Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-29 / 75. szám
4 DUTiflntittJin re ** 1970. március 29. A szerelvények kényelmesek, tágasak, 170—240 utas befogadására alkalmasak« Százezer forintos retorikai alapítvány Dr. Hajdú Gyula ajándéka Pécs városának Dr. Hajdú Gyula nyugdíjas egyetemi tanár, Pécs díszpolgára a napokban levelet írt Horváth Lajosnak a Pécsi városi Tanács elnökének. A pécsi munkásmozgalom egykori jeles harcosa, a Sopianae arany emlékérem tulajdonosa, a következőket közölte: „Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója alkalmából, városunk iránti ragaszkodásunk jeléül szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Pécs város demonstrálja. minő súlyt helyez a magyar kultúra fejlesztésére. Véleményem szerint jó kifejezést adna ennek a törekvésnek, ha a tanács dr. Doktor Sándor Városi Művelődési, Háza a magyar nyelv szépségének ápolása és a retorikai készség fejlesztése teKomatálat hoztam, fel is koszorúztam Miért éppen piros a húsvéti tolás Földalattin a Fehér úttól a Deák téri íj O — Az ajtók csukódnak, tessék vigyázni! Felzúg a motor. Indulás! Suhan a kék szerelvény. A Deák .térről indultunk, a jelenlegi végállomástól. Most végig utazom a Metrón, egészen a Fehér útig. A menetidő 11 perc. A most megnyíló szakasz 6 és fél kilométer hosszú és hét állomásos. Része a 10 kilométer hosszú kelet-nyugati földalatti vonalnak, mely a Déli pályaudvarig vezet, és összesen 11 állomása lesz. A második szakaszt a Deák tér és a budai végállomás között 1973-ban nyitják meg. A szerelvény minden kocsija motorkocsi.' Egyelőre három kocsit kapcsoltak ösz- sze, amely egyenként 170 utas kényelmes befogadására alkalmas. (Nagyobb zsúfoltság nélkül a 240-es utasszám is megengedett.) Később majd hat kocsi jár együtt Csúcsidőben két és fél percenként, egyébként 4 percenként követik egymást a szerelvények. A köralakú, 5 méter átmérőjű alagútban simán gördül a szerelvény. A vonal legnagyobb része jó vízzáró agyagban halad. Az alaguta- kat részben pajzsos és részben bányászati építési módszerrel készítették. A jövő és a menő szerelvények a két párhuzamosan egymás mellé épült beton, előregyártott öntöttvas, vagy vasbeton elemekből épült „csőben" haladnak. A Pillangó utcánál a felszínre érkezünk, s már itt is a végállomás, a Fehér út. Kiszállok; egyik oldalon az új lakótelep szabályos fehér kockaházai emelkednek. A másik oldal a Metró járműtelepe, karbantartó részlege. A földalatti itt módosítja a felszíni közlekedést; a HÉV vonala megrövidül, nem megy be a Keléti pályaudvarig. Kijárat, bejárat, a sínek fölött átvezető lépcső. A máA MECSEK kisÁllattenyésztő SZAKSZÖVETKEZET MÁRCIUS 28—29—30-án kisállat-kiállítást a Rózsakertben. mlnden érdeklődőt a rendezőség. Is: írató! este « óráig. sik oldalon indul vissza a vonat. — Tessék beszállni! — sietek, mindegyik állomásra kíváncsi vagyok. Az állomások középperonosak. Jobb és bal oldalon jönnek, mennek a vonatok, tégla alakú oszlopsor választja el a középső hajótól, az utastértől, amelyből mozgólépcsők vezetnek a felszínre. Többnyire a moszkvai Metró háromhajós megoldását alkalmazzák, modern belsőépítészeti kialakítással. A három hajót 3 egymás melletti, 8 méter belső átmérőjű kör alakú alagútból alakították ki. A szélső alagutakban helyezkedik el a betonba ágyazott vasúti pálya és a 3 méter széles peron. Az állomásokhoz csatlakozva és az állomás-közökben szellőzőaknák épültek. A Népstadionnál vasbeton „doboz” szerkezetű az állomás két peronnal, és két- két sínpárral. A Stadionból kiáramló tömeget a tartalékvágányra állított vonatok fogadj ált. A Baross téri az első igazán mély állomás. A Keleti pályaudvar előtti aluljáró nyitott terébe érkezünk. A Blaha Lujza téri aluljárótól üvegajtó nyílik, fölötte az M-felirat Az aluljáróból az utas a zöld mozaik burkolatú előtérbe jut, ahol pénzt válthat, s új egyforintos bedobása után a peronzár automata átengedi az állomási peronhoz. (A Metrón nem érvényesek a jelenleg forgalomban lévő villamos, vagy autóbusz jegyek. A bérlettel utazók külön a peron- zár vonalában elhelyezkedő szolgálattevőnek mutatják fe igazolványukat.) A falon a főváros sematikus térképe, amelyen vonalak jelzik a közlekedési irányokat. Szöveges tábla tájékoztat az utazási feltételekről. Irány a mozgólépcső. A 30 fokos ferdeségű lejtaknába épített mozgólépcső három karja közül egyik le, a másik felfelé működik, a harmadik a tartalék. — Milyen gyors ez a lépcső! — Gyorsabb, mint a legtöbb külföldi mozgólépcső. 0,92 méter másodpercenként. Egy-egy lépcső óránként 8 ezer utast szállíthat. A falon az állomást jelző feliratok, az útirányok, a vészjelző nyomógombok. Befutott a következő vonat. Egyszerre, önműködően nyílik ki minden kocsi négy ajtaja. A szerelvények belül kellemes, világoszöld színűek, barna üléssel. Utazom tovább az Astória. megállóig. Köralakú oszlopok tartják a mennyezetet. Minden oszlopra l’OOO tonna súly nehezedik. Közelebb me- J részkedek a sínhez. Rálépek a 80 centi széles biztonsági gumisáv burkolatra. Az ipari televízió fönt, a mozgólépcsők fölötti forgalomirányító fülkében jelzi a rendellenességet. Figyelmeztetnek —- nem szabad ilyen közel menni a sínekhez. Gumipadló burkolja a mozgólépcsők indulási és érkezési helyét, a csúszásveszélyes helyeket. — Deák tér! Végállomás. Végállomás, de csak egyelőre. A szürke márványlapok, a csiszolt gránit padló, az artisztikus világítás a legszebb, legízlésesebb állomássá avatják a Deák térit, az eddig megnyílt vonalon. Az egyes állomások belső kialakítása, azonos alapelvek szerint készült, de különböző színhatású és kompozíciójú. Hogy az utas már a színekről is megismerje — a zöld, a szürke, a sárga márványburkolat melyik állomást jelzi. A budapesti Metró hálózatát — az építés alatt álló kelet-nyugati és a tervbe vett észak-déli és dél-budai sugárvonalak a régi földalattival alkotják — 37 kilométer hosszúságban. Míg a felszíni villamos vonalak irányonként, óránként maximálisan 16 ezer utast tudnak elszállítani, egy-egy metróvonal 50—53 ezer utast is. A Fehér út és a Deák tér között április 2-án megindul a forgalom. A földalatti építői már a Moszkva tér alatt járnak. K.M. | rén aktív tevékenységet fejtene ki. Ezért 100 000 forintos összeg rendelkezésre bocsátásával kívánnám a cél megvalósítását elősegíteni, csatolok tehát az OTP-nél elhelyezett ilyen összegről szóló betétkönyvet. Arra kérem, szíveskedjék a retorikai alapra fordítandó összeg és a vonatkozó irányelvek elfogadásához a Városi Tanács végrehajtó bizottságának hozzájárulását kieszközölni. Kérem továbbá, .hogy a megjelölt tőke kezelésével, általában az alap felhasználásának teendőivel a dr. Doktor Sándor Városi Művelődési Házat szíveskedjenek megbízni”. Dr. Hajdú Gyula, a levélhez mellékelt irányelvekben indítványozza, hogy a dr. Doktor Sándor Városi Művelődési Ház keretében jöjjön létre egy retorikai szakkör, mely a többi szakkör módján tevékenykedik. A szakkör tagjai megfelelő elméleti felkészítés alapján előadások, valamint viták tartásával gyarapítanák stilisztikai és retorikai ismereteiket, gyakorlati készségeiket, hiszen „az intézmények kollektív nevelése, a demokrácia rendszerének egyre általánosabb érvényesülése folytán” ez fölöttébb kívánatos. Dr. Hajdú Gyula profesz- szor javasolja, hogy minden évben írjanak ki pályázatot szabadon választott időszerű társadalmi, gazdasági, illetve kultúrpolitikai témának a nagyközönség körében történő felvetése, illetve meggyőzése céljából. A tíz-húsz gé- pplt oldalnyi pályzat (mely műfaját tekintve ismeretterjesztő előadás, riport, vagy cikk) első díját 800 forintban lehetne megállapítani. Ezenkívül retorikai nagydíj kiírásáról szól az irányelv, melynek első díja legalább 1000, s legfeljebb 2000 forint. A pályázók a pécsi és baranyai főiskolák, egyetemek hallgatói, a középfokú iskolák két legfelső osztályának tanulói, illetve a retorikai szakkör tagjai közül kerülnek ki. i Dr. Hajdú Gyula alapítványát — rendelkezéséhez híven — a Városi Művelődési Háznak adják át. A százezer forintos betétkönyv évi kamata ötezer forint. — Doktor Sándor pályázat eredményhirdetése és díjkiosztás április l-én, szerdán du. 15 órakor a Doktor Sándor Művelődési Központban (Déryné u. 18.). A pályázókat és minden érdeklődőt -szívesen látnak. A böjtölés naptári kezdetére már nem emlékszem, legföljebb a nagypéntekre, amit nagyanyám zalai házánál szigorúan tartanunk kellett. Aztán nagyszombat hajnalán nyakába akasztotta a fehér zsinórra függesztett skapulárét, fekete ruhát öltött, fejére fehér vászonból vánkost csavart s arra rá a kosarat. A kosár nagy volt és kerek, mint egy kocsikerék, megrakta sonkával, kolbásszal, főtt tojással, kaláccsal, és indultunk a har- mpdik falu nagytemplomába. A két padsor közötti — oltárig vezető — úton már felsorakozott a hasonló méretű, fehér abrosszal letakart kosarak sokasága. Füstölt hús és fokhagymás kolbász illata vegyült az égő tömjénnel. Orgona szólt, a pap szentelte a kosarakat, a ministránsok füstöltek, öreganyám visszafele ismét megtette a hét kilométeres utat tizenöt kilós cuccal a fején. De a sonka már meg volt szentelve. Egyházi eredetű szokásnak tartják a „szentölést”, hasonlóan a komatál-küldést is, bár ez utóbbi inkább népszokás. A keresztszülők tojást küldenek keresztgyermekeiknek, a koma-tálat pedig jövendő esküvő komák egymásnak. Dél-dunántúli szokás ez, kedves kis versikével megtoldva: „Komatálat hoztam / Fel is koszorúztam. / Koma küldte komának, / Hogy váltsa ki komának. / Ha nem váltja magának, / Küldje vissza komának...” östojásból keletkezett a világ — tartották hajdanában Európa népei, legalább is az ősi regék, legendák erre vallanak. De jelképe is a tavaszi megújhodásnak, új életnek. A festett tojás már a régi kínai és iráni népszokások kellékeként jelentkezik. Magyarországon feltárt avar női sírokban is találtak díszített tojást. Hogy húsvét- kor miért éppen a piros tojás a legelterjedtebb, erre talán magyarázatul szolgálhat az, hogy például az egyiptomiak a piros színnek bajtelhárító, szerencsét hozó szerepet tulajdonítottak. Még perzsa sírfeltárások során is találtak pirostojást. A másik változat már egyházi eredetű: a piros szín Krisztus vérét jelképezi. A húsvéti locsolkodás — mint népszokás — még Magyarországon tartja magát inkább, a szomszédos népeknél, cseheknél, szlovákoknál ezt a vesszőzés helyettesíti. Dömötör Tekla „Naptári ünnepek — népi színjátszás” című könyvében Apor Pétert idézi: ........Éppen nem nagyz ották akkor az emberek magokat: úrfiak. alávaló fő és nemes emberek húsvét másod napján, az az vízben vető hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást, az leányokat hányták az vízben, sőt az alávaló embereknél csak magok házoknál is estve az frajok az leányok házában kádakkal hordatták fel a vizet, reggel csak köny- nyen öltöztek, tudván már az jövendőt. Reggel azért az udvariak csebrekkel, kártyákkal rá mentek az leányokra ...” Apor Péter tulajdonképpen a protestáns egyház húsvéti locsolkodás elleni tiltakozását tolmácsolja. De nem lehet eltiltani a népet e koratavaszi, felszabadult, vidám szokástól. Való igaz ugyan, hogy manapság a városi világból kiszorult a locsolás, főleg új lakótelepeken, ahol a zárt egységben élő emberek többnyire hűvösen tartózkodóak. Hosz- szabb únszolásra kisfiam és játszópajtásai igazi kölnis locsolóval csöngettek be bérházi ismerősökhöz és értetlenül, pirulós szégyenkezéssel néztek a tojást és süteményt jó szívvel kínáló felnőttekre. „Azt hitték, koldulunk ...” — mondták és ezzel részükről befejezték e szép hagyomány „ápolását”. Hogy aztán a falvakban virágzik-e még a húsvéti népszokás, — azt hiszem, csak elvétve. A húsvéti zöldág-vivő gyermekjáték Baranyában, Mánián még előfordult. A dalocska — „Bújj, bújj zöldág, zöld levelecske” — még Ismeretes. A játék egy régi hiedelmen alapszik, miszerint minél messzebbre hallatszik az ének, annál messzebbre távozik a jégverés ... Rab Ferenc A GELKA Lyceum utcai TV-SZERVIZE MÁRCIUS 29-ÉN, 30-ÁN ÉS ÁPRILIS 4-ÉN ünnepi ügyeletet tart A meghibásodásokat kérik az 51-79-es telefonon bejelenteni. Az ügyelet Pécs város belterületére vonatkozik.
