Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

mtiépiffiiti imnanimt namot Erősödött az önkormányzati jelleg Tsz-szövetségi küldöttgyűlés Mohácson An országos és megyei szintet meghaladó termelési eredményeket értek el a tagszövetkezetek, s feladata magaslatán dolgozott a szö­vetség is az elmúlt évben, — állapították meg egybe­hangzóan a résztvevők a Duna- és Karasica menti Tsz-ek Szövetségének tegna­pi küldöttgyűlésén, amelyen részt vett és felszólalt Czé- Oény József, a Megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője és AUé Pál, a TÄSZI igazgatója. Baranyának ez a része 1969-ben valóban kiemelke­dőt produkált Ezt bizonyít­ják az összesített mérleg­adatok, amelyekről dr. Maj- zik Jeremiás, a szövetség tit­kára tájékoztatta a küldöt­teket. A növényi hozamok nőttek: a 41 tagszövetkezet átlagában a borsó 15 száza- zalékkal, a kukorica 28 szá­zalékkal. a napraforgó 11, a cukorrépa 7, a lucerna pedig 42 százalékkal adott többet, mint az előző évben. A mű­trágyafelhasználás 14 száza­lékkal. a gépi munka ráfor­dítás 13 százalékkal javult A tejtermelés elérte a 3 ezer liter körüli szintet Marha­húsból 110 vagonnal adott többet a terület, mint 1963- ban. A termelési érték 13 szá­zalékos növekedése zömmel az alaptevékenységből ered, s a magasabb árbevétel 55 százaléka is ebből a tevé­kenységből származik. Ennek megfelelően nőtt a bruttó jövedelem, s ez a többlet 72.3 milliót tesz ki. A szövetkezeteknek 17 500 tagjuk van, a 19 órás mun­kanapra vetített keresetük 4 forint 53 fillérrel emelke­dett, s átlag 91,87 forint Az önmagukért beszélő termelési eredmények mel­lett észrevehetően javult a tagok viszonya a közös mun­kához, a tagsági jogok gya­korlása, szélesedett a szö­vetkezeti demokrácia, erősö­dött az önkormányzati jelleg. S ebben már oroszlán része van a szövetség munkájá­nak. A munka sokrétűségé­ről, amelyet a szövetség végzett s amelyről Fischer Ferenc, a szövetség elnöke adott számot, megállapította a tag-tsz-ek jó viszonyát a szövetséghez. Az a testület, amelyet fenntartói elhalmoz­nak munkával, az fontos szerepet hivatott betölteni. S ez esetben be is tölti. A sok közül ezúttal csak egyet ragadunk ki a tsz-ek belső ellenőrzésének ügyét. Ezt a kérdést úttörő módon és példamutatóan oldotta meg a mohácsi tsz~szövetség. Ki­alakította revizori csoport­ját. amelyet az általános és célvizsgálatok elvégzésére kezdettől fogva igénybe vesz­nek a tsz-ek. A Szövetség megszervezte és kézbe vette a tsz ellenőrzőbizottsági el­nök és tagok rendszeres to­vábbképzését. A jogvédelem erősítése érdekében 18 főfog­lalkozású jogászt állítottak be a tag szövetkezetekbe. Az új évben egyik legfon­tosabb feladatának a terme­lésfejlesztés segítését és a szolgáltatások kiszélesítését tekinti a szövetség. Ennek érdekében még az 1967-ben készült szövetségi alapsza­bályt is módosítottak a kül­döttek. Vagyis az alapsza­bályba foglalták egy új ál­landó bizottság működését, az új öt tagú termésfejlesz­A munkaképes lakosság negyedrésze ingázik Lelassult a városba költözés A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa és a Haza­fias Népfront megyei titkár­sága a közelmúltban 24 ba­ranyai községben vizsgálta meg az eljáró dolgozók hely­zetét. A vizsgálatot az indo­kolta, hogy a községben lakó munkaképes lakosságnak mintegy negyedrésze ingázik. Tízezernél több család kö­rülményeit tanulmányozták ezekben a községekben és érdekes eredményre jutot­tak: 800 család él csak a tsz-ben végzett munkából, 4000-nél valamivel több bér­ből és fizetésből, 5000-nél több család viszont részben mezőgazdasági munkából, részben pedig a lakóhelytől távol végzett munkából él, azaz „vegyes család”. A vizsgált községekben 7400 fő dolgozik faluján kí­vül, közülük mindössze 167- en vannak választott funk­cióban, holott a választott tisztségviselők száma megha­ladja a 2000 főt. Megállapít­ható, hogy általában érvé­nyesül az az álláspont, mely szerint „könnyen elérhető” embereket választanak ezek­be a testületekbe és ezt az­zal támasztják alá sok he­lyen, hogy az eljárók több­sége a politikai életben ke­véssé aktivizálható. Ellent­mond ennek az álláspontnak, hogy ugyanakkor a városok­ban dolgozók azok, akik a legtürelmetlenebbek a falvak problémáinak megoldását il­letően és akikre leginkább lehet számítani a társadalmi munkák elvégzésében. Az eljáró dolgozók anyagi helyzete — a kiegészítő me­zőgazdasági tevékenység mi­att — többnyire jobb, mint a városban lakó dolgozóké. Ezzel magyarázható egyéb­ként, hogy lelassult a váro­sok felé történő orientáció­juk. Ugyanez tapasztalható a fiataloknál is, akik szívesen mennek dolgozni a városba, viszont szívesebben laknak otthon. Az üzemek oldaláról is megvizsgálták a bejáró dol­gozók helyzetét. Az üzemi baleseti és táppénzes helyzet a bejáróknál általában rosz- szabb, mint a helyben lakók­nál. Az Építőipari Vállalat­nál például tavaly az összes balesetek 66,2 százaléka, s a kieső napok 77 százaléka ép­pen a bejárókra esett. A ma­gyarázat: az utazás, a kevés pihenés miatti fáradtság, fi­gyelmetlenség, sokszor pedig a szakképzetlenség és a ru­tin hiánya. A vizsgálatról készült je­lentést tegnap tárgyalta meg együttes elnökségi ülésén a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa és a Hazafias Népfront. Az együttes elnök­ségi ülésen úgy határoztak, hogy az V ingázó dolgozók helyzetét folyamatosan ta­nulmányozzák a jövőben, leg­közelebb szeptemberben is­mét foglalkoznak ezzel a kér­déssel és akkor megtárgyal­ják majd a falvakból eljáró dolgozók őszi-téli foglalkoz­tatásának lehetőségeit. tési bizottság elnökévé Brunn Józsefet, az újpetrei tsz el­nökét választották meg. A szövetkezet elnökségébe a küldöttgyűlés egyhangúan beválasztotta Karasz Lászlót, a lippói Béke Őre Tsz elnö­két. A többi bizottság lét­száma háromról öt főre egé­szült ki. A küldöttek a továbbiak­ban még három fontos kér­désben döntöttek, egyrészt jóváhagyták a szövetség 1970. évi költségvetését, másrészt hozzájárultak ahhoz a javas­lathoz, hogy a tag-tsz-ek kereskedelmi tevékenységé­nek hatékonyabb ellenőrzé­sére, szövetségen belül egy egyszerű együttműködést — társulást — hoznak létre. Elhatározták továbbá egy 50 ezer forint összegű szociális, 120 ezer forintos kulturális és 30 ezer forintos verseny- alap létrehozását. — Rné — Ma országos szabóverseny Pécsett Keller Miklós, az 1. az. férfi­szabóság vezetője egy zakó ösz- szeállításán dolgozik A Jókai utcai női szabóságban készítették ezt a francia divat­kabátot Árokba lökte, elhagyta gyermekét T r r íz ev Legfelsőbb Bíróság ítélete Gyöngyösi Józsefné Póth Anna, 21 éves pécs-vasasi lakos sorozatos nézetelté­résbe került élettársával, végül a férfi az asszonyt két és fél éves leányá­val együtt — kizárta a la­kásból. Az asszony elha­tározta, hogy megszabadul gyermekétől. Egy este, — mint annak idején meg­írtuk — az apróságot el­vitte a Pécsi-víz partjára, az árokba lökte, s ott­hagyta. Agika az árokból nem tudott kijönni, össze­törte, zúzta magát, de sze­rencsére másnap reggel véletlenül — egy arra já­ró észrevette s megmen­tette. Az elsőfokú bíróság az asszonyt előre kitervelt módon elkövetett ember­ölés kísérlete miatt ítélte el. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében a cselekményt különösen kegyetlen mó­don elkövetettnek is mi­nősítette. — A Legfel­sőbb Bíróság ezért a rend­kívüli embertelenséggel, gátlástalanul végrehajtott emberölési kísérletért az asszonyt 10 évi szabadság- vesztésre ítélte. Ablakot keresnek a légrétegen át Startra kész az Apolló 14.? Az Asztronautikai Szakosztály vezetője az Apolló mentőakcióról Amióta James Lovell je­lentette Houstonnak, hogy az Apolló 13. veszélyes hely­zetbe került, ismét a világűr­kutatással kapcsolatos kér­dések állnak a közérdeklő­dés előterében. Mindenki jó­sol, mindenki magyaráz, ta* Ián csak a legilletékesebbek, az űrhajózást valóban is­merő szakemberek tartóz­kodóak, óvatosak. Abból a beszélgetésből, amelyet teg­nap délelőtt Érdy-Krausz Györggyel, a MTESZ Aszt­ronautikai Szakosztályának vezetőjével folytattunk, min­denesetre ez derül ki. A Magyar Rádió és Televízió űr-kommentátora, több repü­léssel, illetve űrhajózással kapcsolatos könyv szerzője a MÉV KISZ bizottságának meghívására az űrhajósok napja alkalmából érkezett Pécsre. Uránbányász fiata­lok előtt tartott nagysikerű előadása után magától érte­tődően elsőként mi is az Apolló-űrhajóval kapcsolatos fejleményekről kérdeztük. — ön szerint is meteorit okozta a bajt? — Ez a legkézenfekvőbb feltevés. Tudom, ilyen ese­tekben ezernyi lehetőség jut az emberelő eszébe. Előadá­som egyik hallgatója pél­dául szabotázsról elmélke­dett. ez azonban felesleges dolog az űrkilövő bázis nem I Hyde-park. Mint ismeretes, a Az otthoni könyvespolccal kezdődik Egy év — egy járás — egy körzeti könyvtár Országos ankét a kis falvak könyvellátásáról Az ankét előtt tettem fel e kétkedő kérdést: — Ha valakinek pénze is, igénye is van, akkor elsősor­ban magánkönyvtárat gyűjt. Éppen ezért nem az igazi, értékes olvasóréteg vész-e el folyamatosan a könyvtárak számára? A könyvtárosok azonban ezt felelték: — Azok a legjobb kölcsön­zőink, akiknek házikönyvtá­ruk is van. Mert az olvasás olyan csábító, hogy aki iga­zán a rabja lett, általában nem győzi pénzzel, s köz­könyvtárba is eljár. Ezen kí­vül a közkönyvtáraknak tá­jékoztató feladatuk is van, ha például egy szőlész az egész szakirodalmat el akar­ja olvasni, ezt csak a könyv­tárak ajánlásával és kölcsön­zésével teheti meg. Igen ám, de az ország la­kosságának fele még mindig falun, s felének is majdnem a fele egészen kicsi faluban él. Már pedig a szakembe­rek szerint évente legkeve­sebb négyszáz könyv szüksé­ges ahhoz, hogy egy községi könyvtár úgy-ahogy lépést tartson az idővel. De egy-agy pici falunak hol van ehhez pénze? Hiszen a könyvek szokásos 30 forintos átlag­árával számítva mindez évi 12 ezer forintot igényel. Erről a gondról beszéltek tehát a nyolc megye könyv­tárosai, miután Bemics Fe­renc, a Baranya megyei Ta­nács vb. művelődésügyi osz­tályának vezetője megnyitot­ta a kétnapos ankétot. Előbb Páldy Pál, a Könyvtáros cí­mű szaklap főszerkesztője tartott előadást lapjának a könyvtárpolitikai célok nép­szerűsítésében vitt szerepé­ről, majd Szente Róbert, a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ osztályveze­tője. A falukörzeti ellátás kérdéseinek alakulása hazánk ban az elmúlt 10 évbea cím­mel. Utána vitát rendeztek, majd a pécsváradi körzeti könyvtárba indultak. A kétnapos eszmecsere el­ső napján végül is a követ­kező vélemény alakult ki: az úgynevezett kisközséges megyékben a tanácsokhoz hasonlóan a könyvtárakat is körzetesíteni kell, mégpedig körülbelül két ötéves terv ideje alatt, s előbb csak ott, ahol ez könnyen és főleg ol­csón megoldható. Ez a folya­mat egy-két helyen már ré­gen megindult, s kár, hogy az országos szervek nem ka­rolták fel, mert csak a köl­csönzés arányában 15 száza­lékos növekedést eredménye­zett. Szente Róbert most azf javasolta: a minisztérium legalább évente egy járásban egy körzeti könyvtár létesí­tését segítse elő, akkor tíz év múlva megoldódik a kér­dés. FSldeasy Dénes startot hosszantartó eUcnőr­zési munkák előzik meg; min. den csavart, minden drótot, minden csatlakozást tucat­nyi ember kontrollál. A ki­lövőhely környékén még Amerikában sem tartózkod­hat illetékitelen. A meteorit­veszély tehát reálisabb, bár ezzel kapcsolatban is le kell szögeznem: ritka dolog az ilyen karambol. — Bárhogy is történt, az Apolló 13. haza felé tart. A visszatéréssel kapcsolatos pályamódosításokról, illetve a holdkomp mentőhajóként való felhasználásáról mi a szakember véleménye? — Bravúros akció volt. A holdkomp eredeti funkcióját is jól teljesítette, de most különösen jól vizsgázott. A pályamódosítás, illetve a Hold vonzási körzetéből va­ló kiszakadás tökéletesen si­került. — Az Apolló 13. utasai egy délelőtti hír szerint pihe­nőre tértek. Ez azt jelenti, hogy túl vannak az izgal­makon? — Ellenkezőleg. Az akció neheze most következik. A földre való visszatérés nor­mális körülmények között sem könnyű dolog: mint is­meretes, az űrhajónak „ab­lakot” kell találnia a légré­tegen át. A szó legszorosabb értelmében egy csatornán á,t kell (meghatározott szögben) földet érnie, s ez bizony minden esetben izgalmakkal jár. A mostani helyzet pél­dátlan. A parancsnoki kabin, melynek le kell majd eresz­kednie a Csendes óceán vízé- re, egyelőre egyben van a holdkomppal. Sőt: a hold­komp két része is együtt van még. A leszálló fokozatnak a Holdon kellett volna ma­radnia. de most a parancs­noki kabinon van, s növeli az amúgyis jelentős súlyt. A fékező rakétarendszer és az ejtőernyők ezt a hatalmas szerkezetet képtelenek biz­tonságosan földretenni, fel­tétlenül sor kerül hát a holdkomp leválasztására. — Hogy hogyan és mikor — ezt egyelőre senki sem tud­ja, jósolni meg nem szívesen jósolok. — Pár nappal ezelőtt egy kishír arról tudósított, hogy az Apolló 14. is startrakész. — Én is felfigyeltem erre a hírre, sőt arra is. hogy egy ugyanilyen információ az Apolló 12. indulásakor is megjelent. Mindezek alapján nem lepne meg, ha a mentő­akcióban szerepet kapna egy másik űrhajó is. A repülő űrszerkezetek összekapcsolá­sa ma már nem okoz túl nagy gondot, s egy égi ran­devú sok mindent megold­hatna ... Békés Sándor Ómega­hangverseny Pécsett A Színház tér előadás előt­ti zsúfoltságában két nyurga hosszúhajú ifjonc szegődött mellém jegyvásárlás ürügyén. „Az Omega olyan oltári klassz volt, hogy két előadás is kevés belőle” és hogy az én korosztályomat ez úgysem érdekli — mondták, de köz­ben felismerhettek, mert mi­előtt szólhattam volna, meg­jegyezték, hogy a „teenager randevúk sem rosszak a Pan­nóniában” és gyorsan kere­ket oldottak. Hozzászoktam már, hogy ami a teenage- reknek „oltári klassz”, arról nekem egészen más is lehet a véleményem, mégis foko­zott érdeklődéssel ültem be a nézőtérre, s nem kellett csa­lódnom! Az Omega együttes jazz-es afro-cuban elemekre épített hatásos zenekari szignálja után (melyben különösen Presser Gábor orgonaszólója vonta magára a figyelmet) sorra jöttek a régi és új le­mezsikerek (Tűzvihar, Spa­nyolgitár legenda, Halott vi­rágok, Az udvari bolond ke­nyere). Az együttes lüktető kíséretének inspirációjára Kóbor egyre forróbb maga- biztossággal, rendíthetetlenül énekelt átadva magát az ex- tázis gyönyörének. A Kérges­kezű favágókban Laux Jó­zsef remekelt többperces dob­szólójával, majd Presser Gá­bor a közelmúltat idéző j 1958-as boogie-woogie club­ban című számával aratott nagy sikert Az első rész két lemezről jól ismert siker­számmal (Naplemente, Té­kozló fiú) zárult. A szünetben gyors interjút kértem a fiúktól. — Milyen terveik vannak a jövőre vonatkozóan? Benkő Laci: — Ezt a turnét holnapután fejezzük be, utána piájus 20-ig szabadok vagyunk. — Mit csinálnak szabad­idejükben? — Dolgozunk, méghozzá keményen! Ezen idő alatt ír­juk és gyakoroljuk de azokat a számokat, amelyeket má­jus 20-a után jugoszláviai, majd franciaországi koncert­jeinken is szeretnénk szere­peltetni, itthon pedig még a nyár folyamán lemezre ven­ni. — Mikor hallhatjuk mi ezeket a számokat? — Az ősz folyamán új nagylemezünkön egészen biz­tos. — És milyenek lesznek a számok? Kóbor: — Egyelőre hétpecsétes ti- tok, meglepetésnek szánjuk! — Van viszont egy öröm­hírünk: mindkét nagyleme­zünk erősen halad az „arany­lemez” felé. Mi is drukko­lunk, hogy melyiknek sike­rül előbb célba érnie. Molnár: — Legyen szíves tolmá­csolja annak az egy-két fia­talnak, aki előadás közben cukrot dobált a színpadra, hogy a cukrot igen, de a do­bálózást nem szeretjük. Mé­regdrága a berendezésünk, de azért cukorra még van pén­zünk. Benkő Laci: — Pécsett és környékén viszonylag nagy a kedvelőink tábora. Ókét és a Teenager Randevú Klub tagjait szere­tettel üdvözöljük. A második részben a le­mezekről jól ismert melódiák hallatára egyre jobban „be­gerjedő” közönség lelkes (most már kulturált) újrázá­sai közepette csupa sikerszá­mokat hallhattunk, (Egy lány nem ment haza, Ballada a fegyverkovács fiáról, Tízezer lépés, Gyöngyhajú lány, Pet­róleumlámpa) temperamen­tumos, stílushű előadásban. Bornemissza Géza — Költő gimnazisták kö­rében. Tegnap, április 15-én Pákolitz István József Attila- díjas költő találkozott a Pé­csi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola diákjaival egy irodalmi délután kereté­ben. i. t

Next

/
Thumbnails
Contents