Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

tméprifetv »nnanttin nctvio« 3 Szolnok A modem népvándorlás városa Szolnok egyik jelképe lesz a jövőben ez az érdekes épület, amely a leégett Centrum Áruház helyén fog állni Tervezője: Bálint András. Rendkívüli gondok, rendkívüli intezkedesek Háromezer hold víz alatt Öt év óta nem volt ilyen nehéz helyzetben a mohácsi-szigeti tsz — Jelentős hitelekre lenne szükség Kost, amikor elhagyom a várost, a kacskaringe«, sáros jászberényi úton, az az érzé­sem: mindent láttam a vá­rosból. Földszintes kertes há­zak. Az állomáson szerelők fekszenek a villamos légveze­téken, odébb hatalmas felül­járó építkezés. Cigányváros, hlég kijebb tanyák, apró szi­getek a belvíztengerben. A kunsági paraszt azt szokta mondani: két isten kell ide! Az egyik adja, a másik, aki elveszi a vizet. Amikor két nappal ezelőtt Kecskemét felől jöttem a vá­rosba, a távolból először a Mézga öcsi szférakarcolóját láttam meg. Mondják is jó- páran, a film alkotóit a szol­noki víztorony ihlette, ami­kor a XXX. századi házat rajzolták. A vasúti töltés, mint várfal, úgy veszi körül a várost dél felől. Kossuth Lajos utca. Néhány régi épü­let — a foghíjakon újak. A házak felett egy toronyház magasodik. Lehet vagy 17 emeletes — uralkodik a kör­nyéken. A két folyó. A találkozás­nál modern lakótelep. Mi­előtt a Tisza-hídra érek, jobb­ra az uszodában vízilabda edzés. Reggel van. Amikor késő este erre jártam, akkor is népes volt az uszoda. Ti- szaliget. A régi tiszai ártér. Most a szolnokiak kedvenc pihenő helye. Vidámpark. Sportpálya. Több ezer szemé­lyes medencék, éttermek. KISZ-tábor. Víkendházak. A későn érkező tavasz még nem fedte fel igazi szépségét, de sejteni engedi. Barna Gábortól, a Városi Tanács főmérnökétől egy ere­deti szolnoki őslakos címét kérem. — Szolnoki 7 Talán nincs is. ügy előadáson próbát tettem: emelje fel a kezét, akinek az apja is Szolnokon született. A zsúfolt terem mozdulatlan maradt. Amikor a Városi Tanács múlt századbeli, klasszicizáló stílusban épített épületében bóklásztam — 1848. szeptem­ber 27-én itt tartotta Kossuth emlékezetes szolnoki beszédét — arra gondoltam a főmér­nök majd elmondja: mire a legbüszkébbek a szolnokiak, miről beszélnek legszíveseb­ben, mit építenek, szerettem volna gondjaikról, örömeikről hallani. — Találtak városunkban 20 ezer éves jégkorszakbeli ivó­poharat, népvándorlás idejé­ből megmaradt sírokat, tö­rökkori cserepeket Városunk csaknem 1000 éves, régi lakó azonban alig van. Tíz év alatt a 61 ezer lakÓ6Ú város­ban 120 ezer ember mozdult: költözött ide — vagy el. Nincs városi tudat — nincs lokálpatriotizmus. Talán nine* is olyan, amire a szolnokiak büszkék. Két mozi, színház, néhány kul- túrház, vízilabdázóink és ví­vóink: ez a kultúra és a sport. Hivatalosan 30 ezer ember új lakásban lakik. A régi egyutcás nagyfaluból most kezd város lenni. A Ságvári körút végén sokezres lakótelep épült, mégis 3 ezer embernek ma sincs lakása. Barna Gáborból ömlik a szó, mind a Tisza áradása. Észre sem veszi mennyire szolnoki például ő is. Előke­rülnek a gondok és örömök is. Szolnok olyan, mint a népvándorlás. Naponta 100 vonat indul és érkezik. Nap­pal 80 ezer ember él a város­ban, akiknek út, víz, ellátás kell. Szolnokon haladnak át a Szovjetunió és Románia felé közlekedő vonatok, az ország egyik legforgalmasabb — 4- es számú — főútvonala, itt bonyolódik a tiszai hajózás nagy része. Hagyományok: híres só-átrakó állomása volt, Budapest és Szolnok között épült az ország második vasútvonala, és 400 éve az első Tisza-híd. Gondok: 3 ezres munkaerő- hiány, csupán az utak 44 szá­zaléka burkolt. A szemetet nincs hova tenni. Megoldás­ra vár a csatornázás, a víz- tisztítás. Néhány adat. Az ál­lami és szövetkezeti lakások­ban a jövő év végére kizá­rólag gázfűtés lesz. Több, mint 24 ezer köbméter vizet kap a város naponta — Pécs sem sokkal többet — sajnos nem a legjobb minőségűt. A mo6t folyó hatalmas beruhá­zás egyik legfontosabb moz­zanata éppen a víztisztítás lesz. Ebben a programban épült fel az említett víztorony is. Érdekessége, hogy a 43 méteres oszlopra egybe emel­ték fel a 2 ezer köbméteres „tányért”. A városban egyéb­ként 11 ezer ember számára nyílik fürdési, strandolási le­hetőség. A Tiszát nem is szá­molják! A melegvízű gyógy­források a Tisza Szállóban, még a fűtésbe is besegítenek. A főmérnök már épít, és bevallom őszintén egy kissé engem is magával ragad. Szauna épül. Üj rendező-, személy- és teherpályaudvar készül el 2—3 éven belül. A IV. 5 éves terv létesítményei: A Kossuth Lajos és Ságvári út sarkán épül fel a 22 szin­tes, 130 lakásos 2 ezer négy­zetméter üzlettérrel rendelke­ző „csodaház”. Ötezer lakás, 30 ezer négyzetméter üzlet­tér, vásárcsarnok, 150 férőhe­lyes szálloda, 5 ezer négyzet- méteres áruház, 17 emeletes lesz a Vízügyi Igazgatóság irodaháza, 11 szintes a Kő­olaj irodaház, a megyei kul- túrközpont, megyei könyvtár, sajtókombinát, 600 személyes mozi, Diesel-javító bázis ... Amikor Zagyi János, az MSZMP Szolnok megyei Párt- bizottságának titkára kezét nyújtja, még mindig valahol a Városi Tanács épületében kalandoznak gondolataim. Hej, ha a szolnokiak még büszkék is lennének valami­re ... ? — Talán megengedhető, hogy én nem a gondokról akarok beszélni, inkább né­hány adatot mondok, ame­lyek annyira jellemzőek me­gyénk és városunk életére. Megtudom, hogy a 18 ki­emelt város közül csak Du­naújváros és Székesfehérvár fejlődött dinamikusabban mint Szolnok. Ennek okai nemcsak a vasúti csomópont, a Tisza és a kőolaj, ötven­ezer kubikos hatása nem múlott el nyomtalanul. Szol­nok 1919-ben 76 napig front­város volt. Itt 134 napig állt a Tanácsköztársaság. Ma is 59 ember él, aki részt vett a Nagy Októberi Forradalom­ban, vagy a spanyol polgár- háborúban. A felszabadulás előtti párttagsággal 97, 45-ös párttagsággal 4300 kommu­nista dicsekedhet a közel 30 ezerből. Ma is 1734 volt vö­röskatona él a megyében. És még néhány számadat: abban a megyében, ahol 25 évvel ezelőtt csak a szolnoki járműjavító, a cukorgyár és a CIKTA cipőgyár volt, ma 12 milliárd forint ipari és 5 milliárd forint értékű mező- gazdasági terméket állítanak elő. Az „Árkádok” elnevezésű bárban eszembejut a népván­dorlás. Egy lány táncolni hív — jobb szeretek néze­lődni. Erre összetöri a poha­ramat. Ök még tényleg nem szolnokiak. Az öreg város kertes családi házai között, egy röplapot találok. „Szol­nokiak ismerjük meg váro­sunkat” szól a felhívás. Kér­dések: mit építenek, hol épí­tik, miért úgy építik, mikor valósul meg, miért jár annyi bosszúsággal az építés, ho­gyan lehetne gyorsabban, korszerűbben? „ ... önöknek és önökkel épül a város, is­merjék meg testvéreinket és segítsék megvalósítani!” Akik segítenek, biztosan szolnokiak — Pécsett úgy mondjuk: tükék. Tavaly áprilisban született az ötlet, május 17-én pedig Budapesten nagyon sok szak­ember előtt bemutatták a prototípust. Az eredmény: a Fővárosi Házkezelési Igazga­tóság leadta az első nagyobb szállítmányra szóló megren­delést. A 0-széria legyártása­kor sok hasznos tapasztalat született és a novemberben megindított sorozatgyártás­nál számos módosítást alkal­mazhattak. Az 1970-es terv ben 10 ezer lakásegységet vettek figyelerrjbe. de április elejére a sok megrendelés miatt már 15 ezerre kellett emelni a tervszámot. — A megrendelők között az or­szág úgyszólván valamennyi nagyobb városa szerepel Budapest mellett. És most egy hete jött a megrendelé­sek megrendelése: Budapes­ten hosszú távon 400 ezer bérleményt akarnak ellátni vele és csak ez évi 20 ezer darabos szállítást jelent. Ezt a karriert a Baranya megyei Szerelőipari és Szol­gáltató Vállalat nagyon szel­lemes új gyártmánya, a ka­putelefon futotta be ilyen rövid idő alatt. * A kaputelefont amolyan házmester-pótlónak szánták. Lényege: A kapunál elhelye­zett táblán meg kell nyom­ni a keresett lakó nevénél található gombot, a lakásban megszólal a csengő, mire a hívott fél a saját készülékén is megnyom egy gombot, s míg azt lenyomva tartja, beszélgethet a kapuban vára­kozóval, egy módosított vál­tozatnál pedig még a csukott kaput is kinyithatja. Egy. lakésegység készüléké^ nek ára 300 forint és egy olyan házban, mint az új- mecsekaljai 17 emeletes lesz, KGM-yállalat pályázik BlVV-díjra A kohó- és gépipari válla­latok és szövetkezetek az idén rekordnagyságú — 25 100 négyzetméternyi — területet bérelnek a BNV-n, hogy új cikkeik lehető legteljesebb választékát bemutathassák partnereiknek. Mint a KGM- ben elmondották, a vállala­tok gondosan válogatták ösz- sze vásári anyagukat, erősen előtérbe kerülnek a leggyor­sabban fejlődő új cikkei. A közúti járműipar példá­ul bemutatja a korszerű, új tárgyalóautóbuszt, amely klubfoteljeivel, irodai felsze­reléseivel, elektromos írógé­peivel, diktafonjaival és tv- monitarjaival utazás közben is kitűnő feltételeket teremt az üzleti tárgyalásokhoz. A híradástechnikai ipar a töb­bi között teljes gépsorokat is kiállít, például azt a nyolc gépből álló automatasort, amely óránként 2000 izzó­lámpa előállítására alkal­mas. Most első ízben jelent­kezik a vásáron a kialakuló számítógép-technikai ipar, ezen belül az elektronikus mérőkészülékek gyára új szá­mológépével, a MOM kor­szerű lyukszalag- és lyuk­kártyaolvasó készülékével, az Elektronikai és Finomme­chanikai Kutató Intézet mág­nesszalagos adattárolójával. Maguk a vállalatok igen magasra értékelik idei vásá­ri anyaguk műszaki színvo­nalát, erre utal, hogy 46 vál­lalat összesen 116 terméké­vel pályázik a Fővárosi Ta­nács V. B. nagydíjára, illetve a BNV díjára — jóval több cikkel, mint bármely koráb­bi esztendőben. a beszerelés teljes költsége a 70 ezer forintot sem érné el. * Józsa Béla főmérnökkel beszélgetünk a kaputelefon jelenéről és jövőjéről. — Konkurrencia? — Magyarországon egy cég gyárt hasonlót — drágábban. — Külföld? — Tudunk egy nyugat­német kaputelefonról. Bonyo­lultabb a miénknél. Ennek alapján gyártottak a bolgárok is egv hasonlót. Budapesten szereltek fel ezekből, de nem váltak be. — Tehát a gyártmányuk világszínvonalú ? — Legalábbis európai. . — Hazai vagy külföldi anyagokból készül? — A relé kivételével min­den hazai. A relé a lelke, ezért jól kellett megválasz­tani. A hazai nagy, 3—5 mil­lió kapcsolást bír ki és nagy az áramfelvétele. A Siemens is csak 5 millió kapcsolásra alkalmas, valamivel kisebb az áramfelvétele a magyaré­nál. A japán relé miniatűr, 50 millió kapcsolásra mére­tezték és csak negyedannyi áramot vesz fel. mint a magyar. E mellett döntöttünk. — A nagy hazai érdeklő­dés mellett van-e külföldi érdeklődés is? — Az Elektroimpex ér­deklődött már. Egyelőre nem akarunk külföldi piacra gyártani. Míg a belföldi igé­nyeket nem elégítjük ki, kár lenne külföldre menni a kaputelefonnal. Itthon külön­ben is két évtizedre elegendő piacunk van. — De azért nem vetették el a külföldet? — Természetesen nem. De ehhez megfelelően fel kell futtatnunk termelési kapaci­tásunkat. Jelenleg egy mű­szakban folyik a termelés. Megfelelő létszámbővítésseb A Sárháttól a Rónákig min­den víz alatt áll. Az ország- úttól jobbra és balra, jó mé­lyen benyúlva a szántóföld­re, csillogó víztükör. Ha az arra haladó teherautók, von­tatók dübörgése elhalkul, ta­vaszt köszöntő békakuruttyo- lástól lesz hangos a tájék. A laposokról már leszi- vattuk a vizet — mondja Papp János, a mohácsi­szigeti Dunavölgye Tsz el­nöke keserűen, — persze azért van még bőven belvíz, és rengeteg talajvíz. — De arra — mutatok a távolba — ott már nincs víz. — Az igaz, — de nem tud­juk megközelíteni például ezt a táblát, mert körül van vé­ve vízzel, és még hány ilyen táblánk van ... öt év után ismét vissza­térő gond a Mohácsi-szigeten a víz. A gátak ugyan erősen állnak, nemi is ez a baj. ha­nem a belvíz és a talajvíz. A szakemberek azt mondják, hogy 1956 óta nem volt ilyen súlyos helyzetben a Duna­völgye Tsz, mely a megye és a Dunántúl egyik legnagyobb termelőszövetkezete. * A becslések szerint a 11 és fél ezer holdas gazdaság föld­területéből mintegy három­ezer katasztrális hold a víz­zel borított vagy elvizese- dett terület. Ezeken a része­ken talajművelést végezni lehetetlen. A belvizes és el- vizesedett területből 1400 hold az őszi vetés. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy a víz több műszakban, a műhely­terület növelésével elérhet­jük az évi 50 ezer egységes termelést — hazai piacra. Ha ezen felül tudunk ter­melni, az mar külföldi piacra mehet. * A kaputelefon gyártása ezek szerint egyenesbe lendült már. A Megyeszer azonban már tovább lépett. A kapu­telefon lassan családdá tere­bélyesedik. Soron következő tagjának prototípusa készen várja a Baranyai Ipari Vá­sárt. amely után felszerelik a 400 ágyas klinikán. Az új berendezés, a nővérhívó, lé­nyegében a kaputelefon for­dítottja: a kórtermekből a betegek hívhatják a nővér­szobát, az ügyeletes nővér tehát állandó kapcsolatot tarthat a hozzá tartozó beteg­szobákkal. Előkészületben van a család harmadik tagja is, a családi házak kapu­telefonja. * No és Pécs? A főmérnök vnémi iróniával mondja: —t Ügy látszik, minket is utolért a próféták sorsa. Ed­dig egyetlen pécsi megren­delőnk van: a Tanácsi Ma­gas és Mélyépítő Vállalat. De ez is csak 71-es szállí­tásra kért — éppen a na­pokban — két 30 állomásos kaputelefont. — A PIK. a BÉV? — Semmi. Ügy látszik, Pécsnek nem kell. Pedig a panelépületekben például építés közben kellene már beszerelni, mert utólag na­gyon drága és szinte lehe­tetlen lesz. — És Komló? — Ott a Tolna megyei Épí­tőipari Vállalat szereli fel, akárcsak Mohácson. Csakugyan, senki sem pró­féta saját hazájában? ... Hársfai István széttagolja a táblákat, ezért itt a nagyüzemi művelés szinte lehetetlen, a gépek nem tudják megközelíteni a művelhető területet, vagy ha ez sikerült, a gépek mozgása igen korlátozott lesz. Számolni kell azzal is, hogy a több hónap óta víz alatt álló területeken meg­szűnik a talajélet és a jövő években sem lehet megfe­lelő terméseredményeket eze­ken a helyeken elérni A hóolvadás után mintegy hatezer holdra rúgott a bel­vizes terület. Az Alsó-duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság a tsz-szel karöltve gigászi mun­kát végzett, hogy elvezessék a belvizet. Számos helyen pótszivattyúkat helyeztek üzembe és így sikerült több területet megmenteni. Ennek ellenére a szakértők mintegy 20 trillió forintra becsülik a víz okozta károkat. A jelenlegi helyzet a szö­vetkezet vetéstervét teljesen felborította. Így nem lehet a tavalyihoz hasonló eredmé­nyekre számítani. Félő, hogy az eddig oly jó eredménye­ket elért termelőszövetkezet gazdasági egyensúlya meg­bomlik. * Papp János a tsz elnöke elmondta, hogy több megol­dás is segítene, hogy kimoz­duljanak a holtpontról. A tsz jelenleg 12 millió forintért szarvasmarhatele­pet épít. Négy és fél millió forintért vásárolnak gépeket. Ezekre a kiadásokra sürgő­sen folyósítani kéne a tsz- nek egy négy és fél millió fo­rintos középlejáratú géphi­telt. A hiteligényt — mivel van tudomásunk szerint ilgéh hitelkeret — már be is adták a járási bankfióknál. Tekintve a súlyos hely­zetet az ez évre esedékes mintegy ötmillió forintos hitelvisszafizetést ha mód van rá „prolongálni” kéne. A tsz a következő években arányos részletekben fizetné vissza. Amennyiben az említett el­képzelések realizálása nem lenne járható út, úgy egy kö­zéplejáratú hitel is enyhítene a helyzeten. Ezekre az intézkedésekre jó lenne, ha minél előbb vá­laszt kapnának az illetéke­sektől. ; A szövetkezet vezetése most arra törekszik, hogy a magas árbevételt biztosító növénykultúrákat telepítsen, hogy ezzel is enyhítsék a pénzügyi nehézségeket. A tagság áldozatkész munkával is hozzájárulhat a nehézsé­gek leküzdéséhez. Az MSZMP Mohács városi Bizottságán ismerik és ál­landó napirenden van a tsz nehéz helyzete. Borsos János, a Városi Pártbizottság titkára elmond­ta, hogy a helyzet ismere­tében bíznak a tsz vezetésé­ben és a tagság szorgalmá­ban. Mécs László Faipari tudományos ülésszak Hétfőn délelőtt a Technika Házában megkezdődött a Fa­ipari Kutató Intézet kétna­pos tudományos ülésszaka, amelynek napirendjére 13 előadást tűztek. Strobl Kál­mán, a kutató intézet igaz­gatója vázolta, milyen helyet tölt be az intézet a fagazda­ság fejlesztési koncepcióinak kidolgozásában és megvaló­sításában. Kiemelte, hogy faállományunk jellegzetessé­ge folytán szinte egyedülál­ló helyzetben vagyunk a kon­tinensen, s így számos olyan kérdés vár a magyar faipari kutatásra, ami más orszá­gokban fel sem merül. Lombos! Jenő A próféták sorsa... Pécs kirételével az egész országban befutott a pécsi kaputelefon

Next

/
Thumbnails
Contents