Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

hapid 1970. március 23. Hímzett blúzok A blúzokon is nagyon divatos fc magyaros hímzés. Mindennapi kenyerünk Honnan származik a beigli'í — Whisky ízű zöld kenyér Csernegés tányér szegényeknek A legjobb ízű kenyér, sü­temény címének odaítéléséért régóta folyik a verseny. Már a középkorban megindult a különböző ínycsiklandozó sü­temények: fonott kalácsok, kiflik sütése. A XIV, század­tól kezdve a királyi udva­rokban, főúri birtokokon, gazdagabb kolostorokban, ké­sőbb pedig a tehetősebb pol­gárok között is valóságos ver­seny folyt azért, hol sütik a legízletesebb, legszebb formá­jú kenyeret. cipót, süte­ményt ... Világoskék, rózsaszín, vagy más pasztell színű puplin ingblüz elejét szépen díszíti a karádi fehér hímzés egyik ismert motí­vuma, a koszorú. KÉT TONNÁT NYOMO 1 KALÁCS ... i ] 1329 óta találkozhatunk a régi német krónikákban olyan különleges kalács leírá­sával, melyet mazsolával, mandulával, mézzel és mák­kal töltöttek és ünnepi al­kalmakra sütöttek. E kalács — köznapi nevén beigli — a karácsonyi ünnepek elma­radhatatlan kelléke ma is. — Eseményszámba ment annak­idején az az „óriás nevű” ka­lács, amelyet III. Ágost pék­mestere sütött az I. Frigyes Vilmos brandenburgi válasz­tófejedelem tiszteletére adott nagy fogadásra. Valóban szokatlan méretű „beigli” volt ez: hossza 22,5 méter, szélessége 3,5 méter, súlya körülbelül 2000 kilo­gramm! A kalács elkészíté­séhez 3600 tojást, 400 Jiter tejet, több mint egy tonna lisztet és megfelelő mennyi­ségű más hozzávalót használ­tak fel. A sütés 6 óra hosz- szat tartott és amikor a ka­lácsot a sütőbe behelyezték, illetve kivették, száz ember segédkezett. EHETŐ TÁNYÉR Fehér pupTInbói készült ez az ünnepélyes, hímzett blúz. Rába­közi kendó fehérrel kivarrt, lyu­kacsos széle díszíti az ujján és • nyakán látható, keményített fodrot. Piros és kék hfmzöf on állal varr­juk a nalóchímzést. A szétszórt , palóc-virágokkal régebbi fehér j blúzunkat is újjávarázsolhatjuk, i A középkori Franciaország híres kenyerét „gyúródeszká­nak” nevezték. E hatalmas, lapos és széles kenyeréket ünnepi lakomák alkalmával — tányérnak használták a könnyű ételekhez és az ételek elfogyasztása után a vendé­gek — a tányért is megették. A nagy udvari ünnepségek alkalmából rendezett lako­mák után a „gyúródeszka” kenyeret kiosztották a sze­gények között. XII. Lajos ko­ronázásán 294 tucat ilyen „csernegés tányért” osztottak ki a szegényeknek. A szokás egészen a XVII. századig fennmaradt. Néha a különböző ínyenc­ségek a véletlennek köszön­hetik létrejöttüket. Az olasz nemzeti különlegességnek tar­tott püspökkenyér például a szerelemnek köszönhette lét­rejöttét. Ughetto milánói pék­segéd szerelmes volt a pék­mester lányába, de semmi­képpen nem tudta megpuhí­tani principálisa szívét. Elhatározta tehát, hogy jö­vendő apósa kegyeit csodá­latos „remekkel” fogja meg­nyerni. Különleges süte­A SÜTŐIPAR „RÉME” Az utóbbi években a sta­tisztikák „a kenyér alkonyá­ról” beszélnek: a háború előt­ti kenyérfogyasztáshoz képest az utóbbi években a pékáru fogyasztása valamennyi eu­rópai országban és Ameriká­ban is csökkent. Különösen „mindennapi ke­nyerünk” fogyasztása kezd — a nagytőkés konszernek számára — aggasztó méretek­ben csökkenni. Ezért az Egyesült Államok­ban és Nagy-Britanniában újabban hatalmas reklámhad­járat indult és a piacon egy­re újabb és úiabb kenyér- és péksüteményféleségek je­lennek meg különböző ízek­ben, alakban és csomagolás­ban. Angliában egy idő óta kü­lönböző színű kenyereket süt­nek: az abrosz, az étkészlet, sőt a meghívott hölgyvendé­gek ruhájával egyező szín­ben. A színskála mellett bő­vült az „ízskála” is. Kapható banán-, eper-, hagyma-, sajt­ízű kenyér. Különösen nagy népszerűségnek örvend a szendvics-készítésbe használt whisky-ízű kenyér. 50 SZENDVICS EGY PERC ALATT Egy élelmes svéd pék ki­találja a módját annak, ho­gyan lehet a kenyérbe mind­járt a különböző ízeket és hozzávalókat — sonkát, saj­tot, heringpasztát stb. — is belesütni. „Felfedezése” azt jelenti, hogy ezután a szend­vics-készítéshez nem kell kü­lön megvásárolni a kenyeret és a hozzávalókat és fárad­ságos munkával „összeszer­keszteni”, hanem elég, ha megvásároljuk a megfelelő fajtájú kenyeret és felszele­teljük. Az amerikai pékek sem szűkölködnek az ötletekben: úgynevezett kenyér-serlege­ket sütnek, amelyeket külön­böző hideg és meieg ételek­kel töltenek meg. A serleget természetesen a töltelékkel együtt kell elfogyasztani, mint a tölcséres fagylaltot vagy a középkori „gyúródeszka” ke­nyeret. Egy másik pékipari újdon­ság a „konzerv-szendvics”. Az egyes töltött szendvicseket külön-külön vékony fóliába csomagolják és így nem kell a konzerv egész tartalmát egyszerre elfogyasztani. Ügy látszik, még a sület- len kenyérnek is megvan a maga vonzóereje. Az Egye­sült Államokban és számos más országban a háziasszo­nyok szombaton maguk sütik a vasárnapi süteményt Ezt a szokást használta ki a reklám és a sütőipar, és félig sütött kenyeret, süte­ményt hozott forgalomba. A sületlen tésztát elég 4—5 per­cig „utánasütni”, hogy friss, még meleg „házi” süteményt kapjunk. MÁSNAPOSSÁG ELLEN A B-vitaminban gazdag barnakenyér igen hatásos szer a másnaposság ellen. A jól megsózott kenyérszelet elfo­gyasztása megszünteti a rossz közérzetet, felfrissíti az agy­működést. Persze ennél is jobb, ha az ember egyáltalán nem más­napos és csak mértékkel ita­lozik. Ehhez is volt valaki­nek „sütni való ja”. Norvégiá­ban: különleges kenyeret sü­tött, durván őrölt lisztből, tej­jel, szójaolajjal és kalciumsó hozzáadásával. Ennek a kenyérnek a B, vitamin-tartalma kétszer ak­kora, mint a rendes kenyéré. A Bt vitamin pedig tudvale­vőleg fékező hatással van az alkoholfogyasztási kedvre. „Süssünk, főzzünk otthon!“ Meződ ! ka ti ász pecsenye A húsvéti ünnepekre nemcsak piros tojással, főtt sonkával és tavaszi nagytakarítással készül­nek a háziasszonyok, hanem különös gonddal összeállított ételekkel is. Ezért a jó konyhá­járól ismert sásdi Tavasz Étte­rem helyettes konyhafőnökét. Pónya Bélánét kértük meg az ünnepi étrend összeállítására. Ebéd: 1. Raguleves apró daragaluská­val. 2. Meződi kanászpecsenye. 3. Baranyai finom falatok. 4. Rizsfelfújt. 5. Palacsinta-különlegesség Vacsora: bárány spékelve, burgonyasaláta, főtt sonka, tojás, torma. 0 Raguleves: hozzávalók: 20 deka sertéshús, 20 deka zöldség, kis fej vöröshagyma, 5 deka zsír, 6 deka liszt, 10 deka zöld­borsó, só, bors. tej. A megtisztított és kockára vá­gott zöldséget zsírban a finomra vágott hagymával megdinsztel- jük. beletesszük a kis kockákra vágott sertéshúst, megsózzuk, borssal ízesítjük és kevés vízzel puhára pároljuk. Ha a hús meg­puhult, a liszttel megszórjak, kis ideig pirítjuk, azután jól elke­verve feleresztjük vízzel és né­hány percig forrni hagyjuk. Ezután kevés tejet és zöldborsót teszünk bele, egyet forraljuk, majd apró daragaluska betéttel tálaljuk. (D Meződi kanászpecsenye: hozzávalók: 60 deka szűzpecse- I nye vagy sertéscomb, 15 deka Festés helyett tapéta? A tapéták radírozhatok, lemoshatok Tizenkét évig nem kell cserélni Házilag is elkészíthető Világszerte reneszánszát éli a tapétázás. Hazánkban nin­csenek komoly hagyományai, elterjedését döntően befolyá­solja, hogy a szakemberek idegenkednek tőle, holott az eljárás alig bonyolultabb egy plakát felragasztásánál. A tapétázás vagy falkárpi­tozás nem egyéb, mint nagy falfelületek festést helyette­sítő bevonása e célra készült anyagokkal: valamikor se­lyemmel, bársonnyal, ma pe­dig sima, vagy mintás tapé­tapapírral, műanyaggal. Ál­talában drágasága miatt ér­velnek ellene. Tény, hogy az egyszeri tapétázás drágább az egyszeri festésnél, de míg a tapétázást 10—12 év múl­va kell felújítani, a lakás festését ugyanennyi idő alatt háromszor kell megismételni. Tulajdonképpen egyetlen tényező drágítja a tapétázást, de ez is csak első alkalom­mal — sima, durva egyenet­lenségektől mentes falra van szükség. A falfelület gondos kijavítása szakembernek nem jelent problémát, hiszen az olajmázoláshoz, vagy a Wall- kyd festéshez ugyanilyen fal­Növényeink a mind hosz- szabbá váló nappalok, a több fény hatására új fejlődésnek indulnak. Gondos, helyes ápolással kell most elősegí­tenünk növényeink zavarta­lan fejlődését. Nagyon fontos, hogy táp- anyaghiány ne akadályozza növekedésüket, tehát ültes­sük át azokat a növényein­ket március—áprilisban, me­lyeknek gyökerei a földlab­dát beszőtték. Kisebb növé­nyeinknél erői úgy győződ­hetünk meg, hogy a növény tövét bal kezünk szétnyitott középső ujjai közé vesszük, tenyerünket ráhelyezzük a cserép földjére, az egész növényt megfordítjuk és a cserép peremét egy asztal széléhez, vagy más tárgyhoz ütögetjük. A földlabdától el­váló cserepet jobb kezünkkel felemeljük. Ha az így sza­baddá vált földlabdán azt látjuk, hogy a gyökérzet na­gyon beszőtte, akkor szüksé­Szobanövényeink tavasszal Itt az átültetés ideje ges az átültetés, ha csak kevéssé, akkor a növényt visszahelyezzük a cserépbe, a cserép ( széle mellett kissé megnyomkodjuk a földet és meg is öntözzük. Növényeinket ne ültessük át száraz földlabdával, ez a levelek sárgulását, pusztulá­sát okozhatja. Átültetés előtt egy-két órával öntözzük meg őket. A földet ne rázzuk le a gyökerekről, csak a föld­labda felső részéről távolít­suk el az esetleg moszatos (algás) földréteget. A gyö­kérzetet vizsgáljuk meg, ha romlott gyökérrészt találunk, ezt az egészséges részig éles késsel vágjuk vissza. Az át­ültetésre szánt növényt ne' ültessük sokkal nagyobb cse­répbe, mint eredetileg volt. Elég ha körül és alul egy­két ujjnyi friss föld elfér. Csak kimondottan nagy gyö­kerű növényeknél legyen a földréteg vastagabb. Az átültetéshez használt föld mindig a növény igényé­nek megfelelő legyen. Leg­helyesebb ha kertészetekben, vagy sétáink során az erdő­ből szerzünk be tápanyagok­ban gazdag, lehetőleg laza szerkezetű főidet. (Legjobb a bükklombf öld). Növényeink átültetését leg­jobb, ha- magunk végezzük a következőképp: a virágcserép alján lévő lyukra egy cse­répdarabot helyezünk, ezután a friss virágföldból annyit töltünk bele, hogy a ráhe lyezett földlabda kb. ugyan­olyan magasan álljon mint az előző cserépben és a nö­vény töve a cserép közepén legyen. A cserép és a földlabda közötti helyet ezután a föld­del kitöltjük, de arra nagyon előkészítés kell. Panel-laká­soknál a falfelület simasága eléri a kívánt szintet, ezek­ben a lakásokban a falkárpi­tozás különösebb előmunká­latok nélkül elvégezhető. A panellakásoknál tapétázás eőnyeit fokozza az anyag hő­szigetelő képessége, amire a közönséges falfestés alkal­matlan. A papírtapéták radirozha- tók, egyes fajtáik pedig le­moshatok is. Bizonyos idő el­telte után az áttisztított fal­felület színei ismét régi pom­pájukban ragyognak. A tapétázáshoz ajánlatos szakember segítségét igény­bevenni, bár különböző bar- kács-könyvek kitűnő segítsé­get nyújtanak a munka saját vállalkozásban történő elvég­zésére. Némi érzék persze eh­hez is kell, akárcsak más bar­kácsoló munkához. De ne fe­ledjük: a házilag elvégzett tapétázás is a költségeket csökkenti. A tekercsekben kapható tapétát a falmagas­ságnak megfelelő méretű csí­kokra kell szabni, majd a csíkokat az ablaktól távolo- dóan kell felragasztani a por- talanított, enyves vízzel elő­kezelt falra, miután a papírt átkentük a ragasztóanyaggal, mélytől kellően átnedvese­dett, megpuhult. A tapétát gyűrődésmentesen kell a fal­ra simítani kefével. Különö­sen ügyelni kell arra, hogy a frissen felrakott tapéta las­san száradjon ki, mert tartós­ságát ez biztosítja. Egyes nyugati országakban gyártanak olyan tapétapapí­rokat, melyeknek hátoldalát ragasztóval preparálták. Ezt egyszerűen csak rá kell si­mítani a portalanított és zsír­talanított falra és önmagától ragad. Ennek elterjedésére azonban borsos ára miatt egyelőre nem lehet számíta­ni, viszont megmutatja a ta­péta jövőjét. A falkáfrpit használata kü­lönösen olyan helyeken cél­szerű, ahol fontos a fal tisz­tántartása, s ahol éppen ezért a szokásosnál is gyakoribb a festés. Óvodákban, bölcső­dékben a lemosható tapéták a higiéniai célokon túl még óvják is a fokozottabb ko­pásnak kitett falfelületeket. De célszerű a használata mindenütt, ahol megvan az igény az esztétikus, szép, modern falfelületekre. H. L, ügyeljünk, hogy ez egyenle­tes legyen, hézagok ne ma­radjanak. Ezért szükséges ki­sebb növényeknél két hü­velykujjunkkal, nagyobb nö­vényeknél lapos, tompavégű fával — ültetőfával — a cse­rép széle körül a földet megtömködni. Átültetés után azonnal alaposan öntözzük meg a szobanövényeinket és ne tegyük erős napsütésre, vagy huzatos helyre. Állott vízzel naponta többször per­metezzük meg őket, majd 2—3 hét múlva visszatehet- jük naposabb helyükre. A frissen átültetett növényeink­nek soha ne adjunk' tápsót. Erre csak akkor lesz szük­ségünk. ha már gyökereik jól átszőtték a cserépben lé­vő talajt és felhasználták az átültetéssel juttatott táp­anyag nagy részét. Győry Miklós /üstölt szalonna, negyed kiló i hagyma, bors. só, 30 deka rizs, i 0 deka zsír, 15 deka zöldborsó, 15 deka füstölt főtt sonka. I A megmosott húst felszeletel* I lük, besózzuk, forró zsírban át­forgatjuk, majd kiszedjük, felre tesszük. A megmaradt zsíron a ; felszeletelt szalonnát és hagymát i kevés borssal félig megsütjük, a hússzeleteket visszatéve készre pároljuk. Ezalatt a rizst kevés j finomra vágott hagymával, só* : val megpároljuk. Ha megfőtt, apró kockákra vágott lőtt füs- -j tölt sonkát szórunk rá és a le­ves készítésénél megmaradt zöld­borsót keverünk közé, majd átmelegítjük. (Főzni nem kell a ; borsóval, mert a konzervborsó már puha.) Tálaláskor a zöld- ! borsós, sonkás rizst tesszük a j tál aljára, köré a hússzeleteket, ! és az egészet leöntjük á hagy- | más, szalonnás lével. (Ez az ét* j terem egyik specialitása.) © Baranyai finom falatok: ; hozzávalók: háromnegyed kiló j marhavese-pecsenye, 4 tojás, 10 deka Trapista sajt, só, liszt, zsír. A megmosott, felszeletelt vese- pecsenyét egyenként kiverjük, megsózzuk, lisztbe mártjuk, majd a lereszeli sajt felét a tojással összekeverjük. A lisztbe meg­mártott szeleteket a sajtos to­jásban megforgatjuk, utána újra lisztbe és tojásba, végüt forró, de nem tűlhevltett, bő zsírban kisütjük. Ha megsült, a reszelt sajt másik felével a szeleteket megszórjuk. © Rizsfelfújt: hozzávalók: fél liter tej. 25 deka rizs, 10 deka kristálycukor, 2 tojás, 2 deka vaj, 2 deka mazsola, fél citrom héja, vaníliás cukor. A rizst kevés cukros tejben megfőzzük (vigyázzunk, hogy a szemek egészben maradjanak, ne keverjük, szükség esetén az edényt csak rázzuk meg). Ha megfőtt, még melegen beletesz- szük a megmosott mazsolát, majd a vajat hozzákeverjük. A tojássárgát a reszelt citromhéj­jal, cukorra! kikeverjük, hozzá­adjuk a felvert tojások habját s a rizzsel összekeverjük és zsí­rozott vagy vajazott, finom mor­zsával behintek formába öntjük és közepes tűznél sütjük. Tála­lásnál kiborítjuk, tetejét meg­hintjük vaníliás porcukorral és bármilyen gyümölcsöntelet vagy lekvárt adhatunk hozzá. © Palacsinta-különlegesség: A palacsintát a szokásos módon megsütjük. Diótöltelék: egy deci tejet fel­forralunk, ezzel leforrázzuk a 20 deka porcukorral összekevert 20 deka darált diót és a 2 deka mazsolát. Belereszelünk fél cit­rom héját és ha langyos a töl­telék, híozzáöntünk fél deci ru­mot. Csokoládé mártás: a 2 deka lisztet kevés hideg tejjel jól el­keverjük, hogy ne legyen cso­mós és a forrásban lévő fél lis­ter tejhez állandó keverés köz­ben hozzáöntjük. A tejbe fél rúd vaníliát főzünk bele. Ezután a negyed kiló porcukorral és 15 deka puhított csokoládéval (helyette ’ehet kevesebb kakaót használni) az 5 tojássárgát ki­keverjük, hozzáöntjük a forró tejhez, majd krémmé főzzük. Természetes, továbbra is állan­dóan keverjük, míg ki nem hűl. Végül 2 deci felvert tejszínt adunk hozzá és a palacsintákat megtöltjük. Az első palacsintára diótölteléket, arra palacsintát helyezünk ezt csokoládé már­tással megkenjük és felváltva, míg a tészta el nem fogy. Leg­utoljára csokoládé mártással le­öntjük a rakott palacsintát úgy, hogy a tetején kis mélyedést készítünk a csokoládéból, mely­be tálalás előtt rumot öntünk és nteggyújtva tesszük az ünnepi asztalra.. Mint a tortát, úgy sze­leteljük. Vacsora: bárány spékelve: hozzávalók háromnegyed kilő báránycomb, 10 deka füstölt szalonna, 1—2 gerezd fokhagy­ma, só, bors, 20 deka zsír. A* bárányhúst csíkokra vágott szalonnával és apróra vágott f okhagymával \ megspékeljük, megsózzuk, kevés borssal megJ hintjük és forró zsírban egyben megpirítjuk, majd kevés vízzel a sütőben puhára pároljuk. (Időnként a levével locsoljuk.) Hidegen felszeletelve burgonya­vagy bármilyen más salátával tálaljuk. Az ünnep bármelyik napján vacsorára főtt sonkát tojással, tormával is adhatunk. A i ményt sütött, vajjal, mazso- j Iával és dióval, külön a mes- ! tere számára. És nyert! A pékmester beleegyezett a há­zasságba.

Next

/
Thumbnails
Contents