Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

1*70. április 23. minAnttkli ncit»t»< Leninre emlékezünk •• Ünnepségek, kiállítások Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának pártalap- szervezete ünnepi taggyűlést tartott tegnap a Megyei Párt­bizottság tanácstermében. A lenini centenárium alkalmá­ból Szentistványi Gyuláné, a Pécsi városi Pártbizottság titkára mondott ünnepi be­szédet, majd Rózsahegyi Ist­ván, az alapszervezet titká­ra, a hosszabb ideje propa­ganda munkát végző elvtár­saknak átadta a bronzból ké­szült Lenin-plakettet. Lenin születésének 100 éves évfor­dulója alkalmából nyolcvan propagandistát tüntettek ki az elismerő plakettel, melyet ünnepi taggyűléseken, járási és városi pártbizottsági ülé­seken adtak át. Komlóin április 20-án a Vá­rosi Pártbizottság dísztermé­ben Lemin-emlékülést tartot­tak. 21-ón rendezték meg a Lenini dalok fesztiválját, melyre harminc nevezés ér­kezett a megyéből. Tegnap délután a Lenin téren nagy­gyűlést tartottak. Lenin szob­rát a komlói párt-, állami és társadalmi szervek képviselői koszorúzták meg. Az üzemek­ben, intézményekben minde­nütt nyilvános, ünnepi párt­napot tartottak. Mohácson április 21-én a Hazafias Népfront területi bizottsága a Bartók Bél® Mű­velődési Házban tartott meg­emlékezést. Tegnap az Ifjú­sági Ház látta vendégül a fiatalokat: itt „Emlékezés Leninről" címmel a gimná­zium és a zeneiskola növen­dékei irodalmi és zenei ösz- szeállítású műsort adtak. Bél­el*« az MSZMP Mohács vá­rosi Bizottsága fogadást adott a veteránok tiszteletére. A mohácsi iskolák tanulóinak Lenin életéről szóló doku­mentumaimét vetítették. A város üzemeiben, intézmé­nyeiben nyilvános pártnapo­kat tartottak. Szigetváréit tegnap délután a Városi Tanács pártszerve­zete, a járási KISZ-bizottság és a pedagógus KlSZ-szerve- cet a Városi Tanács nagyter­mében kibővített taggyűlést tartott, melyen Horváth Ist­ván, a Városi Tanács párt­titkára tartott megemléke­zést. Az ünnepi műsort a KISZ-fiatalok adták. A vá­rosban 19 pártalapszervezet- ben emlékeztek meg Lenin­ről. * A mohácsi Járásban vala­mennyi községi és termelő­szövetkezeti pártalapszerve- zet nyilvános ünnepi pártna­pon emlékezett meg Lenin­ről, Ambrus Lajos elvtárs, a járási pártbizottság első titkára Bolyban tartott ünne­pi beszédet, e itt nyílt meg a Hazafias Népfront megyei bizottságának vándorkiállítá­sa is. Lánycsókon kiállítás nyílt a Népházban, melyet az általános iskola rendezett. Április 19-én a Magyar Ál­lami Operaház művészcso­portja a véméndi termelőszö­vetkezet dolgozóinak adott kétórás műsort. A pécsi Járás valamennyi pártalapszervezete ünnepi taggyűlést tartott, az MSZMP Pécsi járási Bizottsága ünne­pi ülésen emlékezett meg Le­ninről tegnap délelőtt a Fé- asi járási Tanács dísztermé­ben. Itt Lipcsik István, az MSZMP Pécsi járási Bizott­sága titkára mondott beszé­det Utána a pécsváradi gim­názium kiszesei emlékműsort adtak. A szigetvári járás negyven­egy pártalapszervezete ünne­pelte Lenint. Rózsafán a te­rületi és termelőszövetkezeti pártszervezet közös rendezvé­nyén dr. Kovács János, a já­rási pártbizottság osztályve­zetője tartott ünnepi meg­emlékezést. A siklási járás ünnepi párt- taggyűlésein a fiatalok min­denütt nagy elismerést arat­tak Leninről 6zóló irodalmi műsoraikkal. Sellyén április 21-én este dr. Szabó József, a járási pártbizottság első titkára tartott megemléke­zést. Sásdon tegnap délután ösz- szevont párt—KISZ taggyű­lést rendeztek, melyen Vajda Sándor elvtáre tartott ünnepi beszédet. A művelődési ház­ban délután az általános is-*- kola a KISZ kultúrcsoport- tal közösen ünnepi műsort adott A gödrei és kisvaszari kiszeseknek a KISZ Sásdi já­rási Bizottsága a kommunista vasárnapon végzett kiemel­kedő munkájukért Lenin em­lékplakettet adott át. Drv Vi­da József, az MSZMP Sásdi járási Bizottsága titkára áp­rilis 20-án Szászváron, az összevont falusi és bányaüze­mi ünnepi pártnapon mon­dott emlókbeszédet. Szobrot állított Lenin em­lékének, a Pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szak- középiskola. A gimnázium el­ső emeletén elhelyezett alko­tást tegnap délben Takács Géza, az MSZMP Pécs városi Bizottságának munkatársa adta át az iskola KlSZ-szer- vezetének, tanulóinak és ta­nári karának. A Széchenyi Gimnáziumban tegnap dél­ben kiállítás is nyílott Lenin élete címmel. Szerdán az új klinikai tömb előcsarnokában az Or­vostudományi Egyetem szak­szervezeti bizottsága nevében Keller Gábor nyitotta meg a Lenin-centenárium és felsza­badulásunk 25. évfordulója tiszteletére rendezett bélyeg-, fotó- és dokumentumkiállf- tást A kiállításon az egye­tem gazdasági igazgatóságá­nak KISZ-alapszervezete az egyetem huszonötéves fejlő­dését és jelenét ismertető do­kumentumokat, az egyetemi íoto-szakkör a felszabadulási pályázatra beérkezett műve­ket mutatja be. Az évfordu­lókhoz kapcsolódnak dr. Haj­nal József, dr. Alovich Béla és dr. Lázár Gyula munkás- mozgalmi, felszabadulási és Lenin, valamint az Októberi Forradalom emlékét idéző bélyegsoral. A kiállítás ápri­lis 22—26 között minden nap 9—18 óráig megtekinthető. A Lenin-centenárium al­kalmából több pécsi és bara­nyai művészeti csoport is műsort készített, amelyeket a különféle ünnepségeken mu­tattak be. így a KPVDSZ színjátszói Vlagyimir Iljics Lenin címmel tanultak be irodalmi összeálítást, amelyet a Megyei Tanács ünnepségén adtak elő, s a hét folyamán még több helyen bemutatnak. A gyártvárosi párt- és álla­mi szervek által pénteken rendezendő ünnepségen is többek között, ahol ugyanek­kor fotókiállítás is nyílik fel­szabadulásunk 25. évfordulója és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából. Az Építők Irodalmi Színpada Le­nin útja című irodalmi mű­sorát tegnap a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat és az Ápolónőképző Intézet ünnep­ségén is bemutatta Kenőolajgőz­robbanás 4 fiatalkorúak munkalehetőségei Speciális iskola Pécsett? Lánvokat foglalkoztató ipar kellene Ünnepséget rendezett teg­nap délután a Pécsi Tanár­képző Főiskola is. Szentist- ványi Gyula, a gyakorló isko­la igazgatója mondott ünnepi beszédet, majd a főiskola művészeti csoportjai adtak műsort. Ez alkalommal a fő­iskola dolgozói és hallgatói között pénz- és könyvjutal­makat is osztottak ki a ki­váló társadalmi, párt- és KISZ-munkáért. Üzemi baleset történt ked­den este a Mecseki Ércbá­nya Vállalat kővágószőlősi ércdúsító üzemének komp­resszor telepén. Munka köz­ben felrobbantak a kenő­olajgőzök, az egyik légsűrítő berendezés nyomóoldali lég­terében. A robbanás lesza­kította a két nyomószelep fedelét, majd átterjedt a sű­rített levegő vezetékére, a zárószerelvényeket is meg­rongálta. A robbanáskor ke­letkezett hőtől Andronics Zoltán 42 éves kompresszor- kezelő könnyebb égési sérü­léseket szenvedett. A men­tők a Honvéd Kórházba szál­lították. Az üzemzavar nem oko­zott jelentős termeléskiesést, áthidaló megoldással sike­rült pótolni a megsérült be­rendezést. Az 1968/69-es tanévben több mint hét és fél ezer diák végezte el az általános isko­lát Baranyában. A gyerekek I 77,5 százaléka továbbtanu­lásra jelentkezett közép- ] vagy szakmunkásképző isko­lákba. De mi lett azokkal a ! gyerekekkel, akik gyenge ta­nulmányi eredményük miatt, családi, egészségügyi vagy más okokból nem tanulnak tovább? Nos. minden fiút, aki dolgozni kívánt, munká­ba tudtak állítani. A lányok gondja azonban még nem oldódott meg. Gyökeres vál­tozás csak túlnyomórészt nő­ket foglalkoztató ipar tele­pítésétől várható. Elsősorban a mohácsi és a sásdi járás­ban lenne erre szükség. Részlet a „Csár6ajelenet”-b<Sl Fotó: Erb János Harangozó Gyula: Csárdajelenet A fennállásának tizedik év­fordulóját ünneplő Pécsi Ba­lett az ünnepi előadássoro­zatban nemcsak a tíz eszten­dő legsikeresebb darabjait mutatja be ismét, hanem két új műsort is, elsőként, ápri­lis 24-én, pénteken este a Ha­rangozó-estet. A műsor: a Csárdajelenet és a Poloveci táncok. A szereposztás az előbbiben: Sári: Bretus Má­ria, Józsi: Csifó Ferenc, ci­gánylányok: Hegedűs Mária, Horváth Krisztina, Lakos Ilona, Stimácz Gabriella és Handel Edit, csaplárosné: Uhrik Dóra, pandúr: Hetényi János. Az Igor herceg balett­betétje, a Poloveci táncok három szólótáncosa pedig Molnár Mihály, Stimácz Gab­riella és Handel Edit. A szín­lap — amely ezúttal már a jubileumi napok műsorfüze­tében található — szolgál még néhány érdekességgel: a Lehet választani - lehet igényelni Villamos berendezések a jövő építkezésein A jövő építkezései az ed­diginél sokkal nagyobb vil­lamosenergiát és felszerelést igényelnek. A gyárak, de nem utolsó sorban a terve­zők már most fel kell, hogy készüljenek az új típusok kialakítására, illetve a IV. ötéves terv épületeinek villa­mos tervezéseire. Erről ta­nácskoztak tegnap délután a Technika Házában a Villa­mosberendezés és Készülék Művek több gyárának fő- konstruktőrei, valamint a pé­csi tervezők. Maróti György, a Tervfej­lesztési és Típustervező In­tézet munkatársa elmondot­ta, hogy az energiaellátás nagyobb követelményeket kell. hogy kielégítsen, ezért nagyobb teljesítményű transz­formátorállomásokat is kell építeni. Ezzel párhuzamosan újszerű épületfővezeték és kapcsolók beépítése szüksé­ges. Az automatikák: fűtés, szellőztetés, világítás a közel­jövő épületeinek nélkülözhe­tetlen. természetes tartozé­kai lesznek, csakúgy, mint a tartalék áramforrások. Nem fordulhat elő, hogy villamos­ság} üzemzavar miatt ne működjön a felvonó a torony­házakban, vagy élelmiszer tárolásnál a hűtőberendezés mondjon csődöt. A diafilmekkei és prospek­tusokkal illusztrált előadások után konzultáltak a gyárak képviselői a pécsi tervezők­kel. meghallgatták általános és egyedi igényeiket a villa­mos készülékek Iránt. Csárdajelenet eredeti bemu­tatójának dátumát is közli, ami 1936. december 0-a volt, a Poloveci táncoké pedig 1938. január 20. A mostani elő­adást Hamala Irén, Haran­gozó Gyula felesége tanította be a pécsi együttesnek. Az utolsó próbákra azon­ban maga a koreográfus is leutazott A főpróbát követő hosszas megbeszélés után ér­deklődtünk tőle, milyen be­nyomásokat szerzett itt Pé­csett, két lappal a premier előtt, saját 34 év előtti da­rabjának színreviteléről. — A Pécsi Balettnak —. mondotta — természetesen kissé szokatlan ez a stílus, ez a népies, játékos felfogás. De nyilván jó az nekik is, hogy szélesítik a repertoárjukat és megbarátkoznak egy szá­mukra újat jelentő stílussal. Máris nagyon jól belejöttek, látszik a betanítás eredmé­nye, technikailag különösen, még esetleg a lelki megköze­lítéseken lehetne javítani. Ez a balett egyébként harminc­négy évvel ezelőtt szenzációt jelentett, azelőtt az emberi szituációkat inkább a panto­mimmel fejezték ki, nem táncos megoldásokkal, ezen­felül a Csárdajelenet a ma­gyar néptánc első balettszín­padi feldolgozása is volt. A darabot aztán bemutatták Romániában és Csehszlová­kiában, Milánóban és Mün­chenben, mindenütt nagy si­kerrel. De azért most mégis érdeklődve várom a premiert, kíváncsi vagyok, kopott-e va­lamit ennyi évtized alatt a darab. Ami a Pécsi Balett munkáját illeti, azon kívül, amit már említettem, két­szeres érdemük a tehetséges táncosoknak, hogy ilyen rö­vid idő, ilyen sok más elfog­laltság mellett ilyen remekül kidolgozták az előadást. Per­sze, az eredetitől annyiban tér el majd ez a mostani elő­adás, hogy itt kisebb létszá­mú együttessel, kisebb szín­padon kell megoldani azt, amit hajdan az Operában tá­gasabb körülmények között, vagyis valósággal kamara megoldásban. Remélem, ez egyáltalán nem válik kárára a darabnak, és a közönség a teljes élményt kapja. Egy érdekes ellentmondás a fiatalkorúak foglalkozta­tottságáról szóló anyagból, amelyet szerdán délelőtt tár­gyalt a Baranya megyei és Pécs m. j. városi Népi El­lenőrzési Bizottság: annak ellenére, hogy az utóbbi években emelkedett a to­vábbtanulni nem szándéko­zó általános iskolát végzet­tek száma, mégis csökkent a foglalkoztatásukra hivatott továbbképző iskolák száma. Jelenleg Baranya megyébe« két helyen. Pécsett és Ola­szon működik továbbképző iskola. Az igény egyre in­kább az elméleti képzés fe­lé tolódik el: a gyerekek, s a szülők is azt szeretnék, ha az általános iskolai anyagot frissítenék fel, pótolnák a hiányzó ismeretanyagot —, így lehetőség nyílik arra, hogy folytassák tanulmá­nyaikat, szakmát szerezze­nek. A Baranya megyei Pálya- választási Tanács tavalyi felmérése szerint —, ame­lyet az általános iskolák he­tedik és a középiskolák har­madik osztályában végeztek el — a megyében 302 gye­rek egészségileg károsult, de csak 194-en választottak kö­zülük egészségi állapotuk­nak megfelelő pályát. Javas­lat született, hogy a Komlói 501-es Szakmunkásképző In­tézetben hozzanak létre egy önálló és egységes képzést nyújtó osztályt az egészsé­gileg károsult gyerekek ré­szére. A testi fogyatékos fiatalok képzése és munkába helye­zése nagyon nagy gondot jelent Ahhoz, hogy valóban eredményesen tudjanak fog­lalkozni velük, az eddiginél nagyobb figyelemre, társa­dalmi összefogásra van szük­ség. Valami már elkezdő­dött: tervezik gyógypedagó­giai óvoda létesítését Pé­csett s tárgyalások folynak egy német mintájú speciális iskola létesítéséről is. Ebben az iskolában szakszerűen ok­tatnák azokat a gyerekeket, akik nem tudnak nyilvános iskolába járni. Élénk zenei élet Komlón A kulturális és zenei lehetőségekről tárgyalt a Városi lanács vb-je „Komló város lakosságá­nak kulturális és szórakozási lehetőségei” címmel terjesz­tettek jelentést a Tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti ülése elé. Megálla­pították, hogy az utóbbi évek­ben a lakosság műveltégi szintja jelentősen emelkedett. A kulturális és szórakozási lehetőséget három terület adja: a munkahely (iskola és üzem), a közművelődési in­tézmények és a vendéglátó- ipar. Az üzemek egy része ko­moly kulturális programokat szervez a hétvégére. Kiemel­hető ebben a tekintetben Bé­ta-akna, a Munkásszálló, vagy a Karbantartó Vállalat. Más üzemek viszont csak esetenként gondoskodnak a dolgozók szabadidejének meg­szervezéséről. Az oktatási in­tézmények rendszeresen szer­veznek sport és t.anulmiSnv! versenyeket, szakköri foglal­kozásokat. táncdélutánokat, irodalmi összejöveteleket. A klubélet azonban nem kielé­gítő, márpedig ennek jelen­tős szerepe van az ifjúság nevelésében. A közművelődési intézmé­nyek feladata, hogy hivatás­szerűen foglalkozzanak a vá­ros kulturális életével. Ami a művészeti munkát illeti, az elmúlt esztendőben a Pécsi Nemzeti Színház négy elő­adást tartott Komlón össze­sen 920 látogatóval, tehát ez nem mondható különösebb eredménynek. Érdekes mó­don azonban a zenei élet rendkívül pezsgő. A múlt évi hangversenyeket 3262 fő­nyi közönség hallgatta meg, az OR1 11 rendezvényének meg 13 561 látogatója volt A művelődési házak több énekkarral, irodalmi szín­paddal, zenekarral, gyermek­művészeti csoporttal rendel­keznek. A múlt évben 126 al­kalommal szerepeltek, 44 ezer látogató volt A könyvtárat a Mecseki Szénbánya Vállalat Szakszervezeti Bizottsága tartja fenn. Évente 130 ezer, a Tanács pedig 30 ezer forin­tot fordít könyvek beszerzé­sére. A több mint 6 ezer be­iratkozott olvasó 53 655 alka­lommal látogatta a könyvtá­rat. azaz cserélt könyvet. Ami a szórakozást illeti, a jelentés szerzői. vagyis a művelődési osztály megálla­pította, hogy a lehetőségek erősen felnőtt-centrikusak. A fiatalok látogatják a mozit, könyvtárat, ifjúsági klubot, presszókat, viszont a szóra­kozóhelyeket nem mindig megfelelő színvonaluk miatt mellőzik. A fiatalok kevés­nek találják a színházi elő­adások számát és úgy látják, hogy a szabadtérj létesítmé­nyek sincsenek kihasználva. A végrehajtó bizottság tag­jai számos új javaslgttal él­tek. amelyek alapján több határozat született elsősor­ban a vendéglátóipari szóra­kozóhelyek színvonalának javítására. Balettbemutató előtt

Next

/
Thumbnails
Contents