Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-28 / 51. szám
í.'/w. í—aJTUCíi' *.<«/■ jjtmammi tiapiö Nem a robbantás a fő profil A város közelsége jó gazdálkodásra kötelez Egy hirdetés nyomán Kővűgőszöllösön, a körös Szikla Tsz-ben Tulajdonképpen egy hirdetésszöveg keltette fel a figyelmet, amelyben a kővágó- Ezöllősi Vörös Szikla Termelőszövetkezet értesíti a „felehet”, hogy akkumulátortöltést t-s gyárkéményrobbantást vál- 1 dnak. Sokan mások — köröttük én is — enyhe iróniával olvastam e néhány sort cs mindjárt eszembe jutott a r. íanapság többször hangoztatott — bár szerintem több- i-yire indokolatlan — bírálat: „A téeszek búzát termeljenek és ne mással foglalkozzanak .. Kísérletek a gazdaságosság jegyében Az elnök — Keresztes Péter — negyvenes, jókedélyű, fekete férfi. Megmosolyog, amikor mondom neki, mi járatban vagyok, aztán átvezet v. szépen berendezett — különben vizes, nedves falú — szobájába. — Remélem, nem kell bizonygatnom, hogy az a bizo- t yos gyárkémény-robbantási vállalkozás, egyáltalán nem profilunk. De majd a végén beszélünk erről. A szövetkezet 4500 holdjából 2200 szántó, 1300 hold letelő, a többi nagyjából erdő. S ez mindjárt meg is határozza kétirányú főtevékenységünket: növénytermesztés és — felfejlődőben lévő — állattenyésztés. Tavaly 700 hold búzát arattak, az idén 800 holdról várják a termést, nincsenek valami jó földek ezen a hegyes, sziklás vidéken, de a tavalyi búzaátlaguk 17 mázsa 40 kilogramm v olt, s az ilyen átlagnak másutt, — jobb vidékeken is — terülhetnének. Persze „megnyomták” a talajt, hiszen az idén is 1 holdra 6 mázsa (!) műtrágya kerül. Az elnök — évekkel ezelőtt — Dániában járt, beszélt ott jómódú farmerekkel, több műtrágyát t sok sem adtak a földnek. — Foglalkoztunk mi mással is, kísérletezünk ezután is — mondja Keresztes Péter elnök. — De mindig csak í gazdaságosság jegyében. Zöldborsó. Gondolták, jó piaca lenne Pécs, vagy a konzervipar. De aztán felhagytak vele: — Tudja miért? Először is minden szedőmunkás után napi 9 forintot kellett fizetnünk az SZTK-nak. Fizettünk másfél-két forintot kilójaként a szedőnek, különben nem kaptunk volna rá embert. S a borsót a végén már négy forintért sem tudtad eladni. Ez minden évben így ment. Nem volt rajta haszon. Inkább vetettünk helyébe mást, ami jobban fizetett, sokkal kisebb költség- ráfordítással. Befejezték a csirkenevelést is. A háromezres állomány ! ddig hozta a pénzt, míg a csibenevelő tápot föl nem emelték 500 forintra. — Csirkében országszerte tíömping tapasztalható, érthető, hogy az egyensúly visz- szaállítása miatt az állam megemelte a táp árát. A sertéstáp ára viszont maradt 310 forint. Sertés kell. Nem igaz? Most átalakítjuk a csibenevelőházat, egészen kevés költséggel és betelepítjük az anyakocákat. Aztán ugyanígy folytathatnám a szarvasmarha-tenyésztéssel is, amit most fejlesztünk fel, három millióért építünk egy 158 férőhelyes korszerű istállót. A Vörös Szikla érdekelt a Mecsektej egyesülésnél. — A tejre 20 fillér felárat ad az állam, 8 ezer forintot pedig egy-egy borjú, vagy előhasú üsző után. Ezért váltanak át most a szarvasmarha-tenyésztésre, mert jelentős hasznot eredményez a szövetkezetnek. Versenyezni kell az iparral — Volt nekünk egy időben más problémánk is — folytatja az elnök. — Ez pedig a tagság megtartása. A szövetkezet itt van Pécs határában, tehát a városnak roppant vonzóereje van. Aztán: Kővágószöllős fölött, a Golgotán van egy asztalos- üzem, van egy pulykanevelő társulat, aztán itt a Cserkúti Gépjavító Vállalat és végül: az ércbánya. — Most már láthatja, kikkel kellett konkurrálnunk! Ha mi csak napi harminc-negyven forintot fizetnénk a tagoknak, másnap vennék a kalapjukat, mert bárhol munkába állhatnának. így is sokan elmentek az ércbányába, építőiparba. Nem volt más megoldás: olyan bérezést kellett bevezetnünk, amely elégedettséget szül a tagság körében. A zárszámadáskor több traktoros megkapta a nyolc- tíz-tizenkétezer forintját is. A séma majdnem azonos a többi termelőszövetkezetével: havonta a kereset 80 százalékát kapják, év végén a fönnmaradt húsz százalékot és erre még húsz százalékot „rátettek” a Vörös Sziklában. Akár nyereségrészesedésnek is nevezhetjük. De van más is. A háztájival kapcsolatos korlátozások nagyrésze mindenütt megszűnőben van. Kővágószöllő- sön azelőtt sem korlátoztak abban senkit, hogy hány szarvasmarhát, vagy sertést nevel otthon. Azelőtt is kiadták harmadába a kukorica egyrészét, akár egy holdon, akár két holdon, ki-ki menynyit vállalt Elégedett a tagság — Nem számoltuk, ki mennyi állatot tart otthon. Az a fontos, hogy legyen, hiszen az ország nem áll valami jól sem sertés, sem marhahús vonatkozásában. Látja, elégedett a tagság, nemcsak a kedvező jövedelmek miatt, hanem, mert látják, hogy építkezünk, fejlődünk és egy szemnyi adósságunk nincs. Sőt, zárszámadás után is mondhatom, hogy van pénzünk, az első két-három hónapi indulásra. Aztán az elnök a végén megjegyzi: robbantás? Persze, van Cserkúton kőbányájuk, vizsgázott szakemberekkel. Tiszta haszonként vagy 150 ezer forintot hoztak a szövetkezetnek. Igen, vállaltak robbantást is, úgynevezett betontuskókat röpítettek ki a talajból, valahol az útépítésnél, Szigetvár előtt. — Akkumulátor-töltés? Saját erőgépeiket látják el, de hogy a berendezést kihasználják, szolgáltatásként elvégzik a töltést bárkinek, aki igényli. — Ha csak ötvenezer forintot hoz a töltés, akkor is több a semminél, jobb, mintha állna a berendezés. Ennyi az egész. Rab Ferenc Felszerelték az első feliratot a befejezése előtt álló újme- csekaljai rendelőintézet homlokzatára. Az épület nyugati szárnyának földszintjén gyógyszertár is lesz. Termálfürdő Pécsettf Csak egy feltevés ez. bár azért nem utópia. Még 1957— 1958-ban szenet kerestek a Fécshez közel eső Eilenden illetve a városhoz tartozó Lámpásvölgyben. A szakemberek elővették az akkori kutatófúrások adatait, s ma. tizenkét év múltán arra a következtetésre jutottak. ho°v meleg víz rejtőzhet a mélyben. Néhánv geológus ugyan már évekkel ezelőtt megírta ezt a Pécsi Műszaki Szemlében, ám akkor nem figyeltek fel ráiuk. Hogy miért érmen ma lett ..s'áger” az a két kibélelt fúrólyuk, kissé reíté'ves. Csupán annvi biztos. hogy a múlt év novemberében írásos tavas1 ato* Wlldtek erről a tárnáról a iv>«var Hid*-o1/'ziaj Társzeá" nénsi csonortjáboz. a pécsi -<jonr>rt red-o főn-érte a Pécsi Tervező Vállalatot arm. ho"v mun'mlia ki ezt a témát. s ad’on arra választ: érdemes foglalkozni evvel a problémával ? A Pécsi Tervező Vállalat három szakemberének válasza — akik a nemes iinvbuz- '’a’omtól vezérelv» társadalmi munkában vá"a’ták ezt a témát — egyértelmű: feltétTantárgy: a KRESZ A lustákat nagyobb veszély lenyegetí Lélektani stratégia — Nem lehet elég korán kezdeni Baleset. Vijjogó sziréna, percek alatt összeverődő tömeg, egymásnak ellentmondó „mindent látott” szemtanúk — semmit sem sejtő hozzátartozók ... Gyakori ez a szomorú „szenzáció”. Az utcán közlekedő ember mind nagyobb veszélynek vah kitéve, a gépkocsik számának rohamos emelkedésével több lesz a veszélyforrás, egyre nagyobb figyelmet, kulturáltságot, udvariasságot igényel a közlekedés. Felnőtt embertől joggal várjuk el az alkalmazkodást, de az utcán nemcsak felnőttek közlekednek. A pécsi közvéleményt még most is foglalkoztatja az a február elején Meszesen történt baleset, amely egy gyermek életébe került. Elgondolkoztat, óvatosságra int, figyelmeztet. Nem ez az első és egyetlen eset, a statisztika szerint a közlekedési balesetek jelentős hányadának gyermek az áldozata. Hoff er József tanár a pécsi pedagógus közlekedési önkéntes rendőri csoport parancsnoka azt mondja: a KRESZ ismerete nagyon fontos, de nem minden. A gyermekeknél számolni kell egy sor olyan lelki tényezővel, amely közvetve meghatározza a közlekedésben való részvételüket. Hoffer József — hivatásából adódóan — ismeri a gyermekeket, s tapasztalataiéi lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lo^tóigaz- gatóság tájékoztatása szerint a Nagykőrösön megtartót 9. he i ljttósorsoláson a következő számokat húzták ki: 29, 34, 44 74, 81 A március 2-án megtartandó nyilvános havi tirgynyercmény- sorsoláson a 7. játékhét szelvényei vesznek részt. Díjtalanul levizsgáztatjuk motorkerékpárját, 125 cm?—350 cm?-ig, ha Pécs, Rákóczi út 66. sz. alatti motorvásáron vásárolja A Tel: 44-01, Pécsi 4 b ÉSZ Jáwára OTF-akció ra támaszkodva feltérképezte a legfontosabb pszichikai indítékokat. Ilyen megközelítésben a gyermekbaiesetek főbb okai: „a gyermekek szétszórt figyelme, amely megakadályozza őket abban, hogy egy bizonyos veszély- forrásra koncentráljanak. A játék mindent eltompító öröme, amely kikapcsol náluk minden logikusnak látszó cselekvést, önmaguk iránt érzett felelősséget. A hősködés, társaik előtt való vagánykodás, egyes tanulóknál a lustaságból, hanyagságból, túlzott kényelemből adódó állandó időkiesés, amelyet rohanással igyekeznek behozni. A gyerekek bizonytalansága, félelme a közlekedésben ... A felsorolt okok ismerete nélkül eredményesen nem lehet KRESZ-t oktatni az iskolákban, hiszen a szabályok „bevágása”, a tananyagsze- rűen elsajátított lexikális tudás megközelítően sem elég a biztonsághoz. Pszichikai ráhatással kell kialakítani a gyermekekben a biztonságérzetet, a határozott cselekvési reflexeket. És erre a közlekedési szakember nem képes, csak a tanár, aki állandó kontaktusban van velük, korszerű pedagógiai ismeretekkel felvértezve oktat. Ezért alakult meg öt esztendővel ezelőtt — az országban először Pécsett — a pedagógus közlekedési önkéntes rendőri csoport. Jogelődjük egy orvosokból, ügyvédekből, közlekedési szakemberekből álló propaganda csoport volt, előadásokat tartottak a legkülönbözőbb helyeken, szervezett propagandát fejtettek ki a biztonságos közlekedés érdekében. Eredményesen dolgoztak, de a csoport összetétele. munkamódszere miatt képtelenek voltak arra, hogy az iskolákban is hatásosan oktassák a közlekedés szabályait. A pedagógus közlekedési Önkéntes rendőrök részletesen kidolgozott munkaterv szerint dolgoznak, amely megfelel az iskolai KRESZ- oktatás korszerű követelményeinek. Munkájukhoz sok segítséget kaptak, és kapnak a városi művelődésügyi osztálytól, sikerült elérni, hogy minden iskolából legalább egy tanár tagja legyen a csoportnak. így az oktatás minden iskolában egységes, módszereik azonosak. A másutt kialakult gyakorlattól eltérően: elsősorban a gyerekek érzelemvilágára hatni. Havonta egy alkalommal csoportgyűlésen kicserélik tapasztalataikat, megbeszélik az időszerű témákat. Nem lehet elég korán kezdeni. Az önkéntes rendőr tanárok időnként felkeresik az óvodákat is, színes diafilmekkel „felfegyverkezve” készítik elő az apróságokat a szabályos közlekedésre. Üttörő munkára vállalkoztak fél évtizeddel ezelőtt, s most megint ők a kezdeményezők- az általuk már kipróbált, jól bevált módszereket szélesebb körben szeretnék alkalmazni. Baranya városaiban, esetleg a járási székhelyeken, szintén létre lehetne hozni ilyen jellegű önkéntes rendőri csoportokat, a KRESZ- oktatás hatékonysága, a gyerekek biztonsága érdekében. A követők már könnyebb helyzetben lesznek, minden segítséget megkapnak a pécsiektől ... Érdemes felfigyelni az ötletre. D. Kónya József lenül érdemes A vállalat geológus szakembere összegezte és megismételte a tényeket. két kollégája pedig kiszámította, hogy körülbelül nyolcmillió forintba kerülne egy eilend—pécsi vezeték megépítése, s a hővesztesé- 3ek ellenére is vagy harminc fokos víz érhetne be Pécsre. Még kedvezőbb lenne & helvzet. ha Lámpásvölgv alól lehetne meleg vizet szerezni. Abban persze, hogy valóban hévíz van a két kút alatt, senki sem lehet biztos, hiszen a földtani viszonyok csak valósz'ttűsft’k ezt. Végleges választ csak az adhat, ha toyább mélyítik illetve hidrogeológiai szempontból is megvizsgálják azt a két fúrólyukat. Ez á munka körülbelül 1.5—2 millió forintba kerülne. Ha sikerül a fúrás. nemcsak bizonyosságot nyerünk. han°m két kntunk is lesz már, ha viszont nem sikerül. ..elúszik” a pénz. Ez hát a nagy dilemma. Igen. vagv nem? — erről kel] maid döntenie a Városi Tanácsnak Nem lesz köny- nyű a döntés, hiszen is. ezernyi gondja-baja van a városnak. Gondoljunk csak a felüliáróra. a rengeteg szanálásra. a sok pince és per- sze a lakásépítkezésekre, amelyek mind pén^ieén'-esek. Mé«5s. nagyon csábító az a gondolat, hogy egvszer talán nemcsak Harkány. Sikonda, Maffvarhertelend. Szigetvár. Szentlőrinc rendelkezik meleg vízzel. hár“m e evűrű közepén lévő Pécs is. Modern tisztasági fürdőt építhetünk véere. meleg vizű strandunk is lesz ... Elképzelhetetlen ez? A cronióefueo]* szerint nem. Kíváncsian vártuk tehát a további vitákat, abban a töményben, hogv azok nem tartanak már tizenkét esztendeig. Kissé előbb befejeződnek. — Magyar — Marii aliizlal ási társulás Dcl-ZaláLan A Dél-zalai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének kezdeményezésére 5 délzalai termelőszövetkezet, a szepetneki, a gelsei, a nagy- récsei, a miklósfai és a mi- háldi, valamint a Nagykanizsai Sörgyár és a Zala megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat marhahizlalá- si társulást alakított. A megállapodás szerint a Nagykanizsai Sörgyár közelében egy 1200 férőhelyes, évi 2000 hízóállat kibocsátására alkalmas hizlaldát építenek fel. Elkészült „Magyarország bányászati bibliográfiája“ Az iparág szakemberei és a bányászat jelenével, múltjával foglalkozó kutatók minden bizonnyal osztatlan örömmel fogadják majd a címünkben jelzett komplett bibliográfia kiadását. — Ez nyilvánvaló, hiszen a kutatás, a termelés fentebb említett művelői rengeteg időt töltöttek és töltenek el ma is a bányászati célkitűzéseik tudományos alátámasztásához szükséges forrásanyagok felkutatásával, begyűjtésével. Tehát a szükségesség szülte az igényt, hogy kollektív összefogással begyújts ék Magyarország bányászatára vonatkozó szakirodalmat, melyet meghatározott bibliogra- fikus rendbe foglalva hamarosan kibocsátanak. E gondolat valóraváltása Gyulai Zoltán egyetemi tanár nevéhez fűződik, aki Budapesten, Miskolcon, Sopronban és Pécsett a Dunántúli Tudományos Intézet segítségével megszervezte a kutatás szerteágazó munkálatait. Ezek irányítását a pécsi intézetre bízták, ahol mint ismeretes, eredményes és régi hagyományai vannak a bányászattal foglalkozó tudományos kutatómunkának. A kiaefvány anyagának válogatását, rendezését és szerkesztését dr. Babies András bányatörténész, valamint Babies Andrásné. a Pécsi Egyetemi Könyvtár volt főmunkatársa végezte. A mintegy száz íves 2100 gépelt oldalas bibliográfia kereken 2200 címet foglal magába és 1918-ig lényegében az egész Kárpát-medence bányászatának irodalmát nyújtja. Ezért talán mondani sem kell. hogy a hazai igényeken kívül nemzetközi viszonylatban is nagy érdeklődésre tarthat számot. A bibliográfia rendkívül gazdag anyaga a XVI. század közepétől 1965-ig nyomon követi bányászatunk műszaki, gazdasági és társadalomtörténeti fejlődését, s ezzel jelentős segítséget nyújt az elődök megfigyeléseit, tapasztalatait fe’h-'sz-iáló bác-'iszati szakemberek mindenkori munkájához. — s — gy — *
