Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

2 1970. március 5. iraturnttm tvamo Péter János parlamenti beszámolója külpolitikánk céljairól A kormány elnökének expozéja után szünet kö­vetkezett. Szünet után Vass Istvánná elnökleté­vel folytatta munkáját az országgyűlés, s Péter Já­nos külügyminiszter emel­kedett szólásra. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! — Az a feladatom ezzel a külpolitikai beszámolóval, hogy csatlakozva a Fock Je­nő elvtárs által előadott kor­mánybeszámolóhoz, nemzet­közi kapcsolataink alakulá­sáról szóljak, s ezek tükré­ben a nemzetközi viszonyok legújabb változásairól, leg­alábbis néhány változásról. — A jelenlegi. nemzetközi viszonyokat nagyarányú moz­galmasság jellemzi. Ez nem * 1 egyszerűen felszíni jelenség, nem véletlen a jelenlegi vi­szonyok között. A sokféle, különböző szintű utazások­ban és tárgyalásokban a nemzetközi erőviszonyok vál­tozásai — számunkra kedve­ző változásai — tükröződ­nek. Egy pillanatra sem fe­lejthetjük azonban el, hogy egyrészt a felszín alatt nagy veszélyek aknái rejtőznek, másrészt fölöttünk a hábo­rú és a termonukleáris há­ború veszélyei is gyülekez­hetnek Időnként. Ebben a nagymértékű mozgalmasság­ban a mi kormányunk na­gyon tudatosan, a lehetősé­geket gondosan felmérve, a marxista—leninista kül poli­tikai elvek körültekintő al­kalmazásával, nemzeti és nemzetközi érdekeink össze­hangolásával vesz részt Biztató jelelt — Az «Smúlt hónapokban számos kétoldalú tárgyalás bontakozott ki Európában és a világ más tájain is. Szov­jet-amerikai megbeszélések kezdődtek Helsinkiben és (ffj.ytatódnak Bécsben az em­beriség jövőjét nagyon lé­nyegesen érintő kérdésekben. Szovjet—kínai megbeszélések folynak Pekihgben s kínai— amerikai megbeszélések foly­nak Varsóban. A magyar párt- és állami vezetés két­es többoldalú megbeszélése­ket folytatott Moszkvában, Berlinben, Prágában. Decem­ber elején Moszkvában Ká­dár János elvtárs vezetésé­vel párt- és kormánydelegá­ció vett részt az európai szo­cialista országok értekezle­tén az új — bizonyos érte­lemben új — európai válto­zások értékelése céljából. Ezt követően Kádár János elv- társ Prágába látogatott, vi­szonozva Húsúk elvtárs ko­rábbi budapesti látogatását, majd ez év jánuárjában Ká­dár János és Fock Jenő elv­társ Berlinbe utazott a Né­met Demokratikus Köztársa­sághoz fűződő szövetségi kap­csolataink fokozására és nem­zetközi téren a Német De­mokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműködésének összehan­golására. Sok kétoldalú tár­gyalás folyt közben, szovjet —magyar, magyar—román, jugoszláv—magyar, csehszlo­vák—magyar, osztrák—ma­gyar viszonylatban. Az európai béke és biz­tonság, valamint általában a világbéke szempontjából egy­aránt jelentősek azok a meg­beszélések, amelyek egyrészt a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, más­részt a Német Szövetségi Köztársaság felelős tényezői között kezdődtek eL Részben itt a parlamentben, részben a külügyminisztériumban folytattunk tárgyalásokat Wischnewsky-vel, a Nyugat­német Szocialista Párt főtit­kárával, aki nem hivatalos, de nem jelentéktelen tárgya­lásokon vett részt Magyaror­szágon. Igen sok két- és több­oldalú tárgyalásra, konzultá­cióra került sor az európai országok éllamférfiai között az európai biztonság ügyé­ben, méghozzá nem is ered­ménytelenül. Ez az érem egyik oldala. Vietnamban azonban to­vább folytatódik az amerikai agresszió, egyre aggasztóbb a helyzet a Közel-Keleten. — Nixon elnöknek — az Egye­sült Államok történetében so­ha nem látott méretű és sa­ját maga által „Nixon-dokt- rinának” nevezett — februári kongresszusi üzenete azt mu­tatja, hogy az Egyesült Álla­mok látja ugyan már a nem­zetközi viszonyok, az erővi­szonyok lényeges változását, de ebből a legszükségesebb következtetéseket még min­dig nem vonta le, A pozitív és a negatív irányba ható nemzetközi té­nyezőket egybevetve, azt le­het mondanunk, hogy a le­hetőségek kedvezőek a vitás kérdések tárgyalásos rendezé­sére, az agressziók felszámo­lására, a tartós európai biz­tonság megteremtésére s a termonukleáris háború ve­szélyei ellen a nemzetközi összefogás fokozására, de eze­ket a lehetőségeket rendkí­vül bonyolult nemzetközi fel­tételek között kell felhasznál­nunk. éléséhez, kedvező feltétele­ket az európai országok to­vábbi társadalmi fejlődése számára. Az európai biztonsági ér­tekezlet megfelelő előkészí­tése céljából egész sor két- és többoldalú tárgyalásra, megbeszélésre került sor az elmúlt hónapokban. Ebben a nagy kezdeményező erővel kibontakozó Európa-politiká­ban rendkívül fontos szerepe van a Varsói Szerződés or­szágai egységes, határozott fellépésének. Nyílt ellenzője a konfe­rencia összehívásának és a jelenlegi bizonytalan európai biztonság helyett új és haté­kony európai biztonsági rend­szer kidolgozásának nincs. — Sajnos, mégis meg kell ál­lapítani, hogy egyes körök a konferencia összehívásával kapcsolatosan különféle elő­feltételeket állitanak és arra törekednek, hogy elodázzák, s ezzel végső soron meghiúsít­sák annak létrejöttét Szeret­nénk remélni, hogy az Egye­sült Államok is megkezdi Kanadával együtt a kétoldalú, majd többoldalú eszmecseré­ket az európai országokkal az európai biztonsági konfe­rencia és biztonsági rendszer előkészítésére. A nemzetközi élet ilyen összefüggésében folytattunk külügyminiszteri megbeszélé­seket számos alkalommal a közelmúltban és készülünk újabb megbeszélésekre a kö­zeli jövőben — figyelembe véve azt is, hogy a NATO külügyminiszteri tanácsa má­jus végén ülésezik s állásfog­lalása akkor szolgálná iga­zán a nemzetközi béke és biztonság ügyét, ha addig a még nyitott kérdésekben kö­zelebb tudnánk kerülni egy­máshoz. Szélem körű ém rendszeres konzultációk Binh asszonynak, a Dél- Vietnami Köztársaság kül­ügyminiszterének magyaror­szági látogatása nagyon ár­nyalt elemzésekre nyújtott alkalmat mind a párizsi tár­gyalások problémái, mind a dél-vietnami front összefüg­gései tekintetében. Le Than Nghi elvtárs bu­dapesti látogatásai, tárgyalá­sai, a vele kötött megállapo­dások újra kifejezésre juttat­ták azt a támogatókészséget, amellyel a Magyar Népköz- társaság népe és kormánya a vietnami nép ügye mellett áll. Pák Szong Csői elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök­helyettesének és külügymi­niszterének magyarországi lá­togatása segített összehangol­ni a koreai térség problé­máit az európai biztonság kérdéseivel és a koreai kér­dést az ENSZ-beli feladatok­kal. A Szovjetunióval folytatott állandó és rendszeres kon­zultációnk szerves részeként Gromiko elvtárssal decem­berben folytatott külpolitikai eszmecserék feltárták a kö­zös lépések lehetőségét az európai biztonsági rendszer előkészítéséhez vezető úton. Januárban került sor a ju­goszláv külügyminiszter bu­dapesti látogatására, amely az európai, a balkáni és a Duna-völgyi problémák meg­tárgyalására volt hasznos al­kalom. Néhány nappal ez­előtt fejeztem be bulgáriai, majd belgiumi látogatásomat. Ezeket követően Lengyelor­szágban, Svédországban és Hollandiában lesznek olyan külpolitikai megbeszélések, amelyeknek az előkészítése már megtörtént és amelyek­nek a fő témája az európai béke és biztonság ügyének előbbrevitele. Ezeknek a megbeszélések­nek az alapján világos, hogy a különböző társadalmi vi­szonyok között élő európai országok biztonsági konfe­renciájának összehívásával kapcsolatban már csak né­hány nyitott és vitatott kér­dés van. Az európai biztonsági kon­ferencia és az európai biz­tonsági rendszer kidolgozása egymással egybetartozó, de ugyanakkor egymástól külön­álló ügy. Minden jel azt mu­tatja ugyan, hogy az európai biztonsági konferencia meg­tartását már semmiféle erő nem tudja megakadályozni, de ha mégis ez történne, ak­kor is feladatuk lenne az eu­rópai országoknak, hogy új módokon keressék az európai biztonság megmentését. A mi számunkra az európai biz­tonsági konferencia nem vég­cél. Hanem fontos alkalom a cél elérésére. A mi számunk­ra a biztonsági konferencia nem propaganda-kérdés; ál­tala lényegre törekszünk. Az európai népek békéjének és biztonságának megerősítésé­re, s ezen keresztül a világ más tájain az izzó gócok ol­tására. Mi az európai biztonsági konferencia összehívását nem kötjük előfeltételekhez, sőt meggyőződésünk, hogy az sem helyes, ha mások ilyen előfeltételeket szabnak, vagy akarnának szabni. Ilyen probléma a háború Vietnamban. 195-1-ben Fran­ciaország akkori kormányza­ta megértette a helyzetet, le tudta önmaga akkori, vélt presztízsét győzni, s vissza tudott vonulni, annak elle­nére. hogy akkor az Egyesült Államoktól biztatást kapott a gyarmati háború folytatá­sára. Franciaország akkor meg tudott szabadulni a gyarmati háború gyalázatától és ma Délkelet-Azsia közvé­leménye előtt, az egyik leg­népszerűbb ország. Az Ame­rikai Egyesült Államok kor­mányzatai, miután nem tud­tak másokat maguk helyett harcba küldeni, beléptek a vietnami háborúba. Mi kez­dettől fogva elitéltük az ame­rikai agressziót. A háború vietnamizálását célzó új kí­sérletet egyrészt az Egyesült Államok érdekei szempontjá­ból értelmetlennek, eleve si­kertelennek kell tekinteni, másrészt e kísérlet nemcsak a vietnami nép, hanem az egész nemzetközi élet ellen irányuló merényletnek minő­sül. Az Egyesült Államok előtt ma már világos, hogy Vietnamban közvetlen kato­nai győzelmet nem arathat. Arra törekszik, hogy a sai- goni bábkormányt, mentse át új korszak számára. Ma a harc a saigoni bábkormány léte körül folyik, pedig a saigoni rezsim elejtése, a saigoni rezsim lemondása elősegítené a párizsi tárgya­lások érdemlegessé válását és a politikai megoldást az 1954. évi genfi megállapodások ér­telmében. Ha az Egyesült Államok halogatja a vietna­mi kérdés békés rendezését, akkor Dél-kelet Ázsiából ki­számíthatatlan veszélyek fe­nyegetik a világot. A másik fő veszélyzóna: —, amely a világ minden más részén érezteti a hatá­sát, nehezíti a megoldást: a Közel-Kelet Amíg Izrael kormánya a kérlelhetetlen tények kény­szerítő hatása alatt tudomá­sul nem veszi, hogy — az Egyesült Államok magatar­tásának megváltozásával — nincs egyetlen nagyhatalom sem, amely provokációját tá­mogatná, vagy újabb agresz- sziói következményei ellen védelemben részesítené, ad­dig Izrael kormánya folytat­ni fogja mostani kalandor politikáját Az a legbizta­tóbb, hogy növekszik az együttműködési készség a nemzetközi élet terén Izrael meggyőzésére, a Biztonsági Tanács 1967. évi november 22-i határozata szellemében kell megoldást találni. Külpolitikánkat a Varsói Szerződés és a KGST kere­tein belül, közvetlen szom­szédainkkal. a harmadik vi­lág országaival és a fejlett nyugati országokkal a ma­gyar nép alapvető érdekei, s a nemzetközi béke és bizton­ság történelmi követelményei határozzák meg. Tekintettel arra, hogy a viszonylagos enyhülés és a tárgyalások mai időszakát a termonukleáris háború és az imperialista támadások ál­landó veszélyei alatt éljük, mi bel- és külpolitikai téren ebben az Összefüggésben a következőket látjuk felada­tunknak: Erősítenünk kell a KGSJ'-t és a Varsói Sserxődést A biztonsági konferencia előfeltételei A budapesti felhívás eélja Külpolitikai tevékenysé­günket a nemzetközi helyzet, a nemzetközi osztályerővi­szonyok alakulásának mesz- szemenő figyelembevételevel fejtjük ki. Tevékenységünk a külpolitika terén éppen úgy, mint belpolitikai munkánk­ban. arra irányul, hogy a magyar nép alapvető javait szolgáljuk, minél kedvezőb­bé tegyük a nemzetközi fel­tételeket társadalmi fejlődé­sünk számára az európai bé- ^ ke és biztonság megerősítése | réven. Az európai szocialista or- : szágok 1969 márciusában itt ! Budapesten, a Varsói Szerző- I dés politikai tanácskozó tes­tületének ülésén Európa min­den országának érdekét szol­gáló javaslatokat fogalmaz­tak meg az európai bizton­sági rendszer és konferencia előkészítésére. Ma már biztosan állapít­ható meg, hogy a felhívás kedvező nemzetközi viszo­nyok között hangzott el. Mi volt a célunk ezzel a felhívással? Az, hogy a je­lenlegi európai felszíni nyu­galmat megalapozottá tegyük, s kedvező nemzetközi felté­teleket teremtsünk a külön­böző rendszerű európai or­szágok békés egymás mellett Az európai biztonság meg­szilárdításának azonban van előfeltétele. A konferenciá­nak nincsenek, de a biztonság megteremtésének vannak. Igazi és teljes biztonság nincs Európában, amíg: 1. Teljes nemzetközi elis­merést nem nyernek Lengyel- ország mai határai; 2. a két Németország té­nyét és létét mind de facto, mind de jure minden euró­pai ország el nem ismeri; 3. a Nyugat-Berlinre vonat­kozó nemzetközi megállapo­dásokat minden illetékes tiszteletben nem tartja; 4. a müncheni egyezményt minden érdekelt ország nem­csak törvénytelennek, hanem kezdettől fogva érvénytelen­nek nem nyilvánítja. Ezek nem az európai biz­tonsági konferenciának, ha­nem az európai biztonság ki­bontakozásának az előfeltéte­lei. A Német Demokratikus Köztársaságban folytatott tár­gyalásaink, a Varsói Szerző­dés tagállamainak értekezle­tei, a Német Demokratikus Köztársasághoz fűződő baráti és szövetségi kapcsolataink alapján — figyelembe véve a Német Szövetségi Köztár- j saság képviselőivel is foly­tatott tárgyalásainkat — nem tekintjük alaptalannak azt a reményt, hogy a Szovjetunió és az NSZK, a Lengyel Nép- köztársaság és az NSZK, a Német Demokratikus Köztár­saság és az NSZK között fo­lyó eszmecsere komoly tár­gyalásokhoz vezethet. A két Németország egymáshoz való viszonyának rendezése egy­szerre szolgálná Európa né­pei s a német nép érdekeit Az előző nyugatnémet kor­mányok szélmalomharca no­vella a háborús veszélyeket Európában és mélyítette a német nép kettészakítottsá­gát. Ha az új nyugatnémet kormány Willy Brandt kancel­lár vezetésével nem él a mostani tárgyalások adta le­hetőséggel, akkor hosszú idő­re megpecsételi a német nép többfelé szakítottságát. Az európai problémák ter­mészetesen nem függetlenek a világ más tájainak problé­máitól. Sőt, azok közül nem egy — izzási hőfoka miatt — nagyobb mértékben hat az általános nemzetközi viszo­nyokra, mint az európai vi­szonyok alakulása. Sőt — ami még ennél is fontosabb — azoknak a más világtájaknak a válságai lassíthatják, gá­tolhatják, sőt lényegében le- hetelenné tehetik az európai kérdésekben való előrehala­dást Fontosnak tartjuk a Var­sói Szerződés hatékonyságá­nak fokozását, annak ellené­re, hogy javaslatokat tettünk az európai katonai szerveze­tek feloldására és új bizton­sági rendszer megteremtésé­re. Szükséges a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa te­vékenységének eredménye­sebbé tétele is, a szocialista országok gazdasági együtt­működésének általános fej­lesztésével együtt. — Ezzel az összeurópai gazdasági együttműködés feltételeit is munkáljuk. A kelet-európai szocialista országokhoz fűződő kapcso­lataink nagyarányú fejlődé­se mellett nagy érdeklődés­sel tekintünk a nyugat-euró­pai országokhoz fűződő kap­csolatainkra. Az olasz külügyminiszter magyarországi látogatását csak az ottani kormányvál­ság halasztotta későbbre. Ausztriában új összetételű kormány várható, de ez a változás — amely természe­tesen Ausztria belügye nem zavarhat bennünket ab­ban, hogy amire törekedtünk és aminek osztrák hivatalos részről eddig pozi J-' vissz­hangja volt, azt az új össze­tételű osztrák kormánnyal megvalósítani igyekezzünk. Vagyis azt. hogy a Duna- völgye két különböző rend­szerű és a történelem szám­talan szálával egymáshoz kö­tött. a helyi viszonyok miatt egymásra utalt szomszédos ország a békés egymás mel­lett élés, együttműködés pél­dáját mutassa az európai bé­ke és biztonság ügyének ja­vára. Kormányunk külpolitikája arra irányul, hogy a nem­zetközi együttműködés foko­zásával. a nemzetközi köl­csönös megértés mélyítésé­vel minél kedvezőbb feltéte­leket teremtsünk a szocialis­ta Magyarország számára — mondotta befejezésül a kül­ügyminiszter. + ULJANOVSZK: Szerdán i Uljanovszkba, Lenin szülő- . városába, nemzetközi építő­brigád érkezett, amelynek I tagjai Bulgária, Magyaror- I szág, Vietnam, az NDK, Len- } gyelország és Csehszlovákia j ifjúságának képviselői. — A | fiatal építők két hónapot dol­goznak majd a Lenin-emlék- hely létesítményein. * IjONDON: Anglia, Hol- \ landia és Nyugat-Németor- i szág képviselői szerdán Al- melo holland városban meg­állapodást írtak alá dúsított urán közös előállításáról. A j megállapodás értelmében elő­I szőr az angliai Capenhurst- ban és a hollandiai Elmelo- ban építenek üzemeket, ame­lyekben a gázcentrifuga el­járással állítanak elő dúsított uránt. A két üzem számára I a felszerelést főként nyugat­ig németországi cégek szállítják. ' A továbbiakban Nyugat-Né- 1 metország területén is léte- ‘ sitenek dúsító üzemet. ♦ LONDON: Willy Brandt, aki szerdán befejezte angliai látogatását, összesen körül­belül öt órán át tárgyalt Wil­son miniszterelnökkel. — A közel-keleti kérdést nem vi­tatták meg túlságosan rész­letesen, mert Brandt hang­súlyozta, hogy az NSZK be­folyása és lehetőségei „igen korlátozottak”, de leszögez­ték azt a közös véleményü­ket, hogy a Biztonsági Ta­nács 242. számú határozata alapján kell tovább haladni. ♦ TOULON; Szerdán reg­gel a Földközi-tengeren el­tűnt egy francia tengeralatt­járó. A hajóról az Eurydicc- ről és 45 főnyi személyzeté­ről hét óra óta nincs hír. ♦ MOSZKVA: A Szov­jetunióban szerdán végre­hajtották a soronlévő mű­holdkísérletet: földkörüli pá­lyára bocsátották a Kozmosz 32ö-ot. A műholdon elhelye­zett berendezés szabálysze­rűen működik.

Next

/
Thumbnails
Contents