Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

1970. cprffis 12. mmantmit nduio 3 Sárga műkő, sárga üveg... Tizennégyen a „felhőkarcolón” Év végére elkészül Pécs legmagasabb háza? Baranya is áttér a hektárrendszerre El kell felejteni kafasztrális holdban gondolkodni Megjelent a „Területátszamító zsebkönyv" Újjáépítették a balatoni vasút megsüllyedt szakaszait Szombaton ismét megin­dult a forgalom Alsóörs és Balatonfüred között, ahol a vasúti pálya megcsúszása miatt öt napig autóbuszokkal szállították a Budapest—Ta­polca vasútvonal utazókö­zönségét. A téli fagyok és a tavaszi bő csapadék két helyen is megrongálta a pályát. Alsó­örs és Csopak között mint­egy 50 méteres szakaszon 3,5 méter mélységben ki kellett cserélni a töltés anyagát. Ba- latonarács s Balatonfüred kö­zött — egy 700 méteres sza­kaszon — a pálya felépítmé­nyét cserélték ki. A sürgős munkában a MÁV pályaépítőinek segéd­keztek a Néphadsereg kato­nái is. Dissous-gáz Belgrádból Belgrád és Pécs között néhány nap óta minden nap egy 16 tonnás, pótkocsis te­herautó fordul. Este nyolckor indul Pécsről. Belgrádban felraknak rá 160 palack dissous-gázt, átesnek a vá­moláson, s másnap este Pécsre érkeznek. A 12-es Autóközlekedési Vállalat te­herautójáról van szó. — Az AKÖV már a korábbi évek­ben bekapcsolódott a Jugo­szláviába és a Jugoszláviából irányuló szállításokba. A két ország közötti kishatármenti forgalomban mindennek azért van jelentősége, mert ezáltal devizát takarítunk meg. Tavaly az AKÖV követ — alap-, zúzott- és forgácskövet — szállított Jugoszláviába, útépítéshez és az eszéki Dráva szakasz szabályozásá­hoz. Dissous-gázt először szállítanak. A feladó a belg­rádi TEHNOGAS, a megren­delő a budapesti Oxigén és Dissous Gázgyár Vállalat pécsi, 8-as számú lerakata. Az egyébként országosan hiánycikknek számító Disso- us-gázból naponta 1000 kilo­gramm érkezik Baranyába az udvari átkelőhelyen ke­resztül. A szállítás előrelát­hatólag másfél évig eltart. A fuvar lebonyolításához a KPM engedélye kellett, mert a távolság — kishatármenti forgalomról lévén szó — meghaladja az 50 kilométert. E határon belül ugyanis az AKÖV dönt vállalja-e a szállítást vagy sem. De mi lesz az idei kő­szállításokkal? Ezt kérdez­tük Csontos Jánostól, az AKÖV üzemegység vezető­jétől. — A tárgyalások megkez­dődtek. az idén, úgy néz ki, cukorkövet fuvarozunk a nagyharsányi kőbányából a pélmonostori cukorgyárnak. A kőszállítás várhatóan ha- / marosan megkezdődik, kö­rülbelül 15 ezer tonna cu­korkőről van szó. Ez 5 ton­nás kocsi esetén 3000 for­dulót jelent Beremenden át. A tárgyalások során az volt a nagy kérdőjel, hogy a ju- goszlávok mikor kátyúzzák le a Beremend—Pélmonostor közötti útszakaszt. Az út rendkívül rossz állapotban volt, tavaly több kocsink tönkrement. Ügy tudom, hogy az útjavítás befejező­dött, a szállítások megindu­lásának tehát nincs különö­sebb akadálya. Kívülről minden méret olyan furcsán hat. Az épület maga imponáló magasságá­val uralkodik a környéken, de a földszinti üzlethelyisé­gek is alacsonynak tűnnek, a lakásokról nem is beszél­ve, amelyeket szemlélve őszintén csodálkozik az em­ber, hogy azokban egyálta­lán lakni is lehet majd. Pe­dig optikai csalódás az egész, hiszen belülről minden mé­ret a helyére kerül. Egy esztendeje kezdték el Pécs legmagasabb lakóépüle­tének, az újmecsekaljai tizen­hétemeletes toronyháznak az építését. Bámulatos gyorsa­sággal — alig másfél hónap alatt — húzták fel az épí­tők a csúszózsalus eljárással a függőleges falakat, ame­lyekbe öszesen mintegy két és félezer köbméter betont dolgoztak be. És ezzel hosz- szú időre meg is szűnt a lát­ványosság a közvélemény számára, amely kíváncsi ér­deklődéssel fgyelte mindvé­gig, hogyan nőnek szinte szemlátomást a falak. Pedig a serény munka ezután sem szünetelt, csupán a legkor­szerűbb építési módot egy „valamivel kezdetlegesebb” váltotta fel: a födémek beto­nozása — csaknem kisipari módszerrel. Közel ezernégy­száz köbméter beton bedol­gozásáról volt szó és a kis­ipari módszert itt az jelen­tette. hogy a szűk folyosókra nem lehetett betolni a japá­nereket. tehát talicskaszám kellett felszállítani a betont az egyre magasabb szintekre, összesen huszonnyolcezer ta­licska beton utazott fel az emeletekre és ez bizony idő­be telt. Most ismét „látványosabb” szakaszába jutott az építke­zés Néhány nappal ezelőtt megkezdték a nyílászáró szerkezetek behelyezését és az épület északi oldalánál elkezdték az állványozást'is, Kísérőnk. Schulz Károly mű­vezető így foglalja össze rö­viden az építkezés jelenlegi helyzetét: — A tizennegyedk emele­tig beépítettük már a köz­falakat. betonozzuk a tetőt és kezdjük a beállvánvozást. Húszadika körül jönnek a — ön miért nem adja bá­nyásznak a fiát? A szénbányák magasbeosz­tású munkatársa pillanatig sem gondolkodik a válaszon, talán már többször megkér­dezte magától. — Csak azért, mert neki is van beleszólása, hogy mi akar lenni. — És ön? — Nem válaszolok. Ez az én dolgom. Erős kezén néhány fekete vonalkát látok a bőr alatt. Most az igazgatóság felelős beosztású előadója. — Bányásznak? De hiszen kitűnő tanuló! — Bányásznak? A fiam ki­tűnő tanuló. — Orvos lesz! Jól tanul. A válaszokat talán nem ilyen sorrendben kaptam. A legkisebb kétségem sincs azonban affelől, hogy inkább őket döbbentette meg a kér­dés, mint engem a válaszok. Évtizede sincs, amikor any- nyit hangoztattuk: a bányász gyerekéből minden lehet! Vé­ge az időnek, amikor: suszter maradj a kaptafádnál, elmé­let uralkodott. Ez rendben is lenne, hiszen nem a bá­nyászok feladata, hogy újra­termeljék önmagukat, hanem az egész országé. Régebben nem volt a gyerekek számá­ra — bár kivétel azért akadt — más választás. Később a magas keresetek, épülő laká­sok vonzották a munkaerőt. Egy azonban furcsa. , Az egyik választ magas beosztá­sú műszaki dolgozó, a mási­kat négyszeres Kiváló Dol­gozó, többszörösen kitünte­budapesti Kőfaragó Vállalat emberei, akiknek munkahe­lyet kell biztosítani. Az épület északi és déli fala sárgaszínű helyszíni mű­kő burkolatot kap. A beton­falra dróthálót szerelnek, ez tartja majd a burkolatot. A keleti és nyugati homlokza­ton végigfutó loggiák sárga drótüveg burkolatot kapnak. Ez természetesen későbbi téma, egyelőre az állvány­zatot kell elkészíteni. Jelent-e ez különösebb problémát? — Csupán annyit, hogv en­nél magasabban már állvá­nyoztunk — mondja a mű­vezető és ezzel a tv-torony- ra céloz, ahol .száz méternél magasabban kezdték az áll­ványozást —. de ilyen ma­gas állványt még nem ké­szítettünk. Valóban, az épület 52 mé­ter magas és az ehhez képest „mini”-méretekhez szokott embereknek különös gondot kell fordítani az állványzat stabilitására. tett szocialista brigád veze­tője, a harmadik választ pe­dig a komlói Carbon Válla­lat munkásnője adta. Férje bányász. Megdöbbentően egyet értenek abban, hogy ha a gyerek jól tanul, ne legyen bányász. És ebben egy kicsit benne van saját szakmájuk lebecsülése is. De talán ab­ban is van igazság, amit Pécsbányán hallottam egyik vájártól: azt mondják, mint­ha valami vonzó, csodálatos bejelentés lenne, legalább tíz éve biztos jövő vár a fiata­lokra. És nem is akármilyen rangú ember mondta. Kérde­zem én milyen biztos jövő egy 14 éves gyerek számára, amely 24 éves koráig tart? Erre nem lehet mit mon­dani. — Legnagyobb hiba, hogy a televízió, rádió és újságok nem differenciáltak, amikor az országos pánik kezdődött — mondja Garai Gáspár, .a Mecseki Szénbányák személy­zeti osztályának munkatársa. A Mecsek kivétel a vissza­fejlesztés alól, mégsem akar senki ide sem jönni. Amikor 6 éve az első riasztó hírek végigfutottak az országon 450 —500 tanuló volt a vájár is­kolában. Most 100 körül a létszám. Pedig egyetlen szakmában sem élveznek a tanulók any- nyi kedvezményt, mint a bá­nyászok. Nézegetem a Mecseki Szén­bányák felhívását. A válla­lat havonta 250 forint ösz­töndíjat biztosít az ipari ta­nuló-béren felül, amennyiben a szakmunkásvizsga után 3 Az épületen egyébként ez- időszerint összesen tizennégy (!) ember dolgozik. Ez nem sok. Viszont a II. főépítés­vezetőség sürgős határidejű kiemelt beruházásokon dol­gozik. így érthető, hogy ez az építkezés most némileg háttérbe szorult. A kevés ember munkáját is lassítja, hogy egyébként — pécsi vi­szonylatban — leggyorsabb­nak számító teherfelvonó a szállítható egy japánerrel elég lassan fordul, így a te­tőn a kelleténél lassabban halad a beton bedolgozása is. No de ez az első pécsi ..felhőkarcoló”, ahol meg kell fizetni a tanulópénzt. A kö­vetkezőknél jobb munkaszer­vezéssel és nagvobb teljesít­ményű berendezésekkel bizo­nyára meg lehet gyorsítani az építkezést. Az átadási határidő de­cember X. A mostani kis lét­szám ellenére is remélhető, hogy nem lesz csúszás. H. L esztendeig a vállalatnál ma­rad a gyerek. A III. évfo­lyamon teljesítmény bérben 800—1400 forintot kereshet­nek — sőt hűségjutalmat is kapnak. Az első- és másod­évesek bányásznapkor 1000— 1000 forint jutalmat kapnak. — És mégsem jelentkez­nek? — Az igazgatóság az üze­mek között felosztotta a me­gye járásait. Iskolákban, üze­mekben, intézményekben is­mertetik a lehetőségeket — sajnos kevés eredménnyel. Március elejéig 22 jelentkező akadt. Sásdról, Komlóról, Drávaszabolcsról, Bakóczáról 3—3 Több faluból 1—2 gye­rek jön. De akad olyan régi bányásztelepülés, mint Vasas vagy Szabolcs, ahonnét egyet­len szülő sem adja bányász­nak a fiát. Garai Gáspár elmondotta, hogy gépszerelő, villanyszere­lő, forgácsoló, műszerész szakmákban 3—4-szeres túl­jelentkezés van, csak éppen a vájárszakma, ahol alig több mint hatodát töltötték be a szükséges létszámnak. Miért... ? Erre szeretett volna a vál­lalat is választ kapni, amikor két esztendeje 416 dolgozóját megkérdezte. Közülük 32,2 százalék középiskolába Íratta gyermekét, 66,5 százalék pe­dig ipari tanulónak. Mindösz- sze a megkérdezettek közül 5-en nem tanulnak tovább. Az ipari tanulók közül 17 vájár, 151 vasipari, 43 építő­ipari, 66 pedig mezőgazda­sági és más szakmát válasz­tott. Mérő, fertály, kvadrát, | lánc, magyar hold, köblös, | hogy csak néhányat említ- j sünk azokból a mértékegy- j I ségekből, amelyek a föld­terület nagyságának megha­tározására az évszázadok so­rán hazánkban elterjedtek. Valamiféle egységesítési tö­rekvés a múlt század köze­pén kezdődött el, amikor a. ! kataszteri felmérésnél elő­ször alkalmazták a négyszög­ölet és a katasztrális holdat, amely máig is általános, de használata legalább olyan korszerűtlen, mint a többié. Hisz az annak idején Bécs- ből importált ölrendszer — amelytől a Monarchia orszá­gai közül először maguk az osztrákok szabadultak meg már a századforduló táján — nem a tízes számrendszer­re épül. Ennélfogva az öl­rendszerű területnyilvántar­tás ma már nincs összhang­ban a korszerű földmérés : és gépi adatfeldolgozás kö­vetelményeivel. gátolja, ne­hezíti a mezőgazdaság terü­letén kialakult széleskörű nemzetközi kapcsolatokban a vetésterület, a termésered­mények, az agrotechnikai normák összehasonlítását, egyszóval az ölrendszer nap­jai hazánkban is meg van­nak számlálva. S tegyük hozzá e téren máris lemara­dásban. késésben vagyunk az európai országok között. Pedig a kormányhatározat már 1963-ban megszületett, de e formainak tűnő kérdés kissé háttérbe szorult olyan lényegi kérdések mögött, mint a termelés. A feltételek a hatvanas évek végén te­remtődtek meg az áttérésre, s pillanatnyilag az átmenet időszakát éljük. A Baranya megyei Földhivatal kiadvá­nyaiban 1967-ben tüntette1 fel első ízben, a katasztrális hold mellett — egyelőre csak zárójelben — a hek­tárt. A következő évben megfordult a helyzet. az adatok ekkor már hektárban lettek feltüntetve, s a ka­tasztrális hold került záró­jelbe. Pillanatnyilag egészen 1972-ig. ez marad a helvzet. A végső fordulópontot ez az év fogja meghozni Baranyá­Hogy miért nem jelentkez­tek többen vájártanulónak? Tizen nem voltak hajlandók választ adni. A munkahely nehézségei miatt 199. bérezés miatt 20 és egyéb okok miatt j 187. Érdemes lejegyezni a j felmérés végkövetkeztetését, i Néhány intézkedés ugyan az I elmúlt két évben történt, de ! még mindig nem elég ahhoz, j hogy a szakmát ismét vonzó- ' vá tegye. Az elmúlt évek i nagyarányú műszaki fejlesz- ! tése ellenére a vájárok fizi- j kai igénybevétele lényegesen nem csökkent. A földalatti és i liaszpótlék nélküli kereset nem haladja meg a más, könnyebb szakmák bérezését. Ezért aztán a dolgozók ak­kor adják fiaikat bányász­nak, ha másutt nem tudják elhelyezni. Még élesebben je­lentkezik a műszaki és moz­galmi vezetők gyermekeinél: | ők csak végszükség esetén adják gyermekeiket vájárta­nulónak. Az idei felmérés még nem fejeződött be Nem tudjuk, abban milyen .végkövetkezte- | téseket vonnak le. a jelent- j kezés azonban még kevesebb j mint két esztendeje Az utób- í bi időben többször is hangot j adtunk annak a ténynek, ! hogy a Mecsekben hosszú j időre biztató kilátásai vannak I a bányászkodásnak — ezt ' azonban egyelőre nem meg- I felelően támasztja alá a bé- j rezés és a munkakörülmé- j nyék javulása. Végső soron, j igaz lehet az az álláspont: ha szükséges a bánvászat. fizes­sék meg — s akkor vállaljuk is. Ha a bányászgyerekek nem is maradnak a kaptafánál, de mások számára vonzóbbá, válna a szakma. Lombos! Jenő ban, amikor a megye a föld­mérés, földnyilvántartás te­rén áttér a gépi adatfeldol­gozásra. Ennek egyik ilap- vető feltétele a tízes szám- rendszerre épülő méter, il­letve hektárrendszer. Az átmeneti időszak a leg­bonyolultabb. hisz ebben a néhány esztendőben mindkét rendszert hasznáják. Az át­számítások igen bonyolultak, ezért üdvözölhetjük örömmel a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának új kiadványát, amely a közel­múltban jelent meg 30 ezer példányban s minden köny­vesboltban kapható. A 92 ol­dalas igen olcsó — ára Ö forint ötven, fillér —. „Terü­letátszámító zsebkönyv” — hasznos segítséget nyújt a mezőgazdasági szakemberek­nek. brigádvezetőknek, de maguknak a munkát végző dolgozóknak is a hosszúsági és terület adatok átszámítá­sára ölről méterre, négy­szögölről a négyzetméterre, katasztrális holdról a hek­tárra. A könyv táblázatai nemcsak a területi adatokat, de az ezekhez kapcsolódó normák — munkateljesít­mény, termésátlag, vetőmag- szükséglet. stb. — átszámí­tását is készen találják. — Használatával sok időt, fá­radtságot takaríthatnak meg és lassan megtanulnak hek­tárban gondolkodni az em­berek, ami — tekintettel az erősen rögződött hagyomány­ra — nem is könnyű dolog, öt normálhold például “ 9 normálhektár, ez egyrészt nem kerek szám — a későb­biekben valószínű normakor­rekcióra is szükség lesz majd emiatt. Egy fiatal traktorosnál, aki már úgy kezdi, nem lesz probléma, de akj. húsz éve a normál­hóidat szokta meg, nem egy­könnyen tud. átváltani a hek-. : tár rendszerre. Ezért az át­téréssel járó problémák :em a Földhivatalnál, hanem a mezőgazdasági üzemekben jelentkeznek, s ott sem a ve­zető szakembereknél, vagv a fiatalságnál, hanem az idő­sebb generációnál. A fél ka­tasztrális hold háztáji ezen­túl nem 800 négyszögöl, ha­nem 2877 négyzetméter lesz. Nemcsak a területi adatokat, de az egységnyi területre vonatkoztatott összes terme­lési és jövedelmezőségi mu­tatót is át kell dolgozni és meg kell tanulni, szokni. Az adatfeldolgozó gépi Sí- pacitás kialakításával foko­zatosan térnek á a megyei földhivatalok a gépi adatfel­dolgozásra. Eddig nyolc m»- gye kezdte meg. ezekben • megyékben csak adatgyűjtés folyik, s egy központban dol­gozzák fel az adatokat. Arról, hogv az egész ország részére egyetlen nagy adatfeldolgozó központot alakítanak ki, avagy decentralizálják a fel­dolgozást. még tart a vita Feltehetően a harmadik vál­tozat győz majd. hogy né­hány nagyobb központot ala­kítanak ki az országban, a az egvik ilyen közoont ép­pen Pécsett működik majd. A Megyei Földhivatalnál az áttérés sokkal zökkenőmen- tesebb lesz. mint az üzemek­ben. plusz munkát az ad a földrendezőknek, nyilvántar­tóknak. hogy az összes telek­könyvet újra fel kell fektet­ni. a telektulajdonosokat ki­értesíteni. Az új nyomtatvá­nyok már úgy készülnek, hogy alkalmasak a lyuk- kártya-rendszerű gépi adat­feldolgozásra A gépek egye­lőre nem állnak kellő meny- nyiségben rendelkezésre, ezért is kellett a megyéket ütemezni. Jelenleg lugoszláv —magyár kooperáeós tárgya­lások folynak a gépek gyár­tására. Ez a probléma azon­ban legfeljebb már csak kis­sé késleltetheti, de meg nem akadályozhatja az áttérést. — Rné-=i Miért nem adja bányásznak a fiát?

Next

/
Thumbnails
Contents