Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

99ft. máfm ti Btitwmtmt napio í Megérkeztek az első gépszállítmányok a BCM-hez Minden a kooperáción múlik A SZIKKTI és a Beruházási Vállalat igazgatója a soron következő feladatokról cseh konvojt is. Az építés összköltsége, mint ismere­tes, 2,5 milliárd forint. Ebből 460 millió forint a hazai gép, 200 millió a szocialista importból származó gép, s 240 millió a tőkés import. Fő­szállítóink az NSZK-beli Klöcker—Humboldt—Deutz cég, a Claudius—Peters és az NDK Zementanlagenbau ne­vű vállalata. Csehszlovákiá­ból a PRAGOINVEST szál­lít jelentős berendezéseket. — Gondok. Mint előbb em­lítettem, egyetlen napos csú­szást sem szabad a továb­biakban eltűrnünk, mert a második lépcsőben — tehát a szerelés fázisában — ezek a csúszások behozhatatlanok. S még egy dolog — ez egyéb­ként pillanatnyi gondjainkat is magyarázza: kevés az em­ber. Minimálisan 200—250 új munkás kellene. Elektrofíltert kap a harmadik kémény is lami Építőipari Vállalat igaz­gatójával. El kell kezdenünk az új pécsi házgyár építésé­nek előkészítését, mert most már biztos, hogy Veszprém, Kecskemét, Hatvan, Szom­bathely és Pécs kap a IV. ötéves tervben házgyárakat. Baranyai apparátusunk tehát a BCM elkészülte után is a megyében marad. Itt raga­dom meg az alkalmat, hogy leszögezzem: Baranya illeté­kes párt és állami szervei, gazdasági vezetői nagyon so­kat segítenek nekünk min­dennapi gondjaink megoldá­sában. Békés Sándor A hét végén Kölnből megérkezett a BCM iparvágányára az első jelentősebb gépszilMtmány. A hőkicserélő ciklon négy' vagonnyi szerelvényeit az 5-ös EPFU szállító brigádja rakja ki. ! A Mr, mely szerint a ECM építői jelent őcsen lerövidítik a kivitelezési időt, a így 450 «er tonna többlet-cementhez juttatják a népgazdaságot, az építőipari szakemberek köré­ben is feltűnést keltett Ma­gyarországon öt évnél rövi- debb idő alatt eddig még nem készült el ilyen nagyságrendű beruházás. Reális-e a fel­ajánlás? S egyáltalán: mi­lyen tapasztalatokat hozott az első kapavágás — 1968. ápri­lis 20. — óta eltelt idő? Er­ről beszélgettünk a monu­mentális építkezés két leg­magasabb rangú vezetőjével, Dr. Talabér József a Szilikát­ipari Központi Kutató és Tervező Intézet igazgatója. Ez a közel ezer fős intéz­mény a BCM generáltervező és generál-kivitelező vállala­ta. Szakcsy János az Építő­ipari Beruházási Vállalat igazgatója. Feladattik: a gyár építőipari munkálatainak programozása, szervezése és ellenőrzése. Dr. Talabér József: A BCM amolyan iskola­építkezés a mi számunkra. Nem tudom, a közvélemény mennyire ismeri az előzmé­nyeket, pedig ezeket az előz­ményeket egyáltalán nem szabad e beruházás megíté­lésénél figyelmen kívül hagy­ni A külkereskedelmi tár­gyalások annak idején hihe­tetlenül hosszúra nyúltak. Vita volt a partnereket, a technológiákat illetően, érté­kes hónapokat áldozva fel. A gyárépítés megkezdésének időpontját a Gazdasági Bi­zottság határozatban írta elő, így alakult ki aztán az a különleges helyzet, mely­ben most vagyunk. A terve­zők folyamatosan szállítják a dokumentációkat. Építők és tervezők talán még egyetlen beruházás esetében sem vol­tak így egymásra utalva, s nem túlzás azt mondani: most minden az ő kooperá­ciójukon, pontos és fegyel­mezett együttműködésükön múlik. Intézetünk egy kéz­ben tartja mind a két terü­letet, s ez nagyban megköny- nylti a munkát. — Eddigi tapasztalataink kedvezőek. A munka minő­sége megfelelő. Néhány ki­sebb létesítmény esetében nem sikerült az eredeti üte­mezést tartani, 6 ez a tény most, az ismert vállalások fényében különös jelentősé­get kap. Percnyi pontosnak kell lennünk. Az idei évben már jelentős munka vár a szerelőkre is: néhány vagon gép máris befutott az NSZK- ból a BCM pályaudvarára. Itt vannak a cseh szerelők is, s hétfőn reggel hétkor embereink átveszik a komá­romi határállomáson az első Hétfőtől húsz forint Szedik a cukorborsót a Tenkes déli lejtőjén. A MÉK szerdán kezdte meg a fel­vásárlást — máig mintegy 1000 mázsa került a pécsi és az ország városainak boltjá­ba. Ez ideig csak a háztáji­ban termelt borsót „aratták”, de ebből is hihetetlenül nagy mennyiségű került rövid idő alatt felvásárlásra. Ennek kö­szönhető, hogy szerdán még 30 forint volt a felvásárlási ár, tegnap viszont már az üzletekben 26, hétfőn pedig 20 forintért is kapható lesz a primőr cukorborsó. Hétfőn a Siklósi Tsz is megkezdi a «edést­Kibírjuk füst nélkül? Szakcsy János: — Az indulás nagyon ne­héz és izgalmas volt. Beren­dezkedni, elhelyezni és kultu­ráltan ellátni az embereket — ezt tartottuk annak idején a legfontosabb feladatnak. Most már leszögezhetjük:si­került Vállalatunk, mely egyébként az ország szinte valamennyi kiemelt építő­ipari jellegű beruházását bo­nyolítja, legjobb kádereit küldte Beremendre. Az is­mert tervszállítási viszonyok a műszaki ellenőrzést teszik központi feladatunkká. A kö­zeljövőben általánossá lesz az éjszakai munka — erre különösen nagy gondot kívá­nunk fordítani. Most alakít­ják ki a gépalapokat, csavar­helyeket — néhány millimé­ter eltérés is sokezer forin­tos károkat okozhat. Eddig egyébként a dolgok túlnyo­mó többsége jól sikerült. Pe­dig nem akármilyen talajvi­szonyok között, s nem akár­milyen időjárás mellett dol­goztunk. A BCM eddig elvég­zett munkái kitűnő minősé­gűek — ebben biztosak le­hetünk. Mindezek alapján optimista vagyok: a termelő­sorok a vállalt időpontban üzemképesek lesznek. — Idén az ütemesség és az átadások fokozatosságának biztosítása a legfontosabb feladat. A létszámhiány köz­ismert. Ezen mielőbb segíteni kell. 'Országos összefogásra van szükség, ötven ács kell, méghozzá mielőbb. — Vállalatunkról egyéb­ként csak annyit: éves bo­nyolítási tervünk meghalad­ja az 1,2 milliárd forintot. Orosházán Európa egyik leg­nagyobb üveggyárát építjük, Győrben, Nyíregyházán, Sze­geden és Gödöllőn új köz­műépítő üzemeket, de vannak külföldi megbízatásaink is. Líbia és Vietnam számára korszerű lakásépítési prog­ramokat — házgyári és poli- gonüzemi terveket — készí­tünk. De ha már a házgyá­raknál tartunk: éppen ma tárgyaltunk Nemeskéri Lász­lóval, a Baranya megyei Ä1­Állok az égbenyúló ké­mények alatt, s amikor mondják, hogy a százhalom- battaiak kétszer ilyen ma­gasak, megborzongok. Azok­ra gondolok, akik a messze­ségbe vesző lépcsőfokokon időnként felkapaszkodnak a kémények tetejére, s gondo­latban kalapot emelek előt­tük. Fent, a kémények tete­jén ... Nos, kettő felett a cigarettafüstnél is halvá­nyabb füstöt borzol a szél, de a harmadikból vastag, bodor füstfelhő kavarodik ki. Ez ma is hol erre, hol arra — többnyire azonban Pécs felé — sodródik és na­ponta 5—6 tonna pernyét szitál a városra, EGY KIS TECHNOLÓGIA Az erőmű annakidején így mutatkozott be: két ké­mény ontotta a vastag füs­töt a városra, s a „termelt” két és fél ezer tonna per­nyéből hatvan tonnányi a ké­ményeken át távozott eL Ennyit engedett át a mecha­nikus pernyeleválasztó. A korszerű, elektrofilteres el­járás már akkor is ismere­tes volt, csak éppen tapasz­talati adatok nem voltak még az olyan rossz minőségű szénre, amilyennel a Pécsi Erőművet működtették, ezért döntöttek a mechanikus le­választás mellett. A finom, poralakban eltüzelt szén szi­lárd halmazállapotú égéster­méke a pernye, amelyből a füstgáz minden köbmétere mintegy 50 grammot tartal­maz. Mechanikus leválasz­tással — . a füstgázt egy cik­lon-rendszerben megpörgetik és a szilárd részecskék ki­csapódnak — ebből 5 gramm­nyi marad vissza. Elektro­sztatikus leválasztással — a 25 ezer Volt feszültségű elektródák között áthaladó füstgáz szilárd részecskéi ellenkező pólusú töltést kap­nak és lecsapódnak a szűrő­kön — ennek a tizedrésze ke­rül csak a kéménybe. MEG EGY EV E pár mondatba sűrített ismeretek birtokában beszél­gettünk Rothpflug Miklóssal, a Pécsi Hőerőmű beruházási osztályának vezetőjével, aki­nek a vállán nyugszik a sok milliós pernyeleválasztási program megvalósítása. — 1963-ban kezdtük meg a 100 megawattos alaperö- mű kazánjainak felszerelését elektrofilterrel. Négy év i alatt fejeztük be, 80 millió forintba került és az ered­ményről bárki meggyőződ­het, aki az első két ké­ményre tekint. — És a 100 megawattos bővítés? — Ott más a helyzet. Ere­detileg vegyes tüzelésre — jobb minőségű szénre és pa­kurára — tervezték a ka­zánokat. Erre elegendő lett volna a jelenleg is hasz- nált kombinált — mechani­kus és elektrosztatikus — pernyeleválasztás. — Sajnos, sem a szén minőségét, sem a fűtőolaj mennyiségét nem lehetett biztosítani, ezért a leválasztás a vártnál sokkal rosszabb hatásfokkal műkö­dik. — Meddig? — Nem sokáig. A 9-es blokknál már szerelik az NDK-gyártmányú elektrofil- tert a mechanikus leválasztó helyére, ez idén nyáron mű­ködésbe is lép, tehát lénye­gesen javul a helyzet. A 10- es blokk jövőre kapja meg az elektrosztatikus leválasz- tót. A várható költség 22 millió forint lesz. 1971 nya­rától tehát Pécs levegőjébe csak elhanyagolható mennyi­ségű pernye kerül. A PERNYE SORSA Mint látható, a kéménye­ken távozó pernye ügye vég­re megoldódik. A pernye csaknem teljes egészében visszatartható, tehát az ed­diginél nagyobb mennyiség kerül a zagytavakba. A zagyterület körüli vita különben egyidős a Hőerő­művel. Egyik oldaláról ál­lítják, hogy ez mezőgazda­ságilag alacsonyértékű, mély­fekvésű terület, tehát tulaj­donképpen jó is ha feltöltik. Másik oldalról inkább a ki­sajátítás körüli „nézetelté­réseket” emlegetik, mivel azon nem lehet vitatkozni, hogy a zagyot valahol el kell helyezni. Közben folyik a vita a már feltöltött és le­takart zagykazetták haszno­sítására, folyik a kísérlet arra, hogy melyik az a mini­mális vastagságú földtakaró, ami szükségéé a vegetáció megindulásához. Most azonban inkább ar­ról szeretnék szólni, van-e a pernyének más hasznosí­tási módja. Ahogy Roth­pflug Miklós elmondja, most már van. — Kísérleti jelleggel már szállítottunk Beremendre i pernyét adalékanyagként a ! cementgyártáshoz. Ha pe­dig beindul a BCM, akkor naponta 500 tonna pernye — a napi „termelés” egyötöde — megy el tőlünk. A filterek mellett már megkezdődött a pernyekiadók építése. Ez azt jelenti, hogy a zagy tavak élettartama hosszabb lesz. Hársfai Litván Segítség az árvízkárosultaknak Megérkezett a válasz Sza- boles-Szatmár megyéből a Baranya megyei Tanács és a Pécs m. j. városi Tanács végrehajtó bizottságainak felhívására. Szabolcs-Szat- már megye Tanácsának Vég- rehajtó Bizottsága Tunyog- matolcsot jelölte ki a bara­nyaiak és pécsiek patronált­jaként. Baranyából ebbe a községbe irányítják a ter­melőszövetkezetek által fel­ajánlott terményeket, állato­kat, az intézmények és vál­lalatok részéről nyújtott egyéb anyagi javakat, vala­mint a lakosság köréből ér­kező ruhaneműeket, eszközö­ket. k 2515 mecseki bányász mű­szakra cserélte fel szabatl szombatját tegnap, hogy se­gítsen a Tisza—Szamos menti árvízkárosultakon. 10 900 csille szenet küldtek napszintre. A Mecseki Szén­bányák hét termelő üzemé­nek árvízi műszakjához csatlakoztak a brikettgyáriak és a kisegítő üzemek. A me­cseki bányászok műszakbé­rük 50 százalékát küldik az árvízkárosultaknak. * A Baranya megyei Élel- miszerkereskedelmi Vállalat dolgozói egy napi keresetü­ket — összesen százezer fo­rintot — ajánlottak fel az árvízkárosultak javára. A vállalat egy élelmiszerbolt komplett berendezését ajánl­ja fel, amit helyszínre szál­lítanak. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség termelőszövetke­zet 2 igáslovat, és vele egy évi takarmányt, 2 vemhes üszőt, hozzá takarmányt és 2 vemhes kocát, a tsz tagjai mintegy 30 ezer forintot, a habard Béke 2 vemhes üszőt, egy vagon kukoricát, egy vagon zabot, a kölkedi Vörös Fény 3 növendék üszőt, a dunafalvai Kossuth 2 vem­hes üszőt, 2 igás lovat, 1 va­gon burgonyát, s egyéb ta­karmányt, a mohácsi-szigeti Dunavölgye tenyészállatokat, takarmányt és vetőburgo­nyát, a kisharsányi Kossuth 50 mássa májusi morzsolt kukoricát, a turonyi Tenkes- alja egy vagon kukoricát, a szalántai Hunyadi tsz 2 vem­hes üszőt, 1 vagon kukori­cát, az egerági Gyöngyvirág 3 vagon takarmányt, tűzifát ajánlott fel az árvízsújtotta vidék lakóinak. * Egy vagon savanyúkáposz­tát küld a drávasztárai Drá- vagyöngye termelőszövetke­zet tagsága és öt tenyész- koca süldőt adományoz az árvízkárosult szabolcsi ter­melőszövetkezeteknek. A kö­zösben dolgozó szocialista brigádok egy napi keresetü­ket ajánlották fel. * Száz mázsa szemeskukori­cával ^ nyújt támogatást a szentlőrind termelőszövetke­zet és a kővágószöllősi kö­zös gazdaság pedig egy vagon abraktakarmánnyal segíti a tiszaháti gazdák taloraállá- sát. * A Pécsi Gyermekkórház 50 lepedőt, 38 pokrócot,, 50 pi­zsamát és 50 matracot kül­dött gyorssegélyként a rászo­rultaknak. * A hosszúhetényi Zengőalja tsz öt növendéküszővel tá­mogatja az országos kezde­ményezést. * A Pécsi Kesztyűgyár 23 kislány és 3 kisfiú üdülteté­sét vállalja. Pénzbeni támo­gatás címén eddig 18 ezer forintot gyűjtöttek. ét A Sopiana Gépgyár dolgo­zói egy napi keresetükkel se­gítik az árvízkárosultakat és tizenöt gyerek üdülteté­sére vállalkoztak. * A Pécs-Vasas I. Általános Iskola úttörőcsapata tizenöt csomagban ruhát, 500 forint készpénzt küldött szabolcsi pajtásainak és meghívott tíz úttörőt, pihenjen a balaton- fenyvesi üdülőtáborban.

Next

/
Thumbnails
Contents