Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

\ ütmanTflii nttum Szekcióülések a Pannónia napokon Napirenden a nagyüzemek vezetése és az élelmiszerfeldolgozás kérdései 4 Pécsi Filharmonikus Zenekar Budapesten Nsjy károk Belvárd gyula, Boly környékén Cseresznye nagyságú jég esett Mint már hírt adtunk róla, május közepén kétszer is „szerencséltette” a jég Bara­nya megyét. Az első roham, amely május 13-án jött, ki­sebb területen okozott kárt, főként a baksai termelőszö­vetkezet és a szentlőrinci tangazdaság földjein. A második jégeső május 16-án érte a megyét, ekkor már jóval nagyobb területen: Pécsváradtól indult és dél­keletnek tartva, főként a mohácsi és a pécsi járásban pusztított — negyed órán ke­resztül cseresznye nagyságú jég esett. Kárt okozott a bú­zákban, levágta a szőlők — a késői kitavaszodás miatt amúgy is gyenge — vitorláit, letördelte a hajtásokat. Bel- várdgyulán ugyanazt a szőlő- területet „látogatta meg”, amelyet az elmúlt esztendő­ben szinte teljesen elvert — tönkretette a termelőszövet­kezet kertészetét, elpusztítot­ta a dohányt. A Bolyi Állami Gazdaság ötezer holdnyi te­rületén söpört végig a jég, a sátorhelyi komlóültetvény nagy részén szétszabdalta a hajtásokat. Az Állami Biztosító meg­kezdte a károk felmérését és rendezését — jégbiztosítást azonban csak azokra a te­rületekre fogadnak el, ame­lyek eddig még nem szenved­tek jégkárt. A veszély még nem múlt el a fejünk felöl: sokéves tapasztalat szerint május végén még számítani lehet kisebb-nagyobb jégve­résre. Több érdekes bányagépé­szeti újdonságról tartott teg­nap délután előadást Molnár Sándor gépészmérnök, a Me­cseki Ércbánya műszaki klub­jában. Az előadás legfigye­lemreméltóbb részeiben az aknaszállítással kapcsolatos újításokról beszélt Szovjet mérnökök megol­dották, hogy a szállítókasok pontosan a bánya megadott szintjén álljanak meg. Ugyan­is a gépész nem láthatja, hogy az aknában hogyan he­lyezkedik el a kas, kizárólag jelzésekre van utalva. A kö­tél nyúlása miatt azonban ez nem mindig pontos. Sok baleseti lehetőséget hord ma­gában a pontatlan jelzes. — Elektromos érzékelő és sűrí­tett levegővel működtetett mechanizmus segítségével megoldották, hogy pontosan szintre álljon a kas. Ugyancsak az akna-szállí­tással kapcsolatos a fa és más hosszú anyagok bányába szállítása. Ez ideig a kas alá kötötték — nem mindenütt, a szénbányákban a kas tete­jét nyitották fel — úgy szál­lították az aknába. Az új el­gondolás szerint egy görgők­kel ellátott fémszekrénybe zárva kötnék a fát a kas alá. A bányában pedig egy fer­de terelő segítségével a szin­tes vágatra gördítenék. Érdekes javaslat a kötél zsírtalanítása. A Koepe szál­lítógépeknél ugyanis csak a súrlódás rögzíti az aknakere­kekhez a kötelet. Ha az zsíros, könnyen megcsúszik, veszé­lyezteti a függő kasok biz­tonságos közlekedését. Eddig a zsírt forró gőzzel, vagy vízzel, esetleg petróleummal távolították el. Egy 1000 mé­teres kötelet 4 ember 18—20 órai munkával tudott csak letisztítani. Az újítás lényege, hogy a kötelet átvezetik egy 300 mm átmérőjű, 1.5 méter hosszú csövön, amelyben nagy hőfokon gázolajat éget­nek. Ezzel az eljárással mindössze másfél óra szük­séges, 50—60 liter gázolaj felhasználásával. Szó esett arról is miként lehet a törő berendezések drágaj görgőit, törőit megke- ményiteni. Eddig hegesztő Pénteken délelőtt két szek­cióban folytatódott a Pannó­nia Napok programja. Az élelmiszergazdasági szekció dr. Földvári János, a Megyei Tanács vb-elnökhelyettese el­nökletével a Járási Tanács kistermében ülésezett. A kor- referátumok dr Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes csü­törtöki előadásához kapcso­lódva az élelmiszertermelés és feldolgozás fokozásának le­hetőségeivel és minőségi kér­désekkel foglalkoztak. Különös érdeklődéssel hall­gatták Vasziljev Kolakszozov bolgár mérnöknek, a DCP „BULGAROPLOD” igazgató- helyettesének előadását, aki a zöldségfeldolgozás Bulgáriá­ban alkalmazott technológiái­ról beszélt. Bar ács József, a Megyei Tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője korreferátumá­ban az újabb búzafajták sü­tőipari értékét ismertette. A Paksi Konzervgyár nyers­anyagellátásának távlatai cí­mű előadás, amelyet örvös Ferenc, a gyár igazgatója tar­tott, különösen a zöldségter­melő üzemeknek adott fontos információkat. A kis feldol­gozó üzemeket sújtó, a ter- melőszvetkezeti élelmiszerfel­dolgozás fejlődését fékező problémákra világított rá korreferátumában Zerény Bé­la, a nagykozári—bogádi Vi­rágzó Tsz elnöke. Szörpüze­mükben évi 110 vagon gyü­mölcsszörpöt és 25 vagon fagylalt alapanyagot gyárta­nak 20 milliós termelési ér­tékkel, s két műszakban 120 tsz-tagnak adnak munkát egész éven át. Szörpjeik ki­tűnő minősége ellenére csak nehezen tarthatják meg ver­senyképességüket az állami j iparral szemben, mert nem | azonosak a feltételeik. A tsz i magasabb forgalmi adót fizet és kevesebb árkiegészítést kap. Kacskovics Miklós, a Pécsi Élelmiszerellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet igazgatója a fogyasztók, illetve a szabvány szempontjából értékelte a for­galomban lévő feldolgozott élelmiszereket, hangsúlyozva, hogy néhány szeszféleség, húskészítmény és tejtermék valamint pékáru kivételével, a termékek minőségileg nem kifogásolhatók. Kiemelte min­denekelőtt a pécsi sört, mint az ország lejjobb minőségű sörét, továbbá a nagykozári tsz aranyérmes gyümölcs­szörpjeit, a drávasztárai tsz savanyú-készítményeit, a drá- vaszabolcsi tsz pékáruját. Dr. Rugási Endre, a sörgyár igazgatója felszólalásában hangoztatta, sokat vár azok­tól a közeljövőben kibocsáj- tásra kerülő szabályozóktól, amelyek zöld utat adnak majd az állami feldolgozó ipar és a mezőgazdasági tsz-ek közös vállalkozásainak. A nap párhuzamos esemé­nye a Technika Házában zaj­lott. Itt ülésezett a mezőgaz­dasági üzemek vezetése és szervezése szekció Czégény Józsefnek, a Megyei Pártbi­zottság osztályvezetőjének ve­zetésével. Az érdeklődés köz­pontjában dr. Bélák Sándor, egyetemi tanárnak, az MTA levelező tagjának előadása állott a mezőgazdasági nagy­üzemek vezetésének elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A pénteki nap legnépesebb hall­gatótáborát kétségtelenül ez az előadás vonzotta, melynek rangját azok az úttörő érde­mek adták meg, amelyeket a keszthelyi főiskola s az elő­adó személye szerzett a me­zőgazdasági vezetéselmélet kérdésének hazai tudományos feltárásában, főiskolai tan­tárggyá tételében. A témához kapcsolódó kor- referátumok közül igen érde­kes volt Báli Zoltán, Állami­díjas termelőszövetkezeti el­nöké, aki nagy meggyőző erővel ecsetelte a bátaszéki Búzakalász Tsz komplex bri­gádokon alapuló igen ered­ményes üzemvezetési mód­szerét. A komplex brigádok — három van a tsz-ben — tagjai végtermékbért kapnak, s érdekeltségük a hozamok növelésében maximális. Míg egy átlag tsz-tag csak száz­ezer, addig a komplex brigád tagjai fejenként több, mint 1 millió forint értéket pro­dukálnak évente. A területi elv és az ágazati vezetés si­keres összehangolásáról, az úgynevezett kombinált üzem­vezetési módszer hatékonysá­gáról adott számot előadásá­Ledvizsák Ilona, Kerekes Borbála, Kismarczi Éva, Ko­vács Anna, Kiszler Ági, Ke­mény Júlia, Hegyi Ildikó, Horváth Irma, — hirtelenjé­ben jegyezni sem tudón a neveket. Két, három, öt, tíz éve végeztek, szakmát sze­reztek, dolgoznak, boldogul­nak a maguk erejéből. A partonáló üzemek, s a pécsi Janus Panonius Gim­názium KISZ szervezetét két- két fiatal képviseli, ők kötik fel a szalagot a nevelőotthon úttörőcsapatának zászlajára. Pöttömnyi kislány áll a te­rem közepére, s egy kicsit megilletődött ugyan, hogy mindenki őt nézi, de hibát­lanul, szépen mondja el Majakovszkij „Májusi dalocs­ka” című versét. A kislányt Mátyás Elvirának hívják, el­ső osztályos. Ismét ajándékokkal zsúfolt asztalok. Raffay Ernő, a ne­velőintézet igazgatója meg­jutalmazza a legjobb gyere­) ban Kisjakab Lajos a Bolyi Állami Gazdaság igazgatója. A vezetés hatékonyságáról a szakosított üzemben Walter Imre, a balatonszabadi No­vember 7. Tsz elnöke, a Du­na és Karasica menti Ter­melőszövetkezetek Szövetsége területén tapasztalt üzemve­zetési módszerek eredményei­ről pedig dr. Majzik Jere­miás, a szövetség titkára tar­tott előadást. A szekcióüléseket követően pénteken délután a Sziget­vári Konzervgyárba látogat­tak el a Pannónia Napok résztvevői, ahol Szűcs István, a gyár igazgatója fogadta a vendégeket, akik a program harmadik, egyben záró nap­ján Pécs és a megye neveze­tességeivel ismerkednek. — Rné — Óriásit fejlődött az elmúlt tíz évben Harkány. Tíz év alatt 660 víkendház, 57 tár­sas és közületi üdülő, két új szálló, 500 férőhelyes kem­ping, motel, több új üzlet és pavilon, sétányok, jó és jól világított utak, arborétum lé­tesült. A strandfürdő és lá­togatóit kiszolgáló kereske­delmi és vendéglátóipari léte­sítmények kapacitása hétsze­resére emelkedett. Ugyaneb­ben az időszakban a gyógy- kórház férőhelyeinek száma 125-tel, 30 százalékkal gyara­podott. Ez Harkány közel­múltja. Jövőjét a Baranya megvei Tanács végrehajtó bi­zottságának tegnapi ülésén próbálták felvázolni a Har­kány kereskedelmi és egész­ségügyi fejlesztése című na­pirend előadói és a vitában résztvevő vb-tagok. Harkány közeli jövőjére az a kormányhatározat nyomja rá bélyegét, melynek értel­mében a községet a IV. öt­éves terv idején a külföldi igényeket is kielégítő gyógy­fürdők színvonalára emelik. A következő években — álla­pította meg a végrehajtó bi­zottság — Harkányban a gyó­gyászati jellegnek kell elő­térbe kerülnie. Ugyanakkor továbbfejlesztik az üdülést és pihenést keresők kulturált el­látását is. A gyógyászati jel­leget erősíti a következő terv­időszakban épülő gyógy­fürdőszálló és gyógyfürdő. A 300 férőhelyes gyógy-fürdő- szállóban két étterem, bár, IBUSZ, Konsumturist, aján­dékárusító-, újság- és trafik­pavilon szolgálja a vendégek kényelmét. A szállodához közvetlenül kapcsolódik a gyógyfürdő két uszoda-me­dencével, torna-, súlyfürdő­vel, szauna-fürdővel, kádfür­keket. Hosszú a lista, — az ajándékok egy részét a pat­ronálok adták. Az ünnepélyes csapatgyű­lést követő műsorban ismét a gyerekeké a szó: muzsikál­nak, énekelnek táncolnak — s egy jól sikerült irodalmi műsorral emélekznek a név­adóra, a felszabadulás idő­szakára. A vendégek között ott van­nak a patronáló üzemek kép­viselői, de eljöttek a kőszegi nevelőotthonból is. A bük- kösdi diákok felszabadulá­sunk negyedszázados évfor­dulójára két nevelőotthonnal vették fel a kapcsolatot, — a kőszegi és a batlonyai út­törőkkel. Sugárzó arcú, sürgő-forgó gyerekek, beszélgető, barát­kozó felnőttek. A jó hangu­lat délután tetőzik: a pécsi beat zenekar szolgáltatja a j zenét, s a helyi általános iskolából „importált” partne- j rekkel áll a bál. 1 Vidéki zenekaraink fellépé­se immár jónéhány esztende­je hallatlanul érdekes, és mindig nagy érdeklődéssel várt eseménye a fővárosi ze­nei életnek. Legjobb vidéki zenekaraink évente néha gyakrabban is számot adnak a Zeneakadémia, vagy az Er­kel Színház pódiumán fejlő­désükről, és általában azzal a7 érzéssel hallgatjuk ezeket a testületeket, hogy a főváros centrális helyzete lassan tel­jesen megszűnik és vidéki zenekaraink is telt házat, nagy sikert hoznak egy-egy jól sikerült koncertjükkel. A Pécsi Filharmonikus Zenekar fiatal dirigense, Nagy Ferenc vezetésével lépett pódiumra, szólistájuk a magyar közön­dőkkel, iszapkezelővel, pihe­nővel, terápiás részlegekkel, vizsgálókkal. Az építkezés előkészítésének anyagi terhei­ből a Megyei Tanács is részt vállal, amennyiben a harká­nyi Kossuth Lajos utcában szükséges szanálási költségek felét fedezi. Az új harkányi létesítmények megvalósítá­sára tervpályázatot írtak ki. Június 4-én lesz az ered­ményhirdetés, amely után megkezdődik a részletes terv­munkák készítése. A beruhá­zás megvalósításához mintegy 160 millió forint szükséges. A gyógy-fürdőszálló és a gyógyfürdő olyan bázisa lesz Harkánynak, amelyhez ké­sőbb már csak hasonló ní­vójú létesítmények csatlakoz­hatnak. Felmerült a vb-ülé- sen egy harkányi SZOT gyógyüdülő létesítésének le­hetősége. is. Bogár József SZMT-elnök szerint lehetsé­ges, hogy a felsőbb szervek — látva a harkányi Bányász üdülő állandó 100 százalékos kihasználtságát — eredeti el­határozásaikat módosítva, még a IV. ötéves terv idején SZOT-üdülő építését kezde­ményezik Harkányban. Az V. ötéves terv időszakában to­vább érősödik Harkány gyógy jellege: 200 ággyal fog­ják bővíteni a gyógykórházat. Mindezek mellett Harkány üdülőjellegét is erősítik. Ezt szolgálja a fürdő szomszédsá­gában épülő mintegy 900 négyzetméteres üzletsor, mely több évtizedre korszerű ellá­tást biztosit. A végrehajtó bizottság meg­bízta a Siklósi községi Ta­nács vb-elnökét, hogy készít­tessen Siklósra, Harkányra, Gyűdre általános rendezési tervet, amely az egész üdülő- terület komplex-hasznosítását tűzi ki feladatul. Javasolta a v. b„ hogy Harkányfürdőt nyilváníttassák gyógyüdülő­hellyé. Az egészségügyi osz­tály vezetője arra kapott megbízatást, hogy gondoskod­jék a gyógyfürdő-kórház für­dőterápiás részlegének meg­terveztetéséről. A kereskedel­mi osztályvezető a részletes rendezési tervek ismeretében a gyógy- és üdülőhely, vala­mint a község kereskedelmi és vendéglátóipari fejleszté­séért lesz felelős. H. M. ség egyik mindig szívesen lá­tott vendégművésze, Stefan Ruha, a kiváló hegedűművész volt. A zenekar alaposan felké­szült erre a koncertre, a sok, és alapos próba hatását vilá­gosan éreztük, a nagy tuttik- ban szépen, fényesen, színe­sen szól az együttes. Ha az egyes hangszercsoportokat elemezzük, őszinte dicsérettel kell szólnunk az első és má­sodhegedűk csoportjáról, jó átlagot képviselnek a mély­hegedűk is, míg a csellók és a nagybőgők általában tisz­tán, de ritmikailag nem min­dig pontosan szólalnak meg. A mélyvonósok másodperc­nyi, „késése” (sajnos vezető szimfonikus zenekaraink is gyakorta hibája!). Talán a legkevésbé egységes a fafú­vósok gárdája, itt mind az összjátékot, mind a szólótel­jesítményeket illetően akad még javítani való. A rezek és az ütőhangszerek jól látták el feladatukat. A zenekar jö­vőjét igen jó kézben tudjuk. Nagy Ferenc rendkívül biz­tos kezű, energikus karmes­ter, aki kitűnően tartja össze együttesét, és aki elképzelé­seit, tempóit maradéktalanul tudja átvinni zenekarára. Már a hangverseny első szá­mában, Liszt Ferenc Tasso című szimfonikus költemé­nyében kitűnő érzéseket árult el a nagy fokozások, a drá­mai felépítés iránt, és szen­vedélyes tolmácsolása nem tévesztette el hatását: a kö­zönség hatalmas tapssal kö­szöntötte a karmester és ze­nekar teljesítményét. a A műsort záró Háry János szvit egészében ugyancsak meggyőző, igen színvonalas teljesítmény volt — itt talán egyes részletek további csi­szolása még jobb eredmény­re vezethet, a karmesteri koncepció á zenei biztonság ezúttal sem tévesztette el ha­tását, erre a tehetséges, fiatal muzsikusra komolyan oda kell figyelnünk, és lehetősé­geket adni számára további kibontakozásához! Stefan Ruha Beethoven he­gedűversenyét játszotta kitű­nően. Tónusa rendkívül szép, technikája biztos és csiszolt, és minden virtuozitása mel­lett is elsősorban a zenét, a drámai mondanivalót tartja szem előtt. A zenéhez való hozzáállása hallatlanul ro­konszenves, soha sem törek­szik üresen csillogó hatások­ra, pedig nagyszerű techni­kája ezt lehetővé tenné szá­mára! — Célja mindenek­előtt a zeneszerző akaratának szolgálata. A zenekart is érez­hetően lelkesítette Ruha ki­váló teljesítménye, és bizto­san, lendülettel kísérték. Egészében egy jól sikerült és további perspektívákat nyitó hangverseny élményével tá­vozhatott a pécsi zenekart és karmesterét sok tapssal kö­szöntő közönség. Meixncr Mihály — AZ ORSZÁG LEGDÉ­LIBB VIDÉKÉN, a Mecsek— Duna—Dráva meleg éghajla­tú háromszögében, kalászba szökött a gabona. A korán érő árpa és a rozs után e héten — a napfényes, meleg idő hatására — az olasz bú­zafajták is kalászba szöktek. Egy hónap múlva tehát meg­kezdődik az aratás Baranya megye csaknem másféls^tz- ezer holdnyi gabonatermő te­rületén. Szovjet bányagépészeti újdonságok réteggel, felületi edzéssel és más kemény rétegek bevoná­sával kísérleteztek. Szovjet újítók hexogén, poralakú robbanóanyaggal terítették be az edzendő réteget, majd felrobbantották. Az így ke­letkezett 120 ezer kilogramm négyzetcentiméterenkénti nyo­más 40 mm mélységig 1.5— 2-szeres keménységűre edzette az alkatreszt. Természetesen az elkopás ideje is ezzel párhuzamosan megnőtt. Az előadás után megkér­deztük Molnár Sándort, a mecseki bányákban melyik újítás bevezetését tervezik. Szerinte a kötél zsírtalaní- tását Petőczön feltétlenül az elmondottak szerint kell majd megoldani, hiszen ott 4 da­rab ezer méteres kötelet kell esetenként zsírtalanítani. A szénbányák több aknáján is hasznosítani tudják ezt az eljárást. A fémszekrényes szállító berendezés, vagy ha­sonló szerkesztését is rövi­desen meg kell oldani. Ünnepség a bükkösdi nevelőotthonban Péntek délelőtt. A bükkös­di egykori Jeszenszky kastély kapujában úttörő-egyenruhás lányok fogadnak. A Hámán Kató nevét viselő nevelőott­hon tizenhat esztendeje az állami gondozott gyermekek otthona. A gondosan ápolt parkban vadonatúj játékok, hinták, — az egyik patro­náló üzem, a Pécsi Porcelán- gyár dolgozóinak gyermek­napi ajándéka. A nagyteremben ünnepé­lyes úttörő csapatgyűléssel kezdődik a program — ame­lyet Hámán Kató emlékére minden évben megrendeznek — majd Gyenls Pál, a párt pécsi járási bizottságának első titkára emlékezik a név­adóra, a harcos kommunista életútjáról beszél, aztán azok­ról a gyerekekről, akik a nevelőotthonból indultak az életbe, s felnőttként is gyak­ran vissza-vissza járnak. Eljöttek most is. Itt van az ünnepló gyerekek között GÁBOR ÁRON MG TSZ, NAGYMÁNYOK 6 falu határában gazdálkodik. közös művelésű területe 8500 kh Az alábbi állások betöltésére pályázatot hirdet: főagronómus, főállattenyésztő, Uzemegységvezető • A pályázathoz csatolni kell agrármérnöki végzettségről szóló oklevelet. Főagronómusnál. főállattenyésztőnél legalább 10 éves szakmai gyakorlat, részletes önéletrajz Üzemegységvezetőnél: legalább 5 éves szakma gyakorlat és részletes önéletrajz Felvétel esetén a tsz lakást biztosít Munkabér megegyezés szerint a TOT i rányel veinek figyelembevételével A pályázat küldendő: „GÁBOR ÁRON” MG TSZ elnöke Nagymányok címre Gyógyüdülőhdlyé nyilváníttatják Harkányt Ülést tartott a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents