Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

4 UTrn önmT-OTi» r».esn>i« 1J70. április 22. Az internacionalizmus és a szolidaritás jegyében A Mecsek együttes tagjai, vezetői és a vendéglátók a Hanoiban tartott díszelőadás után. Ma délelőtt Leiii-szoiftr avstls Pécsett A SAJTÓ többször hírt adott a pécsi Mecsek mű­vészegyüttesnek április hó­napban a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban tett körútjáról. Ez a látogatás többet jelentett, mint a szo­kásos külföldi kulturális programok egyike. Jelentő­ségét növelte, hogy hazánk, valamint a VDK ebben az esztendőben ünnepelte a fel- szabadulás és a függetlenség 25. évfordulóját, és húsz éve Ismerte el a Magyar Nép- köztársaság a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot. — Az együttes útja tehát olyan Jubileumi atmoszférához kö­tődött, amelynek meghatáro­zó tényezői a proletár inter­nacionalizmus, a szolidaritás, a közös felelősség a szocializ­mus építésének ügye iránt Felelősségünket fokozta, hogy a háború óta a „Mecsek” volt az első európai együttes, amely a VDK-ba utazott Március 27-én közel 22 őrás repülőút után érkeztünk Hanoiba. Fáradságunkat ha­mar feledtette az a baráti, elvtársi fogadtatás, amelyben részünk volt Pham Ngoc Thuan, a Kulturális Kapcso­latok Bizottságának elnöke, a Kulturális Minisztérium munkatársai, nagykövetsé­günk, valamint a már ott­tartózkodó magyar kulturális kormánydelegáció képviselői fogadtak bennünket Éreztük, hogy barátok közé érkeztünk, s ez az érzés napról napra fokozódott A gondoskodás, tisztelet száz és száz meg­nyilvánulása feledtette a ha­zánktól elválasztó 13 000 km távolságot, a nehéz klímát és az eltérő életkörülményeket A törődés egyik megható pél­dája volt, hogy hazánk fel- szabadulása 25. évfordulójá­nak reggelén a Kulturális Minisztérium és Bizottság ve­zetői, Hanoi főpolgármestere virággal, üdvözlő sorokkal, személyes gratulációival kö­szöntöttek minket A felsza­badulás évében született Szkladányi Péternek, a zene­kar tagjának külön virágko- sárral kedveskedtek. VIETNAMBAN az a szó­lás-mondás járja; „a bombák nem hallgattathatják el az éneket”. Láttuk, tapasztal­tuk, hogy bár az amerikai Imperialisták kénytelenek voltak beszüntetni a VDK bombázásait, de az ország népének biztonsága és füg­getlensége védelmében egyik kezében fegyvert tart, másik kezében a kalapácsot, ekét, tollat, a javakat helyreállító, és gyarapító alkotáishoz, a szocialista építő munkához. Mindez óriási áldozatokat és erőfeszítéseket követel, de mégsem feledteti a kulturá­lis igényeket A francia gyar­matosítás periódusában az egész országban csak egy kö­zépiskola volt, megyénként csak egy általános iskola működött. A Vietnami Dol­gozók Pártja következetes küzdelmet folytatott a szel­lemi sötétség ellen. 1945 után Ho-Si-Minh elnök egyidejű­leg hirdette meg az analfabé­tizmus és az éhínség elleni küzdelmet Ma olyan kultu­rális mozgalmak bontakoz­tak ki, amelyek az új élet, a ma harcának és munkájá­nak igényeihez kapcsolódnak. Ápolják a múlt kulturális hagyományait, s a nép ügyé­nek szolgálatába állítják a művészetet, óriási erőfeszíté­seket tesznek a kulturális tö­megnevelés szélesítésére. A lerombolt hidak, bomba­tölcsérek és romok, a közel­ben dúló háború ezer jele mellett, nagyszerű érzés tud­ni, hogy nemrég magyar mű­veket köztük Móricz Zsig- mondot fordítottak vietnami nyelvre, Népművészeti In­tézet gyűjti a közel 60 nem­zetiség és néptörzs kulturális hagyományait, az ősi kultúra ezer szépsége tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban. A KULTÜRA IRÁNTI TISZTELET, népünk felé megnyilvánuló baráti érzés magyarázza az együttes nagy közönségsikerét. A „Mecsek” tizenegy alkalommal lépett fel Vietnamban. Műsorát több mint 40 000 ember tekintette meg. Egyes szabad téri előadá­sain tízezernél több volt a néző. Az előadásokról ven­déglátóink véleményét a Nhan Dán e. központi párt- lap 1970. április 6-1 számá­ban Nguyen Dai az alábbiak­ban foglalta össze: „A hét­tagú zenekarral a magyar ze­nészek csodálatos dallamokat mutattak be. A 12 tagú tánc- csoporttal és egy tehetséges énekesnővel népünknek ra­gyogó művészi programot nyújtottak. Jobban megsze­rettették velünk annak a testvéri magyar népnek a nemzeti művészetét, amely mellettünk áll, hogy együtt haladjunk a szocializmus épí­tésének útján. A magyar nép mindig értékes segítséget nyújt számunkra aa ameri­kai Imperializmus elleni harchoz. Az együttes látoga­tása a vietnami és a magyar nép közötti barátság és test­véri szolidaritás szép kifeje­zője”. A ml élményeink a viet­nami emberekről, a közön­ségről, megsokszorozták az együttes munkabírását és lel­kesedését Előfordult, hogy a szabadtéri előadásról zuhogó esőben sem távoztak a né­zők. A VDK nyugati részén, festői hegyek, tróplkus erdők között fekszik Hoa-Blnh, ahol felejthetetlen élményt nyúj­tottak nemcsak a számunkra teljesen új természeti körül­mények és települési viszo­nyok, a magyarhoz hasonló népviseletet hordó, hegyvidé­ki meo nemzetiség köszön­tése és táncai, hanem az a tízezer ember, aki miután a villanyvilágítást szolgáltató telepek kimerültek, zseblám­páikkal világítottak, hogy a műsort végig megtekinthes­sék. Itt találkoztunk azzal az idős asszonnyal, aki fonott kosarában mécsessel világí­tott azon a 12 km-es úton, amely a hegyi lakhelyéről Hoa-Binhbe, a nézőtérre ve­zetett Az emberek barátsága, kultúraszeretete, az élet min­den szférájában megnyilvá­nuló szocialista hazaszerete­te alakította ki bennünk a legmélyebb érzelmi benyomá­sokat Hanoiban, Nam-Há- ban, Hoa-Binhben, Haip- fongban, mindenütt, ahol megfordultunk a VDK-ban. Sokfelé jártunk, megismer­tünk munkásokat, paraszto­kat, értelmiségieket, funkcio­náriusokat, az ő arcuk, ma­gatartásuk, a milicista kis­lány büszke mosolya, a Nam- Ha-i, lebombázott textilmű- vek párttitkárnőjének lelkes tekintete mögött egy olyan népet láttunk és látunk, amely elszánt a harcban, op­timista a szocialista jövőt il­letően, bízik igaz ügyében és harcának győzelmében. Az érzelmi élményeket még te­tézte, hogy az együttes fel­léphetett a VDK szovjet nagykövetségén rendezett szovjet—magyar baráti esten, továbbá hazánk felszabadulá­sa tiszteletére szervezett ju­bileumi díszünnepségen, va­lamint a Vietnami Néphad­sereg számára biztosított elő­adáson. Megtisztelő volt, hogy ha­noi tartózkodásunk során a vezetőket fogadta Nguyen Duy Trlnh miniszterelnök-he­lyettes és külügyminiszter, a kulturális élet és miniszté­rium több vezetője. Hanoi város lakosságának tartott díszelőadás után Nguyen mi­niszterelnök-helyettes sze­mélyesen köszöntötte a kul­turális delegáció és az együt­tes valamennyi tagját Vidé­ken is a párt, tanácsi társa­dalmi szervek vezetői nagy figyelmet fordítottak fogadá­sunkra. Az erkölcsi-politikai megbecsülésnek ez a foka az internacionalizmusból, né­peink barátsága és kultúránk iránti tiszteletből fakadt Ha­zatérésünk előtt Pham Van Dong kormányelnök aláírásá­val és megbízásából, a Kul­turális Kapcsolatok Bizottsá­gának elnöke ünnepélyes ke­retek között nyújtotta át az együttes tagjainak és kísérő­jének a VDK kormányának „Barátságért” elnevezésű ki­tüntetését, mint az indoko­lásból kitűnik, azért a szol­gálatért, amelyet a vietnami és magyar nép barátságának ápolása ügyében végeztünk. EMLCXKfiPEINK töme­géből nap mint nap felidé­ződnek a csodálatos vietnami tájak, utazásaink a hegyek­ben 4m a tengerparton, átke­léseink a lebombázott hidak helyén kialakított ponton-hl- dakon, a gondosan megmun­kált rizsföldek, a Vietnamban épített hajók a haipfongl ki­kötőben, a világ nyolcadik csodájaként számontartott Hazánk felszabadulása, a lenini centenárium és a ha­tárőrség megalakulásának év­fordulóira való felkészülés során a pécsi határőr-maga- sabb egységünknél is számos kezdeményezés született és valósult meg. A legnagyobb és legszélesebb körű ezek kö­zül a Párt-végrehajtóbizott­ság Irányítása mellett, a párt­apparátus szervezésében folyt a csapatmúzeum megalapítá­sára. A múzeum megalapítása munkáinak kezdetén gondot okozott a helyiség biztosítá­sa, de nem kevesebb problé­mát jelentett a nagyon szű­kös, anyagi fedezet. Utólag azonban kiderült, hogy a tár­sadalmi összefogás e nehéz­ségeken, ha erőfeszítések árán is, de úrrá tudott lenni. A társadalmi összefogás jellemzői voltak: a Pécsi Mű­vészeti Szakközépiskola elké­szítette három variációban a múzeum tervét és makettjét, ezzel egyidőben döntés tör­tént a helyiség kijelölésében, de az anyaggyűjtés és rend­szerezése is párhuzamosan folyt A gyűjtögető munka ered­ményeként helyet kaptak a múzeumban: — A csapat megalakulása előtti és köz­vetlen utáni okmányok, tár­gyak, amelyek a határőrök tevékenységére utalnak. — Végre otthonra találtak a csapat hősi halottainak do­kumentumai, helyet kapnak a holongi öböl szépsége, har­coló, dolgozó emberek és ra­gyogó szemű, érdeklődő gye­rekek. Az élmények rendezé­sénél mégis az a döntő szá­munkra: hogyan teljesítettük megbízatásunkat Ütünk kez­detén arról beszéltünk, fel­adatunk és célunk, hogy a felszabadulási jubileumi év­forduló ünnepségeinek kere­tében, a népi kultúra eszkö­zével tolmácsoljuk népünk, városunk szolidaritását a vietnami népnek. Mindezt szerény lehetőségeinkhez mér­ten szóval, dallal és tánccal tettük. Szóban beszámoltunk a pécsi üzemek, bányák, a KISZ szolidaritási akcióinak eredményeiről, az Űjmecsek- alján létesített Ho-Si-Minh parkról, a szocializmust épí­tő magyar nép és városunk életéről, a dalok és táncok pedig belopták magukat a vietnami emberek szivébe. Ma, a Lenin-centenárium nagy ünnepén, amikor a le­nini tanítások felidézése, a béke, a szocializmus, a nem­zetközi munkásmozgalom egységének ügye szerte a vi­lágon újult erővel követeli a következetes proletár Inter­nacionalizmust, visszatekint­ve útunkra, nyugodtan mond­hatjuk, szívesen vállaltuk a szolidaritási mozgalom kul­turális propagandistáinak sze­repét Szentlstványl Gyulán*, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára személyi állomány által elért eredményeket elismerő okle­velek és serlegek, a „Kiváló” és „Élenjáró” alegységek, személyi okmányai, fényké­pei. — A szocialista országok küldötteinek, katonai vendé­geinek, valamint a Magyar Néphadsereg és a BM fegy­veres szervek, valamint a csapat együttműködését be­mutató okmányok és képek, dicsőség-könyvek, albumok, a csapatról a sajtóban megje­lent fontosabb eseményeket népszerűsítő cikkek. Az ál­lomány által megjelentetett és a csapat munkáját segítő tudományos és más írások. A régi és új csapatzászló, a KISZ Központi Bizottsága ál­Lenin születésének 100. év­fordulóján új művészi alko­tással gazdagodik Pécs. A centenárium alkalmából ma délelőtt 10 órakor avatják fel a Megyei Pártbizottság épülete előtti parkban felál­lított egészalakos Lenin-szob- rot. Az ünnepséget megelőzően a Városi Pártbizottságon Szentistványi Gyuláné, Lenin emlékplakettet nyújt át a pártoktatásban kiválóan te­vékenykedő 24 propagandis­tának. Délelőtt 10 órakor a Gyárvárosi Általános Iskola úttörőzenekara ad térzenét, majd harsonák jelzik, az ün­nepség kezdetét. A műsorban elsőként a pécsbányatelepi művelődési ház férfikórusa énekel, majd Kézdy György, a Pécsi Nemzeti Színház mű­vésze, Gyurkó László: Lenin, október című művéből ismer­A Magyaur Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Vlagyimir II- Jics Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából ked­den emlékünnepséget ren­dezett Budapesten, a Ma­gyar Állami Operaház Erkel Színházában. A Himnusz hangjai után Apró Antal nyitotta meg az emlékünnepséget, majd Ne­mes Dezső mondott ünnepi beszédet. Kedves Elvtársak! — Ezekben s napokban Moszkvától Párizsig, Hanoi­tól Havannáig világszerte bensőséges Jubileumi ünnep­ségeken emlékeznek száza­dunk legnagyobb történelmi személyiségére, Leninre, szü­letésének centenáriumán. A forradalmár tudósra, áld s munkásság hatalmáért és az új társadalom felépítéséért folyó küzdelem lángeszű teo­retikusa, csodálatos energiá­jú szervezője és vezetője, a forradalmi elmélet és gya­korlat egységének mindörök­re péidaadó megtestesítője voK. Lenin wl lésével Jött lét­re s világ első szocialista ál­lama. ö állt az élén fennál­lásának legnehezebb első hat évében. — E hat esztendő Jó fele az Antant hatalmak és más to­tal odaítélt vörös selyem vándorzászló és az odaítélést rögzítő oklevelek. A felsorolás nem teljes, de ennél máris gazdagabb a csa­patmúzeum. Mégis úgy ítél­jük meg, hogy amit eddig tettünk, kezdetnek sok, de a munkának mégis az elején vagyunk. A múzeum eddig elkészült része, a múzeum berendezése színvonalas, alkalmas arra, hogy reprezentálja csapatunk harci útját, hogy a határőr­ség megalakulásának 25. év­fordulója alkalmából ünne­pélyes keretek között átad­juk a személyi állománynak. Kássonyl István »len. tét egy részletet. Ugyancsak Kézdy György tolmácsolásá­ban hangzik Ladányi Mihály: Lenin című verse: A szobor felavatásánál Ambrus Jenő, a Városi Párt- bizottság első titkára mond ünnepi beszédet, majd Egri Gyulával, a Megyei Pártbi­zottság első titkárával babér- koszorút helyez el a szobor talapzatán. Részt vesz az ün­nepségen a szobrot alkotó Mikus Sándor szobrászmű­vész is. elsőként helyezve el a megemlékezés virágát. Ez­után a város KISZ-fiataljai, valamint az ünnepség részt­vevői virágcsokrokkal adóz­nak a nagy forradalmár em­lékének. Az Internacionálé hangjai után együttesen te­kintik meg az SZMT Hírlap­olvasójában nyiló Lenin, az ember című dokumentációs kiállítást. kés államok katonai inter­vencióinak, valamint az el­lenforradalmi felkelések el­leni küzdelemnek, a polgárhá­borúnak évei voltak. A szov­jet hatalom ezernyi nehéz­ség közepette vívta hősies harcát a társadalom szocia­lista átalakításáért — Lenin ezekben az évek­ben fejlesztette tovább a marxi államelméletet Ennek kapcsán dolgozta ki részlete­sen a proletárdiktatúra el­méletét, megvilágította tör­téneti feladatát, s mint a Népbiztosok Tanácsának el­nöke, irányította a szovjet ál­lam tevékenységét. Ügy vé­lem, helyénvaló Itt megem­líteni, hogy a proletárdikta­túráról szóló tanításainak egyik nagyszerű okmánya a Magyar Tanácsköztársaság idején, 1919 májusában írt levele, üdvözlete a magyar munkásoknak. „A proletár- diktatúra célja — írja e le­velében —, hogy megteremt­se a szocializmust, megszün­tesse a társadalom osztályok­ra tagozódását, dolgozóvá te­gye a társadalom valamennyi tagját, ■ az embernek ember általi bármiféle kizsákmá­nyolását megfossza talajá­tól”. — Lenin sokoldalúan meg­világította, hogy a munkás- osztály és forradalmi szövet­ségeseinek hatalma, tehát a proletárdiktatúra és a prole­tár demokrácia — szerves egységet alkot. —- A szocialista demokrá­cia a munkás-paraszt hata­lom létrejöttében és fejlődé­sében, a lenini tanácsrend­szerben, az anyagi termelés eredményeinek a nép javára fordításában, a művelődési lehetőségek általános kiszéle­sítésében, a dolgozók társa­dalmi szervezeteinek állam­alkotó szerepében öltött tes­tet. — Lenin nagy figyelmet fordított arra, hogy növeked­jék a dolgozók aktív részvé­tele a politikai életben, be­leértve a nép egyre széle­sebb rétegeinek részvételét az államigazgatási szervek mun­kájában, a hatóságok tevé­kenységének ellenőrzésében. Különös gonddal segítette, fejlesztette a párt és a tár­sadalmi szervek, valamint a tanácsok munkáját. — A szocialista demokrá­cia biztosítja a társadalom alkotó erőinek kibontakozá­sát, összefogását, sokoldalú fejlődését; ez elemi követel­ménye az új társadalom gaz­dasági építő munkájának Is. Ugyanakkor a szocialista de­mokrácia fejlődése messze­menően függ az anyagi ter­melés növekedésétől, a dol­gozók öntudatos fegyelmének erősítésétől, a munka-terme­lékenység alakulásától. — E szoros összefüggést megtalál­hatjuk Leninnek azokban a munkáiban is, amelyek meg­alapozták a szocialista állam gazdaságpolitikáját — hang­súlyozta Nemes Dezső elv­társ. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Apró Antal mon­dott zárszót Határőr-csapatmúzeum Emlékünnepség Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents