Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-04 / 53. szám
1970. március 4. Dtrnímttut napio 3 Kísfilmek Baranya megye népművészetéről — Ezek a kisfilmek nem csak reklám célokat szolgálnak majd. Szeretnénk ha megyénk népművészeti hagyományait és élő népművészetét minél szélesebb körben sikerülne bemutatni az embereknek. Az idősebb generáció kihalásával sajnos mindinkább háttérbe szorulnak azok a szakmák, amelyek hivatottak a nép művészetének kifejezésére. Ügy tervezzük, hogy a megyénk területén élő idős népművészek munkáiról kisfilme- ket készítettünk, hogy ezzel is segítsük a háttérbe szorult hagyományos népművészeti ágak életben maradását és ápolását. Komlósi Sándomé a Pécsi Népművészeti és Iparművészeti szövetkezet elnöknője röviden így fogalmazta meg az elképzelését. — A Dunántúli Napló január 22-i számából értesültünk arról, hogy újjáalakult a komlói amatőr filmesek szakköre. Ekkor született meg az az elhatározásunk, hogy a fiatalokkal jó volna felvenni a kapcsolatot hiszen terveik között az is szerepel, hogy az elkövetkező időben több kis- film forgatását is szeretnék elkezdeni. Gondoltuk, ha ők forgatni akarnak és mi hozzájuk fordulunk népművészeti jellegű kisfilm készítése céljából, szívesen egyeztetik velünk a programjukat. Témánk bőven van. Ezek közül érdemes megemlíteni Gelencsér Sebestyén elhunyt siklósi fazekasmester munkásságát és a mohácsi feketemázas edények elkészítésének munkafázisait dokumentáló kisfilmek terveit. Hol láthatja majd a közönség Baranya megye népművészeteiről szóló kisfilme- ket? — Tudomásunk szerint a komlói amatőr filmesek klubja nyolc milliméteres filmfelvevő gépekkel rendelkezik, ez sajnos azt jelenti, hogy az elkészült kisfilmeket csak magnetofonról lehet „beszéltetni” és a legjobb akarattal is maximálisan jelenet szinkront érhetünk el. A kisfilmeket ezek alapján hivatalosan mozi műsorba nem lehet beütemezni, ezért azt tervezzük, hogy Pécsett és vidéken a különböző művelődési házakban fogjuk bemutatni a közönségnek a művelődési autó programjához kapcsolódva. A kultúra „fellegvárai6i 230 ezer kötet — az ü?emi dolgozóknak Szót kérnek az ősnyomdászok Állítólag a legnagyobb az országban. Az SZMT Központi Könyvtárának Hírlapolvasója ideális helyen, a Színház téren van. Naponta több mint 150 ember fordul meg itt. Van, aki éppen csak beugrik a korzóról, hogy kedvenc lapját elolvassa, van, aki estig is elüldögél. Es vannak merénylők is, akik minden felügyelet ellenére ármányos módon zsilettpengével kivagdossák a magazinok legszebb fotoit. A hátsó helyiségekben, „örök neonfényben’' dolgoznak a könyvállomány istápolói. Mint mindegyiknek, ennek a könyvtárnak is nem is akármilyen. A múlt század második felétől kezdődően kialakultak az egyes szakmák szakszervezeteinek, a munkásegyletek könyvtárai, amelyeknek anyagát azután 1939—40-ben összevonták a „Szociáldemokrata és Szakszervezeti Munkás Könyvtáriba, amelyet a Zrínyi utcában helyeztek el. Ennek az anyagnak nagyrészét a " németek 1944-ben megsemmisítették, de a fennmaradó állomány képezte az 1955-ben létrehozott központi könyvtár alapját. Jelenleg több mint 230 ezer kötete van az üzemek ellátására hivatott könyvtárnak, 31 ezer beiratkozott olvasóval, s a hálózatba 155 könyvtár tartozik Baranyában. — Dicsekvés nélkül állíthatom, hogy országosan is előkelő helyen állunk, bár olyan komoly ipari megyével, mint Borsod, nem tudunk versenyezni — mondja Schmidt Károly, a könyvtár igazgatója. — Az olvasók száma a dolgozók számához viszonyítva nálunk nagyon jó. Az ötéves terv végére a központunk azt a célt tűzte ki, hogy országosan a dolgozók 25 százaléka legyen beiratkozott olvasója a könyvtáraknak. Nálunk ez az arány 25,7 százalék. — A bérből és fizetésből élő szak- szervezeti tagok 28,2 százaléka olvas. Nemrégiben az épület kissé megroggyant, s biztonsági okokból a falakat belülről is megtámogatták. — Nemcsak emiatt, de a távlati terveink szerint is jó lenne egy korszerű, kényelmes hely a számunkra. Az állomány egy részét itt őrizzük, a többi az üzemeknél van. Egy könyvtár akkor működik jól, ha az állomány minél jobban „forog”, cserélődik, s ezt az szolgálná hatékonyan, ha meg tudnánk oldani a helybenkölcsönzést. Nem feltétlenül a belvárosra gondolunk helyileg, itt amúgyis sok könyvtár van. Az SZMT mellett Baranyában nem működi művelődési ház, ezért a könyvtári munkán kívül egyéb feladatok is hárulnak ránk. Sokoldalúságunkat bizonyítják a Hír- lapolvasóban rendezett kiállítások, író—olvasó találkozók, konferenciák. Schmidt Károly ezermester hajlamú ember. Maga tervezi az egyes üzemi könyvtárak bútorzatát, berendezését, s ha kell, meghívókat, prospektusokat is. — Az előírás szerint a kétezernél több dolgozót foglalkoztató üzemekben lehet függetlenített könyvtárost alkalmazni. Baranyában viszont csak két ilyen üzem van: a két bánya. Ezt olymódon próbáljuk áthidalni, ahogy a Mohácsi Farostlemezgyárban is tettük: habár a létszám nincs akkora, de az üzem függetlenített könyvtárost fizet, aki ezen kívül általános kultúrmunkát is végez, s segít a fiókkönyvtáraknak a módszertani kérdésekben. — Ugyanígy lesz a Szigetvári Konzervgyárban, s később a Porcelángyárban és Bőrgyárban is. Három napot az egyikben, három napot a másikban tölt majd a könyvtáros. 11 budapesti külföldi követség küldi rendszeresen a legszebb sajtótermékeket a könyvtárba. összesen 328 folyóirat jár a Hírlapolvasóba. Valóságos kis kincses- bánya tehát ez a könyvtár. A tanulni vágyó dolgozók 5 féle nyelvleckét, diafilmeket kölcsönözhetnek a szükséges technikai eszközökkel egyetemben. S ha a könyvtárosoknak egy kissé több idejük maradna, egészen komoly kis lemezarchivumot állíthatnának össze a meglévő, de egyelőre még rendezetlen anyagból. A folyóiratok közül nagyon sok nem tartozik a könyvtár gyűjtőköréhez, eldobni viszont kár lenne ezeket a szép és értékes példányokat. Ezeket a folyóiratokat a könyvtár körözteti több pécsi és baranyai üzem között „Életemben nem láttam még ilyen szép dolgokat” — mondotta az egyik üzem dolgozója legutóbb, mikor kezébe került a Fotografie és a Mechanics Illustrated egy-egy száma. Marafkó László Április 11-én rendezik meg Balatonszárszón a Józseí Attila szavalóverseny országos döntőjét. A legjobb pécsi szavaló kiválasztása érdekében március 6-án, délután 3 órakor a Polláck Mihály Építőipari Technikumban tartják a szavalóverseny városi elődöntőjét. Az elődöntő 34 jelentkezője közül két kötelező Józseí Attila- és egy szabadonválasz- tott vers elmondása után dönti el a zsűri, hogy ki lesz az az egy versenyző, aki városunkat képviseli Balatonszárszón. Fametszettel díszített könyvoldal az 1400-as évekből Félezer éves könyvlelet Pécsett Sajtótájékoztató az útlevélrendeletről További könnyítések Kedden a Belügyminisztériumban sajtótájékoztatón ismertették az Elnöki Tanácsnak az útlevelekről most kiadott törvényerejű rendeletét, az ezzel kapcsolatos kormányrendeletet és a végrehajtásról szóló belügyminiszteri szabályozást. Rácz Sándor rendőr-vezérőrnagy, bel- ügyminiszter-helvettes megnyitója után Benkei András belügyminiszter a törvény- erejű rendeletet indokolva rámutatott: az útlevél-rendszer elvi és jogi szabályozása összhangban van szocialista jogrendünk továbbfejlesztésével, s azzal a következménnyel, hogy az állampolgárok széles tömegeit érintő kérdéseket törvényben, vagy törvényerejű jogszabályokban rendezzék Napjainkban a külföldi utazás tömegessé vált, amit jól szemléltet, hogy az elmúlt tíz évben — különösen 1964 óta — évi átlagban csaknem 1 millió magyar állampolgár utazott külföldre A nyugati országokba látogatók száma is egyenletesen növekszik, s a múlt évben már meghaladta az ösz- szes kiutazók 15 százalékát. A külföld iránti nagy érdeklődés — az ellenséges propaganda állításaival szemben — korántsem a nyugati „szabad világ” iránti nosztalgia bizonyítéka. A tapasztalatok szerint ugyanis a disszidálások aránya az össz- kiutazásoknak csekély százaléka volt. Semmi okunk sincs tehát arra, hogy ne tárjuk szélesre a kapukat az idegenforgalom előtt. Ezt segítik elő a most kiadott jogszabályok is, amelyek nemzetközi kapcsolataink növelésének szándékát tükrözik. A kiutazások eddigi összes engedélyezése egyébként a hazai és a nemzetközi közvéleményben egyaránt kedvező hatást váltott ki, s a mostani rendelkezések értelmében is minden magyar állampolgárnak változatlanul joga va’n ahhoz, hogy útlevelet kapjon és külföldre utazzék, ha a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel. A rendeletek természetesen tartalmaznak néhány korlátozó intézkedést is. Például nem kaphat útlevelet az, aki ellen büntető eljárás van folyamatban, vagy az illető büntető ítélet hatálya alatt áll, rendőri felügyelet alá helyezték, stb. Emellett a belügyminiszter által meghatározott ideig — azonban legfeljebb öt évig — nem adnak útlevelet annak, aki kérelmében valótlan adatot közölt, aki útlevelével visszaélt, — például korábbi külföldi tartózkodását önkényesen meghosszabbította^ ott engedély nélkül munkát vállalt, más állam területére távozott, ahová kiutazási engedélye nem volt, — továbbá útlevelét elvesztette, illetve az a saját hibájából megsemmisült. Ütlevél-koii.ai,ozás alá esik az is, alá külföldön a Magyar Népköztársaság érdekeit sértő, vagy magyar állampolgárhoz méltatlan magatartást tanúsított, hasonlóképpen, aki korábbi útja során a vám- vagy a devizajogszabályokba ütköző cselekményt követett el, továbbá ha szabálysértésért elzárással sújtották. A belügyi szervek egyébként az útlevélkérelmeket az alábbi határidőn belül intézik el: szolgálati útlevél, határ- átlépési igazolvány, továbbá szolgálati utazásra szóló magánútlevél, útlevél lap és csoportos útlevél esetén 14 nap; látogatásra és turistaútra szóló egyéni és csoportos kérelem esetén 30 nap, útlevéllap, illetve határátlépési engedély esetén 14 nap. A konzuli vagy kivándorló űtlevél- és a hazatérési igazolvány elbírálási határideje 30 nap. Az útlevél-kérelmezők számához képest fenti okokból elutasítottak aránya igen alacsony. A múlt évben például a kérelmezőknek csupán 1,4 százaléka nem kapott útlevelet „Catalogus incunabulorum, quae in bibliothecis publicis Hungáriáé asservantur” (ősnyomtatványok katalógusa, melyek Magyarország közkönyvtáraiban fenntartattak) — olvassuk az Akadémia Kiadó új, másfélezer oldalas „termékének-’ címlapján. Nem kétséges, hogy a magyar könyvkiadás — és a magyar tudomány — igen jelentős vállalkozásának gyümölcsét tartjuk kezünkben, mely minden bizonnyal keresett cikk lesz hamarosan a nemzetközi könyvpiacon. Érthető, hisz a legkevésbé sem érdektelen, hogy a könyvnyomtatás első félszázadának világtermeléséből mi jutott el hozzánk, pontosabban: mit őriztek meg ebből a magyar könyvtárak. Az új kiadvány tanúsága szerint e pillanatban 7107 ősnyomtatvány regisztrálható hazánkban. Ilyen terjedelmű volna tehát az a fiktív könyvtár, melyet a jelenlegi 56 ősnyomtatvány-lelőhely összeolvasztásával hozhatnánk létre, s ennek megfelelően csakis olyan nyomtatványokból állnak, melyek 1500. december 31-e előtt hagyták el az „ősnyomdászok” sajtóit. Ebből is látható, hogy manapság legalább 470 esztendős múltat kell „igazolnia” egy nyomtatott leletnek, ha az „ősnyomtatvány” címre pályázik. Ha ennél fiatalabb, de 1711-nél korábbi „születésű”, akkor hagyományainknak megfelelően „csupán” régi könyv, s az ennek megfelelő könyvtári elbánásban részesítik, mely különösen gondos, ha magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású nyomda- termékről van szó. A „Catalogus incunabulorum” a szerzők illetve címek betűrendjében csoportosítja anyagát, de a használatot mintegy 400 oldalas mutatórendszer teszi egyszerűbbé, sokoldalúbbá. Mutató készült az egyes nyomdászokról, nyomdahelyekről. a nyomtatványokat őrző gyűjteményekről s a kiadvány létrejöttében közreműködő személyekről. Soltész Erzsébet. aki Sajó Lászlóval közösen szerkesztette a kötetet, értékes és magas bevezető tanulmánya külön méltatást igényelne. Nem mintha ez volna a leglényegesebb, de a helyi olvasó persze avval kezdi a könyvel való ismerkedést, hogy megnézi: milyen ős- nyomtatványokat őriznek a pécs-baranyai gyűjtemények? A mutató segítségével köny- nyűszerrel megállapíthatjuk, hogy jelenlegi ismereteink szerint a Pécsi Egyetemi Könyvtárban 19, a Püspöki Könyvtárban 4, a Püspöki Papnevelő Intézet könyvtárában pedig egyetlen XV. századi kiadványt őriznek. Kétségtelen, kissé szegények vagyunk e téren, kivált ha meggondoljuk, hogy az Országos Széchenyi Könyvtárban 1748. a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában 1159, a Budapesti Egyemi Könyvtárban pedig 1035 ilyen ritkaságot találhatunk. A kultúra akármiféle megnyilvánulási formája persze közkincs, de vigasztalódhatunk egyébként is, ha azt nézzük, hogy megyénkben őrzik a földkerekség egyik legrégibb nyomtatványát. A Püspöki Könyvtár egyik latinnyelvű bibliáját ugyanis 1466-ban, tehát csupán egy évtizeddel a Gutenberg-bib- lia megjelenése után nyomtatták Strassburgban. De joggal lehetünk büszkék az Egyetemi Könyvtár kollekciójára is, melynek különösen kiemelkedő darabja Thu- róczy János nevezetes krónikájának első. brünni kiadása 1488-ból. Ugyancsak itt őrzik Hartmann Schedel német orvos, a maga idején „sláger”-nak számító világ- krónikája egyik korai kiadását, mely az első nyomtatott Buda-ábrázolást hagyta ránk metszet-tömkelegében. S ho^y igazán jó hírrel most, a cikk végén rukkoljak elő: az Egyetemi Könyvtár osztályvezetőjének, dr. Nyakas Saroltának éppen a szóban- forgó kiadvány megjelenésének napjaiban sikerült „lelepleznie” az Egyetemi Könyvtár huszadik, s megyénk huszonötödik ősnyomtatványát. Szerzője: Jacobus Philippus de Bergamo olasz szerzetes, a címe (bár az ős- nyomtatványok természetének megfelelően aligha nevezhető annak): Supplementum Chro- nicorum, nyomtatta: Bernar- dinus Rizus velencei mester 1492-ben. A 256 folio levélből (512 oldal) álló kiadvány mintegy fél száz fametszetét bemutatni természetesen nincs módunk, ehhez nem vagyunk eléggé „ősnyomdászok”. Az egyetlen reprodukált met* szetből is láthatjuk azonban, milyen megkapó naivitással ..bibliásítja” a XV. századi illusztrátor korának „építőiparát.” Boda Miklós — Statisztikai adatgyűjtemények. Ismét megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal gondozásában az alábbi kiadványok: Mezőgazdasági adatok 1969 IV.; Területi statisztikai zsebkönyv, a Népmozgalom főbb adatai községenként, Demográfiai évkönyv 1968 és az Energia- termelés és az energiafelhasználás szerkezete. t t József Attila szavalóverseny
