Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-29 / 99. szám
tS7fl. április 2?o Dunantmt ndut»’ 3 Sellyéi tapasztalatok Gondolatok a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek középiskolai segítéséről Ez a kérdés az utóbbi évek egyik legtöbbet vitatott problémája, de máig sem történt meg a kérdés sokoldalú, komplex vizsgálata. Mik lennének egy ilyen komplex vizsgálat részfeladatai? (D Az általános iskola első osztályától kezdve — legalább kétéves szakaszokban — meg kellene vizsgálni a tanulók, alapvető fejlődési tényezőit, elsősorban az emlékezetet, a figyelmet és a gondolkodást. E vizsgálatokkal pontosan meg lehetne állapítani, hogy a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek lemaradása az egyéb kategóriába tartozó szülők gyermekeihez viszonyítva megvan-e már az általános iskola megkezdésekor, milyen mérvű ez, mi lehet az oka, hogyan lehetne segíteni ezen még az iskoláskor előtt, illetve a folyamatos, egymásra épülő vizsgálatokkal az is lemérhető lenne, hogy a későbbiek folyamán hol, mikor, miben következik be újabb lemaradás, és alakul ki a hátrányt» helyzet. © A tanulód fejlődési fok pontos megállapítása mellett a vizsgálatok másik területe a családi, társadalmi tényezők hatásának lemérése lehetne. Ez ugyan már a pedagógia területéről a szociológia berkeibe visz át, okvetlenül szükségesnek látszik azonban ezek pontos felderítése is, mert a tanuló személyiségének fejlődésében igen nagy szerepe van a családi nevelésnek, a tanulót a család, a környezet részéről ért hatásoknak, ezen keresztül pedig az egész társadalomnak. így érdemes megvizsgálni a családok jövedelem- arányait, szociális, kulturális ellátottságát, igényszintjét, elképzelésüket gyermekük jövőjéről, pályaválasztásáról stb. © E vizsgálatok megmutatnák azt is, hogy a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek segítésében milyen feladatok azok, amelyeket elsősorban a társadalomnak kell megoldania (gondolok itt ilyen problémára, mint a szakképzett és szakképzetlen munka közt fennálló kereseti aránytalanságok életfelfogást, művelődést befolyásoló szerepe), milyen feladatok azok, amelyek megoldásában építeni lehet és kell a tömegkommunikációs eszközök hatalmas befolyásoló szerepére, illetve mi az, amit az iskola tud megoldani a maga eszközeivel. Ez annál is fontosabb lenne, mert jelenleg valamilyen labdázgatásféle folyik az iskola és a társadalom között, mindegyik a másiktól várja a döntő eredményt, pedig komoly siker csak közös erőfeszítésekkel remélhető. A sellyed gimnázium ebből az aspektusból kezdett vizsgálatokat az első osztályos tanulókkal. Célunk az volt, hogy minél teljesebb képet kapjunk a gimnáziumba lépő tanulók képességeiről, fejlődési szintjéről, általános műveltségéről, motivációs bázisáról, és a tapasztalatok birtokában megtervezhessük a segítés módját, ütemét, lehetőségeit. A fentebb elmondottakat éppen e vizsgálatok tapasztalatai érlelték meg. Mit mutattak e vizsgálatok a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek hátrányos helyzetéről? A családok jövedelemarányait tekintve mintegy 10 százalékos különbség mutatkozik a fizikai dolgozók javára. A különbségek tehát nem anyagi okokból származnak. Körülbelül azonos szinten vannak a lakáskörülmények, az összkomfort tekintetében azonban már a fizikai dolgozók 32 százalékkal vannak lemaradva az egyéb családoktól. 12 százalékos hátrányban vannak a fizikai dolgozók a háztartás gépesítésében (itt a mosógéppel, porszívóval, hűtöszekrénnyel való ellátottságot elemeztük), azonos a szint a rádiókészülékek tekintetében, televízióval viszont kisebb számban rendelkeznek a fizikai dolgozók (az eltérés 7 százalék). , Vizsgáltuk a szülők végzettségét: amíg az egyéb kategóriába tartozó szülők 20 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 30 százalékuk érettségizett, addig - a fizikai dolgozó szülők között 8 általánosnál magasabb végzettség nem fordult elő, sőt 60 százalékuk 8 általánosnál kevesebbet, ezen belül 8 százalékuk 4 általánosnál kevesebbet végzett. Mit várnak a szülők gyermeküktől? Egyéb kategória: 42 százalék felsőfokú továbbtanulást, a többi legalább érettségit. Fizikai dolgozók: felsőfokú továbbtanulást 8 százalék, legalább érettségit 58 százalék, nem tudja 34 százalék! Érdekes adatokat nyújt á családok könyvvel való ellátottságának vizsgálata: Egyáltalán nincs könyv otthon 1—20 könyv van otthon 21—50 könyv van otthon 51—100 könyv van otthon 100 könyvnél több van otthon Fizikai dolgozók 20% 32% 28% 12% 8% .Egyéb 8% 20% 72% A fenti adatok már önmagukban is sokat mondanak a fizikai dolgozó szülők hátrányos helyzetéről, a pedagógus számára még többet. Ezek az adatok szinte azonnali segítési módokra inspirálnak, pl. olvastatás, a szülőkkel folytátandó elbeszélgetés, távlatok megcsillan tá- j sa a tehetségesebbek előtt, érdeklődési körük tervszerű j kiszélesítése, a televízió műsorainak felhasználása stb. Hasonló sokat mondanak azok az adatok, amelyeket a tanulók gondolkodásának, emlékezetének, fegyelmének vizsgálatakor kaptunk. E vizsgálatokra a megyei pályaválasztási szaktanácsadó jól kikísérletezett eljárásait használtuk fel. A viszonylag legadofctabb tényezők tekintetében nem mutatkozott eltérés a két csoport között, így egyforma eredményt hoztak az emlékezetre, valamint a figyelem terjedelmére vonatkozó vizsgálatok. Elmaradt azonban a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek teljesítménye á többiekétől a gondolkodásban (20 százalék a lemaradás), a fogalcmcsoportosítás- ban, fogalomalárendelésben (42 százalékkal kisebb a teljesítményük), valamint nagyobb hibaszázalékkal dolgoztak a figyelemvizsgálat feladatában (18 százalékkal több hibát követtek el). Ezek az adatok igen komolyan figyelmeztetnek bennünket és valamennyi pedagógust, hogy a segítést nem lehet elég korán megkezdeni, hiszen ilyen mérvű lemaradás már többnyire a végleges lemaradást jelenti. Hasonlóan nagy különbségek tapasztalhatók a tanulók olvasottságában: a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek olvasási átlaga 26 könyv (ennyit olvastak el, mielőtt a gimnáziumba kerültek 10 és 14 éves kor között), a többieknek az átlaga 68 könyv. Az általános műveltséggel kapcsolatos kérdésekre adott 1 válaszokban az eltérés újra j csak az egyéb szülők gyermekeinek javára mutatkozik, válaszaik 38 százalékkal jobbak, mint a fizikai dolgozó szülők gyermekeié. Mit jelent ezek után mégis a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése a középiskolában, illetve iskolákban? © Már nagyon korán ki kell szemelni azokat a tehetséges tanulókat, akiket érdé-., mes egyetemi, főiskolai továbbtanulásra ösztönözni, irányítani. E tanulók fejlődését maximálisan biztosítani kell az iskola keretein belül is, de ugyanakkor arra kell törekedni, hogy a család is azonosuljon az iskola megalapozott elképzeléseivel, a maga erkölcsi erejével segítse a tanulót. © A hátrányos helyzetű tehetséges tanulók segítése sok egyéni foglalkozást kí- , ván, amelyre egyaránt nyílik lehetőség a tanítási órán, valamint a tanítási órán kívüli alkalmakkor (szakkör, tanulószoba). © Nagy feladat vár az iskolai könyvtárakra! A könyvtár könyvállományának segítségével lehet irányitani e tanulók érdeklődését, önképzését, olvastatását, amely a továbbtanulásra való előkészítés mellett az általános műveltség elsajátítását is jelenti. © Ugyanezt a célt szolgálják az iskola által szervezett színházlátogatások, múzeum- és tárlatlátogatások, egyéb rendezvényeken való részvétel. Itt is a pedagógus feladata, hogy egyénileg többet beszélgessen e tanulókkal, vélemény- és ítéletalkotásira nevelje őket. © Végül komoly szerepe van e tanulók segítésében a KISZ-szervezeteknek, amelyek az aktív, tevékeny közösségi életformára készítik elő e tanulókat, a közösség tagjai is segíthetik hátrányos helyzetben levő társaikat. összefoglalva: bár a jelenlegi helyzet nem túl biztató, széles társadalmi összefogással, az általános és középiskolai pedagógusok áldozatos munkájával sokat lehet tenni a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek fejlődéséért, továbbtanulásáért, s ha mindenki, társadalom, család, iskola mindent megtesz ezért, akkor a jövőben sokkal többel találkozunk közülük a középiskolák és a felsőoktatási intézmények padjaiban. Vas István Tudományos ülésszak a szakmunkás- képzésről Kétnapos tudományos ülésszak kezdődött kedden délelőtt a szakmunkásképző pedagógusok klubjában, a szocialista szakmunkásképzés 25 éves fejlődéséről és a fejlődés távlatairól. Az ülésszakot Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. A tanácskozás másfélszáz résztvevője — tudományos intézetek kutatói, gyakorló pedagógusok, a szakmunkásképzésben érdekelt nagyvállalatok, valamint a társadalmi és állami szervek képviselői — Pápai Bélától, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjétől hallott bevezető előadást. Az eredmények között említette. hogy 1966-ban megkezdődött a szakmunkásképzés tartalmi korszerűsítése. Jelentős haladás volt az emelt szintű szakmunkás- képzés megszervezése és ki- szélesítése. igen sok fizikai dolgozó gyermekének ezáltal nyílt lehetősége arra. hogy mint szakmunkás középiskolai érettségit szerezzen. A mostani tanévben mintegy 36 ezren tanulnak ezen a tagozaton Kedvezően hatott az oktatás színvonalára, hogy a közismereti tantárgyakat tanító tanárok már csaknem 90 százaléka egyetemi, illetve főiskolai végzettségű, s a szakmai tárgyakat oktató tanárok kétharmada is felsőfokú műszaki képesítéssel rendelkezik. Az ülésszak résztvevői az előadás után szekciókban folytatták a vitát. Újmecsekaljdn nem lesznek zsúfoltak a gyermekorvosi rendelők Egy asszony Üjmecsekal- ján: — Miért olyan zsúfoltak még mindig a gyermekorvosi körzeti rendelők? Miért kell néha egymás mellett szorongva álldogálni, tüsszögő, fertőző gyerekek mellett pólyáz- ni az egészen piciket? A kérdés nem új, többször elhangzott már a szerkesztőségben is, még többször a rendelőkben, különösen a nemrég lezajlott influenza- járvány idején. Csakhogy a válasz nyilvánvaló: Üjme- csekalja rohamosan fejlődő városrész, a pécsi lakáshiány miatt elsősorban lakásokat építenek, kevés az óvoda, a bölcsőde, s kevés a gyermek- orvosi körzetek száma is, hozzá ezek rendelői zsúfoltak, kicsinyek. Ez az ok. Az megintcsak nyilvánvaló, hogy az illetékeseknek meg kell oldaniuk a' nehéz helyzetet, előbb vagy utóbb segíteni kell rajta. Ezért kérdeztük meg most dr. Breila István főorvost, a Pécsi városi Tanács vb. egészségügyi osztályának vezetőjét: — Mikor csökken az új- mecsekaljai gyermekorvosi rendelők zsúfoltsága? — Kedvező választ adhatok. Rövidesen régi törekvésünk válik ugyanis valóra: megnyílik az újmecsekalji rendelőintézet. Igaz, megnyitásának időpontja csak május vége, de sok egyéb között a városrész gyermekorvosi ellátásán is segít. Ebben az épületben ugyanis külön szárnyat kap a gyermekgyógyászat. Ebbe a földszintes épületrészbe telepítjük azt a négy gyermekorvosi körzetet, amely jelenleg Űjmecsekal- ján van. Itt hatalmas, nyolc méter hosszú váróterem lesz, méghozzá kettő, azon kívül külön pólyázó helyiségek. A fertőző beteg kisgyermekek számára ugyancsak külön rendelő lesz, külön bejárattal, tehát az épület másik részén kell nekik bemenniük. Ugyancsak külön helyiségeket kap a gondozó, tehát az egészséges kisgyermekek. A várakozást nagy mértékben csökkenti majd, hogy a Munkácsy utcai nagy rendelőintézet mintájára itt Űjmecsek- alján külön kartonozót szervezünk a gyermekorvosi körzetek számára is. Ebben személyesen vagy telefonon is lehet előre jelentkezni, s a megadott időpontban szólítják be a kis betegeket, kísérőjükkel együtt a rendelőbe. Várakozni tehát legfeljebb egy-két percet kell, feltéve, ha a szülő, vagy gyér-- mek az előre megbeszélt időben pontosan megjelenik. — De további intézkedések is csökkentik az újmecsekalji gyermekorvosi körzetek zsúfoltságát. Az eddigi négy körzet mellé ugyanis egy újat, ötödiket szervezünk, valamelyik körzet régi helyiségében. így az egy körzetre jutó beteg gyermekek száma húsz százalékkal csökken majd. A többi megüresedett gyermek- orvosi rendelőben pedig létrehozzuk a teljesen független újmecsekalji gyermek-, illetőleg iskolafogászatot. F.D. Egy fáradhatatlan , aki szép dolgokat művel a könyvtárban Ügy mentem el a Tüzér utcai szociális otthonba, hogy csak a nevét tudtam annak, akit keresek', meg azt, hogy szép dolgokat művel a könyvtárban. De a véletlenek ugyancsak érdekes dolgokat művelnek... 76 éves fürge asszony fogad és bevezet az ebédlőként, tv-szobaként használt könyvtárba. 1400 kötet sorakozik a polcokon, de nemsokára 2000-re szökik fel a számuk. Örömmel, kipirultan magyaráz. ÁPRILIS S7-TÖL MÁJUS 30-10 Itt a jó alkalom! Minden 10 kg vas- vagy 1 kg alumíniumhulladék átadása után — az ellenértéken felül — sorsjegyet is ad a FŐNYEREMÉNY: SKODA személygépkocsi, ORION televíziók, IBUSZ külföldi társasutazások, 10 000 forintos vásárlási utalványok és ezernél több értékes nyeremény. 1 — Egy súlyos gerincsérülés késztetett arra. hogy olvassak. A kényszerű fekvés miatt mit tehettem volna mást? A testvéreim biztattak fel egyszer, hogy lány létemre én is ugorjak bele a szénába a magasból. „Gyáva lány” — mondták. Nekem sem kellett több — és ugrottam. Mondanom sem kell, hogy nem a szénába találtam, és megsérült a csigolyám... — Tudja, én Miskolcról kerültem Pécsre. Miskolcon, a gimnáziumban Kaffka Margit volt a tanárom és az osztályfőnököm... — Ó, hányszor vittem haza a lakására javítani a dolgozatfüzeteket. A Gyöngyvirág utca 6 szám alatt lakott. Akkoriban egy mérnök volt a férje. Sokszor nem volt ideje hazamenni, akkor az iskolában, a tanáriban tíz deka szalámit ebédelt. Emlékszem, egyszer az osztályunkból eltűnt három krajcár. Egy lányra gyanakodtunk. kiderült, hogy joggal. Aztán bevallotta, hogy mire kellett: ennyi volt a belépődíj a korcsolyapályára, de neki nem volt ennyi pénzé. Emlékszem, Kaffka Margit többünket behívatott magához. és szemrehányóan megkérdezte. miért nem szóltunk vagy segítettünk a társunkon, ha láttuk. hogy ott ácsorog a pálya mellett. Várjon csak, mutatok valamit magának, De hova is tettem a szemüvegemet? Végignézzük a könyvespolcokat. az asztalokat. A szemüveg nincs sehol. — Látja, össze-vissza beszélek magának mindent, de azt sem tudom, hova tettem a szemüvegemet. Tudja, ha könyvről van szó, azt senkitől nem tudnám megtagadni. Szemben, a pavilonban az elárusító is mindig könyvet kér tőlem, meg a fodrászlányok is. Hiába tiltja a szabály. hogy külső embereknek kölcsönözzek, én nem tudnám visszautasítani. A gondozott társaim közül sokan mesét kérnek, de van olyan olvasóm, aki a mesével kezdte, s ma már Mesterházit olvas. És mit gondol, az öregnénik milyen könyvekért jönnek? Szerelmesért. Érti, szerelmesért? Van egy bácsi, aki mindig grófokról akar olvasni. Egy ideig még bírtam, de aztán nem volt mit ádnom. Hát azt mondtam neki: tudja, hol vannak ma a grófok? Vagy disszidáltak vagy a Mecseken fát vágnak. Közben a zsebéből előkerül a szemüveg is. Felugrik, odamegy a polchoz, papír- köteget tesz elém. Köztük levelek. — Ismeri ezt az írót? Olvasom a feladót: „Fábry Zoltán, Stos”. Ilyenkor már minden ember gyanakodni kezd. Pedig igaz. Ez a fiatalos szellemű, idős asszony a Csehszlovákiában élő jelentős magyar íróval. a „stószí remetével” levelez. — Fiatal korunkban gyakran találkoztunk Rozsnyón. Aztán vagy tíz évvel ezelőtt életjelt adtam magamról, s azóta levelezünk... Megakad a szemem egy levélrészleten: Magában egy író veszett el. Levelének vannak olyan felcsillanó részei. szavai, sugárzásai, melyek engem, a kritikust, megdöbbentettek igazukban, szépségükben ...” Elismerőbben nehéz lenne szólni erről a fáradhatatlan asszonyról. Marafkó László Leszakadt a betontető Baleset történt tegnap a déli órákban, Pécsett a Baranya megyei MÉK Kertvárosban épülő zöldségboltjánál. A baksai termelőszövetkezet kőműves brigádja dolgozott a féligkész épületen, amikor munkaközben leszakadt az épület beton előtetője. Az ott tartózkodó murC- kások közül Barbarics István 25 éves Pécs. Avar utca 13 szám alatti lakos megsérült. A mentők agyrázkódással és fejsérüléssel szállították az Idegklinikára.
