Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-25 / 48. szám
6 imtiontiMt nm»ia 1970. február 25. Az illetékesek válaszolnak SZERKESZTOSEG »Húsfeldolgozó középüzem épül Vajszlón** Egyetértünk a javaslatokkal Szánalmas kép A tőkehús forgalmazása a „Mecsekszalámi Társulás” részéről ma még nem lehetséges. A tőkehús központi gazdálkodás keretébe vont cikk, így annak elosztása is ennek megfelelően történik. Ennek ellenére a „Mecsekszalámi Társulás” kérésére a Baranya megyei Tanács VB elnökhelyettese javasolta a MÉM részére, hogy Komló esetében a „Társuiás” tőkehúst is forgalmazhasson. Erre vonatkozóan — tudomásom szerint — válasz még nem érkezett. Az érvényben lévő rendeletek szerint vágóhidak és húsfeldolgozók 5 százalékos ártámogatást még nem kapnak. Ami a cikk egyéb vonatkozásait illeti, azokkal lényegében egyetértünk még „Közvilágítás csak ünnepnapokon” Lesz közkút és járda A Patak utcának a küleme az elmúlt két év alatt nagyban megváltozott. A kétéves távlatra visszatekintve kijelenthetjük, hogy még egy alkalommal se fordultak a lakók kérelemmel a kerületi tanácshoz közvilágítás, út, járda építésével kapcsolatban. Mégis jogosnak tekintettük az ott lakók jobb körülmények közé való juttatását, ezért 1968-ban a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat kivitelezésében a hálózat félújításra került. A kérdéses útszakaszon — jelenleg betonlábazaton — minden oszlopon közvilágítási lámpahely van kiképezve, melynek üzemeltetése az Áramszolgáltató Vállalat hatáskörébe tartozik. Amennyiben a közvilágítással problémák adódnak, úgy légy telefon vagy írásos bejelentés alapján a vállalat rövid időn belül intézkedik a megjavításáról. A kerületi tanács fejlesztési alapjából kivitelezés alatt áll a Fő utca gyalogjárójának elkészítése is, mely a kérdéses terület megközelítését a Benczúr utcán keresztül nagyban elősegíti. A közkút felújítását az évi programba beütemeztük, annak kivitelezéséről a lehető legrövidebb időn belül gondoskodunk. Hitelkereteink kötöttek, ebből adódóan egy-két éven belül minden kérést — még ha az jogosnak is látszik — megoldani nem tudunk. Kérjük a terület lakóit az eddig létesített beruházások megbecsülésére és türelmüket a még fennálló hiányosságok megszüntetéséig. Jávori István Pécs város III. kér. Tanács vb.-elnöke. akkor is, ha azok megvalósítása — mint például a környező községek lakosságának hússal történő ellátása — perspektivikus és a várható hústermeléstől függően csak később valósulhat meg. Baracs József, a B. m. Tanács VB. mezőgazd. és élelmezésügyi osztályának vezetője. „Szeretnénk segíteni” Szívesen vesszük Az Ültetvényterv Vállalat pécsi irodájának vezetője a múlt év utolsó napján meg- jelent cikkében felajánlotta, hogy kertészeti szakemberei segíteni tudnának a Baranya megyei kastélyok, udvarházak parkjai, botanikus kertjei rekonstrukciós terveinek elkészítésében stb. Ezzel kapcsolatban Kutas Antal, a B. m. Tanács művelődésügyi osztályának mb. osztályvezetője közölte, hogy a természetvédelmi munka, a védett területekkel való foglalkozás a Mérvéi Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály hatáskörébe tartozik. A közelmúltban megalakult a Megyei Természetvédelmi Bizottság, melynek feladata többek között koordinálni a különböző szervek, intézmények természet- védelmi munkáját, A bizottság szívesen fogad minden, a természetvédelmi munkát segítő. támogató munkát. I G. M. Gödrekeresztur: Üzemi balesetnél a táppénz és fizetése közti különbözetet a vállalattól kell kérnie. * T. M. Sellye: Csak a munkában eltöltött idő után jár táppénz, biztos ez az idő lejárt és azért szüntették be a folyósítást. » J. T.-né Pécs: Mivel munkáját otthon végzi, így nem veheti igénybe a gyermek- gondozási segélyt. * J. I. Pécs: Málnát a mes- gyétől 80 centiméterre lehet ültetni, diófát 8 méterre. * A. J. Bükkösd: Katonaideje alatt nem fizette a biztosítási díjat, így jogfolytonossága már megszűnt. * V. Józsefné Komló: Mivel nyugdíja mellett havonta 500 forintnál többet keres. így nem kaphat kedvezményes autóbuszbérletet. Azt megértjük, hogy a mai kor gyermekének korszerű ismeretanyagot kell elsajátítania, szakrendszerű oktatásban kell részesülnie (bár erősen vitatható a túlzsúfolt központi iskolák pozitív szerepe, különösen az iskolán kívüli nevelés szempontjából.) Azzal azonban már aligha érthetünk egyet, hogy az V—VIII. osztályos gyermekeink Boly és Szajk között rendszeresen gyalog járjanak bérlettel a zsebükben. Előfordul, hogy durva szavakkal lezavarják őket a buszról s órákig várhatják a következőt. Több kísérletezés után kisebb-na- gyobb csoportokban hazaszállingóznak gyalog. Más Köztudott, hogy az autóbuszbérietekhez a betétet minden hónapban újra kell váltani. Legutóbb munkából hazafelé tartva bementem a Citrom utcai jegyirodába, hogy megvegyem a családnak a következő havi bérleteket. Kértem két felnőtt egyvonalas és egy tanuló betétet. A kiadó nyújtotta is őket s közben felszólított, hogy a tanulóbérletet mutassam fel, mert ez kötelező. A saját bérletem volt csak nálam, a gyerek éppen iskolában volt. Ezeket a kiadónőnek elmondtam, hozzátéve, hogy tudom a kisfiam igazolványának a számát. írja rá a betétre, ha netán kétségesnek tűnne. Itt ért a meglepetés. Mert betét helyett már hallottam is a Az ÉPGÉP Vállalat dolgozói menetrendi észrevételeire közöljük, hogy 15.00 és 16.00 óra között a 40-es járatok kihasználtan közlekednek, de lemaradás nincs. Természetes műszaki meghibásodás miatt előfordulhat, hogy egy-egy járat kimarad és ilyenkor a fenti időpontban lemaradás is előfordul. * D. Ernő Pécs: A helyi autóbuszvonal nagydaindoli útszakaszának műszaki állapotát a különösen zord téli időjárás erősen lerontotta. Az út minősége annyira rossz, hogy azon járatot közlekedtetni a téli időszakban nem szabad. A bizottság megállapodott abban, hogy kedvezőbb idő beálltával újabb vizsgálatot fognak tartani az útvonalon, hogy megállapítsák, az út alkalmas-e autóbusz közlekedésre. A fentiek megtörténtéig a 22 sz. autóbuszvonal járatait csak az istenkuti megállóhelyig közlekedtetik. esetben megkezdik a csavargást. Szánalmas kép szombatonként a 6C—70 útmentén vándorló iskolás. Mi szülők, inkább fizetnénk kétszer annyit a bérletért, de elvárjuk, hogy a MÁVAUT dolgozói emberségesen gondoskodjanak a gyermekeink utaztatásáról, ha már egyszer erre a megoldásra kényszerültünk. — Gyenge vigasz számunkra, hogy a járásban másutt is íev van ez (Máriakéménd. Babarc, stb.). Több, jóindulatot és körültekintést kérünk gyermekeink érdekében. A szajki iskolások szülei szigorúbb hangú határozott közlést: „Diákbetétet csak akkor adhatok, ha az igazolványt felmutatja”, mert ez a rendelkezés. Az ügy nem fajult el. mert gondoltam, ha rendelet, akkor tartsuk magunkat ehhez és csak annyit mondtam: — „Egy pillanat, azonnal kérek kölcsön egyet, hogy felmutathassam” s kértem is. Minden további nélkül megkaptam a tanulóbetétet. Ezek után mit mondhat még az ember? Talán azt, hogy a bérlet felmutatása formális, a kölcsönkérés tetszés szerint megismételhető, de nincs rá szükség, mert csak betéttel utazni nem lehet. Ezek után nem tudom, hogy az ilyen rendeletnek van-e valami értelme, én mindenesetre a betét kiadását a bérletigazolvány számához kötném, mintsem egy bérlet formális felmutatásához. Dr. Takács József Sötét végállomás A fehérhegyi autóbuszvégállomás (10-es, 2ú-as járatok) közelében lakom s az esti utazás alkalmával, sajnos, azt tapasztalom, hogy ez a megálló teljes sötétben van. Ugyanis sem a váróépületen, sem a közelben nincs lámpa. A Tolbuhin úton lévő lámpa nem képes annyi fényt adni, hogy a megállóba is jusson, így a le- és felszállás bizony nem biztonságos, főleg télen, amikor az útviszonyok is rosszak és hamar sötétedik. A kérés az lenne, hogy ha van mód rá és lehetőség, akkor valamilyen formában világítást kapna a megálló. Sári Józsefné V eszélyhelyek Nem szívesen vállalom a kívülálló okoskodó szerepét, de a Tolbuhin úton történt február 11-i megrázó gyermekbaleset cselekvésre késztet. Tapasztalataim és ismereteim alapján úgy vélem, hogy a pécsi autóbusz-megállók helyének megválasztása többségükben szabályellenesen történt és így kialakult közveszélyeztetési körülmény sürgős felszámolásra szorul. Ügy gondolom, hogy mindannyiunk érdekét képviselem, amikor kérem a veszélyhelyek sürgős megszüntetését. Javaslom, hogy a megállókat azonnal a kijelölt gyalogátkelőhelyek mögé helyezzék át, a kijelölt gyalog- átkelőhelyek környékén az úttest felezővonalát mintegy 15—15 méter hosszban záróvonalként fessék fel. a kijelölt gyalogátkelőhelyek köz- világítását fokozzák. Tiszai László Szeretnénk legeltetni A szarvasmarha-legeltetést Siklóson 1968 tavaszán beszüntették. Az állattartó gazdák kérték a tanács elnökét, érdekükben járjon közbe, hogy a legelőt minél előbb visszakaphassák. Sajnos, a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz kereken elutasította a legelő átadását azzal az indokkal, hogy ők ott birkákat fognak legeltetni. (Azelőtt birkákat a hegyen legeltettek, ahol megfelelő terület áll ma is rendelkezésükre. Azonkívül birka után a szarvasmarha nem legel.) A tsz-tagok és az egyéni gazdák 35—40 szarvasmarhát hajtanának ki a legelőre, de ha legelőt nem adnak, akkor kénytelenek vagyunk a jószágot eladni, mert elég a téli hónapokban az állatokat takarmányozni. Mi is szeretnénk minél több szarvas- marhát tartani. — amit a kormányprogram is előír — ezért kérjük ebben segítsenek bennünket. Szászdi Dcmcterné és társai Siklós, Aranyos tanya. i. Szerkesztői üzenetek Csak igazolvánnyal Leveleink nyomában N yolc éve lakom Szabadszentkirályon, ahonnan naponta autóbusszal járok be munkára az Ércbánya Vállalathoz. Mégsem csak a magam, hanem nagyon sok utastársam gondját-baját szeretném összefoglalni az alábbiakban. A községünkből, továbbá Gerdéről és a környékbeli falvakból Pécsre járó dolgozótársaimét, akik az errefelé különösen zord telek hófúvásos napjaiban, heteiben nagyon megsínylik az említett „utazásokat”. Ezen a problémákon szeretnék segíteni a magam szerény erejével, s nagyon remélem nem tekintik túl bizarrnak a tervemet. Egy útvédő erdősáv létesítésének gondolata foglalkoztat, amelyből kezdeményezésként elvállalnám 100 kanadai nyárcsemete előnevelését és kiültetését is, ha erre a hatóságok engedélyt adnának. Azzal természetesen tisztában vagyok, hogy az én száz facsemetémmel távolról sem oldódna meg a dolog, de nagyon bízom abban, hogy a példámat mások is követnék. Ehhez azonban az önök segítsége is kellene — a nyilvánosság ereje —, amellyel annyi más hasznos gondolatot, tervet hozzásegítettek már a megvalósuláshoz. Ezt kérem és várom önöktőL Neumayer József Szabadszentkirály. Nem jelentettem be előre a látogatásomat, s így csak a háziasszonyt, Neumayer Józsefnét találtam otthon, aki némi sza- öadkozással azt ajánlgatta, hogy a „levél ügyben” jobb volna, ha a férjét kérdezgetném, — Tudja, nagyon csendes ember, de azt még tőlem sem fogadná szívesen, hogy a dolgait Mrttat to kUtrtjosJva. Kü14lösen azokat, amik még csak elgondolások, mint ez a legújabb is .. • Ezért hát azt javasolta, hogy a férje megérkezéséig nézzem meg inkább a házuk táját, ahol minden, de minden az ő kezemun- káját dicséri. — Amit csak lát, azt mind 6 tervezte, 6 készítette. A kis há- stmk ablakait, ajtóit,, a kte mjMr Fasor az út mentén farmot a kertben, de még a kerítés oszlopait és a kutunk betongyűrűit is ő öntötte, s ő is rakta be, pedig csak borbély- ságot tanult. Es a nagy bemutatásban talán észre sem vette, hogy közben mégis csak elmondott egyet s mást férjének „egyéb dolgairól” is. — Különös ember ám az én férjem. Olyan, aki nemcsak itthon, de másutt és másokon is szívesen segít, kérni sem keil rá. Példákat is mondott régieket, újabbakat. — Soha sem felejtem azt a két évet, amit még fiatal házasként éltünk az alföldi alsócsobari tanya világ ban. Annyi volt a gondunk a magunk szegénységében, hogy a hajunk szála is alig látszott ki belőle, de ő még akkor is osztozott mások gondjaiban. Nem bírta elnézni, hogy az iskola nagy udvarát ölig érő gaz csúfítja és egy napon csak beállt ásni, takarítani. egyedül, amíg a tanyasiak fel nem figyeltek rá és nem követték a példáját. Pázsitom virágligetet csináltak belőle. Es azóta akárhol Is megtelepedtünk, soha nem ajraciu***, I» mm SwtkSzár lyon. Hogy csak néhány dolgát említsem, képes arra, hogy téli hófúvásos hajnalokon lapátot fogjon és kérés nélkül utat csináljon az iskolához. Aztán olyan is volt —, de ez még a községi napközi otthonunk építése idején történt —, hogy a társadalmi munkáján kívül még 200 forinttal megtetőzte a miránk kivetett községfejlesztési adót is. Pedig csak 1500 forint a fizetése. Igaz, ezeket a forintokat a zsebpénzéből takarítja meg, de különben sem tudnék neheztelni rá, mert azért nekünk is megteremti ami kell. Na és itt van ez a legújabb és legdédelgetettebb terve, a fásítás . • • — Amit, azt hiszem, már a puszta gondolatával is elhamarkodtam — köszöntött ránk a munkájáról érkező Neumayer József. — Másoknak is elmondtam már a tervem, és alaposan lehűtöttek a válaszukkal. Azt mondták, hogy már azért sem lehet belől© semmi, mert a KPM és mit tudom már, hogy kicsodák még, úgy sem egyeznének bele az ilyen maszek kezdeményezésbe •.. Pedig milyen osépen sftem— Például a Pécsi Kertészeti Vállalatnál —, ahol ismerőseim vannak — már megígérték, hogy a kitelepítés előtti kanadai nyárjaikból nyesedéket kapok, kedvem szerinti mennyiségben — mondotta. — Már a dugványok helyét is kimértem a kertemben, sőt, időközben követőm is jelentkezett a községben. Az iskolánk igazgatója elvállalta, hogy ő is helyet biztosit száz dugványnak. és ha már megértek rá, akkor a tanulóit is mozgósítja az elültetésükre. Nem tudja, nem érti — mondotta —, hogy annyi más, szép és hasznos társadalmi vállalás mellett miért lenne pont az övé „maszek” vállalkozás. — Mert lám, még éppen hogy csak megpendítettem a dolgot, és nem maradtam vele egyedül. És biztosan lenne több is, ahogy én ismerem a falumbélieket. Mi pedig ha egyelőre csak „harmadik társként” is, de habozás nélkül melléállunk és ahogy a levelében kérte tőlünk — a nyilvánosság erejével Igyekszünk pártfogókat szerezni terve valórav áltásához. P.G*. Jogi tanácsadó K. L kérdése: kérheti fizetés nélküli szabadságot az évi rendes szabadság kivétele előtt? Igen, kérhet! Az érvényes rendelkezések szerint nincs akadálya annak, hogy a munkáltató a dolgozója részére a fizetett szabadság kiadása előtt már fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen. Ezzel kapcsolatban az 1967. évi II. törvény 43. § (1) bekezdése a következőket írja elő: „A dolgozót — kérelmére — közérdekű okból, valamint személyi és családi körülményeire tekintette! a vállalat rendkívüli vagy fizetés nélküli szabadságban részesítheti. Jogszabály ezek engedélyezését kötelezővé teheti.” Sokan úgy tudják, hogy csak akkor van erre lehetőség, ha már igénybe vették az évi rendes szabadságot. Ez korábban így is volt. Az új Munka Törvénykönyve életbelépését követően azonban a régebbi álláspont is megváltozott. A Munkaügyi Minisztérium—SZOT hatályos állásfoglalása a következőket tartalmazza: „A fizetés nélküli szabadságnak (Mt. 43. § (1) bek.) — bármilyen címen is kérik azt — nem előfeltétele, hogy a dolgozó az egyébként) rendes (fizetett) szabadságát előzőleg igénybe vegye.” A most idézett állásfoglalás megtalálható a Munkaügyi Szemle 1968. évi 7. (júliusi számában, annak 271. oldalán a 236. pont alatt. Amint az előzőekben részletesen leírtuk, a dolgozó részére fizetés nélküli szabadságot lehet engedélyezni akkor is, ha még nem vette igénybe a fizetett szabadságát A viták elkerülése végett pontosan közöltük az állásfoglalást és annak megjelenési helyét is. Termelőszövetkezeti t»g olvasónk levelében Írja, hogy az elmúlt betekben megbetegedett és nem tud emiatt dolgozni. Kérdése, hogy a betegség idejére Jogosult-e valamilyen el'ätäs- ra, és azt bol kell kémle, ki fizeti ki? A termelőszövetkezeti tagok megbetegedésük esetén a termelőszövetkezettől kapnak ellátást. A kérelmet is a termelőszövetkezetnél kell előterjeszteni, és a kifizetés is ott történik. Ezt szabályozza a 35/1967. (X. 11.) Korm. sz. rendelet a 101. §-ában. amikor a következőket rendeli: „A betegség következtébe! keresőképtelenné vált termo 1 őszövetkezeti tag jövedelem* kiesésének pótlásáról — s jogszabály keretei között — az alapszabály rendelkezése szerint a vezetőség gondoskodik. (2) A keresőképtelen betegek, valamint a szülő nők jövedelempótló jellegű készpénzsegélyeit a termelőszövetkezet szociális alapjából kell fedezni.” A 6/1967. (X. 24.) MÉ. M. számú rendelet 144. §-a szabályozza részletesen a fizetés feltételeit stb. Ennek (1) bekezdése a következőket tartalmazza: „(1) Betegség címén a termelőszövetkezetnek azt a tagját kell jövedelem- pótló készpénzsegélyben részesíteni, aki a) a körzeti orvos igazolása szerint keresőképtelen beteg, b) a keresőképtelenné válást megelőző egy évi időszakban a részére megállapított munkát teljesítette.” Az 5. bekezdés szerint: „A segélyt a keresőképtelenségnek a körzeti, illetőleg a felülvizsgáló orvos áltat igazolt tartamára, legfeljebb azonban annyi napra kell fizetni, ahány napig a tag a keresőképtelenné válását megelőző egy év, tbc-s megbetegedés esetében két évi időszakban a termelőszövetkezetben munkát teljesített.” Olvasónk kérelmével forduljon a termelőszövetkezethez és vigye magával a körzeti orvos igazolását a kert*, sőképtelenségéről. Ezek, valamint a ledolgozott munkanapok figyelembe vételével kerül sor a jövedelempótló készpénzszolgáltatás kifizetésére.
