Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-16 / 88. szám
mtiépiffiiti imnanimt namot Erősödött az önkormányzati jelleg Tsz-szövetségi küldöttgyűlés Mohácson An országos és megyei szintet meghaladó termelési eredményeket értek el a tagszövetkezetek, s feladata magaslatán dolgozott a szövetség is az elmúlt évben, — állapították meg egybehangzóan a résztvevők a Duna- és Karasica menti Tsz-ek Szövetségének tegnapi küldöttgyűlésén, amelyen részt vett és felszólalt Czé- Oény József, a Megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osztályvezetője és AUé Pál, a TÄSZI igazgatója. Baranyának ez a része 1969-ben valóban kiemelkedőt produkált Ezt bizonyítják az összesített mérlegadatok, amelyekről dr. Maj- zik Jeremiás, a szövetség titkára tájékoztatta a küldötteket. A növényi hozamok nőttek: a 41 tagszövetkezet átlagában a borsó 15 száza- zalékkal, a kukorica 28 százalékkal. a napraforgó 11, a cukorrépa 7, a lucerna pedig 42 százalékkal adott többet, mint az előző évben. A műtrágyafelhasználás 14 százalékkal. a gépi munka ráfordítás 13 százalékkal javult A tejtermelés elérte a 3 ezer liter körüli szintet Marhahúsból 110 vagonnal adott többet a terület, mint 1963- ban. A termelési érték 13 százalékos növekedése zömmel az alaptevékenységből ered, s a magasabb árbevétel 55 százaléka is ebből a tevékenységből származik. Ennek megfelelően nőtt a bruttó jövedelem, s ez a többlet 72.3 milliót tesz ki. A szövetkezeteknek 17 500 tagjuk van, a 19 órás munkanapra vetített keresetük 4 forint 53 fillérrel emelkedett, s átlag 91,87 forint Az önmagukért beszélő termelési eredmények mellett észrevehetően javult a tagok viszonya a közös munkához, a tagsági jogok gyakorlása, szélesedett a szövetkezeti demokrácia, erősödött az önkormányzati jelleg. S ebben már oroszlán része van a szövetség munkájának. A munka sokrétűségéről, amelyet a szövetség végzett s amelyről Fischer Ferenc, a szövetség elnöke adott számot, megállapította a tag-tsz-ek jó viszonyát a szövetséghez. Az a testület, amelyet fenntartói elhalmoznak munkával, az fontos szerepet hivatott betölteni. S ez esetben be is tölti. A sok közül ezúttal csak egyet ragadunk ki a tsz-ek belső ellenőrzésének ügyét. Ezt a kérdést úttörő módon és példamutatóan oldotta meg a mohácsi tsz~szövetség. Kialakította revizori csoportját. amelyet az általános és célvizsgálatok elvégzésére kezdettől fogva igénybe vesznek a tsz-ek. A Szövetség megszervezte és kézbe vette a tsz ellenőrzőbizottsági elnök és tagok rendszeres továbbképzését. A jogvédelem erősítése érdekében 18 főfoglalkozású jogászt állítottak be a tag szövetkezetekbe. Az új évben egyik legfontosabb feladatának a termelésfejlesztés segítését és a szolgáltatások kiszélesítését tekinti a szövetség. Ennek érdekében még az 1967-ben készült szövetségi alapszabályt is módosítottak a küldöttek. Vagyis az alapszabályba foglalták egy új állandó bizottság működését, az új öt tagú termésfejleszA munkaképes lakosság negyedrésze ingázik Lelassult a városba költözés A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront megyei titkársága a közelmúltban 24 baranyai községben vizsgálta meg az eljáró dolgozók helyzetét. A vizsgálatot az indokolta, hogy a községben lakó munkaképes lakosságnak mintegy negyedrésze ingázik. Tízezernél több család körülményeit tanulmányozták ezekben a községekben és érdekes eredményre jutottak: 800 család él csak a tsz-ben végzett munkából, 4000-nél valamivel több bérből és fizetésből, 5000-nél több család viszont részben mezőgazdasági munkából, részben pedig a lakóhelytől távol végzett munkából él, azaz „vegyes család”. A vizsgált községekben 7400 fő dolgozik faluján kívül, közülük mindössze 167- en vannak választott funkcióban, holott a választott tisztségviselők száma meghaladja a 2000 főt. Megállapítható, hogy általában érvényesül az az álláspont, mely szerint „könnyen elérhető” embereket választanak ezekbe a testületekbe és ezt azzal támasztják alá sok helyen, hogy az eljárók többsége a politikai életben kevéssé aktivizálható. Ellentmond ennek az álláspontnak, hogy ugyanakkor a városokban dolgozók azok, akik a legtürelmetlenebbek a falvak problémáinak megoldását illetően és akikre leginkább lehet számítani a társadalmi munkák elvégzésében. Az eljáró dolgozók anyagi helyzete — a kiegészítő mezőgazdasági tevékenység miatt — többnyire jobb, mint a városban lakó dolgozóké. Ezzel magyarázható egyébként, hogy lelassult a városok felé történő orientációjuk. Ugyanez tapasztalható a fiataloknál is, akik szívesen mennek dolgozni a városba, viszont szívesebben laknak otthon. Az üzemek oldaláról is megvizsgálták a bejáró dolgozók helyzetét. Az üzemi baleseti és táppénzes helyzet a bejáróknál általában rosz- szabb, mint a helyben lakóknál. Az Építőipari Vállalatnál például tavaly az összes balesetek 66,2 százaléka, s a kieső napok 77 százaléka éppen a bejárókra esett. A magyarázat: az utazás, a kevés pihenés miatti fáradtság, figyelmetlenség, sokszor pedig a szakképzetlenség és a rutin hiánya. A vizsgálatról készült jelentést tegnap tárgyalta meg együttes elnökségi ülésén a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront. Az együttes elnökségi ülésen úgy határoztak, hogy az V ingázó dolgozók helyzetét folyamatosan tanulmányozzák a jövőben, legközelebb szeptemberben ismét foglalkoznak ezzel a kérdéssel és akkor megtárgyalják majd a falvakból eljáró dolgozók őszi-téli foglalkoztatásának lehetőségeit. tési bizottság elnökévé Brunn Józsefet, az újpetrei tsz elnökét választották meg. A szövetkezet elnökségébe a küldöttgyűlés egyhangúan beválasztotta Karasz Lászlót, a lippói Béke Őre Tsz elnökét. A többi bizottság létszáma háromról öt főre egészült ki. A küldöttek a továbbiakban még három fontos kérdésben döntöttek, egyrészt jóváhagyták a szövetség 1970. évi költségvetését, másrészt hozzájárultak ahhoz a javaslathoz, hogy a tag-tsz-ek kereskedelmi tevékenységének hatékonyabb ellenőrzésére, szövetségen belül egy egyszerű együttműködést — társulást — hoznak létre. Elhatározták továbbá egy 50 ezer forint összegű szociális, 120 ezer forintos kulturális és 30 ezer forintos verseny- alap létrehozását. — Rné — Ma országos szabóverseny Pécsett Keller Miklós, az 1. az. férfiszabóság vezetője egy zakó ösz- szeállításán dolgozik A Jókai utcai női szabóságban készítették ezt a francia divatkabátot Árokba lökte, elhagyta gyermekét T r r íz ev Legfelsőbb Bíróság ítélete Gyöngyösi Józsefné Póth Anna, 21 éves pécs-vasasi lakos sorozatos nézeteltérésbe került élettársával, végül a férfi az asszonyt két és fél éves leányával együtt — kizárta a lakásból. Az asszony elhatározta, hogy megszabadul gyermekétől. Egy este, — mint annak idején megírtuk — az apróságot elvitte a Pécsi-víz partjára, az árokba lökte, s otthagyta. Agika az árokból nem tudott kijönni, összetörte, zúzta magát, de szerencsére másnap reggel véletlenül — egy arra járó észrevette s megmentette. Az elsőfokú bíróság az asszonyt előre kitervelt módon elkövetett emberölés kísérlete miatt ítélte el. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében a cselekményt különösen kegyetlen módon elkövetettnek is minősítette. — A Legfelsőbb Bíróság ezért a rendkívüli embertelenséggel, gátlástalanul végrehajtott emberölési kísérletért az asszonyt 10 évi szabadság- vesztésre ítélte. Ablakot keresnek a légrétegen át Startra kész az Apolló 14.? Az Asztronautikai Szakosztály vezetője az Apolló mentőakcióról Amióta James Lovell jelentette Houstonnak, hogy az Apolló 13. veszélyes helyzetbe került, ismét a világűrkutatással kapcsolatos kérdések állnak a közérdeklődés előterében. Mindenki jósol, mindenki magyaráz, ta* Ián csak a legilletékesebbek, az űrhajózást valóban ismerő szakemberek tartózkodóak, óvatosak. Abból a beszélgetésből, amelyet tegnap délelőtt Érdy-Krausz Györggyel, a MTESZ Asztronautikai Szakosztályának vezetőjével folytattunk, mindenesetre ez derül ki. A Magyar Rádió és Televízió űr-kommentátora, több repüléssel, illetve űrhajózással kapcsolatos könyv szerzője a MÉV KISZ bizottságának meghívására az űrhajósok napja alkalmából érkezett Pécsre. Uránbányász fiatalok előtt tartott nagysikerű előadása után magától értetődően elsőként mi is az Apolló-űrhajóval kapcsolatos fejleményekről kérdeztük. — ön szerint is meteorit okozta a bajt? — Ez a legkézenfekvőbb feltevés. Tudom, ilyen esetekben ezernyi lehetőség jut az emberelő eszébe. Előadásom egyik hallgatója például szabotázsról elmélkedett. ez azonban felesleges dolog az űrkilövő bázis nem I Hyde-park. Mint ismeretes, a Az otthoni könyvespolccal kezdődik Egy év — egy járás — egy körzeti könyvtár Országos ankét a kis falvak könyvellátásáról Az ankét előtt tettem fel e kétkedő kérdést: — Ha valakinek pénze is, igénye is van, akkor elsősorban magánkönyvtárat gyűjt. Éppen ezért nem az igazi, értékes olvasóréteg vész-e el folyamatosan a könyvtárak számára? A könyvtárosok azonban ezt felelték: — Azok a legjobb kölcsönzőink, akiknek házikönyvtáruk is van. Mert az olvasás olyan csábító, hogy aki igazán a rabja lett, általában nem győzi pénzzel, s közkönyvtárba is eljár. Ezen kívül a közkönyvtáraknak tájékoztató feladatuk is van, ha például egy szőlész az egész szakirodalmat el akarja olvasni, ezt csak a könyvtárak ajánlásával és kölcsönzésével teheti meg. Igen ám, de az ország lakosságának fele még mindig falun, s felének is majdnem a fele egészen kicsi faluban él. Már pedig a szakemberek szerint évente legkevesebb négyszáz könyv szükséges ahhoz, hogy egy községi könyvtár úgy-ahogy lépést tartson az idővel. De egy-agy pici falunak hol van ehhez pénze? Hiszen a könyvek szokásos 30 forintos átlagárával számítva mindez évi 12 ezer forintot igényel. Erről a gondról beszéltek tehát a nyolc megye könyvtárosai, miután Bemics Ferenc, a Baranya megyei Tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője megnyitotta a kétnapos ankétot. Előbb Páldy Pál, a Könyvtáros című szaklap főszerkesztője tartott előadást lapjának a könyvtárpolitikai célok népszerűsítésében vitt szerepéről, majd Szente Róbert, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ osztályvezetője. A falukörzeti ellátás kérdéseinek alakulása hazánk ban az elmúlt 10 évbea címmel. Utána vitát rendeztek, majd a pécsváradi körzeti könyvtárba indultak. A kétnapos eszmecsere első napján végül is a következő vélemény alakult ki: az úgynevezett kisközséges megyékben a tanácsokhoz hasonlóan a könyvtárakat is körzetesíteni kell, mégpedig körülbelül két ötéves terv ideje alatt, s előbb csak ott, ahol ez könnyen és főleg olcsón megoldható. Ez a folyamat egy-két helyen már régen megindult, s kár, hogy az országos szervek nem karolták fel, mert csak a kölcsönzés arányában 15 százalékos növekedést eredményezett. Szente Róbert most azf javasolta: a minisztérium legalább évente egy járásban egy körzeti könyvtár létesítését segítse elő, akkor tíz év múlva megoldódik a kérdés. FSldeasy Dénes startot hosszantartó eUcnőrzési munkák előzik meg; min. den csavart, minden drótot, minden csatlakozást tucatnyi ember kontrollál. A kilövőhely környékén még Amerikában sem tartózkodhat illetékitelen. A meteoritveszély tehát reálisabb, bár ezzel kapcsolatban is le kell szögeznem: ritka dolog az ilyen karambol. — Bárhogy is történt, az Apolló 13. haza felé tart. A visszatéréssel kapcsolatos pályamódosításokról, illetve a holdkomp mentőhajóként való felhasználásáról mi a szakember véleménye? — Bravúros akció volt. A holdkomp eredeti funkcióját is jól teljesítette, de most különösen jól vizsgázott. A pályamódosítás, illetve a Hold vonzási körzetéből való kiszakadás tökéletesen sikerült. — Az Apolló 13. utasai egy délelőtti hír szerint pihenőre tértek. Ez azt jelenti, hogy túl vannak az izgalmakon? — Ellenkezőleg. Az akció neheze most következik. A földre való visszatérés normális körülmények között sem könnyű dolog: mint ismeretes, az űrhajónak „ablakot” kell találnia a légrétegen át. A szó legszorosabb értelmében egy csatornán á,t kell (meghatározott szögben) földet érnie, s ez bizony minden esetben izgalmakkal jár. A mostani helyzet példátlan. A parancsnoki kabin, melynek le kell majd ereszkednie a Csendes óceán vízé- re, egyelőre egyben van a holdkomppal. Sőt: a holdkomp két része is együtt van még. A leszálló fokozatnak a Holdon kellett volna maradnia. de most a parancsnoki kabinon van, s növeli az amúgyis jelentős súlyt. A fékező rakétarendszer és az ejtőernyők ezt a hatalmas szerkezetet képtelenek biztonságosan földretenni, feltétlenül sor kerül hát a holdkomp leválasztására. — Hogy hogyan és mikor — ezt egyelőre senki sem tudja, jósolni meg nem szívesen jósolok. — Pár nappal ezelőtt egy kishír arról tudósított, hogy az Apolló 14. is startrakész. — Én is felfigyeltem erre a hírre, sőt arra is. hogy egy ugyanilyen információ az Apolló 12. indulásakor is megjelent. Mindezek alapján nem lepne meg, ha a mentőakcióban szerepet kapna egy másik űrhajó is. A repülő űrszerkezetek összekapcsolása ma már nem okoz túl nagy gondot, s egy égi randevú sok mindent megoldhatna ... Békés Sándor Ómegahangverseny Pécsett A Színház tér előadás előtti zsúfoltságában két nyurga hosszúhajú ifjonc szegődött mellém jegyvásárlás ürügyén. „Az Omega olyan oltári klassz volt, hogy két előadás is kevés belőle” és hogy az én korosztályomat ez úgysem érdekli — mondták, de közben felismerhettek, mert mielőtt szólhattam volna, megjegyezték, hogy a „teenager randevúk sem rosszak a Pannóniában” és gyorsan kereket oldottak. Hozzászoktam már, hogy ami a teenage- reknek „oltári klassz”, arról nekem egészen más is lehet a véleményem, mégis fokozott érdeklődéssel ültem be a nézőtérre, s nem kellett csalódnom! Az Omega együttes jazz-es afro-cuban elemekre épített hatásos zenekari szignálja után (melyben különösen Presser Gábor orgonaszólója vonta magára a figyelmet) sorra jöttek a régi és új lemezsikerek (Tűzvihar, Spanyolgitár legenda, Halott virágok, Az udvari bolond kenyere). Az együttes lüktető kíséretének inspirációjára Kóbor egyre forróbb maga- biztossággal, rendíthetetlenül énekelt átadva magát az ex- tázis gyönyörének. A Kérgeskezű favágókban Laux József remekelt többperces dobszólójával, majd Presser Gábor a közelmúltat idéző j 1958-as boogie-woogie clubban című számával aratott nagy sikert Az első rész két lemezről jól ismert sikerszámmal (Naplemente, Tékozló fiú) zárult. A szünetben gyors interjút kértem a fiúktól. — Milyen terveik vannak a jövőre vonatkozóan? Benkő Laci: — Ezt a turnét holnapután fejezzük be, utána piájus 20-ig szabadok vagyunk. — Mit csinálnak szabadidejükben? — Dolgozunk, méghozzá keményen! Ezen idő alatt írjuk és gyakoroljuk de azokat a számokat, amelyeket május 20-a után jugoszláviai, majd franciaországi koncertjeinken is szeretnénk szerepeltetni, itthon pedig még a nyár folyamán lemezre venni. — Mikor hallhatjuk mi ezeket a számokat? — Az ősz folyamán új nagylemezünkön egészen biztos. — És milyenek lesznek a számok? Kóbor: — Egyelőre hétpecsétes ti- tok, meglepetésnek szánjuk! — Van viszont egy örömhírünk: mindkét nagylemezünk erősen halad az „aranylemez” felé. Mi is drukkolunk, hogy melyiknek sikerül előbb célba érnie. Molnár: — Legyen szíves tolmácsolja annak az egy-két fiatalnak, aki előadás közben cukrot dobált a színpadra, hogy a cukrot igen, de a dobálózást nem szeretjük. Méregdrága a berendezésünk, de azért cukorra még van pénzünk. Benkő Laci: — Pécsett és környékén viszonylag nagy a kedvelőink tábora. Ókét és a Teenager Randevú Klub tagjait szeretettel üdvözöljük. A második részben a lemezekről jól ismert melódiák hallatára egyre jobban „begerjedő” közönség lelkes (most már kulturált) újrázásai közepette csupa sikerszámokat hallhattunk, (Egy lány nem ment haza, Ballada a fegyverkovács fiáról, Tízezer lépés, Gyöngyhajú lány, Petróleumlámpa) temperamentumos, stílushű előadásban. Bornemissza Géza — Költő gimnazisták körében. Tegnap, április 15-én Pákolitz István József Attila- díjas költő találkozott a Pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola diákjaival egy irodalmi délután keretében. i. t
