—4 fős szakzsüri a hangversenyen nyújtott teljesítmény mellett, figyelembe veszi a helyi ze­nei szakbizottság véleményét. E két szinten történő elbírá­lás a művészi munka mellett a működési területen folyta­tott nevelőmunka egészének hatékonyságát is mérlegelni fogja. Kórusaink műsorának fel- frissítése érdekében új köve­telményeket ír elő az 1970. évi minősítés. Legmagasabb fokozatot elérni szándékozó együtteseink csak olyan mű­vekkel szerepelhetnek, me­lyekkel az előző minősítése-, ken még nem szerepeltek. Szorgalmazza a kortárs zene — hangsúlyozottan mai ma­gyar kompozíciók — megszó­laltatásót. Ezen az alapköve­telményen belül kötelezően előírt művet kell bemutatni, amely kategóriánként figye­lembe veszi kórusaink elmúlt időszakban nyújtott művészi színvonalát. Természetesen a szabadon választott művek­nek hasonló nehézségűeknek kell lenniük, bármely stílus- korszakból válogatták azokat Tartalmazniuk kell a politi­kai évfordulók (felszabadulás 25. éve, Lenin-centenárium>, zenei évforduló (Bartók-em- lékév) eszmeiségét. I i A minősítés elsősorban lel­i kesítő célt állít együtteseink | elé, hogy serkentse a kórus­mozgalom további fejlődését. Az odaítélt fokozatok ezt a fejlődést kívánják megmutat­ni, ezért elsősorban erkölcsi megbecsülést fejeznek ki. Az illetékes szervek a különböző szintű feladatok megtervezé­sekor (rádió-, tv-szereplések, szakmai bemutatók, külföldi utak engedélyezése, nemzet­közi versenyek stb.) a minő­sítés eredményeire támasz­kodnak. Az 1968-as minősítésen nyújtott pécsi sikerek orszá­gos viszonylatban is jelentős elismerést váltottak ki. Há­rom énekkarunk „aranyko­szorú diplomával”, egy „aranykoszorú”, két kórus „ezüstkoszorú diplomával”, egy „ezüstkoszorú” fokozatot ért eL A legjobb három énekkar elnyerte a Művelő­désügyi Minisztérium „Kiváló kórus” kitüntető címet. — Ilyen biztató előzmények után, joggal lehetnek bizako­dóak együtteseink a Pécsett megrendezésre kerülő minő­sítő hangverseny előtt Ligeti Andor Kémia olimpiára indul a NagyLajos öt diákja Országra szóló sikernek örülnek ezekben a napokban a pécsi Nagy Lajos Gim­náziumban. Az iskola kémia­tagozatos tanulói közül kilenc jutott be az országos tanul­mányi verseny döntőjébe, melynek összesen húsz részt­vevője van. Alig érkezett meg az igazgatósághoz a hír, amikor a Művelődés­ügyi Minisztériumból közöl­ték, hogy a III. Nemzetközi Kémia Olimpia magyar ke­retébe öt tanulójukat (vala­mennyi harmadikos) jelölték. A jelöltek: Kllár Ferenc, Láng András, Lex László, Dobó Rudolf és Porpáczy Zoltán. Vezető tanáruk: Kromek Sándor. A tanulók ötnapos előkészítőre kaptak meghívást, s a meghívóval együtt hatalmas mennyiségű tételt, amellyel az előkészítő időpontjáig, június 5-ig „edz- hetnek”.

Next

/
Thumbnails
Contents