Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-04 / 30. szám
$970. február 4. stinantau napio Több elmélet, erősödő iskolai jelleg A szakmunkásképzés a reform útján Csökken az oktatott szakmák száma A tavaly nyilvánosságra hozott új . szakmünkástanüló- oktatási törvény Baranyában mintegy 8,5 ezer ipari tanulót érint már a következő 1970/ 71-es tanévtől kezdve, sőt némely vonatkozásaiban már a mostani félévben is. A felmerülő problémákról nemrégiben országos tanácskozás zajlott le Kecskeméten, amelyen részt vett Lengvári István, az 500-as Ipari Szakmunkásképző-Intézet igazgatója is. Növekszik az iskolák száma — Az eddig érvényben lévő törvényhez képest mi jellemzi az új törvényt? — Mindenekelőtt eí kell mondani, hogy az előző törvény több mint 20 évvel ezelőtt született, s közben olyan változások mentek végbe a szocialista szakmunkásképzésben, amelyeket nem lehetett többé figyelmen kívül hagyni. Az új törvényben lényegében két szerteágazó, de egymással szorosan összetartozó reformtendencia ölt testet Az egyik az, hogy a szakmunkásképző intézmények középfokú oktatási intézményekké válnak, erősödik az oktatás iskolai jellege, eltérően az eddigi gyakorlattól, amikor, az oktatás irányításába erősen beleszóltak az üzemek és vállalatok. A másik fő jellemző az, hogy az ún. országos szakmunkásképzési jegyzék jelentősen módosul, egyes szakmákat szakma- csoportokba foglaltak, más szakmákban a képzést megszüntették. — Mit jelent az iskolai jelleg erősödése? — Eddig az iparitanuló-ls- kola nem számított végzettségnek. Az új törvény szerint a s2akmunkástanuló-intézet gyakorlati és műszaki tárgyakból befejezett képzést, szakmunkásképesítést nyújt, ezen felül nem befejezett középiskolai képzést ad. Az iskolajellegű oktatás erősödése azt jelenti, hogy a szakmunkásképző intézések is beleilleszkednek a reform útján haladó magyar közoktatás egészébe. A felvételkor ez annyiban érezteti a hatását, hogy a tanulók nem kötnek szerződést a tanáccsal, magánkisiparosokkal, a szövetkezetekkel, ahogy az eddig történt, tehát az iskolával és nem a vállalatokkal, üzemekkel állnak jogviszonyban. Jelentkezéskor az általános iskolától kapott lapot szakma megjelölésével közvetlenül a szakmunkásképző intézetnek kell elküldeni. A gyakorlati oktatás irányítása is az iskola kezébe került. Eddig gyakran előfordult, hogy a munkáltatók a tanulókat olyan munkákra alkalmazták, amilyenre éppen szükségük volt, így egyes tantervi feladatok kimaradtak. Üj az is, hogy a szakmunkás vizsgáztató bizottságokban az iskola több taggal képviselteti magát, mint az eddigiek során. — A régi törvény értelmében a tanulók egyrésze órabérben részesült, csak a minisztériumi, tanácsi és részben a szövetkezeti vállalatoknál dolgozók kaptak ösztöndíjat. Most évfolyamtól, tanulmányi eredménytől, szakmától függően 40—7Ó0 forint ösztöndíj illeti meg a szakmunkás-tanulókat. A tanulók betegség esetén is j ösztöndíjat és nem táppénzt j kapnak, kivéve a magánkisiparosoknál dolgozókat. A fe- , gyelmi, kártérítési, munkavé- j delmi és egyéb ügyek is az j iskola hatáskörébe tartoznak , ezután. Megszűnik a szabad- j ság. s a többi tanulókhoz ha- I sonlóan a szakmunkás-tanulókat is téli, nyári, és tavaszi szünet illeti meg. Végül az is új szempont, hogy amíg eddig a felügyeletet kizárólag a Munkaügyi Minisztérium látta el intézményeinkben, az éj törvény szerint műszaki tárgyakból a Munkaügyi Minisztérium, közműveltségi tárgyakból és a kollégiumi nevelés felügyeletében a művelődésügyi osztályok illetékesek. — Miben mérhető le az országos szakmunkásképzési jegyzék módosulása? 295 helyett 188 szakma — Eddig Magyarországon mintegy 295 szakmában folyt képzés. A reform ezt a számot 188-ra csökkentette. — Egyes szakmákban, amelyek felett eljárt az idő, megszüntették a képzést (például: fémszobormű vés). A csökkentés másik formája az volt, hogy egy csoportba foglaltak olyan rokonszakmákat, amelyekben közös alapképzést lehet nyújtani. így például a gépi forgácsolásba a maró, esztergályos és gyalus szakma is beletartozik. Ennek az intézkedésnek különösen a kis vidéki tanintézetekben van jelentősége, ahol egy-egy speciális szakmából alig néhány jelentkező volt, külön oktatásuk tehát gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult, ezért korábban más csoportokkal vonták egybe őket Ami ebből a szempontból megyénket illeti, elmondhatjuk, hogy Pécsváradon és Mágocson a következő tanévben már nem is indul új első osztály. Országosan megindult a profil kialakítási folyamat. — Az 500-as intézetben például az eddigi 53 szakma helyet 20-at fogunk oktatni. A híradás- technikai szakma képzését Pécs látja el Tolna, Zala, Somogy megye számára is. Ez természetesen kollégiumi férőhely gondot okoz majd. Érdemes megemlíteni, hogy amíg eddig a beiskolázáskor szigorúan megtartották a megyehatárokat, most például a mágocsi iskola a dombóvári intézetbe olvad be, itt lesz a gépszerelő elméleti oktatás. 1975-re a profiltisztítás tovább folyik, a szakmák száma még kisebb lesz. — Hogyan változik meg a képzés ideje, óraszáma? — Már ebben a félévben bevezettük az új törvény egyik rendeletét, áttértünk a 42 órás munkahétre. Tehát a naponta eltöltött idő 8 óra helyett 7 órára csökkent Ez azért fontos, mert amíg a tanulók heti 48 órát dolgoztak, az több volt, mint a szabad szombatos, ill. csökkentett munkahetes rendszerben dolgozó szakmunkások munkaideje. A képzés színvonalát tekintve A-, B-, C- és D-ta- gozatokat állapítottunk meg. Ezek közül a C volt a legelméletigényesebb, s ide csak érettségi vizsgával vettünk fel tanulókat. A változás az, hogy a felvételt nem kötjük már érettségihez, csupán a négy középiskola sikeres elvégzéséhez. A már említett csoportosítás eredményeképpen homogénebb osztályok lesznek, s minden tagozatban növekedni fog az elméleti képzés óraszáma. 200 fős tanműhely épül Pécsett — Milyen bővítéseket igényel az intézetben a reform megvalósítása? — Az 500-as intézet részére 1971-ben megkezdik egy kétszáz fős tanműhely építését, amelyet a tervek szerint 1972-re be is fejeznek. A gyakorlati oktatás céljait szolgáló tanműhelyben 13 kabinet lesz, amelyekben hetente 800 tanuló oktatását lehet biztosítani. Ez mintegy 13—15 millió forintos beruházást igényel. A IV. ötéves tervben Siklóson egy 6 tantermes iskola építését valósítjuk meg. S ne feledkezzünk meg a január 1-től már működő szigetvári 6 tantermes szakmunkástanuló-intézetről sem. Marafkó László Vincze Győző képei Amerikában Április negyediki kiállításán dolgozik Vincze Győző pécsi festőművész. Ez a tárlat Pécsett, a hírlapolvasóban nyílik majd meg. A közelmúltban azonban külföldi kiállításról is tárgyalt — Igaz? — kérdeztük tőle tegnap munkahelyén, a Pécsi Nemzeti Színházban. — Valóban. Decemberben ugyanis a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat valamint a Magyar Képzőművészek Szövetsége kapcsolatba hozott Mister Noth-tal, egy nagy amerikai képkereskedő cég megbízottjával. Ennek a cégnek százhat éredekelt- sége van a világon, elsősorban az Egyesült Államokban és Kanadában, például Montrealban. Európai központja Barcelona. Mister Noth vásárolt tőlem öt képet, s azokat elvitte. De megegyeztünk abban, hogy visszautazik Magyarországra, ismét felkeres, s állandó kapcsolatot teremtünk. A cég havi tíz-tizenöt képet vásárol majd tőlem. Ezenkívül a százhat érdekeltség néhány amerikai városban kiállítást rendez műveimből. Körülbelül ötvenhatvan képről van szó. 1969 a kiállítások tükrökéi 3 Pécsett: két gyermekkönyvtár! Új könyvtárak, bővülő állomány Baranya megye tanácsi könyvtári hálózatának állománygyarapítására ez évben közel mésfél millió forint áll rendelkezésre. Ez az összeg elsősorban a költségvetési keretből származik, de jelentős pénzforrást jelentenek a községfejlesztésből, a tsz támogatásból és egyéb segítségből hozzáadódó összegek. A mohácsi járásban több mint 400 ezer forintra rúg a könyvállomány bővítésére szolgáló összeg. A pécsi járásban 334 ezer forint, a siklósi járásban 309 ezer forint, míg a sásdi járásban 271 ezer forint áll rendelkezésre. Sásdon egyébként a tanács egy helyiséggel bővíti a járási könyvtárat, ezáltal a zsúfoltság megszűnik. — A könyvtár bővítésére 90 ezer forintot biztosított a tanács. A szigetvári járás területén két községben, Somogyapáti- ban és Somogyhatvanban uj klubkönyvtár létesüL Pécsett ez évben a városi könyvtár és az olvasók régi álma valósul meg: két gyermekkönyvtár is nyílik. Az egyik Üjmecsekalján lesz, amelynek állománya hamarosan 10 ezer kötetre növekeI dik majd. A másik gyermekkönyvtár az Üttörőházhan létesül, mintegy 5—6 ezer kötettel. Utóbbit szeretnék április 4-én átadni rendeltetésének. A fentieken kívül előreláthatóan Málomban és Pa- tacson klubkönyvtár nyílik. Meglepetés lesz a kertvárosi nyári olvasópark is. A kertvárosi könyvtár közelében lévő park ideális lehetőséget nyújt ilyen célra. 1970-ben egyébként a városi könyvtárnak összesen 280 ezer forint áll a rendelkezésére könyv- beszerzésre. A szakszervezeti könyvtárak 407 ezer forintot fordíthatnak beszerzésre ebben az évben. Ezenkívül folyóiratok, bútorok, egyéb berendezések vásárlására további 271 ezer forint áll a rendelkezésükre. Az SZMT könyvtára új könyvtárakat kíván létesíteni Sátorhelyen, a Cserkúti Gépjavító Vállalatnál és a Harkányi Állami Gazdaság üdülőjében, Zengőalján pedig szabadpolcos könyvtár megnyitását tervezik. Ez évben új berendezést kap a Hirdi Kenderfonó könyvtára, a Mohácsi Farostlemezgyárban pedig klubkönyvtár létesül. jggs, t5ÉM| • * .v*v *■**> N‘ Könyvritkaságok az Egyetemi Könyvtárban Foto: Dr. Szász János A z elmúlt év a változatlanul meglévő objektív nehéz- ségek ellenére is minden eddiginél gazdagabb képző- művészeti programot nyújtott. Műfajok szerint is kedvezően alakultak az arányok — festészet, grafika, kisplasztika, iparművészet — közel egyenlő mértékben került bemutatásra. Ezen kívül két fotókiállítás és egy építészeti is gazdagította e sort. Helyi kiállításrendezői intézmény híján tulajdonképpen esetlegesen alakul egy-egy év képzőművészeti programja. A különböző népművelési szervek önállóan, olykor egymástól teljesen függetlenül végzik munkájukat, rendeznek kiállításokat. Nincs egységes és következetesen végrehajtott kiállítási koncepció, a programokban sok a véletlenszerű, nem egy jólátgondolt, didaktikusán egymásraépült program való-J sül meg, hanem a lehetőségek provizórikussága érvényesül. Mindezek után talán nem hat egyértelműen meggyőzőnek az a megállapítás, hogy az elmúlt év programja igenis sikerültnek mondható. Ennek az állításnak az igazát az a tény bizonyítja, hogy a kiállítások sokrétűek voltak és valahogy mégis minden a maga helyére került. Vegyünk példákat: Helyén volt, s csakis itt volt Indokolt — két évvel a gyűjteményes tárlat után — egy más közönségrétegnek szóló, nem elsőrendűen múzeumi szemléletű válogatásban megrendezni Gebauer Ernő kiállítását. Nyilván elérte a célját. Gebauer tisztelői megnyugvással nyugtázták a kedves képekkel való újabb találkozás lehetőségét. Ugyanígy helyre került a III. Országos Bányász Képző- művészeti Körök bemutatója a meszesi Puskin Művelődési Házban. Ugyancsak gondos kezek munkáját dicséri a Fürtös György kerámiáit bemutató kamarakiállítás a József Attila Művelődési Ház Ifjúsági Klubjában. Véleményem szerint a kamaratárlatok közül ez a bemutató érdemelheti ki egyértelműen az „év kiállítása” címet. Mind esztétikai, mind didaktikai szempontból nagyfokú igényesség jellemezte. Ellenpélda: Az esemény rangjához nem méltó körülmények között került megrendezésre pl. a Felszabadulási Pályázat áprilisi tárlata a városi könyvtár ideiglenesen és félig kiürített olvasótermében. A számos esemény egymásbatorló- dása lehet az egyetlen mentség e provizórikus megoldásra. A kiállítás egyébként a fiatal alkotók, elsősorban Fürtös Hona kiemelkedő sikerét hozta. Szellemében friss, megoldásában korszerű művészete önmagában is igazolta a pályázat kiírásának helyességét. égy kiállítást emelnék ki, amely jelentőségében magasan túljutott az átlagos mérce fölött. Az első az áprilisban megnyílt Vasareíy-kiállítás, amely a Párizsban élő magyar származású (sőt pécsi születésű) művész első hazai bemutatkozása volt. A kiállítás megrendezésére a JPM Régészeti Osztályának boltíves, barokk-műemlék termeiben került sor. Visszatekintve, a budapesti Műcsarnoki nagykiállítás ismeretében is nyugodtan állíthatjuk, hogy e kiállítás külső csínye a legválasztékosabb igényeket is kielégítette. Egyébként is Vasarely műveinek sterilitása, képeinek tiszta harmóniája szinte követeli a rendet, a fegyelmet, • koncentrációt a külső megjelenítésben, a tálalásban is. Tízezres látogatóközönsége először láthatta a valóságban az op art reprodukción keresztül már elképzelt, de a valóságban még nem ismert világát. A másik képzőművészeti esemény pécsi vonatkozású ugyan, de nem Pécsett, hanem Budapesten került megrendezésre. A Pécs-Baranyai művészek ez évben mutatkoztak be az ország nyilvánossága előtt a Magyar Nemzeti Galériá termeiben. Szolnok, Hódmezővásárhely és Szeged után Pécs sajátos, sokrétű arculata szakkörökben is meglepetést váltott ki. Külön érdekességet kölcsönzött a kiállításnak az a tény, hogy most első ízben mutatkozott be jelentős számú anyaggal az a Martyn Ferenc, aki a másutt élők számára sokáig egyet jelentett Pécs egész ■ képzőművészetével. Így aztán nyilvánvaló, hogy nagy feltűnést keltett az itt élő művészek munkásságának széles skálája, korszerű hangvétele, mai mondani valója. Komoly szakmai ráismerést váltott ki Gábor Jenő művészete, de nem kisebb érdeklődést keltett Lantos Ferenc megújulva önállósult saját hangvétele. Az események sorrendjében harmadikként kell említeni Martyn Ferenc pécsi bemutatkozását. Ilyen jelentős anyaggal ember-emlékezet óta először állított ki Pécsett. És Martyn nem ismételt, teljesen más anyagot választott Pestre, majd Pécsre. Életművének kiemelkedő munkássága töredékesen került még így is nagyközönség elé. Negyedikként országos eseményt, a kisplasztika másodízben megrendezésre került seregszemléjét kell kiemelnünk. Kézenfekvő a két blennálé számszerű összehasonlítása: 46 helyett 95 résztvevő a másodikon. Ez az emelkedés ugyan az első biennálé eredménye is. melynek közvetett célja az érdeklődés felkeltése, mondhatnánk főpróba volt. Tény az, hogy a szobrásztársadalom szinte valamennyi rangos képviselője megjelent 69-ben. Ezúttal már nagydíjak kiadására is sor kerülhetett (Borsos Miklós—Kerényi Jenő—Vilt Tibor). A díjazottak közül Schaár Erzsébet volt az, aki magasan a teljes mezőny fölé került és megérdemelten jutott a megtisztelő első'díj birtokába. Közel 10 000 érdeklődő tekintette meg a biennálét is. Ezzel párhuzamosan — a biennálék folytonosságát hangsúlyozva — az előző első díjasnak, Kiss Nagy András szobrászművésznek kamarakiállítására került sor a Modern Magyar Képtár újonnan kialakított időszaki kiállítási termében, őszre készült el ez az új létesítmény, megoldva a múzeum kiállítás gondjait Szeptemberben Szabó Iván szobrászművész kiállításával nyüt meg a terem, ezt követte Kiss Nagy András, majd Amerigo Tot kiállítása. A Rómában élő Tóth Imre művészete Budapest, Tihany és Debrecen után került Pécsett bemutatásra, s bár nem hatott az első bemutató, a premier újdonságával, (mint ahogy ez Vásáréig grafikái esetében történt), mégis komoly érdeklődést és közönségsikert váltott ki. A három szobrász bemutatóját baranyai művész, a Mohácson élő kitűnő grafikus, Kolbe Mihály kiállítása követte sorrendben. ár a múzeum 1970-es kiállítási terve is elkészült. Ízelítő a gazdag programból: Anna Margit festő, Bors István szobrász és Honty Márta textiles, MOZGÁS néven csoportkiállítás. Berki Viola festő, Rácz István magán- gyűjteménye, a Modem Magyar Képtár legszebb grafikái, Barcsay Jenő festő, Bálint Endre festő és a Kaposvári Rippl Múzeum legszebb alkotásai. Romváry Ferenc Kirgiz vendégeink elutaztak a fővárosba M A kirgiz filmdelegáció tagjai —, akik hétfőn este részt vettek az általuk készített dokumentum filmek díszelőadásán — kedden reggel a TIT Bartók klubjában Baranya megye és Pécs város párt ás állami szerveinek | képviselőivel, valamint a Moziüzemi Vállalat vezetőivel, időszerű kultúrpolitikai kérdésekről beszélgettek. A vendégek ellátogattak Mohácsra, ahol megnézték a korszerű Kossuth filmszínházat, majd a fővárosba utaztak.
