Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

mo. április 15. •rnmommi ttamo« 99 JSa Kloss kapitány — de csak augusztusban Nagy „S Pécsett! Négyórás nonstop műsor a PVSK-pályán Kicsit bosszankodva vette tudomásul a megye lakossá­ga, hogy az évenként Buda­pesten a Népstadionban meg­rendezésre kerülő Színész— Újságíró mérkőzést a tévé nem közvetíti, következés­képpen a lakosság zöme kénytelen lemondani a nagy élményről. Nos, ezúttal a Magyar Új­ságírók Szövetsége — a Mű­vészeti Dolgozók Szakszerve­zetének egyetértésével — Pé­csett a PVSK-pályán is meg­rendezi a mérkőzést június 21-én, illetve esős idő esetén a következő vasárnap, 28-án. A műsor körülbelül négy órás lesz és neves művészek, illetve táncdalénekesek lép­nek fel. Néhány név: Alfon­zé, Zalatnai Sarolta, Kibédi, Harangozó Teréz, Kabos, Psota Irén és Major Tamás és sokan-sokan mások. A közreműködő tánczenekarok­ról csak annyit, hogy jelen pillanatban tárgyalnak az Illés, Omega és Metró együt­tessel, a Stúdió 11 zenekar szereplése pedig már biztos­nak mondható. A Magyar Újságírók Szö­vetségének képviselői tegnap tárgyaltak a Dunántúli Napló illetékeseivel a program le­bonyolításáról. A SZUR-ra külön újság jelenik meg „Tű­ké parádé 70” címmel, ugya­nis minden évben ezután megrendezésre kerül Pécsett a mérkőzés. A SZÚR buda­pesti mérkőzésén — május utolsó napján — r észtvesz ' Kloss kapitány is. A hazánk­ban közkedvelt lengyel szín­művész augusztus 10-től kez­dődően a Magyar Újságíró Szövetség vendégeként Bala­tonon tölti évi szabadságát és e három hét alatt — a Du­nántúli Napló meghívására — valószínű Pécsett is eltölt egy teljes napot. Még egy elméleti tömb — új nővérotthon Fogorvosképzés Pécsett Dr. Farádi László egészségügyi miniszterhelyettes tá/ékoztatója Az Arturo Ui vitája Dr. Farádi László, az egész­ségügyi miniszter első helyet­tese. a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem címzetes egye­temi tanára hétfőn és ked­den Pécsett tartózkodott, s kedden délelőtt megbeszélé­seket folytatott az Orvosegye­tem vezetőivel az egyetem fejlesztéséről a IV. ötéves terv időszakában. A tárgya­lásról tájékoztatást kértünk dr. Farádi Lászlótól. — Milyen új létesítmények­kel bővül a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem a IV. ötéves terv ideje alatt? — Az elkövetkező ötéves terv elkészítése még nincs lezárva, de a többé-kevésbé már biztosra vehető új léte­sítmények között megemlít­hetem az új ún. „kis elmé­leti tömb”-öt. Az épület mintegy 25—27 millió forint­ba kerül majd. itt helyezik el a biofizikai, orvosi kémiai és a biokémiai intézetet Ter­mészetesen a közeljövőben befejeződik a nagyobb elmé­leti tömb építése, valamint a nemrég elkezdett 400 férő­helyes kollégium építése is. Az ugyancsak teljesen új létesítmények között szólni kell a 80 férőhelyes nővér- szállásról. amelyet a IV. öt­éves tervben fognak felépí­teni. Az otthon négy-ötmillió forintos beruházást igényel. Több régi egyetemi inté­zetet fel kell újítani illetve rekonstrukciós munkákat kell végezni rajtuk. így a II. sz. klinika, az ideg- és elme­klinika, az urológia valamint a fül-orr-gége klinika és a bőrklinika épülete szorul fel­újításra. Van amelyiken ko­moly korszerűsítést végeznek majd, van, amelynél csak ún. állagmegóvásra töreked­nek. — A távlati tervek között szerepel-e, hogy a Pécsi Or­vostudományi Egyetem a je­lenlegi képzéstől, avagy a többi orvostudományi egye­Szakmai és közönségsiker­rel indult a dunántúli szín­házak kaposvári találkozója. A kaposvári Csiky Gergely színházban régen hallottunk olyan lelkes tapsokat, mint a Pécsi Nemzeti Színház hét­fő esti Arturo Ui előadásá­nak záróképe után. A közön­ség percekig ünnepelte a da­rab főszereplőit. A Somogyi Néplap kritikája * elismerő méltatással szól a Sík Fe­renc rendezői stílusérzékéről. Rendezésében a brechti szín­pad ismerete és tisztelete szerencsésen kiegészült a rendező egyéni elképzelései­vel. Sikerült megvalósítania a mű tragikomikus stílusá- j nak összetett hatásait, a já- ! tékosság és az iszonyat ket­tősségét. Kiemeli a kritika Sík nagyszerű rendezői ötle­teit, az újságárus asszony szerepeltetését a darabban a Tegnap elindult a zsalu Izgalmas napok a Misinán Hetvenöt tonnás acél-muff kúszik tegnap reggel óta a misinai tv-torony csúcsa felé: sok hónapi szünet után meg­kezdődött az erkélyépítés. Mint arról már többször be­számoltunk, a 172 méter ma­gas torony kivitelezésének ez a most sorrakerülő munka lesz a legizgalmasabb ak­ciója. A 25 méter átmérőjű, pókhálószerű acélzsaluzatot a torony tövében szerelték ősze. s most centiről centire haladva egyben emelik fel a 83. méterig, ahol az első er­kély kerül majd kialakításra. A tornyot tegnap számos magas beosztású építőszak­ember, műszaki dolgozó ke­reste fel — ilyen nagy súlyt Magyarországon még soha­sem emeltek ilyen magasra. A 75 tonnás monstrumot hat 4x4 centiméteres négyzetvas tartja. A hihetetlenül nagy emelő erőt hat svéd hidrau­likus berendezés produkálja, melyeket a Miskolci Állami Építőipari Vállalat szakem­berei üzemeltetnek. Az első napi teljesítmény: közel 10 méter volt. Az idő­járás nem kedvezett túlságo­san. de igazi akadályt se je­lenthetett: az építkezés min­den embere türelmetlenül várta már ezt a napot. A téli hónapok tétlensége után meet már zsúfolt lesz a „misinai program”. A 10. méter után leállnak az emeléssel — eb­ben a magasságban ugyanis egy összekötő híd van. me­lyen csak úgy tudott átha­ladni a zsalu, hogy „kapu­kat” hagytak rajta. Ma és holnap ezeket a kapukat is elzárják: az acélpókháló te­hát teljessé válik. Az első erkélyszintet előre­láthatóan három nap alatt érik el. Ezt követően huszon­négyre növelik a tartőrudak számát, majd megkezdődik a zsaluzat betonnal való feltöl­tése. Ha ezzel a munkával temen folyó képzéstől eltérő feladatot kap? — Mint ismeretes, jelenleg a budapesti és a szegedi or­vostudományi egyetemen fo­lyik fogorvos képzés. A IV. ötéves tervben szeretnénk Pécsett is megindítani a fog­orvosképzést. A jövendő fog­orvosok, mint az eddig is tör­tént, körzeti teendőket lát­nának el. Mérsékelt létszámú képzést indítunk, évente mintegy 20 fogorvost bocsá­tana ki az egyetem. — Várható-e a jövőben változás a pécsi egyetemre felvett hallgatók számát te­kintve? — A felvételi létszám a jelenlegihez képest nem mó­dosul. — Miniszterhelyettes elv­társ már évek óta tart rend­szeresen előadásokat a Pécsi Orvostudományi Egyetemen közegészségtanbóL Az elkö­vetkező években is hallhat­ják majd a hallgatók az ön előadásait? — A radioaktív anyagok alkalmazásával kapcsolatos közegészségügyi feladatokkal foglalkozom. Azt hiszem ez nagyon aktuális téma, mert mind az iparban, mind a gyógyászatban egyre inkább tért hódítanak ezek az anya­gok. A későbbiekben is foly­tatni kívánom ezt a fontos és korszerű témát. Marafkó László is végeznek, már 420 tonna súly függ majd a levegőben. A szerelés egyébként fent- ről lefelé halad: az utolsó erkély — tehát a nyolcadik, — a 42. méteren épül majd fel. A nem mindennapi akció egvik irányítója érdeklődé­sünkre elmondotta: a start ki­tűnően sikerült, a berende­zések jól működnek, tehát most már csak az kell, hogy az időjárás is kedvező legyen. B.S. — Vitadélután. A fejlesz­tési alapok képzésének, fel- használásának elméleti és gyakorlati problémáiról áp­rilis 15-én délután 3 órai kezdettel a Technika Házá­ban vitadélutánt rendez a Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei csoportja. Vita­indító előadást tart dr. Né­meth Lajosné, a Beruházási Bank megyei igazgatóhelyet­tese. Fűiének, ha kell — Lesz-e továbbfűtés a távfűtéses lakásokban áp­rilis 15-e után — számos olvasónk kérdését továbbí­tottuk a pécsi Hőszolgálta­tó Vállalat vezetőihez. Sarkadi György főmér­nök: — Nem állunk le a mai napon, bár a hivatalos fű­tési idény befejeződik. — Így az időjáráshoz iga­zodnak, nem a rendelethez? — Mindkettőhöz, hogy pontosak legyünk. A sza­bályzat megengedi, ha egy napon a hőmérséklet plusz 10 fok alatt marad, vagy három napon át a hőmérő higanyszála nem éri el a plusz 12 fokot, akkor fűteni kell a lakásokat. — A fűtési költség a vál­lalatot terheli? — Ha április 16-án és 17-én fűtünk, a lakó ezért nem fizet. De ha 18., 19., 20-án is igénybe veszik a távhőszolgáltatást, akkor már egybeszámoljuk az öt napot és a hónap végén számlázzuk. — Mennyit számolnak a pótfűtésért? — Hat fillért légköbmé­terenként. Gyakorlatban úgy néz ki, hogy a két és félszobás lakások bérlői na­ponta kilenc forinttal fi­zetnek többet, mint eddig. — Hogy igazodnak el a távfűtéses épületekben la­kók? — Külön tájékoztatót ké­szítettünk, s ezt minden bérlőnknek megküldtük. — nist — Befejeződött a termelő létesítmények alapozása Az idén talpra áll a BCM Eddig a föld alatt dolgoz­tak a Beremendi Cement- és Mószmű építői, most azonban fordulópontjához érkezett az építkezés: tegnap befejező­dött a BCM összes termelő létesítményének alapozása. Most a látványosabb munka következik, a hatalmas gyár teljesen kiemelkedik a föld­ből. Jaszenovics Miksát, az Építőipari Beruházási Válla­lat beremendi kirendeltség- vezetőjét kértük meg, hogy vázolja fel a munkálatok ed­digi szakaszait. — Mint ismeretes, az épít­kezés az idén tavasszal a A múlt év végén jelent meg a könyvesboltokban Drótos János, „Jövedelem- vizsgálat a termelőszövetke­zetekben és állami gazdasá­gokban” című könyve, amely arra ad választ, hogy az új mechanizmus keretei kö­zött az üzemek milyen szem­pontok szerint számítsák ki a jövedelmezőséget. A szerző tegnap Mohácson a Filmszínházban tartott elő­adást főkönyvelők, üzemgaz­dászok és revizorok részére. Lapunk munkatársának nyi­latkozva kijelentette: — Ma még az üzemek könyvelői és a termelést irá­nyító szakemberek nem be­szélnek egy nyelvet, nem­csak a mezőgazdaságban, de az iparban sem. A könyvelő feldolgoz és elemez, a szak­ember pedig termel s e kettő között nincs mindig szinkron. A könyvelés által kidolgozott önköltségi és jövedelmező­ségi mutatókat tulajdonkép­pen a szakembereknek kéne felhasználniok. Ez azonban gyakran nincs így, aminek egyik oka, hogy a mutatók nem a szakemberek nyelvén készülnek. A mezőgazdász nem idátten, percben vagy mázsában,' hanem katasztrá- lis holdban gondolkodik, ha a műtrágya felhasználásáról, a teméshozamról vágy a jö­vedelmezőségről van szó. Az a helyes, ha az önköltségi, nyereségi mutatókat is így kapja meg. Előadása során a jövedel­mezőség és költségtényezők vizsgálatánál a nyereségtö­meg szemléletből indult ki. A múltban sok vitára adott okot az állandó — vagy ré­gebbi szóhasználattal közve­tett — költségek ágazatokra történő elosztása. Az előadó szerint az állandó költsége­ket nem szükséges elosztani az ágazatokra sem pedig ter­mékre, ezt a költséget csak a gazdaság egészére kivetve kell nézni. Vizsgálat tárgyá­vá csak a változó költségeket kell tenni, az önköltség vizs­gálatánál is helyesebb terme­lékenység helyett kapacitás egységre vetíteni a költsége­ket. A túlzott egyoldalú ön­költség szemlélet gyakran megtévesztheti a vezetőt — csak önköltség szemlélettel például nem volna érdemes legelőt javítani. Csak a vál­tozást szabad vizsgálni, tehát a többletráfordítást kell szembeállítani a többletter­meléssel és ez a döntő kü­lönbség az önköltségszámítás és a jövedelemszámítás kö­zött. Az előadás fő mondani­valója az volt. hogy a nye­reségtömeg szemléletből ki­indulva a jövedelmezőség vizsgálatot minden esetben az önköltségvizsgálat elé he­lyezte, s a mutatókat nem mázsára, hanem következe­tesen területegységre vetít­ve vizsgálta meg. s ezzel nagymértékben felkeltette a résztvevők érdeklődését a kérdés mélyebb összefüggé­sei iránt. — En4 — harmadik évébe lépett. Az első évben a gyárépítéshez szükséges felvonulási épüle­tek, a vasút- és az úthálózat készült el, egyszóval a BCM- et bekapcsoltuk az ország vérkeringésébe. A második évben elkészült a termelő lé­tesítmények alapozása, köz­tük a malomcsarnok résala­pozása. A harmadik szakasz napjainktól számítódik, most kezdődik a látványos munka: a BCM talpra áll, azaz elké­szülünk a termelő létesítmé­nyek felszerkezeteinek össze­szerelésével. Ezzel párhuza­mosan kezdetét veszi a tech­nológiai szerelés is. Már ér­keztek kisebb-nagyobb be­rendezések, a héten az NSZK- ból várunk szállítmányt. Év végére tehát az összes termelő és nem termelő léte­sítmény állni fog — illetve egyesek már el is készültek — íme a sor: a kőtörő, az átöntő épület, a nyersanyag tároló, a malomcsarnok, a hőkicserélő nyerslisztsiló, a kemencealapok, a klinker hűtő, a TMK-műhely, a fő­trafó, a központi kazánház és a központi irodaépület — Milyen műszaki érde­kességei lesznek az építke­zésnek? — kérdeztük a fő­mérnöktől. — A BCM legmagasabb épületei a nyerslisztsilók. A két, egyenként hetven méter magas torony csúszózsaluzás­sal készül el. A beruházás költségeiből az építési munkák értéke 1 mil­liárd, a gépeké, berendezése­ké 1,5 milliárd forint. Eddig beépítettek 500 milliót. Ami a határidőket illeti, ezeket jelentősen előre hozták, s ez körülbelül 4,5 millió dolláros megtakarítást jelent a nép­gazdaságnak. Az újabb tervek szerint 1972. április 4-én az első, augusztus 20-án pedig már a második kemencesor is üzemelni fog. történelmi fordulatokat jelző táblák helyett sajátos lükte­tést adva ezzel a dráma két­irányú feszültségének. Hau- mann Péter Ui-alakítása kü­lön tanulmányt érdemelne, fő értéke a tragikum és ál­komikum összhatása — kitű­nő felfogásban és ragyogó eszközökkel... A zárókép ha­tása alatt szinte megdermed az ember” — írja egyebek közt a kritika, hangsúlyoz­va, hogy mementóképpen kü­lönösen lélekbemarkoló érzés megtekinteni ezt a drámát ma. 1970. május 9-e előes­téjén. Az Arturo Ui szakmai vi­táját tegnap délelőtt tartot­ták meg Homann István is­mert színházi esztéta vitain­dítójával. A résztvevők csak­nem egyöntetű elismeréssel adóztak a pécsi színház elő­adásának. Maga a vitaindító is kiemelte a rendezés ere­deti felfogását. Azt, amiben eltér a brechti intonációtól, például az érzelmekre ható élőszó alkalmazását a táb­lák, feliratok helyett és a hitleri fasizmus „gőzhenger- szerű” folyamatának ábrázo­lását, a megállíthatatlanság hangsúlyát a rendezői kon­cepcióban. Hiszen, ahogyan Rajk András, a Népszava kri­tikusa és mások is kifejtet­ték — erről szól a darab: mi lesz a világgal, ha senki sem lép közbe, nem tartóz­tatja fel a kisstílű, de a gyúj­togatáshoz hatalommal bíró gyilkosokat... Talán Ruttkai Ottó, a Madách Színház igaz­gatója vitatta egyedül ezt a koncepciót, a darab eredeti címéből (Arturo Ui feltar­tóztatható fölemelkedése) ki­indulva. Székely György, a Színháztudományi Intézet igazgatója — másokkal együtt — a rendező koncep­cióját fogadta el ebben a kérdésben. Lukácsy András Haumann Péter lélektanilag kitűnően felépített alakítá­sát méltatta. Abban megegyeztek a hoz­zászólások, hogy kiemelke­dően jó Arturo Ui alakítást láthattunk. Finoman árnyalt, egyéni eszközökkel megoldott alakítás ez, amely ugyanak­kor valóságos beszédtechni­kai bravúr is egyben. Van benne némi Chaplin-rokon- ság, mint csaknem vala­mennyi eddigi Ui-alakítás- ban is. Haumann Péter azon­ban sikeresen elkerülte ennek a veszélyeit. A találkozón tegnap este a veszprémi Petőfi Színház Arbuzol előadásával (Egy boldogtalan ember boldog napjai) folytatódott. Wallinger Ma és holnap Pécsett: Országos építőipari gépészeti konferencia Kezd hagyománnyá válni, hogy Pécsett időnként össze­jönnek az ország építőipará­nak gépészeti szakemberei, hogy kicseréljék tapasztala­taikat és megtárgyalják a fej­lesztés legújabb lehetőségeit. Idén harmadszor rendezi meg a Gépipari Tudományos Egyesület pécsi szervezetének építőgép szakosztálya a III. országos építőipari gépészeti konferenciát, amelyen köze! 200 résztvevő számára kiváló szakemberek tartanak elő­adásokat egyebek közt a kis- és nagyteljesítményű beton­gyárakról, az építőipari eme­lőgépek fejlesztési irányairól, valamint a házgyári elemek szállításának időszerű kérdé­seiről. A kétnapos konferen­cia . külön érdekessége lesz a francia Poclain-cég építőipari gépbemutatója, amelyre ma délután az Építőipari Válla­lat újmecsekaljai munkás- szállóján kerül sor. A bemu­tató alkalmából Pécsre érke­zik a budapesti francia nagy- követség kereskedelmi taná­csosa, valamint a Poclain-cég főmérnöke ée más vezetőt Jövedelmezőséget avagy önköltséget számítsunk? Szemközt az olvasókkal Pécsi siker Kaposváron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents