Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-25 / 48. szám

1970. február 25. ntmontmt ndvio' A tárgyalóteremből Hátba szúrta férjét Az elmúlt év novemberé­ben szóváltás közben hátba- szúrta férjét Szava Árpád- né Pécs. Frankel Leó utca 25. szám alatti lakos. A bűn- cselekmény előzményeire teg­nap a Pécsi Megyei Bírósá­gon tartott tárgyaláson de­rült fény. Itt tett vallomást az életveszélyes sérülésből felépült sértett. Elmondotta, várható volt, hogy felesége egyszer \Talamilyen szörnyű dolgot tesz. Nem tagadta, hogy sokszor ok nélkül ütöt- te-verte a fiatalasszonyt, aki az ökölcsapásoktól és szíjüté­sektől szinte ájultan „saját vérében fürdött”. Szaváné több ízben meg­próbált szabadulni brutális férjétől, ám az szép szóval vagy veréssel mindig vissza­vitte. Legutóbbi elköltözése óta örök reszketés volt az élete. Férje és barátai nem egyszer a munkahelyén is várták, úgy kellett az üzem­ből kiszöknie. A rendőrség­től is többször kért védel­met, de a közismerten ga­rázda, kötekedő férjnek nem használt a hivatalos figyel­meztetés sem, Amikor férje megöléssel fenyegette, az asz- szony egy konyhakést vett magához, ha támadás éri, vé­dekezni tudjon. A vádbeli napon Is a laká­sához közel lévő utcai pádon várta a férje, amikor a vád­lott édesanyjával és testvé­rével arra haladt. Szóváltás támadt, majd a feleség elő­rántotta a nála lévő kést és férje hátába szúrta. Tettének elkövetése után azonnal je­lentkezett a rendőrségen. A bíróság bűnösnek mon­dotta ki Szava Árpádnét erős felindulásban elkövetett em­berölés kísérletében és egy évi szabadságvesztésre ítélte. SZÖVETKEZETÜNK bérbe venne 20—25 mJ fűtőfelületű 5—10 atm. nyomású, üzemképes L0X0M0BIL gőzkazánt ♦ Ajánlatot kérjük címünkre megküldeni PÉCSI FAIPARI KTSZ Pécs, Rózsa. F u. 20/1. A negyedszázados évforduló jegyében (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Szabó Tibor, a MÁV PAesl Igazgatóságának vezetAJe vette át a vörös vándorzászlót munkakörülmények javításá­ra. Így Pécsbánya, Nagyka­nizsa, Kaposvár és Dunaúj­város állomásokon új öltö­zőket, fürdőket építenek. Az elmúlt esztendőben jelentős előrelépés történt a munka- időcsökkentés bevezetésében; ma már 5500 fő dolgozik a heti 44 órás munkarendben. Az 1970. évre biztosított 400 milliós beruházási keret­ből biztosítják a pécs—har­kányi vasútvonal soronkí- vüli vizsgálatát, a Dombóvár —Gyékényes, a Dombóvár, a és gyékényes— vonalak felül­Magyarboly szentlőrinci vizsgálatát. Ezt követően Rödönyi Ká­roly többek között elmon­dotta, hogy a pécsi igazgató­ság olyan időszakban nyerte el a vándorzászlóf, amikor a MÁV egész tevékenysége nem elégítette ki az igénye­ket. Elmaradás volt a ter­vezett mennyiségi szállítás­ban, csak a népgazdasági szempontokból legfontosabb áruk szállítása volt kielégí­tő. Az utasszállításban mara­déktalanul megoldották a ter­vezett feladatokat, viszont tovább nőtt a vonatok zsú­foltsága. A továbbiakban a vezér- igazgató az elmúlt év gazda­sági eredményeiről beszélt. Az előszállítások elmaradása, majd az év végi zord időjá­rás következtében nem a leg­kedvezőbben alakultak a mu­tatók. A tényleges bevétel 18,1 milliárd forint volt, 16,9 milliárdos ráfordítás mellett. A nyereség 1260 millió forint, 70 millióval kevesebb a várt­nál. A pécsi igazgatóság job­ban dolgozott az átlagosnál, ennek az eredménye a mos­tani zászlóátadási ünnepség is. Végül a miniszterhelyettes elmondotta, hogy 1970-ben tovább folytatódik a vas5t fejlesztése, amelyre 5,4 mil­liárd forintot fordítanak eb­ben az évben. A nagyarányú műszaki fej­lesztés ellenére a vasút lelke továbbra is a vasutas marad, ezért szükséges minden vas­úti dolgozó lelkiismeretes munkája. Ezután Szabó Antal kívánt sok sikert a verseny győz- seinek, majd dr. Nagy József gratulált a kitüntetetteknek. Újabb Jégtörő Mátyás még talált jeget 16 ezer holdon gyűlt össze belvíz az elöntést. Szeged, Baja, Gyula, Debrecen, Szolnok és Kalocsa térségében újabb 16 ezer holdnyi területen gyűlt össze a belvíz, s jelenleg ösz- szesen 230 ezer hold áll víz alatt. A Duna árhulláma a folyó felső szakaszán, Engelharts- zellnél tetőzött 700 centimé­teres vízszinttel. Az áradás a magyar szakaszon is fokozot­tabban érezteti hatását. Raj­kánál egy nap alatt 186, Nagyhajósnál 200 centiméter­rel emelkedett a Duna víz­szintje. Budapestnél egyelőre mérsékelten indult az ára­dás. Hétfő reggeltől kedd reg­gelig mindössze 16 centimé­terrel emelkedett a vízszint. Az előrejelzések szerint szer­dára további 150 centiméter­rel, a hét végéig pedig 350 centiméterrel duzzad a folyó. A számítások szerint így szombaton a fővárosi szaka­szon 600 centiméter körüli tetőzés várható. Kedden, Mátyás napján még talált jeget a néphit sze­rinti „időjárásjós”, jégtörő Mátyás. A Balatont és a Ve­lencei tavat 10—28, illetve 3 5—25 centiméter vastag álló jégpáncél fedi. Igaz, hogy most már ez a jég sokat vesz­tett páncélosságából, megle­hetősen szivacsos, kásás. Állő iégmező borítja a Hemád Gesztely körnvéki szakaszát, s gyengén zajlik az Ipoly. — Több mint 20 folyónk és nagy tavunk közül tehát mindösz- sze három vizen talált jeget Mátyás. — törheti most a fe­jét, mit csináljon: összetör­je a jeget, vagy fagyasszon? A vízügyi igazgatóságoknak nem okoz már gondot a jég, de annál több vesződséggel jár a belvíz. Az utóbbi na­pokban a belvízzel legjobban elöntött területek kapták a legkevesebb csapadékot, de a talaj már annyira átázott, te­lítődött, hogy. ez a kis víz­pótlás is jelentősen fokozta A vörös vándorzászlót Elek György, a MÁV Szegedi Igaz­gatóságának helyettes vezető­je adta át Szabó Tibornak, ugyanis az elmúlt évben a szegediek birtokában volt. Az ünnepség keretében dr. Szabó Tibor és helyettese Földesi Gyula, Schmal Imre, a Vasutas Pártbizottság tit­kára, valamint Kinczli Jó­zsef Kiváló dolgozó kitünte­tésben részesült. A felszabadulási ünnepsé­geket követően kerül majd sor a vörös vándorzászló el­nyeréséért legtöbbet dolgo­zóknak, Pécs, Dombóvár, Ka­posvár, Nagykanizsa, Duna­újváros és Bátaszék vasúti csomópontok, valamint szá­mos kisebb szolgálati hely dolgozóinak kitüntetésére és jutalmazására, amelyre közel egymillió forintot fordítanak. „Jubileumi“ svábbál A hagyományos svábbált ebben az évben is megren- j dezik a Leöwey Klára Gim- j názium német nemzetiségű | tagozatának harmadik osztá­lyos tanulói. Nagy érdeklődésre tarthat számot a nyitótánc, a nép­viseletek versenye és a bál új színfoltja az éjféli rozma­ring árverés. A műsorban a német tagozat tanulói lépnek fel népitánccal, harmónika és énekszóiéval. Mindezek mel" lett idén is lesz tombola­sorsolás. melynek főnyere­ménye egv óriás torta. A „jubileumi” 15. svábbált 1970. március 7-én tart­ják a Járási Tanács nagy­termében 19 órai kezdettel. Az érdeklődők a Leöwey Klá­ra Gimnáziumban igényelhet­nek meghívókat. II busójárás Mintásai Pécsett Vb-ülés a nemzetiségekről Tanárok, könyvtárak, fa lumúzeumok Tizenkét hozzászólás, há­romórás tanácskozás, — már ezek is bizonyították: jelen­tős és nagy érdeklődést ki­váltó témát tűzött napirendre a Pécsi járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága tegnap, amikor a járás nemzetiségi lakóinak helyzetéről készült beszámoló megvitatására ült össze. A tanácskozáson részt vett Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára, országgyűlési képvi­selő és dr. Krauth János, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének el­nöke. A minthgy 60 ezer lakosú járás 81 községe közül 28-ban laknak nemzetiségiek: dél­szlávok, németek. A németek száma közel hatezer, a dél- szlávoké ötezer körül van. — Életkörülményük, életszínvo­naluk a felszabadulás óta együtt nőtt a magyarokéval. Egyetértésben élnek. A párt és a kormány sokat tett a nemzetiségiek lakta területek fejlesztéséért: többek között bekötőutakat, művelődési ott­honokat, orvosi rendelőket, is­kolákat létesített. A lakosság is több millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá községének szépítésé­hez. Képviseltetik magukat a nemzetiségiek a községek, tsz-ek, intézmények vezetősé­geiben, részt vesznek az irá­nyító munkában is. A beszámoló az eredmé­nyek mellett számos gondról is tájékoztat: kevés azoknak a pedagógusoknak a száma, akik megfelelő képesítéssel megfelelő szinten tudják anyanyelvűkre oktatni a gyermekeket. Nagykozáron főiskolással kénytelenek meg­oldani a nyelvoktatást — Április végétől új jelzőlámpák Útkereszteződésekben Hosszú percekig vártunk a Felsőmalom utca torkolatá­ban, míg gépkocsinkkal nagy­ívben ráhajthattunk a Rákó­czi útra, hogy a 48-as teret megközelíthessük a nagy for­galomban. A 48-as tér szögletében, az újságos pavilon és az autó­busz váró mögött frissen ásott árok húzódik. Néhány munkás eternit csöveket fek­tet a mélyedésbe. A Kilián György utca sarkán az úttest köveit felszedték, a Nagy La­jos utcában, nem messze a sarki órától, a Gépipari Tech­nikum bejáratánál, és ezzel szemben az utca másik olda­lán két akna és a zsaluzó­keret hívja fel a járókelők figyelmét arra, itt valamit építenek, pontosabban foly­tatnak. A forgalmi jelzőlámpákhoz vezetik a kábeleket a rendező aknákon keresztüL A hosszú téli tegnap már engedett valamit, a lámpafe­jek is megérkeztek, így aztán szerelhetik Pécsett a Bem ut­cától a Mohácsi útig azt a forgalomjelző berendezés- rendszert. ami ezen az útsza­kaszon biztonságosabbá teszi mind a gépjárművek, mind a gyalogosok közlekedését. A Rákóczi úton a villany- rendőrnél már felszerelték a lámoafejeket. Észrevenni nem nagyon lehet, a régi jelző­lámpák eltakarják. Az új be­rendezés működése eltér a régitől annyiban, hogy a gép­járműveket három — piros, sárga és zöld — a gyalogoso­kat pedig két — piros és zöld >— szín irányítja majd. A lámpafej tetejére, műanyag korongba foglalták a STOP jelzést és a hajtási irányt mutató nyilakat. A jelzéseket kivilágítják. A munkálatok befejezése után a régi jelző­lámpákat eltávolítják. A Bem, a Felsőmalom, a Nagy Lajos és a Mohácsi úton, a négy kereszteződés­ben. összesen' hatvan lámpa­test kerül majd a már felál­lított és a későoo elhelye­zésre kerülő oszlopokra. És az ezt működtető automatika segíti elő a lapunkban már közölt „zöld hullámot”, mely a Nagy Lajos utcától — a Zipernovszky Károly Gépipa­ri Technikumtól — a Bem ut­cáig rendezi a gépjármű és a gyalogos forgalmat. Reméljük, hogy a jelzett utcákban az építés folyama­tos lesz. Nem sokáig zsörtö­lődünk már a járdára helye­zett betongyűrűk, a felvágott úttest gödrei miatt, mert a munkákat április végére be­fejezik. / — nlst — Öfalun és még másutt is ké­pesítés nélküli nevelő tanítja a németet. Több nemzetiségi óvodát is létre lehetne hozni, de hiányzik az igényelt nyel­vet beszélő óvónő. Szükséges­nek vélik a nemzetiségi pe­dagógusok továbbképzése színvonalának javítását. — Tény, hogy kitűnő nemzetisé­gű művészeti csoportok mű­ködnek a megyében — Átán, Szőkéden délszláv, Mecsek- nádasdon német —, de még számos nemzetiségi művészeti csoport alakítására van lehe­tőség. Két délszláv honisme­reti szakkör működik — Átán és Pécsudvardon. A falumú­zeumok is a néphagyományt vannak hivatva ápolni. A pécsudvardi falumúzeum el­helyezése nem megfelelő. — Szalántán is volt kezdemé­nyezés falumúzeum létesíté­sére, de helyiség hiányában megvalósíthatatlan. Meesek- nádasdon, Óbányán, Üjpetrén a német hagyományok ápo­lására jelentkezik igény falu­múzeum létesítésére. A já­rási könyvtárakban mintegy 2000 kötet áll a nemzetisé­giek rendelkezésére — anya­nyelvükön. Az elmúlt évben a járás 15 ezer forintot for­dított a könyvállomány fej­lesztésére, ebben az évben 35 ezer forintért kíván könyve­ket vásárolni. Csaknem valamennyi hoz­zászóló hangsúlyozta: több nemzetiségi pedagógusra len­ne szükség. Javasolták: ösz­töndíj-rendszerrel is segítse­nek a gondok enyhítésén. — Ognyenovics Milán az ered­mények elismerése mellett a gondokról szólva megemlítet­te többek között, hogy pél­dául Magyarsarlóson 1948-ig működött délszláv iskola — azóta nem. Hangsúlyozta: a délszlávok és a németek hely­zetét helyes lett volna külön- külön megtárgyalni, mert részletkérdésekben mások a problémák. A délszláv peda­gógusok továbbképzésére le­hetőség nyílik jugoszláviai ta­nulmányútra. Dr. Krauth Já­nos a nemzetiségi pedagógu­sok képzésének fontosságáról szólt. Pedagógusokat kíván­nak az NDK-ba tanulmány­útra kiküldeni a nyelv ala­posabb elsajátítása érdeké­ben. Bejelentette: a német nemzetiségiek lakta közsé­gekbe mintegy 160 könyvből álló német nyelvű kis könyv­tárakat küldenek. A sokoldalú vita, majd Bruck József, a Járási Ta­nács vb-elnöke összefoglalója után a vb határozatot hozott, amely többek között kimond­ja: gondoskodni kell a nem­zetiségi pedagógusok számá­nak növeléséről — együttmű­ködve ennek megvalósításáért a Tanárképző Főiskolával. — Segítsék fokozottabban a nemzetiségi művészeti együt­tesek munkáját. Vizsgálják meg a falumúzeumok létesí­tésének lehetőségeit. G. F. Félkész busőmaszk (Kunovszkl János alkotása) Főkötők és maszkok Nemcsak a Baranyai Va­sárnapok című rendezvény- sorozat (s annak keretében a mohácsi farsang, busójárás) kezd szocialista hagyomány- nyá válni, hanem az is, hogy a Baranya megyei múzeumok szervezete kiállításokkal sze­repel a Baranyai Vasárnapok rendezvényein. Az idei busó­járásra három kiállítás ké­szült: Baranya magyar fő" kötői, a mohácsi maszkfara­gók negyedik bemutatója és a baranyai délszláv temetők művészetét feltáró fotókiállí­tás. A mohácsi Kossuth film­színház emeleti helyiségei után (ahol kb. kétezer néző tekintette meg e kiállításokat) a pécsi Janus Pannonius Mú­zeum néprajzi osztályának (Rákóczi út 15.) földszinti nagytermében is bemutatás­ra kerülnek a főkötők és a maszkok — március 15-ig te­kinthető meg e két kiállítás. Baranyában öt magyar néprajzi csoport viseletéhez tartozott főkötő, a bevezető tabló ezeknek a népcsopor­toknak földrajzi elterjedését mutatja be. A további tabló­kon egy-egy főkötőtípus ke­rül bemutatásra, illetve fel­tárulnak a főkötők változá­sai is: a régit felváltó, tech­nikában és motívumokban új főkötők is szerepelnek a ki­állításon. Gazdag anyagot ta­lálnak itt a hímzések ked­velői is: kiemelkedő értéket jelentenek Baranya népi kul­túrájában a fekete alapon fe­hér hímzéssel készült sárközi és Dráva szögi parittya- és buga-főkötők. A mohácsi maszkfaragók immár negyedszer mutatják be faragásaikat a busójárá­sok alkalmával: nemcsak a frrsangvégi maszkos felvonu­láson, hanem az ez időben megrendezett kiállításokon is. A kiállításon szerepel Kal- kán Mátyás, a népművészet mestere is. de szép anyagot vonultat fel Késity György, Kunovszkl János és Kunovsz- ki Sándor, továbbá Ivanacz János is. Megfigyelhető (s ez nem kis részben a mohácsi múzeum igazgatójának, Sa- rosácz Györgynek az érde­me). hogy a maszkfaragók a minden áron való újat ke­resés időszaka után mintegy lehiggadva, megnyugodva a hagyományos maszkok for­ma- és színvilágához tértek vissza. A kiállítás a régi maszkokat csak fotókon mu­tatja be, viszont csemegével kárpótol a féltve őrzött régi tárgyakért: az alkotás folya­matát, fázisait tükröző fél­kész maszkokat is tár a lá­togatók elé. Bizonyára sokan megtekin­tik maid a busójárás kiállí­tását Pécsett is. s akik el­gyönyörködlek a Baranya magyar főkötői és a Busó- maszkok c. kiállítások anya­gában (mindkét kiállítás kivi­telezése a Tempó Ktsz deko­rációs részlegét dicséri) remél­hetőleg nem mulasztják el megtekinteni az emeleten a Baranya népe című állandó népraizi Háüftást sem amely most vár'n (szerén^ könw- jutalommal) kilencvenezredik látogatóját. Mándoki László múzeumi osztályvezető n i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents