Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-07 / 33. szám
1970. február 7. DXB. rS-Cfc í v"! O.n"* Magyarország lakossága — 10314152 Pécs a negyedik helyen Pécsett 146000, Baranya megyében 280000 ember él A Központi Statisztikai Hivatal — a községi és városi tanácsok összesítései alapján — összeállította a népszámlálás előzetes eredményeiről szóló összefoglalást. Magyarország népessége 1970. január 1-én 10 314 152 fő volt, 353 108 fővel (3.5 százalékkal több, mint a legutóbbi, 1960. január 1-i — népszámláláskor, és 15 százalékkal több. mint 25 évvel ezelőtt, az ország felszabadulásának időpontjában. A népsűrűség (a 93 030 négyzet- kilométeres országterületen) négyzetkilométerenként 111 fő volt, 4-gyel több. mint tíz évvel ezelőtt. Száz évvel ezelőtt — 1870. január l*én, az első hivatalos magyar nép- számlálás időpontjában — Magyarország jelenlégi területén 5 millió lakos élt. A hatvanas években az átlagos évi szaporodás (0.35 százalék) összehasonlítva az elmúlt száz év tízéves periódusainak megfelelő adataival — igen alacsony. Népességszámát tekintve Magyarország a 32. európai ország között a 13. helyen áll. A hozzánk legközelebbi népességszámú országok: Hollandia (13 millió), Belgium <9.7 millió), Portugália (9.6 millió). Hazánk népességszáma 1970 elején Európa lakosságának 1.6 százalékát tette ki. 1970. január 1-én a férfiak száma 4 991 000, a nőké 5 323 000 volt, az elmúlt tíz év alatt a férfiak száma 187 000-rel (3.9 százalékkal), a nőké 166 000-rel (3.2 százalékkal) növekedett Jelenleg ezer férfira 1067 nő jut hattal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt; de még mindig több, mint a második világháború előtti bármely népszámlálás időpontjában. A két népszámlálás között) időszakban folytatódott a városiasodás. 1970. január 1-én ' a népesség 19 százaléka Budapesten, 26 százaléka a többi városokban, 55 százaléka a községekben élt. Az elmúlt száz év alatt a községek népességének aránya fokozatosan csökkent (a mai állam- igazgatási beosztást figyelembe véve 1870-ben 74 százalék. 1949-ben 62 százalék, 1960-ban 59 százalék volt.) Nagymértékben nőtt Budapest népességének aránya: száz évvel ezelőtt 6 százalék, 1949-ben 17 százalék, 1960* ban 18 százalék volt. A többi város népességének aránya az évszázad közepéig alig nőtt (1870-ben 20 százalék, 1949-ben 21 százalék volt); azóta a népességnövekedésünk " meggyorsult (1960-ban már az ország lakosságának 23 százaléka, jelenleg 26 százaléka él ezekben a városokban). Budapesten a népszámlálás eszmei időpontjában — 1970. január 1-én — 1 939 522 személy tartózkodott. A fővárosba bejelentett lakók száma ennél több: 1 882 000 személy rendelkezik budapesti állandó és ezen felül 135 000 személy ideiglenes bejelentéssel. Budapest nappali népessége ennél is magasabb a munkavégzés és tanulás céljából bejárók miatt. A megyei jogú városok közül továbbra is Miskolc népessége a legnagyobb: 173 000 fő. Az ország harmadik legnépesebb városa Debrecen: 155 000 lakossal, a negyedik Pécs, ahol az elmúlt évtized igen magas — 27 százalékos — szaporodás következtében a lakók száma megközelítette a 146 000-et. Szeged lélekszáma is meghaladta a 100 000-et és most megközelíti a 119 000 főt. Az ország területén tizenhárom. 40 000 lakosnál népesebb járási jogú város van. Közöttük legnépesebb Győr (87 000 lakossal); több mint 70 000-en laknak Kecskeméten, Székesfehérvárott és Nyíregyházán. 1960 óta a legnagyobb mértékben Dunaújváros lakossága nőtt (43 százalékkal), de igen nagymértékű (25 százalékon felüli) Székesfehérvár, Szolnok és Tatabánya népességszaporodása is. A nagyobb városok közül egyedül Hómezővásár- hely lakosságszáma csökkent A jelenlevő népesség száma (ezer fő) 1870 1949 I960 1970 I. 1. L 1. I. 1. I. 1. ezer fő i százalék 302 1590 1805 1940 135 7,5 31 109 144 173 29 20,2 43 111 130 155 25 19,5 29 88 115 146 31 26,6 47 87 99 119 20 19,8 28 59 72 87 15 20,5 31 57 66 77 11 16,7 23 42 57 72 15 27,8 19 48 57 71 14 24,3 3 40 52 65 13 25,1 13 48 55 65 10 18,2 16 37 49 61 12 26,2 27 42 50 55 5 10,5 7 34 43 54 11 24,4 41 49 54 53 —1 —1,7 22 36 41 45 4 9,3 21 32 39 45 6 17,1 4 4 31 44 13 42,7 Budapest Miskolc Debrecen Pécs Szeged Győr Kecskemét Sz.-fehérvár Nyíregyháza Tatabánya Szombathely Szolnok Békéscsaba Kaposvár H.-vásárhely Sopron Eger Dunaújváros A községek lélekszáma az utóbbi tíz évben 2,4 százalékkal csökkent. 1949 és 1960 között a községek népességszáma még 2,5 százalékos emelkedést mutatott. A 19 megye közül — Budapest és a megyei jogú városok nélkül — csupán 9-ben nőtt a népesség 1960-hoz képest, tíz megyében a népesség száma csökkent. Három megyében számottevő a népességszaporodás : Komárom megyében 12, Pest megyében 11, Fejér megyében 8 százalékkal emelkedett tíz év alatt a lakosságszám. A szaporo- 1 sebb mértékben. A Jelenlevő népesség száma (ezer fő) A népesség szaporodása, fogyása (—) 1960—1969. években Budapest Debrecen Miskolc Pécs Szeged Baranya Bács-Kiskaa Békés Borsod-AbadJZemplén Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdu-Bihar Heves Komárom Nőgrád Pest Somogy SzabolcsSzatmár Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Magyarország összesen: Előzetes adatok szerint Magyarország lakásállománya 1970. január 1-én 3157.000 volt, négyszázezerrel — 15 százalékkal több — mint tíz évvel ezelőtt. 1930 óta a lakások számának növekedési üteme a legutóbbi évtizedben volt a leggyorsabb: a 60-as évek évi átlagos 1.5 százalékos növekedésével szemben 1949 és 1960 között évente 1.2 százalékkal, a 30-as években pedig nem egészen 1 százalékkal nőtt a lakások száma. A lakások jelenlegi száma csaknem egyharmadával nagyobb a második világháború előttinél, bár azóta a népesség száma csupán 11 százalékkal nőtt. Mivel a lakások számának növekedése meghaladta a népesség szoporodását, jelentősen javultak a lakásviszonyok: a 100 lakásra jutó népesség száma mintegy 10 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év alatt. A lakásállomány 1960 és 1970 között főleg a vidéki városokban gyarapodott (több mint egynegyedével). Budapesten a növekedés 18 százalék, a községekben 8 százalék volt. Az utolsó tíz évben a lakás- állomány jelentősen növekedett Komárom (23 százalék). Pest (23 százalék), Fejér (20 százalék) és Veszprém megyében (19 százalék). Ugyanakkor alig nőtt a lakások száma Tolna (5 százalék), Hajdu-Bihar (6 százalék), Békés (6 százalék), és Baranya m°'*”ében (7 százalék). Az 1960. január 1 és 1970. január 1. között épített lakásoknak csak 33 százaléka volt egyszobás, 61 százaléka kétmo 1971 L 1. L L mer fő azázalék 1805 1940 135 7,5 130 155 25 19,5 144 173 29 20,2 115 146 31 26,6 99 119 20 1M 288 280 —5 —1,8 586 573 —13 —2,2 468 — —21 —4,5 581 808 27 4,6 335 323 —12 —3,5 359 389 30 3,4 391 404 13 3,5 393 375 —18 —4,1 348 348 0 \ 0,2 270 302 32 11,8 236 241 5 2,3 781 870 89 11,3 371 363 —0-2,0 588 592 0 1,0 463 450 —12 —2,7 267 259 —8 —,30 283 281 —2 —0,7 392 409 17 4,2 274 267 * —7 —2,5 »981 20 314 353 3,5 szobás, 6 százaléka pedig három vagy több szobás. Ebben az időszakban számos egyszobás lakást lebontottak, vagy újabb szobát, illetve szobákat építettek hozzá. Ennek következtében az egyszobás lakások száma 10 év alatt 12 százalékkal csökkent, arányuk 61 százalékról 47 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor a kétszobás lakások állománya 55 százalékkal — arányuk a 10 évvel ezelőtti 32 százalékról 43 százalékra — emelkedett. Nőtt a három, illetve több szobás lakások száma és aránya is. A lakások nagyságának növekedése ugyancsak hozzájárult a lakásviszonyok javulásához. (2 százalékkal), Sopron és Békéscsaba népessége csak mintegy 10 százalékkal növekedett. A népesség szaporodása, ill. fogyása (—) I960— 1969. években dás aránya azonban ezekben a megyékben is alacsonyabb volt, mint az ötvenes években. Az átlagosnál magasabb (4—5 százalékos) a népesség- növekedés még Borsod- Abaúj-Zemplén, Veszprém és Győr-Sopron megyében. A népesség száma a legnagyobb arányban (3—5 százalék) Békés, Hajdu-Bihar, Csongrád és Tolna megyében csökkent. A népesség száma a munkaerő elvándorlása miatt — Hajdu-Bihar megye kivételével — mindhárom megyében csökkent 1949 és 1960 között is csökkent, de jóval kiA BCM első gépei Tegnap délelőtt négynapos utazás után Budapestről az épülő Beremen- di Cementműhöz megérkezett az első nagyobb villamosgép, egy 120/6,5 kilovoltos transzformátor. Az 56 tonna súlyú trafót a szállítók már a végleges helyére teszik. Zárszámadás Mozsgón Primőrök — másfél millióért Tizedik alkalommal jöttek össze tegnap délelőtt Mozsgó szövetkezeti gazdái zárszámadást tartani. A 6130 katasztrális holdon gazdálkodó közös gazdaság a közepes adottságú és közepes eredményeket felmutató tsz-ek közé tartozik, összvagyonuk 39,4 millió forint, mely vagyonállomány különösen az utóbbi egy-két évben nőtt jelentős értékű gépekkel, épületekkel. Tavaly 2,8 millió forintot fordítottak új épületek emelésére, s 1,9 millióért szereztek be új, nagyteljesítményű gépeket. A korszerűsítési program eredményeképpen nőtt a tiszta nyereség — Pásztó Sándor elnök közel ötmillió forintról adott számot —, de nőttek a gondok is. A foglalkoztatottsági mutató tavaly némileg romlott, s Idén további munkaerő-feleslegekkel kell számolni. Különösen az első negyedévben nehéz munkát biztosítani a tagok számára, ezért is született meg ,a döntés: a MÉK-kel együttműködve nagyméretű fóliás kertészetet hoznak létre. A munkálatok máris megkezdőditek, s ha minden a tervek szerint sikerül, idén Mozsgó 1,5 millió forint értékű primőrárut szállít a MÉK boltjaiba, illetve a piacokra. A zárszámadási beszámoló részletesen foglalkozott az ország húsellátási nehézségeivel. Tavaly 340 hízottmarhát és 2208 sertést adtak át az államnak, a háztájiból azonban mindössze 126 sertést sikerült felvásárolni. Idén mindenekelőtt ezen a téren lesz változás A közös malacokkal, tápokkal segíti azokat, akik vállalják a hizlalást. A baromfitenyésztés terén különösen nagy lesz a fejlődés: megkezdik egy — évente 120 ezer csirkét kibocsátó — nevelőtelep építését. Vagy a füstszínű olcsó k8- tényruha? A vállalat dolgozóiból ma- nekenné választott lányok arcára volt írva, hogy amit éppen bemutatnak, az nekik is tetszik. Például a Gyöngyi bakfis selyemblúz, elöl dúsan hímezve, hosszított mandzsettával, világos vagy orgonalila színben. Enyhén beat-frizurás, karcsú fiú lép a színre. Rajta japán alapanyagból készült bőrutánzatú kabát. Kitűnő fazonú, sikeres munka. Ára? Másfélezer forint. De télen is használható. Szivacsbélést lehet belekapcsolni. Hasonló sikere volt a női bőrkabátnak, körül zipzár- ral, berakható béléssel és a jugoszláv bakfiskosztümnek. A divatos alpacca ruhaanyagot kedvelőknek tízezer méter érkezik a nagykerhez négy színben, közötte a keresett zöldes, drabbos színű könnyű anyag is. Üj formák, olcsó árak, tavaszi színek és bő választék. így lehet minősíteni a bemutatót, amely felkeltette a kiskereskedők érdeklődését. Nem könnyen felejti a néző sem a leányt, sem az általa bemutatott hímzett szövetmellényt, aljjal, fekete és sötét színben, az ékes bakfisblúzt hímzett ujjal. A Grabolux-star mellény zöld, sötétkék és barna színben is az üzletbe kívánkozik. Az év legszebb termékeként jegyzik majd az úgynevezett Nem volt zenei aláfestés, Jupiter-lámpák sem égtek. A kedves mosolyú „rnaneke- nek” a földön, illetve a műanyag padlón jártak, nem emelvényein, süppedő bordó szőnyegen. Természetes és egyszerű volt az alkalmi bemutató. A Centrum, a Mecsek Áruház és a MÉSZÖV képviselőinek rendezte tegnap a Dél-Dunántúli Textil és Felsőruházati' Nagykereskedelmi Vállalat vezetősége Megyeri úti székházuk bemutató mintatermében. Csütörtökön a MERUKER vezérkara szemlélte meg a tavaszi jellegű árubemutatót. A vevőközönség igényeit közvetlenül kielégítő kereskedők a helyszínen győződhettek meg arról: mire számíthatnak, mit vásárolhatnak. Mit is? A pasztell zöld, kék, barna anyagok közül nem köny- nyű kiválasztani a legszebbet. A barna, vagy bordószínű műbőr, vagy az új vonalú ballon kabát? A kismamaruha? Az NDK-ból érkezett kosztüm serdülőknek? Termelőszövetkezeti szakmunkásképző tanfolyamok a pécsi járásban Díjmentesen Ma már a nagyüzemi mezőgazdaságban a termelési tevékenységek az iparhoz hasonlóan szakosodnak, s egy- egy részterület magasszínvonalú szakképzettséget kíván az ott dolgozóktól. A pécsi járás területén hét szakmunkásképző tanfolyam kezdődött december és január folyamán a Járási Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának szervezésében. A hét-három hónapos időtartamú tanfolyamok költségeinek 50—70 százalékát biztosítják állami fedezetből, a többi költséget a tsz-ek fedezik. A résztvevők — akár bentlakásos, vagy üzemi tanfolyam hallgatói, díjmentesen végezhetik el azt, miközben átlagjövedelmüket ez időszakban is kézhez kapják. A tanfolyam elvégzése után állami vizsgabizottság előtt adnak számot a tanultakról, s a továbbképzés jellegétől függően mezőgazda- sági szakmunkás illetve betanított munkás bizonyítványt nyernek. A tsz-ek igénye alapján két bentlakásos tanfolyamot I szerveztek. Pécsett, a Turista szállóban növényvédő j szakmunkásokat, Szabadszentkirályon traktorvezetőket képednek. Az üzemi jelleggel működő tanfolyamok közül Egerágon és Berkesden növénytermesztő gépészek, Szalántán sertéstenyésztő szakmunkásokat, Üjpetrén sertésgondozó betanított munkások és Baksán új traktorosok tanulnak jelenleg s tesznek vizsgát az elkövetkező hetekben. Érdekes, hogy a hallgatók között húsztól hatvan évesig minden korosztály képviselteti magát. A pécsi járás termelőszövetkezetei tizenhat embert küldtek a Pécsváradon. megyei szervezésben működő szarvasmarha-tenyésztő. illetve sertéstenyésztő szakmunkásképző tanfolyamra is. , perzsa hímzett Yersterex. Simpatic fantázia nevet viselő női ruhákat, elöl hímzéssel, amit négy lány négy színben — világoskék, rózsaszín, drapp és zöld — egyszerre mutatott be. Választék tehát bőven van. Csupán a kiskereskedelmen múlik, hogy az üzletekbe kerüljenek a ruhák, a divatot követő hosszú mandzset- tás. trapéz vonalú, nagy fazonú „mindenütt díszített” széles övvel ellátott, gazdagon hímzett női holmik. Nagy István t Tavaszra készül a kereskedelem Perzsa hímzett yersterex
